Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-12 / 67. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 12., csütörtök Folytatódott a parlamenti ülésszak A kormány visszavonta a „csomagtervet” (Fotytatásaz 1. oldalról) Különösen keményen fogalmazott Rajk László (SZDSZ) aki az irónia fegyverét is bevetve mindvégig „áremelési törvényjavaslatról” beszélt, s azzal vádolta a kormányt, hogy ezen a módon a parlamentre kívánja hárítani a felelősséget, ahelyett, hogy saját szakállára hozna intézkedéseket. A vitában egyre több volt az ismétlés, s meg mielőtt az annak lezárását szentesítő házszavazás lezajlott volna, már látszott: a csomag kiürült. Olyannyira, hogy a záporozó soron kívüli hozzászólások között Raj Tamás (SZDSZ) már azt az indítványt tette, hogy a kormány vonja vissza a kétségkívül kevéssé népszerű csomagtervet és saját hatáskörében hajtsa végre m áremelést, (i? esetben e lépésről a? év végi „zárszámadégker” számét kellene adnia a kermánynak,) A hosszúra nyúlt szünet után bár Perene pénzügyminiszter meglepi bejelentést tett: a kermány az ilyen formában benyújtott határozattervezetet visszavonja, mivel — az ellenzék vádjaival ellentétben — nem kívánja áthárítani afelelős- sóget. Dr. Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője ezt örömmel nyugtázta föltette a kérdést: szandókozik-e módosítani a kormány az ország költségvetését. A miniszter nemleges válasza után bejelentette: amennyiben a kormány a költségvetést a költségvetési törvénnyel ellentétben hajtja végre, úgy azt alkotmányellenesnek fogják tekinteni, és ez ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Az ezt követően kezdődött általános vitában — ugyancsak meglepetésre — nem volt jelentkező a műszaki fejlesztési alapról, valamint a fogyasztói adóról és fogyasztói árkiegészítésről szóló törvénymódosításokkal kapcsolatban. Mivel a miniszter sem kívánt szólni, a T. Ház döntött és elfogadta a két módosítást. Vita alakult ki a vállalkozói nyereségadóról szóló törvénymódosításról, főként a könyvkiadók és egyes közszolgáltatók adókedvezményének fönntartása kérdésében. A döntésnél érvényesült a kormány- párti többség, így a módosító javaslatokat elvetették, míg a törvénymódosítást elfogadták. A továbbiakban elfogadták az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvénymódosítást, míg a családi pótlékról szóló törvénymódosításról hétfőn döntenek. * * * Hosszas vita után a sztrelfli ülésnapén = az ellenzéki képviselők nyomására — a kermány visszavonta beterjesztett országgyűlési határozattervezetét az állami költségvetés pozíciójának javítására tett javaslatairól, Ez azonban nem jelenti azt, hogy elmarad a betervezett fogyasztói áremelés, a mezőgazdasági szövetkezetek támogatásainak csökkentése és egyéb, a költségvetés helyzetét jelentős mértékben javító intézkedés végrehajtása, Csupán annyi történt, hogy a kormány ezeket az intézkedéseket saját hatáskörben valósítja meg, vállalva az ezzel járó felelősséget. A vitában ugyanis — főleg az ellenzéki képviselők — azzal vádolták a kormányt, hogy a lakosságot meglehetősen súlyosan érintő döntésekért az Országgyűlésre akarja hárítani a felelősséget. Rabár Ferenc pénzügyminiszter azzal indokolta eredeti tervét, hogy a kormány ilyen fontos lépésről mindenképpen alaposan tájékoztatni akarta a parlamentet. Tárgyalások Panmindzsonban Már csütörtökön végleges megállapodás születhet Dél- Korea és a KNDK kormányfőinek történelmi találkozójáról — jelentette ki szerdán az „é- szak—déli” párbeszéd elősegítésére létrehozott szöuli hivatal festi Hírlap Ezt olvashatja a ma reggeli Pesti Hírlapban: Csődlesők. Haszonélvezők és áldozatok vagyunk. E dicső örökségbe ültek be az új _ ország új képviselői. — Állandó félelemben élünk. Válaszol az ipartestület elnöke. A jelenlegi társadalombiztosítás adóként működik. (2. oldal) Bőröndakciók. Az ipari kémkedés évek óta a KGB egyik kiemelt, és legtitkosabb tevékenysége. Az elhárítás átkutatja a csomagokat. — Mégsem indultak el a bolgár tankok. Az első szabad választásokkal semmi sem dőlt el. A szocialisták győztek, de nem biztos, hogy véglegesen. Az ellenzéktúlértékelte az erejét. — Szekusok, ha tiltakoznak. Lövések a zűrzavarban. (5. oldal) illetékese. Csütörtökön Panmindzsonban munkatalálkozót tartanak a két ország képviselői, amelyen várhatóan végleges formába öntik a miniszterelnöki találkozóról szóló megállapodást. „Allah pártja” — a túszokról A Hezbollah nevű szélsőséges Irán-barát libanoni iszlám szervezet tegnap nyilatkozatban sürgette a Libanonban őrzött összes külföldi túsz szabadon engedését. A csoport, amely feltételezések szerint maga tartja fogságban a legtöbb nyugati túszt, szóvivője útján felszólított minden szervezetet a foglyok szabadon bocsátására, mondván, hogy a Hezbollah „ellene van az emberrablásoknak és az emberi szabadság híve”. A Hezbollah bejelentését nem lehet elválasztani Faruk al- Sara szíriai külügyminiszter szerdai nyilatkozatától, amely szerint azokat a tárgyalásokat, amelyeket a túsz vagy túszok szabadon bocsátásáról folynak, bonyolíthatja a libanoni teÍ | rületek ellen végrehajtott vasárnapi, majd pedig hétfőn megismételt izraeli légi rakétatámadás. Semmiképpen sem kívánja viszont a felelősséget áthárítani — hangsúlyozta, és éppen ezért bejelentette: a határozat- tervezetet visszavonja. Ugyanakkor arra kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg azokat a törvénymódosító javaslatokat, amelyek a kormány csomagtervében foglaltak végrehajtásához szükségesek. Tölgyessy Péter (SZDSZ) kifogásolta, hogy a kormány módosítani akar több olyan törvényt, amely érinti a költségvetés bevételeit, illetve kiadásait is. A szabaddemokraták frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy ebben az esetben szükség lenn® a költségvetési törvény módosítására is, Rabár Ferenc hangsúlyozta: a kormány nem látja szükségesnek a költségvetési törvény módosítását, és ezzel egyetért a parlament költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága Is. Tölgyessy Péter hangsúlyozta, ha a kormány a költségvetési törvénnyel ellentétesen fogja a költségvetést végrehajtani, akkor ezt alkotmányellenes lépésnek tekintik, és ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvaslatért. Soós Károly Attila (SZDSZ), aki a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke, képviselőként hozzászólva, a vitában úgy foglalt állást: nem érti, hogy a kormány miért nem akarja a költségvetési törvényt semmiképpen sem módosítani. Belátja, nem lehet az időt húzni, szükség van arra, hogy a kormány minél gyorsabban hozzálásson a költségvetés túlzott deficitjének lefaragásához. Ellenkező esetben ugyanis az ország fizetőképessége kerülhet veszélybe, s a kormány nem tudja teljesíteni a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodást. Annak azonban nem látja akadályát, hogy a kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket, s néhány hét múlva terjessze a parlament elé a költségvetési törvény módosításáról szóló javaslatát. Rabár Ferenc pénzügyminiszter továbbra is kitartott álláspontja mellett, ám hangsúlyozta, a kormány alkalmazkodik az alkotmányügyi, törvény- előkészítő és igazságügyi bizottság döntéséhez. A kormány által benyújtott négy törvénymódosítójavaslat közül a képviselők lényegesebb vita nélkül elfogadták a központi műszaki fejlesztési alapról, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről beterjesztett javaslatokat, Ennek megfelelően a központi műszaki fejlesztési alapból 2 milliárd forintot csoportosítanak át az állami költségvetésbe. A fogyasztási adó növelése miatt pedig drágábbak lesznek, többek között a cigaretta, az égetett szeszes italok, szeszgyártási termékek, a gázolaj- és a tüzelőolaj. Hosszabb vita után született döntés a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításáról. Magyar Bálint (SZDSZ) azt javasolta, hogy a könyvkiadás adókedvezményét ne szüntessék meg. Nem értett egyet azzal a kormány- állásponttal, hogy az értékes kiadványok támogatását más módon alapítványok segítségével is meg lehet oldani. Véleménye szerint nincs garancia arra, hogy az adókedvezmények megszüntetéséből eredő megtakarítást továbbra is kulturális célokra fogják fordítani. Békési László (MSZP) további javaslattal csatlakozott Magyar Bálint (SZDSZ) indítványához. A képviselő szorgalmazta, hogy a gázelosztást és a postai szolAntall József Brüsszelbe utazik Antall József miniszterelnök a közeli napokban Brüsszelbe látogat. Megbeszélést folytat Jacques De- tors-ral, az Európai Közösségek Bizottságának elnökével, és találkozik Enrique C. Baron Crespóval, az Európai Parlament elnökével. Udvariassági látogatást tesz I. Baldvin belga királynál, és tárgyal Wilfried Martens miniszterelnökkel. Megnyílt a müncheni magyar fókonzulátus Szerdán este a két ország fontos politikai személyiségeinek jelenlétében megnyílt a müncheni magyar főkonzulátus. Ebből az alkalomból Horváth István, a Magyar Köztársaság NSZK-beli .nagykövete fogadást adott. Üdvözlő szavai után Katona Tamás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Helmut Schäfer, az NSZK külügyminisztériumi államminisztere mondott beszédet. Szólt az egybegyűltekhez August R. Lang bajor gazdasági és közlekedési miniszter, Gustav Wabro, Baden-Württemberg tartomány jogi, szövetségi és Európa-ügyi miniiszté- riumának államtitkára, a tartomány bonni képviselője és Gresznaryk Pál müncheni főkonzul. — A főkonzulátus hatásköre kiterjed az egész délnémet térségre. Ez mindenekelőtt kifejezi azt a tényt, hogy Magyarország különleges jelentőséget tulajdonít e térségnek — hangsúlyozta Gresznaryk Pál. — A vízumkötelezettség megszűnésével megnövekszik az NSZK-ba utazó magyar állampolgárok száma, és így növekszenek majd a kiutazásokkal kapcsolatos ismert konzuli feladatok: például, ha a magyar állampolgár valamilyen oknál fogva bajba jut, ellopják útlevelét, pénzét, vagy gépkocsibaleset éri. A Bajorországból és Baden- Württembergből érkező kérelmeket a jövőben müncheni főkonzulátus intézi majd. Tehát mindaz, ami Bonnban nyilvántartásban van, annak kezelése, út le vél-meg hosszabbítás, gyermekek bejegyzése, családi állapot megváltozása, vagyis mindaz, ami útlevéllel kapcsolatos, eleve átkerül Bonnból Münchenbe, és a folyó ügyeket a továbbiakban itt intézzük — mondotta a főkonzul. gáltatást végzők adókedvezménye is fennmaradjon. A képviselők javaslatait a parlament végül is elvetette, és elfogadták a kormány eredetileg beterjesztett törvényjavaslatát. Ennek megfelelően szűkítették a nyereségadó-kedvezményeket, a közszolgáltató tevékenységek, a kulturális és sporttevékenységek, az élelmiszeripari, és élelmiszer-kereskedelmi, valamint a műszaki fejlesztés tevékenységek körében. Rövid vita után a képviselők ugyancsak elfogadták az állami vagyon utáni részesedés emeléséről szóló törvényjavaslatot. Több képviselő ugyan kifogásolta, hogy az egész rendszer igazságtalan, elsősorban a nyereséges cégeket sújtja a növekvő elvonás. Rabár Ferenc azonban hangsúlyozta, hogy átmeneti intézkedésről van szó, a jövőben felülvizsgálják az egész rendszert és valószínűleg alapvetően módosítani fogják. Az elfogadott törvénynek megfelelően az állami vagyon utáni osztalék mértéke 18 százalékról 25 százalékra emelkedik. Nem született döntés a családi pótlékról szóló törvény módosításáról. A kormány javaslata szerint az áremelkedések ellen- súlyozására a családi pótlékot emelni kívánták, mégpedig gyermekekenként havonta 100 forinttal. A képviselők jelentős része úgy vélekedett, ennél lényegesen nagyobb kompenzációra lenne szükség, főbben úgy fogalmaztak, az egész rendszer igazságtalan, azt meg kell változtatni. Rabár Ferenc pénzügyminiszter hangsúlyozta, a kormánynak jelen pillanatban csak arra van lehetősége, hogy ilyen kismértékben csökkentse a családosok terheit. A szociálpolitikai. kérdések megoldása szerteágazó feladat, erre csak hosszabb távon vállalkozhat a kormány. ígéretet tett azonban arra, hogy rövid időn belül felülvizsgálják a több gyermeket nevelő családok támogatási rendszerét, s javaslatot dolgoznak ki igazságosabb megoldásra. A döntést azonban a szerdai ülésen elhalasztották, mivel Mécs Imre módosító javaslatról az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságnak is állást kell foglalnia. Ebben a kérdésben a parlament leghamarabb a jövő héten fog dönteni. Az azonban nem kétséges, hogy a családi pótlék gyermekenként havonta, legalább 100 forinttal emelkedni fog, s mivel az intézkedés bevezetésének határideje augusztus 1- je, így a képviselőknek még van idejük a döntés meghozatalára. A családi pótlék mellett a nyugdíjak is emelkedni fognak, ez az intézkedés azonban a kormány hatáskörébe tartozik. A társadalombiztosítási alapból a kormány az 5000 forint alatti nyugdíjakat szintén augusztus 1-jével havi 300 forinttal megemeli. A képviselők ezután az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításának részletes vitájával folytatták munkájukat. A törvényjavaslat azt szorgalmazza, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat a Miniszter- tanács kijelölt tagja felügyelje. E törvénymódosító javaslathoz nyújtott be módosító indítványt Kiss György (MDF). Ebben azt javasolja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét a honvédelmi miniszter, illetve a kijelölt tárca nélküli miniszter lássa el. A módosító javaslatot a nemzetbiztonsági bizottság, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság, és az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság egyaránt támogatta, és Balsai István igazságügy miniszter is egyetértett a módosító javaslat elfogadásával. Az önkormányzati, köz- igazgatási és belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményét Kóródi Mária (SZDSZ) ismertette. Ebben kifejtette, hogy sem a törvény, sem az ahhoz kapcsolódó módosítójavaslat elfogadását nem támogatják. Nem tudják elfogadni, hogy a miniszterelnök sokrétű elfoglaltsága lehetetlenné teszí e tevékenységek felügyeletét. A közjogi felelősség nem feltételezi a felügyelet személyes gyakorlását, de a kisebbségi vélemény szerint lényeges, hogy a miniszterelnök garanciát vállaljon. A képviselők — a már elfogadott módosító javaslattal együtt — 192 támogató, 87 elutasító szavazattal, 4 tartózkodás mellett határoztak a törvényerejű rendelet módosításáról. 'Az ülés berekesztését megelőzően Antall József miniszter- elnök tájékoztatta a Tisztelt Ház tagjait: kedden 9 órakor a Szovjetunióban leállították a kőolajszállításokat Magyarországra. A kormány még kedden több alkalommal felvilágosítást kért ennek okáról, ám választ nem kapott. Szerdán azonban délelőtt 11 órakor — ugyancsak előzetes bejelentés nélkül — megindult a kőolajszállítás. A kormány érdeklődésére a szovjet fél válasza: műszaki okokból, karbantartás miatt állt le a szállítás. A helyzet tisztázására küldöttség indult a Szovjetunióba. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfon 10 órakor folytatja munkáját. * * * László Balázs kormányszóvivő tegnap este az alábbiak közlésére kérte a Magyar Távirati Irodát: ,,Az Országgyűlés plenáris ülésének befejezése után, szerdán együttes ülést tartott a kormánykoalíciót alkotó három párt parlamenti csoportja. Az ülésen egyhangú határozattal egyetértésüket nyilvánították ki a kormánynak a költségvetési egyensúly javítására tett kényszerű lépéseivel." SZKP-kongresszus Ligacsov is jelölt Jegor Ligacsov nagy viták után mégis felkerült az SZKP főtitkárhelyettesi posztjára jelöltek listájára — jelentette tegnap, „Incidens Ligacsov jelölése körül” címmel a TASZSz szovjet h írügynökség. A kongresszuson 2293 küldött Ligacsov jelölése ellen, 1916-an mellette szavaztak, 47-en pedig tartózkodtak, Ligacsov kiesése azonban a kongresszuson résztvevők jelentős részének elégedetlenségét váltotta ki — írta a TASZSZ. „Az elégedetlenkedők arra hivatkoztak, hogy ezeket a kérdéseket nem lehet a központi bizottság elavult instrukciója alapján eldönteni. Ismét szavazást rendeltek el, amelyen a küldöttek többsége elutasította az instrukció elveit” — fogalmazott a TASZSZ. Ezt követően Gorbacsov bejelentette, hogy a titkos szavazásra kerülő jelölőlistán — mint ahogyan korábban javasolták — három személy neve fog szerepelni. Ajelöltek: AnatolijDu- direv (Leningrad), Vlagyimir /vaskó (Kijev) és Jegor Ligacsov.
