Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-23 / 102. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 23., csütörtök Szelektív sze telefon helyett (Folytatás az 1. oldalról.) 2000-re el kell érnünk, hogy minden száz lakosra legkeve­sebb 30 készülék jusson. Ezzel is csak a mai európai átlaghoz érhetnénk el. A szakemberek számításai szerint e cél megva­lósításához legkevesebb 450 milliárd forint kell a következő tíz évben. Az első három évben a négy dél-dunántúli megyében főkép­pen üzleti vállalkozásokba kezd az igazgatóság, hogy a további fejlesztések anyagi feltételeit megteremthessék. Elsősorban a Balaton-parton akarják fej­leszteni a hálózatot. Zalában, Keszthely és Nagykanizsa tér­ségében vannak égető gondok, de nem maradhat ki Dunaföld- vár térsége és Mohács környé­ke sem. A hálózat bővítése azonban nem valósítható meg a kábelrendszerek fejlesztése nélkül. Mit tehetünk addig, amíg nem jön létre fejlett hírközlő rend­szer? A Selektrica és a Net-com ebben kíván segíteni. Ha van (lesz?) valakinek egy személyi szelektív hívókészüléke, az akár a színházi előadás közben is jelzést kaphat már most, hogy keresik valahonnan. A kódolt jelekből azt is megtudhatja, hogy ki kereste és mi az üzenet. A Nokia 12 számjegyes öt hí­vást rögzítő készülékéből már 2500 működik az országban. Ha éppen nincs a zsebünkben a készülék, később is megtudhat­juk, hogy ki keresett bennünket. Egy-egy ilyen készülék áfa nél­kül potom 37 ezer forintba kerül. Az egyszeri igénybevételi díja 2500 forint, s havonta 610 forint bérleti díjat kell fizetni utána. Ma még csak az ország egy részén használható, de rövidesen min­denhol vehető a Petőfi adó URH-sávján közvetített infor­máció. Tegnap délelőtt 9 óra 35 perckor ebbe a különleges rendszerbe belépett a pécsi adó is. így Somogybán nemcsak a Balaton-parton, hanem a déli térségben is hagyhatunk üze­netet. Megyeri Ernő, a Magyar Műsorszóró Vállalat fejlesztő- mérnöke elmondta, ha lesz is korszerű magyar telefonháló­zat, a személyi hívókra mindig szükség lesz. No meg a korsze­rű alközpontokra, és telefon- készülékekre is, melyekből ugyancsak többfélét láthattunk Pécsen. Például az angol Bri­tannic cég játékzongorájába vagy játékautójába rejtett tele­font, vezeték nélküli készüléket alig négy és fél ezerért, amellyel a lakás bármelyik pontjáról ké­nyelmesen telefonálhatunk. Az üzenetrögzítős készülé­kekből is tucatnyi érdekességet mutattak be a szakemberek. Ezek ma már nyugodtan hasz­nálhatók. A távközlési igazgató­ság már nem merev cég. Sőt! Monopolhelyzetóről szívesen lemondana, ha végre lenne már új távközlési törvény. Erre még egyelőre várni kell! Utána azon­ban ... Egyelőre maradjunk a mai valóságnál. Nagy Jenő Dagadó dugóka hetvenesen (Folytatás az 1. oldalról) Fonyódon nyolc rendőrnek jutott az a feladat, hogy jelenlé­tük visszariassza a „csínytevő­ket”. Innen nem is jött bejelen­tés, de Doma János főhadnagy arról tájékoztatott bennünket, hogy Berényben feltörték a Ha­tár csárdát — pénzt, és techni­kai felszerelést loptak el, 30— 40 ezer forint értékben. Egy német fiatalembernek a szörftartozékait vitték el, s egy gépkocsitulajdonos is pórul járt. Az éj leple alatt megszabadítot­ták autóját a magnójától, egy dzsekitől és több tucatnyi kazet­tától. A zsúfolt hetvenesen egy baleset történt délutánig. A hol- ládi elágazónál két gépkocsi ütközött: két személy súlyosan, kettő könnyebben serült meg... A fonyódi kikötőben óriási volt a forgalom — a legjobb nyári napokra emlékeztetőén. Tehát meg „áll a bál”. Közeledik a tanévkezdés, de a balatoni szezont még nem csengették le. (Czene—Süli) Kérhetnék, de nem kérik... Több éve jogszabályi lehetőség van arra, hogy azok a termelőszö­vetkezeti tagok, akik földtulajdonnal rendelkeznek a közös gazdaság­ban, kikérjék a földjüket, vagy annak egy részét; ennek ellenére eddig a tagok néhány százaléka élt csak e lehetőséggel. — A haszonbérleti konstrukció iránt sem nyilvánul meg komoly igény, holott erre is kínál­kozik lehetőség — mondotta Zsohár András, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára az MTI munkatársának azzal kapcsolatos kérdésére, hogy a Fölrművelődés- ügyi Minisztérium illetékese részéről hivatalosan is elhangzott a beje­lentés: eddig 340 ezer hektárnyi területet igényeltek vissza az állam­polgárok. A titkár elmondotta: valóban van értesülésük arról, hogy főként nem termelőszövetkezeti tagok vagy nyugdíjasok részéről mutatkozik ér­deklődés a földek iránt, mindenekelőtt azok akarják visszakapni terüle­tüket, akik másutt dolgoznak, laknak, vagy éppen már külföldön élnek, ott tartózkodnak. Számukra jelenleg nincs törvényes lehetőség a föl­dek visszavételére, így hát az adatok összesítésének jelenleg túlzott jelentősége nincsen. A törvényt kell majd látni ahhoz, hogy megjelenje­nek az igazi igények, például az örökösök vagy az egykori tulajdonosok leszármazottai részéről. Számukra a további lehetőséget a jogszabá­lyok mutatják majd meg. A MOSZ mindenesetre alapvető fontosságú­nak tartja, hogy az állampolgári jogegyenlőség alapján rendezzék a kérdést, hiszen a jelenlegi elképzelések szerint a tulajdonreform vég­hezvitele egyelőre jóformán csak a mezőgazdaság területére szorít­kozna, holott az lenne kézenfekvő, hogy a reform minden vagyonra egyaránt legyen egységesen érvényes. A MOS? sürgeti, hogy a föld­ügyeket ne különítsék el a tulajdon más formáitól a reformnál. Azt, hogy a tagok, a tsz-ekben jelenleg dolgozók vagy éppen a nyug­díjasok miért nem élnek a földkivétel lehetőségével, Zsohár András azzal magyarázta, hogy a jelenlegi hitel- és árrendszer, valamint az értékesítési lehetőségek egyáltalán nem kínálnak olyan jövedelmet, biztonságot a földet művelőknek, hogy azok csapatostul keresnék fel a tsz-irodákat, visszaigényelve a területet. A nagyüzemi gazdák vélemé­nye szerint ugyanis a mai közgazdasági viszonyok közepette ugyan­csak meggondolandó, hogy érdemes-e befektetni a földek művelésé­be, megalapozni egy olyan gazdálkodást, ami nálunk mindenképpen újszerű, és ennélfogva amúgy is pénz- és technikaigényes. (MTI) Az MDF Kaposvári szervezetének álláspontja (Folytatás az 1. oldalról.) — Mi, antidemokratikusnak tartjuk ezt a kilencpárti koalí­ciót. — mondta Szabados Péter. — Ugyanis nem törté­nik más, mint az, hogy a ka­posvári választópolgárok vá­lasztási lehetőségeit beszűkí­ti. Mert e szerint létezik a fehér és létezik a fekete, amiből le­het választani. S azt nem ve­szik figyelembe, hogy e két szín között van legalább húsz másik szín és színárnyalat, amely Kaposváron nem jelen­het meg. Tehát valójában nincs választási lehetőség a polgárok előtt, nincs ajánlat hogy milyen irányzatot, hogy milyen árnyalati különbségű politikát, vagy milyen szerve­zetet válasszanak. — Nehéz azt is elképzelni, hogy mind a kilenc párt azo­nos platformot vall. Mert ha csak az a közös, hogy antibolsevista paktum, akkor ez kevés. Ezen túl sok olyan kérdés van, amelyben a vá­lasztási koalíció pártjainak elvi egyezségre keli jutni. Is­merve az ország politikai hely­zetét, a különböző pártok né­zeteit, eztnehéz elképzelni. — Veszélyesnek tartom azt is, hogy a koalíciós pártok már a pozíciók elosztásán fára­doznak. Ez a választási ered­mények ismerete előtt elsi­etett, felelőtlen osztozkodás. Talán inkább a polgárokra kel­lene bízni: kiket választanak. — Önöknek nincsenek ko­alíciós elképzeléseik? — Mi önálló jelölteket állí­tunk és önállóan politizálunk. Ha esetleg választási koalí­cióra léptünk volna, akkor is csak kormánypárti koalíciót tudnánk elképzelni. De véle­ményem szerint az a legde­mokratikusabb, ha vala­mennyi párt saját jelöltjével áll a választópolgárok elé. A ki­lencpárti paktum még mate­matikailag is kevesebb lehe­tőséget ad arra, hogy az MSZP-s jelölteket kiszorítsák az önkormányzati testületek­ből. L.J Megnyílt! Megnyílt!’ HEGE-LEISTER KFT. AUTÓSBOLTJA A PROMETHEUS ÜZLET volt dolgozóival. Kaphatók: gyári Lada, Zastava-alkatrészek, Werling-sárvédőbetétek, Fóliahegesztő gépek, Honda kerti gépek, aggregátorok Cím: Kaposvár, Berzsenyi u. 15. A parkolóban. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! (149324 Amerikai csapatösszevonások DÖNTÉSKÉPTELEN A BIZTONSÁGI TANÁCS Iraki részről hivatalosan meg nem erősített jelentések szerint Bagdad hajlandó további nyugati országok Kuvaitban és Irak­ban fogva tartott állampolgárainak szabadon engedésére. Közben az ENSZ BT öt állandó tagja kedden éjszaka folytatta a konzultációt arról a határozattervezetről, amely az Irak-ellenes szankciók érvényesítése érdekében „korlátozott katonai erő alkalmazását" is lehetővé tenné. Olaszország iraki nagyköve­tét nem hivatalosan arról tájé­koztatta az iraki vezetés, hogy a Bagdad által „nem ellenséges­nek" minősített nyugati orszá­gok polgárai számára lehetővé teszik a távozást Jordánián, il­letve Törökországon keresztül. Állítólag Olaszország, Spanyol- ország, Dánia, Hollandia, Íror­szág és Görögország állampol­gárairól van szó. Az ENSZ BT öt állandó tagjá­nak tegnapi konzultációin sem sikerült megegyezésre jutni ar­ról, hogy az egyes országok „korlátozott katonai erőt” alkal­mazzanak az Irak-ellenes szankciók betartására. A kér­désben változatlan a kínai állás­pont: Peking szerint a katonai erő alkalmazása a jelenlegi he­lyzetben tovább mélyítené a válságot. Folytatódik az amerikai csa­patösszevonás a térségben. Kedden újabb ezer amerikai katona érkezett az Egyesült Arab Emírségekbe. Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint összesen már több mint 100 ezer amerikai katona tar­tózkodik az Öböl körzetében. A Financial Times értesülése sze­rint Irak megkezdte a tengeri célpontok ellen bevethető raké­ták telepítését a szaúdi határ közelében. A Kuvait iraki lerohanását követően Szaúd-Arábiába vezényelt ameri­kai csapatok megszemlélésére Dzsiddában tartózkodó Richard Che­ney amerikai védelmi miniszter (b) Szultán Binabdel-Aziz herceggel (I), szaúdi védelmi miniszterrel tárgyal aug. 21 -én a királyság hadsere­gének újabb amerikai fegyverekkel történő ellátásáról TULAJDONREFORM — TÁJÉKOZTATÓ Privatizáció — tőzsdén és csőddel Még nem készült el a kor­mány végleges koncepciója a tulajdonreformról, így Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára csupán az erről szóló tézisgyűjteményt tudta átadni az újságíróknak tegnap, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón. Az azonban kiderült, hogy bár a koncepció még csak körvonalazódik, a tu­lajdonreform hamarosan meg­kezdődik. Az Állami Vagyon­ügynökség, a kormány legfőbb privatizációs szervezete már szeptemberben megkezdi első programjának végrehajtását. Az AVÜ újonnan megválasztott ügyvezető igazgatója, Csépi Lajos annyit árult el, hogy az első menetben a jól működő, jövedelmezően gazdálkodó cégeket privatizálják. Hamaro­san még az idén hozzáfognak további programok megvalósí­tásához is. így sor kerül olyan vállalatok magántulajdonba adására, amelyek monopol­helyzetben vannak, vagy ame­lyeket at kell szervezni, mert a jelenlegi körülmények között már nem életképesek. A kormány készülő koncep­ciója többlépcsős, viszonylag gyors privatizációt tartalmaz. Mivel meglehetősen sok nézet alakult ki ebben a kérdésben, így valószínűleg többfajta priva­tizációs technikát fognak alkal­mazni. A jól működő vállalatok esetében járható út, hogy a tőzsdén keresztül kerülnek ma­gántulajdonba. Azok a cégek, amelyek életképtelenné váltak, csődeljárásra számíthatnak, s ez eredményezi végül a privati­zációt. A nagyvállalatokat, a soktelephelyes cégeket — a tervek szerint — szétbontják és részenként értékesítik. Mindez elsősorban állami kezdemé­nyezésű privatizálást jelent. A kormány azonban nem zárkózik el a spontán privatizációtól sem. Tovább folytatódik a vállalati vezetés által irányított átalaku­lás, amelynek lényege az, hogy külföldi tőketulajdonossal társulva vegyes vállalattá ala­kúba cég. Újdonság, hogy lehetőséget kivannak adni arra is, ha a kül­földi befektetők, szemet vetnek egy állami tulajdonban lévő magyar vállalatra, pályázat út­ján megvásárolhassák. A privatizáció terén termé­szetesen még meglehetősen sok a homályos pont, legalább­is ez derült ki a sajtótájékozta­tón. A kormánynak dolgozó szakértők egy része sem ért egyet azzal, hogy a föld eseté­ben kivételt tegyenek, az ere­deti tulajdonosok tulajdonuk egy részét visszakaphassák, míg más vagyontárgyak eseté­ben csak kártalanítas jöhessen szóba. Matolcsy György kifejtette, hogy a kormány álláspontja szerint reprivatizációra csupán a föld esetében kerülhet sor. Más, korábban államosított vagyontárgyak tulajdonosait kártalanítani fogják, ám ennek részletei még nem tisztázottak. Kérdés azonban, hogy a jelen­legi államháztartásnak mekko­ra összeg áll ilyen célra rendel­kezésre. Ezekben az alapkérdések­ben még jelentős a nézeteltérés a szakemberek között. Úgy gyorsítható a privatizá­ció, ha a Magyarországon mű­ködő, mintegy egymillióra tehe­tő kisvállalkozó számára a kor­mány kedvező lehetőségeket biztosít, s így a tehetségesek rövid időn belül jelentős va­gyont kezelő üzletemberekké válhatnak. Eddig mintegy 800 millió dol­lár értékű működő tőke áramlott az országba, s egyes felméré­sek szerint ugyanennyi befekte­tésre váró külföldi pénz van az országban, vagy a környező országok bankjaiban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom