Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-04 / 87. szám
1990. augusztus 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 7 25 forint egy kór A műtőben hosszú percek óta fekszik az asztalon egy ifjú hölgy: bal kezének hüvelykujját elvágta csontig. Arca fakó, teste mozdulatlan, mintha elájult volna, csak szemeinek vibrálása jelzi, hogy iszonyatosan fél a várható orvosi beavatkozástól. A szomszéd szobából közben rémült gyereksírás hangzik fel: Novák Marcell egyéves úriember érkezett. Felszakadt szájpadlásából folyik a vér, amely a nyállal és a könnyel keveredve szétterül a fiatal anyuka vállán. — Első a munka, a kötelesség — biztatom magam kitartásra, hiszen ebből cikket kell írnom, pedig legszívesebben azonnal otthagynám a fonyódi rendelőintézetet. A sebész ezalatt sétál a két szoba között: visszavarrja a leszakadt ujjdarabot, nyugtatja a szülőket: —Nem, kérem, nem súlyosa dolog, mégis adok égy beutalót a kórház gyermekosztályára— a biztonság kedvéért egy-két napig megfigyelik a babát. Valószínű ugyanis, hogy az eséstől agyrázkódást kapott. Asszisztensnője letörli a mama vállát, majd gézt ad a kezébe: —Törölgesse a pici száját— mondja, s magam is kezdek megkönnyebbülni. Receptért — Hahó, ez sebészet! — kiáltok fel a fehér köpeny védelmében, húszperces „sebészi” múltam presztízsét féltve, amikor gyógyszert kér egy férfi felesége idegzsábájára. — Néha eléri az epe is — mondja, s egészen addig beszél, amíg a főorvos fel nem írja a receptet. Ez a legkevesebb — közli kérdő tekintetemet látva dr. Metz József intézetvezető főorvos. — Gyakran jönnek olyanok is, akik nem a fonyódi körzethez tartoznak. Természetesen őket is el kell látni, hiszen van, aki csaknem egy órát utazik, amíg beér a rendelőbe, 'ahol újabb egy-két óra a várakozási idő. Vajon ezek után mondhatjuk-e a betegnek, hogy az illetékes szakrendelést keresse fel? Külföldiek jönnek, németek, hollandok. Metz.doktor jól beszél németül, angolul, egy-egy poénnál felderülnek az arcok. Fájdalomcsökkentő, hűsítő kenőcs kerül Tulipánorszácj karcsú bokájú leányának labára, kötés a német fiú kezére. A papa pedig indulhat a pénztárba, befizetni a kezelési díjat. — Ha Magyarországon a társadalombiztosítás átutalná a rendelőnek a kezelési költséget, a sebészet egyedül képes lenne fenntartani az egész intézményt. A világon nálunk van a legmagasabb díj: 43 százalék, ehhez még a dolgozóktól is levonnak 10 százalékot. Ez a gyakorlatban annyit jelentene — ha egyáltalán nyomon lehetne követni ennek a pénznek a sorsát —, hogy egy tízezer forintot kereső állampolgár 5300 forintot költhetne havonta egészségügyi ellátásra. Ez pedig akkora összeg, amelyet egy ev alatt nem sokan használnának fel. Mindenki ivott Azután arról beszélgettünk, hogy a páciensek 15—20 százaléka teljesen feleslegesen jön orvoshoz — inkább csak a jó szó, a megnyugtatás miatt. Az infrastruktúra hiánya itt is okoz komplikációkat: sokkal egyszerűbb lenne, ha a beteg telefonon érdeklődhetne, mikor jöjjön be a rendelőbe, mennyi a beteg, mennyi a várakozási idő. — Különösen ilyenkor — nyaranta van úgy, hogy behozzák a mentők a sérültet, s emiatt az ambuláns betegeknek többet kell várni. Az ügyelet? Nos, itt is vannak csalafinta dolgok. A betegek, s a hozzátartozóik is szívesebben veszik, ha az orvos megy ki a pácienshez. Ha a bejelentés alapján azt kéri a kolléga, hogy hozzák be a beteget, hiszen szállítható, legtöbbször ez a sztereotip válasz: — Sajnos, már mindenki ivott a társaságban. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert rendelkezünk ehhez a munkához gépkocsival, sofőrrel is. Krónikus — ó'szre Érdekes, hogy a környező nyolc-tíz településről, de talán helyből is — nyáron alig jönnek a már ismert, krónikus betegségben szenvedők. A nyár, az idegenforgalom, a szezonális munkák, mintha elfelejtetnék velük cukorbetegségüket, reumájukat, kínzó fejfájásukat. Velük — május végétől — majd csak akkor találkozunk ismét, ha lecsengett a szezon. — Hogyan bírják az idegen- forgalom szorítását, főorvos úr? — Mi erre szegődtünk, tehát nem panaszkodhatunk. Nem is az orvosi feladatokkal van itt baj, hanem az egyéb szervezési munkálatokkal. Gyakran nehezebb megszervezni azt, hogyan kerül haza például Debrecenbe az itt megbetegedett, sérült páciens, mint egy egész napot végigdolgozni. Ez szakmai és emberi rész, s ezért mi felelősséggel tartozunk betegeinknek. Nyelvi nehézség A Dél-Balaton ingerklímája nem való beteg embernek — mondta dr. Házas József, a siófoki kórház igazgatóhelyettese. — Ők csak megszorításokkal lennének képesek elviselni az itteni körülményeket: sok esetben a hatvan nyárnál többet megéltek is ládaszám isszák a sört, szívják számolatlanul a cigarettát. Ilyen az emberek lélektana: úgy gondolják, hogy üdülés közben mindent szabad... — Tavaly 14 230 üdülőt részesítettünk kezelésben a rendelési idő alatt — tájékoztatott kezében iratokat lapozgatva a főorvos. — A gyógyító személyzet terhelése egyébként hosszú idő óta azonos—nagy. A betegek összetétele azonban megváltozott. Elmaradoztak a német nyelvterületről érkezők, akikkel jól tudtunk kommunikálni, s helyettük egyre több olasz, francia és lengyel jelentkezik kisebb-nagyóbb problémájával a betegfelvételnél. Velük nehezen értünk szót — még a szervezett társasutazáson résztvevőkkel sem jön tolmács, sem egy segítségével magyarul papírra vetett üzenet —, hogy melyek a főbb panaszok, s a beteg milyen gyógyszereket szedett korábban... A legnagyobb forgalmat a sebészet bonyolítja le. De sok munkát adnak az üdülők a fogorvosoknak is — folytatta. — A külföldieknek persze fizetniük kell a rendelésért (az első szakorvosi vizsgálat 1500 forintba kerül), idén ebből mintegy 2 millió forint bevételre számítunk. A pénz zömét műszervásárlásra kívánjuk fordítani. Dr. Házas József és segítője, Kurdi Györgyné büszkén mutatott egy masinát, mely nagyban segíti a munkájukat. Az IBM számítógép írja meg a számlákat, mely alapján saját hazájában az ellátásban részesült a biztosítótól visszaigényelheti a pénzét. Mint mondták: az emberek többségének szeme- szája eláll a csudálkozástól, amikor kezébe kapja a papírt. Bizonyos: ez a szolgáltatás, mely egy, a nemzetközi gyógyászatban alkalmazott kódrendszeren alapul, jó hírét kelti az intézményeknek. Indok nélküli látogatók 18 895 beteget láttak el az ügyeletesek. A „betegek” többsége tehát akkor keresi fel az orvost, amikor az egyedül felel sok tízezer ember egészségéért, s mikor nem segíthet neki szakorvos, csak a kórházban működik a röntgengép, ott elemezhetnek vért a nővérek. Volt már rá példa, hogy 37,3 fokos hőemelkedéshez hívták ki sürgősen az ügyeletes orvost, s az hiába iparkodna visz- sza akár szirénázva is a zsúfolt utakon, bizony várni kell rá, sokkal rosszabb állapotban levő betegeknek is. Sokan indokolatlanul mennek az ügyeletre. Van, aki otthon felejtette a gyógyszerét, és nap közben nem ért rá felíratni, mert akkor ugye, a strandon napozott. Meg úgy gondolta: éjjel majd biztosan nem kell sorban állnia. Volt rá példa, hogy hajnalban három napja bedagadt lábú fiatalember zörgetett, mert akkor ért véget a diszkó... Apró, s humorosnak is felfogható mozzanatok, melyek azonban jelentősen nehezítik a ténylegesen súlyos betegek ellátását. Nemrég egy amerikai küldöttség járt a siófoki kórházban. A betegek nagy számát látva, állítólag gyorsan összedugták a fejüket, és kiszám ítot- ták, ha csupán 25 forintot kellene fizetni egy rendelésért, az embereknek csupán a fele rnenhe el orvoshoz. — Gondolkodunk az ellátás átszervezésén — felelte dr. Házas József. — Az új kormányzati elgondolás, mely szerint minden család kiválaszthatja magánorvosát, a szakrendelés pedig a kórházak ambulanciájára kerül, maga után vonja az üdülőbetegek gyógyításának korszerűbb formáit. Süli Ferenc—Czene Attila Keszthelyen, a Colosseumban MA VÁLASZTJÁK ‘ A BALATON SZÉPÉT (Keszthelyi tudósítónk jelenti) A Balaton-part idei legnagyobb szabású rendezvénye lesz ma Keszthelyen, a Colosseum diszkóban, megválasztják a Balaton szépét. A délelőtti óráktól látványos közönségto- borzó lesz a Balaton körül: a zalaegerszegi Albatrosz tánckar 60 tagú mazsoret csoportja Balatonfüred, Siófok, Balaton- földvár, majd Keszthely közterein adva műsort, hirdetik a szépségversenyt, amelyre nevezők és díjfelajánlók egyaránt nagy számban jelentkeztek. A közönség este 8 órától foglalhatja el a helyét a Colosseum diszkó hatalmas nézőterén, a műsor 9 órakor kezdődik. A lányok estélyi, utcai és fürdőruhás felvonulása, a zsűri tanácskozása közben Csepregi Éva, Délhúsa Gjon és Flipper Öcsi vendégszereplése szórakoztatja a nézőket. A zsűri fődíjként a Keszthely Tourist Kft. által felajánlott négynapos olaszországi utazást ítélheti oda a legszebb lánynak, s jutalomban részesül több versengő is. A zsűrin kívül természetesen a közönség is szavazhat. A versenyben való részvételről egyébként azok sem maradtak le, akik ez ideig nem neveztek, jelentkezéseket ugyanis a műsor megkezdése előtt még fél órával is elfogadnak a helyszíni előzsű- rizésen megfelelőktől. Akik még bizonytalanok a nevezésben, célszerű, ha estélyi és fürdőruhát visznek magukkal, ami a közönség és a zsűri előtti bemutatkozáshoz szükséges. EZ NEM MESE Hófehérke repülni tanul Zsuzska csupán hét nyarat látott eddig, s azt hiszem, az idei marad meg leginkább az emlékezetében. A kőröshegyi kislány nagyapjával, Csepregi Gyulával vadkacsákat nevel. Ezernél is több szárnyas talált otthonra a Balatonhoz közeli tavon — kedvencet mégis választani tudott magának. Hófehérkét. Igen, Hófehérkének nevezte el a különleges színűnek számító, világos tollazatú vadkacsát. Kitűnőre sikeredett év végi bizonyítványa, ezért jutalomból töltheti vakációját az egyszerű, de neki palotának is beillő bungalóban. Zsuzskának alighanem ez most a világ közepe. — Igyekszünk visszaadni a természetnek mindazt, amit a kemizálás, a növénytermesztés nagyfokú gépesítése száműzött onnan — mesélte Rajcsányi Péter vadászmester, a Siófok környéki társaság tagja. — Másrészt magunknak is szeretnénk szórakozási lehetőséget teremteni. Évente csupán száz őzet és hatszáz fácánt, százötven nyulat, valamint hat-tíz szarvast és vaddisznót lövünk, illetve lövetünk ki—apróvadas terület a miénk. Tízezer hektáron gazdálkodunk; a köztudatban élő történetek ellenére sem szabad egy kalap alá venni valahány vadásztársaságot. Mi (sajnos) csak nehezen tudjuk évről évre teljesíteni fizetési kötezettsé- geinket. Az üzemeléshez rengeteg társadalmi munkára van szükség. Csepregi Gyula valamikor júniusban költözött ki a tópartra, vigyázni az akkor telepített kacsákra. Csak úgy, ingyen. S marad még szeptemberig, mikor a madarak majd repülni kezdenek. — Ezt nem lehet fél szívvel csinálni — mondta. — Ha nem figyelnénk, az állatoknak több mint fele már régen hiányozna a „leltárból”. Környékbeli „zsivá- nyok” (hasonszőrű társaik miatt nem nevezzük meg most a tó pontos nevét) mellett a zsákmányra éhes rókák okozzák a legtöbb problémát; az utóbbi időben hat ravaszdi került puskavégre. — A kacsák egyébként tanulékony állatok — kapcsolódott a beszélgetésbe Rajcsányi Péter. (S így igaz, a hangjelzésre hanyatt-homlok „rohantak” a partra—enni, nagy hápogások közepette.) — A „kaját” a parttól egyre távolabb szórjuk eléjük. S ha felégetik itt körbe a tarlót, és mi elcsalogatjuk a víztől vagy 500 méterre őket, úgy gondolják majd: visszafelé könnyebb repülni. Ekkor válnak felnőtté — önállóvá — tette hozzá mosolyogva. — Először egy 30-szor 30 méteres szűk területen éltek, onnan nyitottuk előttük egyre szélesebbre a világot. Többségüket — úgy tetszik most — sikerült felnevelnünk. Zsuzska közben távcsövével szemrevételezte a hangosan hápogó társaságot. Elégedett mosollyal nyugtázta, hogy Hófehérke is éhesen a partra csörtet, aztán szinte öntudatlanul megsimogatta a vizsla, Repi fejét. (Czene) A Siotour szabad kempinghelyei B.szabadi, Gamásza 1280 Autós III. 340 Hullám 200 Bagódómb 1100 Sellő 100 Kócsag 100 Barcs, Határ 130 L.tóti, Kék Tó 320 L.tóti, Kék Tó Szálló 89 Hazias etelek, olcsó szobák Fonyod, Bartók Béla u. 3
