Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-13 / 94. szám
1990. augusztus 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 5 Szolidabb zeneszolgáltatásra kellett felszólítani már reggel kilenckor az összesereglett vásározókat, hogy a kis létszámú érdeklődő közönség egyáltalán meghallhassa Simon Ottó költő megnyitóját, mellyel kéz- > detét vette a népművészeti bemutató és búcsú vasárnap Buzsákon. Az általános iskola tantermeiben gyűjtötték össze ismét mindazokat az értékeket, melyek méltó hírnevet szereztek egykoron a buzsáki szőttesnek, hímzésnek, rátétesnek. A népi faragások motívumkincse Simon Ottó szerint egyaránt ha'- sonlít a nagyszénási arany lelet díszítőelemeire, de fellelhető az esztergomi várkápolna falfestményein ugyanúgy, mint az egységes hitvilágú királyság fehérvári központjában. Hajas Lajos községi elöljáró invitálta a jelenlevőket a klállí- as megtekintésére. A népi emlékek mellett külön teremben láthattuk a mai népművészet remekeit, mellettük azt a vadászati kiállítást is, mely a berekben és a homokháton honos vadon élő állatok trófeáit, gereznáit mutatta be. A tájházig vezető utcasor két oldalán békésen osztoztak a kegyszer és cukorkaárusok, a divatholmi-tukmálók a beékelődött népi iparművészet termékeit kínálókkal. A tájház kapujában a belépőket árusító kislány gyöngyfűzéssel készített remekeket adott ajándékba a kíváncsiskodóknak. Perusza Jánosné, Rozika néni keze boszorkányos gyorsasággal bújtatta a hímzőtüvel a színes fonalat a fehér gyolcsba, az asztalon előre lefércelt rátétes várta sorát. Pék László bizsókja alatt könnyedén formálódott ki a hamisítatlan buzsáki motívum. Szabó Gyuláné, közismert nevén Lujzika szorgalmasan rendezgette terménybábjait. Messze Erdély üzenetét hozták Körösfőről a faragott sakkkészletek, sulykolok, szőttesek és hímzések. — Megtanítottuk a külföldieket is szemetelni, az igazi, népi iparművészet termékeit a sok bóvli kiárusításával lefitymálni — mondta sokak nevében pironkodva a tájház vezetője, Lovassy Zsuzsa. Az egyre nagyobb hangerőre kapcsoló árusok zsivaját olykor csak a karikás ostor pattogása szakította félbe, Kustos János népi fafaragó kiválóan kezelte. Jól szórakoztak azok, akik a tojáspatkoló asztalánál élni akartak a felkínált lehetőséggel, hogy kipróbálják saját képességeiket. Bizony gyorsan recs- csent a tojáshéj... Góz Mihály iskolaigazgató szerint amíg az anyagiak határozzák meg a búcsúi rendezvényt, addig lesz létjogosultsága ennek a típusú kirakodóvásárnak is. Véleménye szerint Nemcsak az ökör pirult Búcsúfia — érték és bóvli Buzsáki hagyományok egyre erősödik az igény a búcsú eredeti hangulatának, a népszokásoknak a visszaállítására. Cserneczky István míves lószerszámait inkább csak nézegették. Hiába! A modern magángazdaságot traktorokra kívánják alapozni. Hatalmas darabokat szeldes- tek le a nyárson piruló ökörből Horák Dénes sütőmester és munkatársai, hogy felszeletelve, forró zsírban utánsütve a nézelődők nyálcsorgását és gyomorkorgását egy jó falattal megszüntessék. Ezt az élményt a hagyományos lacikonyhák sem tudták lepipálni. A rekkenőre forduló déli napsütésben az ökör (is) inni kívánt, nem volt hiány a kínálatban. Úgy negyven lépésenként botolhattunk egy-egy „itatóhelybe”, jól keresett a környékbeli jeges is. A vurstli-utcában még csak néhány kósza gyermek hintáz- tatta magát az unott körhintán, alig-alig csattantak a céllövöldék golyófogói. „Búcsúfalva” szélén, a községi kocsmánál az igazi helyi megmérettetés, a kugli volt a fő attrakció. Gurítottak és állogat- tak... Szent Vendel, a pásztorok védőszentje féltő aggodalommal tekintett végig a forgatagon, talán csak a délutáni folklórműsor derítette jobb kedvre. Akkor ugyanis a Kis-Balaton tánc- együttes és a Buzsáki Népi Együttes elevenítette fel az igazi népi hagyományokat. Mészáros Tamás Fotó: Jakab Judit Különvonat Ausztriából ✓ Az Uj Apostoli Egyház istentisztelete A Budapest Kongresszusi <özpontban ünnepi istentiszte- etet tartott vasárnap Richard zehr főapostol, az Uj Apostoli Egyház vezetője. A prédikáció itárj az ausztriai testvéregyház énekkarának magyar nyelvű koncertjét hallgatták meg az istentisztelet részvevői. Az első, az új apostoli tanításnak elkötelezett gyülekezetek a XIX. század végén jöttek létre Skóciában és Angliában. Ebből fejlődött ki a mai Új Apostoli Egyház. Az újapostoli hitet 5 millió ember vallja 170 országban. A Magyarországi Új Apostoli Egyháznak mintegy 400 tagja van. A vasárnapi istentiszteletre sokan érkeztek külföldről, Ausztriából különvonaton jöttek el a hívek. Hit és hivatás Bagó Bertalan kiállítása a bogiári kápolnákban Hinnünk kell! Önmagunkban, egymásban, a művészetekben... Bagó Bertalan képei a bogiári Kék és Vörös kápolnákban optimizmust sugallnak és a hit szükségességét. S nem csak a helyszín miatt! Bagó Bertalan ismeri az életet, ismeri a jót és a gonoszát, a bűnt és az erényt, az elvetni és a csodálnivalót. Ismeri és megfogalmazza. Képein ott az öröm, a bánat, az elesettség. Nem tudunk szabadulni Bagó Bertalan gondolataitól. Képei keményen kopogtatnak szívünkön. Magányos öregasszony áll házának kapujában. Teste görnyedt, összekulcsolt kezeiben milliónyi ölelés, simogatás. S kinek? Jön-e valaki, aki megköszöni életét, a gondoskodást, az anyai szeretetet. A magas deszkakerítés mögött roggyant tetejű ház áll. — Egy életnyi küzdelem színtere. Ott áll a kapuban valamennyiünk édesanyja, nézi az elhanyagolt környezetet és vár. Egy jó szóra, egy gyermeki csókra. Üveges, szomorú tekintetével a földet kémleli, s inkább önmagától kérdez... A művész vigasztal is. A fehér fal előtti virágoskert színpompája feledteti az előbbi nyomasztó hatást, ám ismét csak rövid időre lehetünk boldogok. A körülszántott tanya képe nemcsak alkotói bravúr, de politikai hitvallás is. Út sem ki, sem be nem vezet. — alkalom arra, hogy megcsillogtassa kivételes színkezelői képességeit. Ősz és tavasz, nyár és tél — fák, folyók, felhők, a Tisza vidékének bensőséges tájai, s a tenger hívogató kékje. Aztán a Balaton — örök szerelem és örök téma! Az állandó változás, a színek tobzódása, a levegő vibrálása, a rianás és a gomolygó felhő. Bagó Bertalan olyan jelenségeket vesz észre, melyre csak az alkotó látása képes... Kiállítását tegnap délelőtt Szíj Rezső művészettörténész nyitotta meg, aki az elegáns katalógusban így ír: „ Nemcsak témái, az irodalmi elbeszélhető tartalom, cselekvés, állapot, hanem a színek is hangulatot árasztanak. A selymes barnák, a kékek és zöldek egymással kevert árnyalatai, a sárgák melegsége, a bordó, a piros színek villanásai, a fehérek, szürkék finom árnyalatai. Az az ember( érzése, hogy Bagó leplezett megrendültséggel szemléli a természetet, áll meg az emberi lét jelenségei előtt. Kifejezés- módja kétségtelenül expresz- szív, de indulatait érzelmeit mindig fegyelmezi. S van valami megejtsen alázatos vonás Bagó Bertalan művészetében. Ennek titka abban a felelősségben található meg, amivel — tiszta szívvel — festi műveit, a művészetre éhes és iránta fogékony értelmes lénynek, az embernek. ” j Süli Ferenc A Somogy Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat BÉRLETI ÜZEMELTETÉSRE KIADJA a kaposvári Nagymalom területén levő egyszemélyes ÜZEMI BÜFÉJÉT A büfé féléves árbevétele áfa nélkül 620 ezer Ft. Információ és jelentkezés' — személyes tárgyalás alapján — a m alom üzem vezetőnél: Kaposvár, Malom u. 10. Telefon: 15-511/21 (111578)
