Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-11 / 93. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 11., szombat Tengőd nem tengődik tovább Szabadidőközpont a helyi és a környékbeli lakóknak ELÉG VOLT A HÁZASSÁGBÓL Tengődre tartva — Kánya után — szinte ragad a bitu­men a toldozott-foltozott, kacskaringós úton. Délután három órakor Tengőd üres. Rozoga épületeket, elhagyott portákat látni. Az egyetlen bolt és kocsma is zárva. Mintha kihalt volna az élet ebben a több mint 850 éves, de alig hétszáz lelket számláló köz­ségben. Pedig jólétet, gaz­dagságot jelent a település besenyő eredetű neve. Nevéhez híven Tengőd, amely a megye északkeleti sarkában az Ireg- szemcse—Értény—Kánya, valamint Tab által bezárt fenn­síkon fekszik, az utóbbi évti­zedekben nevének mai jelen­téséhez hűen csak tengődik... A községnek — amely 1949- ben került Tolna megyéből Somogyba — a termelőszö­vetkezetek összevonása, majd az 1970-es körzetesítés után megszűnt az önállósága: előbb Kányához csatolták és Bedegkérrel, illetve Somogy- egressel alkotott közös taná­csot, majd 1984-ben a tabi vá­rosi jogú nagyközséggel. A múlt év márciusától a várossal és a társközségeivel együtt van közös igazgatás alatt. Előbb tehát a helyi munkale­hetőséget, majd az önállósá­gát vették el. S megindult in­nét az elvándorlás, a telepü­lés lassú sorvadása... Pedig a tabi tanácsnak el­sődleges célja volt, hogy az alapellátást helyben biztosít­sa. Kiemelt figyelmet szentelt a társközségben a népes­ség megtartására. Ám min­dez már kevés. A községnek nincs orvosa, a kereskedelmi és vendéglátói ellátás gyen­ge, az egyetlen élelmiszer- boltban nincs választék; nincs egészséges ivóvíz, kultúrház, szórakozóhely... A tengődiek megelégelték a „házasságot”, az év elején visszahívták az addigi tanácsi elöljárót és a városi tanács többi tengődi tagját. A lakos­ság jelentős része a várostól való elszakadásra, a helyi ön- kormányzásra voksolt. Ten­gőd március óta az önállóság­ra készül. Ez az erdővel körül­vett, csendes, nyugodt kis te­lepülés tehát lélegezni akar! 18 évi távoliét után tért vissza szülőfalujába Fenyvesi Fe­renc... A gazzal benőtt általános is­kola udvara mellett találom a tengődiek leendő „maszek” szabadidőközpontját. A vállalkozó fejszéje Idősb Fenyvesi Ferenc mondja: — Dzsungel volt itt, amikor a fiam megvette ezt a „birto­kot”. Rengeteget dolgoztunk, amíg így kialakult a környezet. Az épületet is felújítottuk. Re­mélem, megérte a sok fárad­ság, s a fiam vállalkozása is eredményes lesz. Mert ez nemcsak nekünk lesz sikerél­mény! A falu is jól jár... A nyitás előtti utolsó mun­kák (árubeszerzés, belső be­rendezés stb.) sok idejét kö­tik le ifj. Fenyvesi Ferenc vál­lalkozónak, aki kemény fába vágta a fejszéjét. — Egy színvonalas szabad­időközpontot alakítok ki a ten­gődi és a környékbeli közsé­gek lakói számára. Tavaly vettem meg a katolikus egy­ház elhanyagolt parókiáját, és május 20-án kezdtük az épü­let teljes vakolatának leveré­sét, illetve a‘sérült főfalak helyreállítását. Az épület 150 éves, és ezt teljesen eredeti­ben állítottuk helyre. A kivite­lezés 80 százalékban magán­erős építkezésben folyik, egy építészmérnök felügyelete mellett. Kialakítottunk egy melegkonyhás presszót, egy játéktermet, kártyaszobát... Kertészeti szakemberek bevonásával, a faluban lakók részére szaktanácsadással egybekötött előadássoroza­tot kívánok szervezni. Terve­zem német nyelvtanfolyam indítását, illetve különféle pó­diumelőadások, nótaestek megtartását is. Még ezen a nyáron elkészül a szabadtéri színpad; ott a kertmozi lesz, a kisebb gyerekek részére pe­dig homokozó és hintázó. Tengődnek hónapok óta nincs képviselője a tabi tanácsban. Szummer György vb-titkár mondta: — A tengődiek ügyét én vit­tem végig, ugyanis alapve­tően jogi kérdésről van szó. Valamikor február elején a helyi HNF és különböző szer­vek fölszól ították a 3 tanácsta­got, hogy mondjanak le, mert különben kezdeményezik visszahívásukat. Ezt köve­tően a tanácstagok lemond­tak; majd névre szóló levelet kaptam a tengődiektől, mely­ben tájékoztatást kértek az önállósodással kapcsolatban. A pénzügyi osztályvezetővel személyesen mentünk ki Ten- gődre, kiszámítva azt, hogy a 90-es normatív költségvetési szabályozás alapján melyek a pénzügyi lehetőségeik. A megbeszélés után fönntartot­ták törekvésüket. A lehetőségek — Tájékoztatást adtam a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseiről és konkré­tan arról, hogy ha most elindul a kezdeményezés, akkor ab­ból mikorra várható döntés. Ez az időpont szeptemberre jött ki. Nem volt lehetőség akkor ugyanis arra, hogy a tengődiek kezdeményezése alapján a törvénynek megfe­lelően a helyi népszavazást a tanács elrendelje. Akkor ugyanis már ki volt tűzve az országgyűlési képviselő-vá­lasztás és az azt megelőző és az azt követő 3 hónapon belül nem lehetett erre sort keríteni. Ezután ők aláírásokat gyűjtöt­tek, ezt be is jelentették. Akkor leírtam azt, amiről korábban szóban tájékozattam a tengő- dieket. Ebbe sem nyugodtak bele, és a megyei tanács vb- titkárához fordultak; ő mege­rősítette azt, amit én már le­vélben leírtam. Pillanatnyilag áll az ügy, hiszen érvényben van a tilalom, intézkedni nem lehet. A megyei tanács vb-tit- kára szerint sem a megyei tanács, sem az ideiglenes ál­lamfő sem rendel el különvá­lásokat; a települések önálló­vá válnak, gyakorlatilag Ten­gőd és a közös tanácshoz tar­tozó valamennyi település el fogja nyerni önállóságát. Ez csupán idő kérdése. Mi nem zárkózunk el a tengődiek önállósulása elől. Csak az időzítést nem tartottuk sze­rencsésnek, a már kintlevő önkormányzati törvény kon­cepciója alapján. A közös ta­nácsok tehát megszűnnek. Az természetesen más kér­dés, hogy a községek saját döntésük alapján miként vok­solnak majd: önállóak marad­nak-e vagy közös képviselő- testületbe szerveződnek, avagy megtartják a közös, önálló képviselő-testületüket és csak úgynevezett körjegy­zőségbe, hatósági feladatok­ra társulnak. Ezek a kérdések továbbra is nyitottak. Tőlük függ Az önkormányzati törvény megszületése után most már tőlük függ majd, hogy meddig jutnak az emelkedőn... Kézbe véve saját sorsuk irányítását azért, hogy a faluban az le­gyen, ami a neve: gazdagság és jólét! Krutek József Szaporodnak a helyi önvédelmi csoportok Kaposfőn, Inkén, Lengyeltóti­ban alakult eddig helyi önvédel­mi csoport, hogy segítse a túl­terhelt rendőrség munkáját, gyors jelzéseivel elejét vegye a készülő bűncselekményeknek, távol tartsa a falutól a bűnöző­ket. A rendőrség szerint más köz­ségekben — így Buzsákon, Somogyváron — is szándékoz­nak önvédelmi csoportokat lét­rehozni. A megyei rendőr-főka­pitányság megelőzési al­osztályvezetője, dr. Gelencsér Imre kidolgozott egy működési alapszabály-tervezetet az ön­védelmi csoportok részére. Ezt saját működési szabályzatuk elkészítésénél hasznosíthat­ják. Azért van ennek jelentősé­ge, mert a csoportok tevékeny­ségét még nem szabályoztak törvényben. Az önvédelmi csoportoktól a rendőrséghez eddig nem érke­zett olyan jelzés, amely a fegy­veres testület azonnali beavat­kozását tette volna szükséges­sé. Lehet, hogy azért, mert az önvédelmi csoportok elriasztot­ták a környékről a bűnözőket? A közösség védelmére a társa­dalmi munkában — gyakran a családi kasszát is megterhelve — vállalkozóknak az eddiginél nagyobb anyagi, főként techni­kai támogatásra van szükségük. Megyei önvédelmi alapítvány létrehozásán fára­doznak ezért. Az várják ettől, hogy enyhít majd az anyagi gondokon. Az alapítványnak mindenki tagja lehet, s nem­csak pénzzel, hanem technikai eszközökkel (pl. hasábrádió­val) támogathatja a helyi véde­lemnek ezt a ma még újszerű és — valljuk meg — kissé szokat­lan formáját. Sz.N. KERESSE A BALATON FÜSZÉRT ÜZLETHÁZAIT A BALATONON! Három éve három üzletházat nyitott a Balaton Füszért a déli parton. Áruválasztékát, kínála­tát mindegyik üzletnek meg­szokták már a törzsvevők, és szívesen térnek vissza az alkal­mi vásárlók, a Balatonon nyara­lók is. Dicsérik a figyelmes ki­szolgálást, és örülnek annak, hogy a nyitva tartás a vásárlói igényekhez igazodik. Reggeltől estig (szombaton és vasárnap is) teljes áruválasztékkal várják a vásárlókat. Akár csak az elmúlt években, az idén is több újdonságot kínál­nak, és meglepetéssel szolgál­nak a Balaton Füszért Balaton- parti üzletházai. Az OÁZIS Szántód egyik jellegzetes színfoltjává vált. Az idén gazda­godott ez a színfolt. Farmer- shop nyílt itt, édességet, kávét árusító üzletrésszel gyarapo­dott, és az osztrák érdekeltségű Wi-ki Kft.-vel közösen divaték­szereket árusító üzlethelyisé­get nyitottak. Szerves kapcso­latot teremtettek az üzletház mellett kialakított piaccal is. Aki utazni kíván, vagy balatoni szál­láshely után érdeklődik, a Sio- tour üzletében két bevásárlás között elintézheti a dolgát. Sokat mondanak a számok: az elmúlt napokban 40 ezer lá­togató fordult meg nyitástól zá­rásig az Oázisban, és nem ke­vesebb mint ötmillió forint érté­kű árut vásároltak naponta. A FORTUNA Boglárlellén, a 7-es út mellett egyre csinosabb környezetben várja a látogatókat. Környezete előnyére változik, évről évre, s ha a fejlesztések ilyen ütemben folynak, két esztendő múlva igazi bevásárlóközpont alakul ki. Jelenleg majdnem 40 butik is kínálja a környéken áruját. A Fortuna forgalma ezekben a napokban eléri a 4—4,5 millió forintot. A vevő azonban bármi­kor tér be az üzletbe, teli polco­kat, friss árut talál. A Balaton Füszért évről évre jelentős ösz- szegeket költ arra, hogy a déli parton működő üzletházait komfortosabbá tegye. Az idei szezonra a Fortuna kapott toa­lettet. A részletek felsorolása helyett álljon itt egy szám: 4 mil­lió forintjába került a vállalatnak. A PÁTRIA üzletház az idén is Fonyód legnagyobb élelmiszert és napi cikkeket árusító üzlete. Vevői a környék nyaralói és az őslakók. Hogy kedvelik, azt növekvő for­galma is bizonyítja. Éppen a for­galomnövekedés tette indokolt­tá, hogy az idén külön üvegbe­váltó helyet létesítsenek az áru­ház mellett. A Balatonon még tart a sze­zon, de a Balaton Füszért gon­dol már a szezon befejezésére is. Ha elutazik a nyári vendég­sereg, akkor üzletházainak ve­vőköre megváltozik. Készül erre a vállalat. Az őslakosoknak az ősszel ezekben az áruhá­zakban almát, hagymát, burgo­nyát is kínálnak majd. Sokan mondják, nagyon hiá­nyoznának ezek az üzletek a Balaton-partról, ha nem épültek volna meg. A Balaton Füszért az itteni tapasztalatokat is fel­használva, készítette el a távlati fejlesztési programját. E prog­ram alapján készült el a kapos­vári Glória, a zalaegerszegi Vik­tória és a nagykanizsai Grácia üzletház tanulmányterve és makettje. Megvalósulásuk üte­méről a közeljövőben kell majd dönteni. A Balaton Füszért, miközben hosszú távon fejlesztési prog­ramjainak megvalósításán dol­gozik, ügyel arra, hogy a vevő mindent megtaláljon ma műkö­dő üzleteiben, és mindig szín­vonalas kiszolgálásban része­süljön. Ezért ajánlja bátran minden­kinek, hogy KERESSE A BALATON FÜSZÉRT ÜZLETHÁZAIT A BALATONON!

Next

/
Oldalképek
Tartalom