Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-25 / 104. szám

1990. augusztus 25., szombat SOMOGYI HÍRLAP—SPORT 15 AZ ATÁDI „BÚCSÚ” In memóriám kézilabda Kétszeresen biztosítottnak látszott, hogy Nagyatádon az ősztől is jó kézilabda-mérkőzé­seket láthatnak a szurkolók. Eleve úgy indult a bajnokság, hogy nem lesz kieső, ráadásul a zökkenőktől nem éppen men­tes év során szereplésével is biztosította helyét a gárda az NB ll-ben. Örültek is a csapat törzsszurkolói, mert tudni kell, hogy a somogyi városban a kézilabda a foci után következik a népszerűségi listán. Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor nemrég napvilágot látott az NB ll-esek csoportbeosztá­sa. Az atádiak neve hiányzott a listáról. Többen csak sajtóhibá­ra gyanakodtak, bizonyságot csak akkor nyertek, amikor megszámolták az indulók lét­számát. Igen, megvolt a tizen­kettő az atádiak nélkül is a dél­nyugati csoportban. Aztán ha késve is de megérkezett a hír: a VSE kézilabda csapata vissza­lépett az NB ll-es bajnokságtól és alsóbb osztályban sem indít csapatot. „László nap” helyett Hogy miként érintette a visz- szalépés ténye a sportág sze­relmeseit, a legilletékesebbek­től érdeklődöm. Velem szem­ben ül Cserveni László egykori játékos, jelenleg „tárca nélkül” maradt szakosztályvezető és Jüngling Károly csapatkapi­tány, valamint az egyesület nemrég visszatért ügyvezető elnöke Fuisz János. — Régóta napirenden volt a megszűnésük. Egy ideje már nem mentek jól a dolgok, — kezdi mondandóját a szakosz­tály elnöke, majd kérdezés nél­kül folytatja. — Amikor nyolc évvel ezelőtt feljutottunk, pezs­gő kézilabdaélet volt Atádon. Gombamódra nőtt az utánpót­lás bizony eleinte alig kellett import játékos után néznünk. Sajnos, ahogy teltek az évek egyre szaporodtak a gondok. Két éve még volt egy szép idő­szakunk. Jéky Zoltán edzőskö- dése idején. Amióta ő eltávozott csak lefelé haladt a szekér. Két év óta alig edzettek a játékosok. Már tavaly szóba került a fúzió a Csurgóval, de ez nem valósult meg. Mutatja a gondokat, hogy a nyolc év során hét edző dolgo­zott nálunk, volt aki csak né­hány hónapot bírt ki. De hogy kiesés nélkül is megszűnjünk, álmomban sem gondoltam vol­na. Jüngling Károly veszi át a szót. Arcán erőltetett mosoly jelenik meg, amikor belefog. — Június végén összehívták a küldöttközgyűlést, de mi sem­milyen hivatalos értesítést nem kaptunk erről. Aztán valaki szólt, hogy lesz egy összejöve­tel, menjek el. Sok a László a szakosztály vezetésében, így először azt hittem, hogy az ő megünneplésükre szól az invi­tálás, hisz közvetlen e névnap után történt a közgyűlés. Gon­dolhatja a meglepetésemet, amikor ott bejelentették, a csa­pat visszaléptetését. Még arra sem méltattak bennünket, hogy előtte velünk konzultáljanak. A június 29-i közgyűlés hatá­rozata gyors és ellentmondást nem tűrő volt. Július 1-től meg­határozatlan ideig szüneteltetik a kézilabda szakosztály tevé­kenységét. Csapatot bajnok­ságban nem indítanak. Hogy mi lesz a megmaradt játékosok­kal? Mehetnek Isten hírével, amerre látnak. Fuisz Jánosnak láthatóan kényelmetlen ez az ügy, ami érthető, hisz éppen ebben az időszakban tért vissza Nagy­atádra, így a döntés előkészí­tésben és meghozatalában nem vett részt. Mindettől füg­getlenül nagyon jól tájékozott e kérdésben. Korábbi jegyző­könyveket ás elő, amelyek tar­talma már előre sejtette, hogy veszélyben van ez a szakosz­tály. így vélekedett. — A VSE-nek is megszapo­rodtak az anyagi gondjai, nem bírta el a kézilabda-szakosz­tály, hogy játékosainak többsé­gét vidékről utaztassa állan­dóan a mérkőzésekre. Sajnos az utánpótlás-nevelés annyira leszűkült, hogy arra alapozni már nem lehetett. Egy ekkora kis egyesület pedig azt nem en­gedheti meg magának, hogy importra építsen. Cserveni László: — Tettünk még egy bátortalan kísérletet a megmaradásért. Komlóról több fiatalt is át tudtunk volna költöz­tetni Atádra. Sajnos képtelenek voltunk állást szerezni nekik itt a városban. Fuisz János: — Gondolkod­tunk azon is, hogy a megmara- dottakkal esetleg elindulunk a megyei bajnokságban. Igen ám, de olyan jó csapatunk lett volna, hogy biztos megnyer­nénk az aranyérmet és akkor újra csak azzal a gonddal áll­nánk szemben egy év múlva, mint jelenleg. Pro Űrbe anno 1989 A szakosztály elnöke keser­nyésen kifakad. — Nem is tudom, hogy most miként értékeljük az eddigi sze­replésünket. A múlt évben még Pro Űrbe díjat kapott csapatunk a várostól eddigi szereplésünk elismeréseként. Aligha hittem volna, hogy annak első forduló­ján meg lapátra tesznek ben­nünket. De amit végleg nem tudok megemészteni. Senki nem vett még annyi fáradságot sem, hogy egy jó szóval elbú­csúzzon tőlünk. Ezek után egyi­künk sem hisz annak a díjnak az őszinteségében. Az ügyvezető nem szólt köz­be, tekintetéből kiolvasható hogy mélyen együtt érez a kézi­labdázókkal. Ez érthető, hisz vagy másfél évtizede ő segítet­te lerakni e sportág alapjait az atádi általános iskolában, így szívéhez nőtt e sportág. Érezte is, hogy mondania kell valami vigasztalót. — Mostani visszajövetelem- kor első feladatom az volt, hogy megmentsük az egyesületet, mert a léte is veszélyben for­gott. Jelenleg úgy állunk, hogy három szakosztállyal tovább él a VSE. A kézilabdában sincs szó végleges megszűnésről, csupán meghatározatlan ideig tartó szünetelésről. Magam is azon leszek, hogy amint rende­ződnek a viszonyok, az új ön- kormányzat munkába lépése utáni napirendre tűzzük ezt az ügyet. De be kell látni, hogy tel­jesen új alapokon kell elindulni. Azaz nem is egészen újon. Vissza kell térni a régi jól bevált módszerhez, azaz nevelni kell. Ebben magam is partner le­szek. Beszélgető társaimtól búcsúzkodom. Jüngling Károly még megjegyzi, hogy idejövet egy törzsszurkoló elkapta az utcán. Az iránt érdeklődött, hogy mikor lesz mérkőzés. — Az emberek nem akarják ma sem elhinni, hogy visszalép­tünk, — mondja kesernyésen, majd elmenőben még vissza­szól: — Félek, hogy hosszú idő­re meghalt nálunk a kézilabda. Az ügyvezető szinte csak magának mormolja a választ: — remélem, hogy Karcsinak nem lesz igaza, jutási Róbert Ifjúsági díjlovagló-EB Kaposvár NSZK FÖLÉNY S Tizennegyedik Móczár Éva Kaposváron tegnap folyta­tódott az ifjúsági díjlovagló Európa-bajnokság. A máso­dik versenynap délelőttjén az előkészítő feladat befejező szakaszára került sor. Negy­venkilencen vettek részt en­nek teljesítésében és közülük tizenöten kaptak díjszalagot. Mint az várható volt, az első három helyen az NSZK-sok osztoztak. Az elsőséget Mi­chael Klimke szerezte meg Rendezvuos Spielothek nyer­gében. A sportágban járato­sak előtt bizonyára ismert ez a név. A győztes édesapja nem más, mint dr. Reiner Klimke sokszoros olimpiai és világbajnok díjlovagló. Volt hát kitől tanulnia a fiúnak. Igaz, győzelme nem hozta a várt fölényt, hisz csupán négy ponttal előzte meg Tecklen- borg nevű honfitársát. A ma­gyarok közül kellemes meglepetésként Móczár Évá­nak sikerült nagyon szépen lovagolnia. Végig szinkron­ban volt Heródes nevű lová­val, és az erős mezőnyben megszerezte a tizennegyedik helyet. A mieink közül Fülöp Noémi Kapitánnyal a harmin­cadik, Budai Andrea Ficsúr lovával negyvenedik, Berényi Kriszta Korzikával negyven­nyolcadik lett. Kora délután nagyszerű időben kezdetét vette a csa­pat EB. Egy osztrák előlovas bemutató gyakorlata után megbeszélést tartó zsűri elég sokáig maradt távol, jelezve ezzel is, hogy csak alapos egyeztetés után jutottak kö­zös nevezőre. Tegnap tizen­heten kerültek sorra, s kisebb meglepetést keltett, hogy az előkészítő programban győz­tes Klimkét most sikerült Tec- klenborgnak megelőznie. A magyarok közül egyedül Bu­dai Andrea szállt nyeregbe ezen a délutánon, s a Fülöp Noémitől kölcsön kapott Fi- csúrral mutatta be gyakorla­tát. Bizony végig érződött, hogy nem sikerült még telje­sen összebarátkozniuk. Budai Andrea: — Sajnos nagyon izgulós típus vagyok. Nekem már az is óriási dolog, hogy válogatott lettem, ráadá­sul ez az új ló is. Egyszóval ez túl sok volt most a számomra. De így is boldog vagyok és bízom abban, hogy még javít­hatok. A két NSZK-s „éllovast” kö­vető finn Svanborg érdemelt még sok tapsot, de nem sok­kal kevesebb jutott ki ebből az osztrák Gmosernek sem. A napot egy lovastorna világvá­logatott látványos bemutatója zárta, nem kevesebb sikerrel. Ma egész nap folytatódik a csapatverseny, így alakul ki az a tizenkettes mezőny, amelynek tagjai majd vasár­nap az egyéni legjobb helye­zésekért folytathatják az EB-t. Előkészítő feladat, vég­eredménye: 1. Michael Klim­ke (NSZK) Rendezvous Spielothek nl„ 2. Berram Tec- klenborg (NSZK) El Paso ni., 3. Nicola Holzer (NSZK) Ri­cardo nl„ 4. Tina Sarolta (Fin­nország) Larami ni ....... 14. Bu dai Andrea Ficsúr nyergében Móczár Éva (m) Heródes ni. Csapatbajnokság az első nap után: 1. Tecklenborg (NSZK) El Paso, 2. Klimke (Rendezvuos Spielothek ni.), 3. Svanborg (Finnország) Vancouver ni. ... 17. Budai A. (m) Ficsúr ni. Jutási AZOKAFÉNYES NAPOK... Nosztalgiamérkőzés Kaposváron Hogy repül az idő! Mintha teg­nap történt volna. Lázban égett nemcsak Kaposvár, hanem szinte az egész megye. A Rákóczi labdarúgócsapata első NB l-es mérkőzésre ké­szült. Az első labdarúgócsapat Somogybán, amely a háború után az élvonalba küzdötte magát. Hogy mikor is volt a nyitó mérkőzés? 1975. augusztus 30. A jövő csütörtökön lesz ti­zenöt éve. Kaposváron azóta sem feledik ezeket a lázas na­pokat. Az egyesület vezetői erre kívánnak emlékezni az év­fordulón. De nemcsak egyedül. Meghívták mindazokat a játé­kosokat, egykori vezetőket, akik részesei voltak annak a szép sikernek. Augusztus 30-án (csütörtö­kön) 18 órai kezdéssel nosztal­giáz mérkőzésre kerül sor a Rákóczi-pályán. A hírek szerint a tizenöt évvel ezelőtti kezdő csapat vonul fel a játéktérre, nem kisebb ellenféllel szem­ben, mint az egykori Videoton. Emlékezzünk csak az akkori Mathesz Imre legénységre: Hegedűs — Kanyar, Ágfalvi, Márton, Németh — Nagy, Kon- rád, Burcsa — Varga, Kováts, Túrái. Ott lesznek a többiek is, akik az akkori keret tagjai vol­tak. A Videotonban olyanok ér­kezésére számíthatunk, mint Bobori, Fister, Fejes, Szabó, Hartyányi, Csongrádi, Majer, Szalmássy, Tieber. Bizonyára érdekes randevú lesz, amely­nek természetesen önök, olva­sók, szurkolók is „aktív” része­sei lehetnek. ÚSZÁS Nagyatádon, az új strand 50 méteres medencéjében a váro­si strand, a városi tanács sport- csoportja és a városi sportegye­sület úszóversenyt rendezett az atádi lakosoknak. A 35 ver­senyző 8 számban vetélkedett egymással. A győztesek: Férfiak: 50 m gyors: Horváth Gyula. 50 m pillangó: Herr Zol­tán. 50 m mell: Tóth Tamás. 200 m mell: Tóth Tamás. Nők: 50 m mell: Répási Beá­ta. Gyermekek: 50 m gyors: Kur- ják Péter. 50 m mell: Hunyadi Ákos. 50 m kutyaúszás: Végh Tamás. A legendás Imperiál 348 VERSENYZŐUTÓD Labdarúgóhírek Az elmúlt fél évszázad leg­jobb magyar versenylova, a kiváló apamén, Imperiál har­mincéves korában, a múlt év őszén fejezte be földi pályafu­tását. A lósportkedvelők, a tenyésztők körében fogalom­má vált Imperiál neve, nemc­sak hazánkban, hanem a ha­tárokon túl is. Mindeddig ő az egyetlen magyar telivér, mely nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban, Washingtonban is rajthoz állt, akkor sorolták a világ leg­jobb tizenkét lova közé. Hu­szonöt alkalommal indult ver­senyen négyéves koráig, s ebből hússzor ő győzött. Huszonöt évig állt a te­nyésztés szolgálatában és 348 versenyzőutódja szüle­tett. Utódai között például hat nyert Nemzeti díjat, öt Alagi- díjat, nyolc utód Magyar Der- by-győztes volt, négy győzött a nagy múltú Milleniumi díj­ban. A felsorolás nem teljes. Nemzetközi lovasver­senynek ad otthont Kapos­vár. A lósporttól elválasztha­tatlan a legendás hírű Impe­riál. Rákóczi-siker Nagy kaposvári sikerrel vég­ződött az Elcotoade elnevezé­sű nemzetközi ifjúsági labdarú­gótorna. A tíz csapat küzdelmé­ből a II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskola tanulóira épülő Rá­kóczi FC ifi II került ki győzte­sen. A döntőben az Úttörősta­diont verték 2-0-ra. E (torna)- győzelem értékéről csak annyit, hogy az Úttörőstadion csapata nyerte tavaly Helsinkiben a ser­dülő-világbajnokságot. Magyar Kupa Újabb somogyi csapat bú­csúzott el a Magyar Kupa továb­bi küzdelmeitől. A Kaposvári Építők SC idegenben a Pécsi Gázmű csapatától kapott ki 1 -0­ra, s így a pécsi együttes jutott a legjobb 128 közé. Névváltozások A megyei I. osztályban sze­replő Honvéd Kiss János SE az egyesület közgyűlési határoza­ta és a bírósági bejegyzés alap­ján szeptember 1-jétől Kapolyi Honvéd Sportegyesület néven szerepel. Névváltozás történt a Honvéd Latinca SE-nél is: ezentúl Marcali Honvéd néven fog szerepelni a csapat. — Tévesen kaptuk meg a Zselic-kupa tájfutóverseny va­sárnapi kezdési idejét. Az ese­mény tizenkét órakor kezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom