Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-03 / 59. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 3., kedd Napirenden az önkormányzati törvény tervezete A címerkérdés másodszor A kormány öt törvényjavaslat sürgős tárgyalását kérte az Országgyűléstől. Ezek közül hármat még a keddi ülésnapon. A kínzás és más kegyetlen büntetések elleni nemzetközi egyezményről szóló törvény- erejű rendelet módosítására, illetve a tavalyi költségvetés végrehajtására vonatkozó törvény- javaslatot egy későbbi időpontban vitatják meg, ugyanis ezekről előbb az illetékes bizottságoknak állást kell foglalniuk. Ezt követően fogadta el az Ország- gyűlés a tárgysorozatot. A beterjesztett törvényjavaslatok tárgyalási menetéről folyó vita során a kormány visszavonta korábbi javaslatát, miszerint a három, egymással több ponton összefüggő, az alkotmány módosítására, a helyi önkormányzatokra és a helyi önkormányzati választásra vonatkozó törvényjavaslatot egymást követően külön-külön tárgyalják. Az SZDSZ és a Fidesz képviselőcsoportja ezzel szemben azt indítványozta, hogy a helyi önkormányzatokról és az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatok összefüggő részeit együttesen, majd pedig a helyi önkormányzati választásról, valamint az alkotmány- módosításról szóló törvényjavaslatok egymáshoz kapcsolódó pontjait ugyancsak együttesen tárgyalja az Országgyűlés. Az MDF, az FKgP, a KDNP és az MSZP képviselőcsoportjának egyetértésével az Ország- gyűlés megbízott elnöke kompromisszumos javaslatot tett, miszerint együttesen tárgyalják az alkotmány módosításáról, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatokat, s ezt kövesse a helyi önkormányzati választásokról szóló törvényjavaslat megvitatása. A •hosszú polémiát, amelyből nem hiányzott a személyeskedés, a házelnök munkájának bírálata, sőt a hangos közbekiabálás sem, Szabad György végül is felfüggesztette, s az elhangzottakra tekintettel rendkívüli ház- bizottsági ülést hívott össze. Szünet után a Ház megbízott elnöke bejelentette, hogy titkos szavazással megválasztották az Alkotmánybíróság tagjait, akik letették a hivatali esküt az Országgyűlés előtt. Szűrös Mátyás alelnök — aki időközben átvette a plenáris ülés vezetését — Szabad György megbízott házelnöknek adta át a szót, aki tételesen visszaidézte a délelőtti ügyrendi vita mozzanatait, tisztázni kívánta magát a házszabályok megsértésének vádja alól. Visszautasította, hogy korlátozni akarta volna a képviselői hozzászólási jogot. Az ügyrendi vitát lezárandó, Szűrös Mátyás emlékeztetett arra, hogy a képviselőknek dönteni kell: az első napirendi pont vitájának sorrendjéről. A képviselők 197 igen szavazattal a Házbizottság többségének álláspontját tükröző változat mellett döntöttek. Megyék újraelosztó szerep nélkül Az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat előadója, dr. Balsai István igazságügyminiszter expozéjában elmondta: az alkotmánymódosítás lényege, hogy a tanácsokat megszüntetve a helyi önkormányzatokra bízza a lakosságot érintő helyi közügyek intézését. Az alkotmány új, IX. fejezete meghatározza azokat az alapvető jogokat, amelyek minden helyi önkormányzatot — a községtől a vármegyéig, illetve a fővárosig — megilletnek. E jogok alapvető tartalma, hogy a közösségeket szolgáló feladatokat a közösség maga, választott szervezete útján, szabadon, önállóan lássa el, s rendelkezzék az ehhez szükséges anyagi eszközökkel. A miniszter kitért arra, hogy a törvényjavaslat a megye jogállását illetően olyan megoldást tartalmaz, miszerint a megye önálló önkormányzati szint. Ez azonban nem korlátozza a települési — községi, városi — önkormányzatok jogait és önállóságát. A megye önálló önkormányzatként azokat a feladatokat látja el a benne képviselt települések számára, amelyekre e települések önmagukban célszerűen nem képesek. Balsai István külön felhívta a képviselők figyelmét: dönteniük kell abban, hogy a jövőben a történelmi hagyományokat jobban tükröző vármegye, vagy a megye kifejezés legyen használatos. Végül arról szólt, hogy a törvényjavaslat a helyi önkormányzatokra vonatkozó részletes szabályok megállapítását külön törvényre utalja. Minthogy az önkormányzatiság lényegi és garanciális szabályait az alkotmányban javasoljuk meghatározni — hangsúlyozta az igazságügyminiszter —, az önkormányzati törvény elfogadásához nem tartjuk szükségesnek a minősített többségű döntést. Szabad társulás A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat lényege, hogy teljes- egészében elveti a tanácsrendszert, s ehelyett az önkormányzati hagyományokra és azok történelmi értékeire épít — hangoztatta expozéjában Horváth Balázs belügyminiszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy e helyi önállóság törvényi követelménye és annak garanciái önmagukban nem elégségesek. Ennek tudatában a kormány folytatni kívánja a ma még korántsem önkormányzatbarát jogszabálydzsungel felülvizsgálatát. A miniszter szólt arról is, hogy az önkormányzatok önállóságának érvényesítéséhez megfelelő gazdasági alapokra van szükség. A törvényHaraszti Miklós és Tölgyessy Péter javaslat ebből kiindulva elismeri az önkormányzatok vagyonát, tulajdonát, meghatározza az önkormányzati tulajdon körét. A törvényjavaslat lehetőséget ad az önkormányzatoknak vállalkozásra, s ily módon vagyonuk gyarapítására. Ennek csupán két korlátot szab: egyrészt a vállalkozás nem veszélyeztetheti az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását, másrészt csak olyan vállalkozásban vehetnek részt, amelyben a felelősség nem haladja meg az önkormányzatok vagyoni hozHelyzetkép a döntések előtt (Folytatás az 1. oldalról) S mintha csak a társadalmi gondok mindenoldalú, égető problémáját modelleznék; a posztokon a pszichiáter, a szociológus és egy patalógus is helyet kapott. Munkájukra az elkövetkezendő időkben azért is nagy szükség lesz, mert mint az ismételten kiderült: a tárca gondjai lényegesen mélyebb problémákból gyökereznek, mintsem ahogy azt az egészségügy egymagában képes lenne megoldani. Dr. Surján László konkrét kérdéseket kért a jelenlévőktől, de mindjárt hozzá is fűzte: több héttel a tárca átvétele után, lehet, hogy csak szándéknyilatkozatok megfogalmazására telik az erejükből. A minisztérium vezetőinek rövid bemutatkozása után a miniszter felvázolta az új vezetési struktúrát, melyben az államtitkári poszt mellett egy, az ő személyes döntéseit előkészítő kabinet megszervezését is szorgalmazta. Ez a rendszer egy olyan kettős kontroll kialakítását teszi lehetővé, melyben az apparátus ellenőrzi a kabinetet és megfordítva. A társadalom azonban — és úgy gondolom jogosan — gyors, látványos akciókat szeretne. S ez nem annyira formai kérdésként fogalmazódik meg, mint abból az igényből fakad, mely a létbiztonság megalapozását várja a tárcától. A kérdések jó része érintette ugyan az egészségügyet, az új betegbiztosítási rendszer milyenségét, a szakmai ellátást stb. mégis a szociálpolitika területén jelentkező problémák — lakáskérdés, idősek gondozása, új gyógyszertérítési rendszer, adópolitika, ifjúságvédelem, munkanélküliség, cigánykérdés, családvédelem, valamint az abortusz és rokkanttörvény bevezetésének lehetőségei és milyensége érdekelte a jelenlevőket. A minisztérium vezetői — tekintve, hogy e problémák megoldása csak a társminisztériumokkal (belügy, pénzügy, munkaügy) történő egyeztetés, valamint az új önkormányzati rendszerbevezetése után realizálható — csak jól körvonalazott elképzeléseiket ismertethették. A politikai döntéshozatalra csak a szeptember 15-éig, a parlament elé terjesztett ön- kormányzati rendszer megvitatása után kerülhet sor. Annyi azonban már most bizonyos, hogy ezen az ülésen komoly vitaalapot képez az egybiztosítá- si modell, és ugyancsak itt döntenek az egészségügy új finanszírozási rendszeréről is. Három hónapra moratóriumot hirdettek a gyógyszergyártás, forgalmazás és térítés megoldásának kérdésében, létrehoztak egy adóelőkészítéssel foglalkozó munkacsoportot és a tárcához rendelték az Országos Egészségvédelmi Tanácsot. Júliusban megvitatják az alapellátás, a MAOTE, valamint az orvosi kamara kérdéseit is. Szorgalmazni fogja a minisztérium a szociális infras- tuktúrának a kiárusítástól való védelmét, és a valutáris beteg- ellátásból eredő hasznot is az állam javára kívánják kamatoztatni. A költségvetés várható alakulásáról, valamint a bevezetésre kerülő szociális tartalmú törvények életbelépéséről azonban csak az őszi ülésszak után tudnak érdemben nyilatkozni. (Várnai Ágnes) Megnyílt az SZKP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) — A kialakult helyzet radikálisabb reformokat, a változások meggyorsítását sürgeti — vonta le a következtetést Mihail Gorbacsov, s szorgalmazta a tudományos eredmények hatékonyabb hasznosítását, a költségkímélő technológiák alkalmazását, az állami dotációk rendszerének leépítését (szavai szerint az állami költségvetés tavaly 23 milliárd rubelt fordított veszteséges vállalatok támogatására.) — A jelenlegi gazdasági rendszer mellett nem lehet gazdag az ország, s nem lehet az emberek jólétéről beszélni, így tehát alapvető változtatásokra van szükség. — A piacgazdálkodás nem öncél, az az emberek jólétét szolgálja, s nem jelent eltávolodást a szocializmustól — emel- te-ki a főtitkár. Hangsúlyozottan utalt arra, hogy a szocializmus elvei lehetővé teszik a vagyoni differenciálódást, de ennek nem a kiváltságokból vagy a munka nélkül szerzett jövedelmekből kell kialakulnia. A gazdasági témák között a főtitkár különös hangsúlyt helyezett az agrárproblémákra, kiemelve, hogy a falu, a paraszt gondjai nem tekinthetők az ágazat belügyének. Gorbacsov szenvedélyesen szólt arról, hogy a párt korábban hozott elvi döntéseit nem követték gyakorlati tettek. Most az ágazat jelentős pénzügyi segítségre szorul, helyre kell állítani a város és a falu közötti árucsere normális értékrendjét. A központi vezetést felkészületlenül érte a nemzetiségi konfliktusok viharos felszínre törése, s el kell ismerni, hogy nem mindig a megfelelő módon válaszolt erre — állapította meg a főtitkár a nemzetiségi problémákra rátérve. Ennek okát egyebek között abban jelölte meg, hogy a párt korábban megoldottnak tekintette ezt a problémakört. A felszín alatt továbbra is hatottak a térségek aránytalan fejlődéséből, a demográfiai különbözőségekből adódó ellentmondások, a vallási problémák; amelyeket a nacionalista és szeparatista erők igyekeztek kihasználni — mondotta többek között Mihail Gorbacsov. Műkő és betontermékek gyártása, értékesítése Termékkínálat: Műkő: építőipari, temetői, síremlékek, kerti berendezések, burkolatok, virágtartók. Beton: kerítések, oszlopok, járdalapok. Cím: Otolecz Árpád, Kaposvár, Mező Imre u. 44. Telefon: (82)15-842 (478815) zájárulásának mértékét. A törvényjavaslat a társulás általános szabadságának elvét vallja. Horváth Balázs külön szólt a 200 léleknél kisebb lakosú aprófalvak problémájáról. Mint mondta: az ilyen kistelepüléseknél felmerül az önállóság és a hatékonyság konfliktusa. A kormány ezért indokoltnak látja, hogy az ilyen községek csatlakozhassanak a szomszédos községhez. Az expozét követően először a frakciók megbízottjai mondtak véleményt. Elsőként Kónya Imre, az MDF álláspontját fejtette ki. Kérte az ellenzéki padsorokban ülő képviselőket: jóhiszeműen működjenek közre a törvény megalkotásában, s abban, hogy a magyar nép megszabaduljon hiteltelenné vált helyi vezetőitől. Wekler Ferenc (SZDSZ), úgy vélte: az önkormányzat lényege, hogy szabad polgárok autonóm módon, az alkotmány által garantált keretekben, közhatalmi jogosítványokkal felruházott politikai társulatokat hozhatnak létre. Kifogásolta, hogy a törvénytervezet olyan felfogást jelenít meg, amely a jogokat a paternalista államtól származtatja. Javasolta: az önkormányzat feladat- és hatáskörét az alkotmányban rögzítsék, s egyúttal határozzák meg a központ kormányzati beavatkozás korlátáit is. A polgármester hatalma Torgyán József (FKGP) úgy vélte, hogy bizonyos korrekciókkal elfogadható az önkormányzatitörvényjavaslat. Hibának tartotta például, hogy a tervezetben nem jelenik meg tisztán az a koncepció, miszerint a hatalmat a nép, azaz az önkormányzatok kezébe kell adni. Ehelyett a legnagyobb hatalom a polgármester kezében összpontosul. Erősen kifogásolhatónak minősítette, hogy a törvényjavaslat a polgármesteri funkció betöltését nem köti semmiféle szakmai előfeltételhez. Gál Zoltán (MSZP) leszögezte, az MSZP károsnak tartja, hogy a törvényjavaslat egybemossa a települési önkormányzatot az úgynevezett vármegyei önkormányzattal. Hiányolja ugyanakkor a törvényjavaslatból az önkormányzatok működéséhez szükséges feltételek meghatározását. Nyitott kérdések A Fidesz frakciójának álláspontját Kövér László ismertette. Korábbi tanácsi felépítést a helytartók és helytartóságok rendszerének minősítette, amelynek megváltoztatása kívánatos, hiszen a helyi közösségek, illetőleg az ott élők életét születésüktől halálukig meghatározza. A valódi átalakulás csak akkor következhet be — mondotta—, ha helyben is azok döntenek, akiket a döntések következményei a legközvetlenebbül érintenek, és ha a polgárok és közösségeik által megtermelt jövedelem minél nagyobb része helyben marad. Mindehhez olyan önkormányzati rendszer szükséges, amely korlátozza a központi hatalmat, egyúttal rögzíti azt is, hogy milyen formában és mértékben kell az államnak kötelezettséget vállalnia a települések működőképességének biztosításából vagy a kirívó területi egyenlőtlenségek csökkentéséből. Az önkormányzati törvényjavaslatról szólva a Fidesz képviselője kiemelte, hogy a törvény- javaslat nem ad választ a legfontosabb kérdésekre, mint például: hol húzódik a határ a helyi közügy és az államigazgatási feladat között, milyen a helyi és a központi hatalom közötti munkamegosztás, milyen mértékben rédszesedik a jelenlegi állami vagyonból az önkormányzat, hogyan történik a jogviták rendezése, ha a központi és a helyi hatalom, illetőleg a helyi önkormányzatok között nézet- eltérés támad. Minderre a törvénytervezet csupán keretjellegű szabályozást ad. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának álláspontját Füzessy Tibor ismertette. Szólt a vármegyerendszerről is, melynek progresszív vagy előremutató szerepéről lehet vitatkozni, de tény — emelte ki —, hogy a vármegye mindig alkalmas volt a királyi és főnemesi, sőt egyes esetekben az idegen hatalommal szembeni hatékony fellépésre. Kiemelte, hogy a törvényjavaslat jogi és államigazgatási szempontból számos kisebb és nagyobb hibával terhes. Elfogadása mégis sürgető annak érdekében, hogy a hatalom ne csak az állami élet csúcsain, hanem annak minden területén minél előbb a nép kezébe kerüljön. A független képviselők nevében Fodor István elmondotta, hogy frakciójuknak nincs egységes, sőt többségi álláspontja sem. Ezután kiderült, hogy a bizottságok nem állítanak előadót. Vezetői hangoztatták, hogy a benyújtott törvénytervezeteket alkalmasnak ítélik a megvitatásra. Az Országgyűlés ma az alkotmány módosításával, illetve a helyi önkormányzatokkal foglalkozó törvényjavaslatok általános és részletes vitájával folytatja törvényalkotó munkáját. r n Engedményes értékesítés a Házépítők Botijában: l — jugoszláv es olasz csempéket, fagyálló padlólapokat 25—30 százalékos engedménnyel kínálunk — AGK-25 gázkazán, Duna II. MEGAMORV 45-ös vegyes tüzelésű kazán 20—30 százalékos engedménnyel kapható — Elin 135 literes hűtőszekrény fogyasztói árából 500 forint engedményt adunk. I I (111240) 1 Keresse fel, érdemes! Házépítők Boltja, Kaposfüred
