Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-10 / 65. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 10., kedd Folytatta munkáját az Országgyűlés Az alkotmány módosításáról és az önkormányzatokról szóló tervezetek — múlt héttőn bere- kesztett — vitájának folytatásával kezdődött az Országgyűlés tegnapi munkanapja. A két és fél napos plenum napirendjének hót pontjából ezt az egyet tárgyalták a képviselők egész nap, ám ennek sem jutottak a-végére, a soros elnök rekesztette be a polémiát az ülésnap végén. Sőt e tárgyban egy komplett önkormányzati „ellen- törvényjavaslatot" készül az SZDSZ beterjeszteni, ily módon kifejezve elégedetlenségét az eredeti tervezettel szemben. A kompromisszumra kész kormánypárti képviselők közül többen ezzel összefüggésben — bár nem a plenáris ülésen — úgy fogalmaztak: nem az a fontos, ki terjeszti be a törvényjavaslatot, hanem az, hogy valóban demokratikus módon, általános megelégedettségre szabályozza e kérdéskört. Ennek értelmében néhá- nyan. már most késznek mutatkoznak átgyúrni az eredeti előterjesztést, hangoztatva, hogy nyitottak minden konstruktív javaslat előtt. Végül is az önkormányzati vita kormánypárti kontra ellenzéki szópárbajában rendkívül eltérő szemléletmódok húzódtak meg. Ahogy Roszik Gábor, a kormány- koalíció legerősebb pártjának képviselője a délutáni vitában szemléletesen megfogalmazta: a jelek szerint más szemmel olvasta az önkormányzati törvény tervezetét, mint ellenzéki képviselő- társai. Az eltérő pozíciókból fakadó megközelítésnek tudható be, hogy miközben a kormánykoalícióban helyet foglaló pártok törvényhozóinak egy része erős érzelmi töltésű felszólalásokban jobbára az önkormányzati törvény korszakos jelentőségét igyekeztek kidomborítani, addig az ellenzékhez tartozó képviselők, főként szakmai indíttatást követve, az önkormányzatok várható működési feltételeinek szempontjából a beépített garanciális elemeket kutatva vették bonckés alá a javaslatot Az általános vitán belül egy kisebb, de horderejót tekintve nem mellékes polémia robbant ki a vita vége felé elsősorban a frakcióvezetők részvételével az önkormányzati témakörben döntésre váró kérdések kétharmados, illetve egyszerű többségű elfogadását illetően. Ellen törvényjavaslat Kóródi Mária (SZDSZ) azt hangoztatta, hogy a törvénytervezetnek két vonulata van: részint a kormányzat törekvése a centrális irányításra, részint a koncepciótlanság. Hevesen bírálta a főispá- ni intézményt, mondván: az „sikeresen” egyesíti a megyei tanácselnök, a vb-titkár és a párttitkár funkcióit. A központi érdekek érvényre jutását a kormány a felülről jövő szervezéssel igyekszik biztosítani, korlátokat állítva az önkormányzati érdekek érvényre jutásának. Mivel a kormány nem tudott jó önkormányzati törvénytervezetet beterjeszteni, az SZDSZ egy teljesen új törvényjavaslatot készített—jelentette be. Egyetlen kormány sem tud olyan javaslatot előterjeszteni, amely .a parlamenti ellenzék körében tetszést aratna, ám nem közömbös, hogy a bírálat milyen hangvételű, illetőleg csupán öncélú vagy konstruktív javaslatokat is tartalmaz — mondta Józsa Fábián (MDF). Bossányi Katalin (MSZP) szerint a jelenlegi tervezet ahelyett, hogy a civil társadalom önszerveződésének lehető legkedvezőbb feltételeit biztosítaná, inkább a kormányzati hatalom „meghoszszabbítását szolgálja". A képviselőnő erre példaként említette, hogy a főispánt a tervezet szerint a miniszterelnök nevezné ki, ami egyenesen kormányzati függőséget biztosít. Ezzel a megközelítéssel szemben Böröcz István (FKgP) úgy vélekedett, hogy a főispán — illetve kormánymegbízott — tevékenysége nem jelenti az autonóm önigazgatás kormányzati presszióját, hiszen felhatalmazása, csak az önkormányzatok működésének ellenőrzésére és nem felügyeletére szól. A lényeg — monda a jogintézmény tartalmában van. A tervezet vitáját kétségkívül színesítő nyelvtörténeti szópárbajon túl súlyosabb véleménykülönbséget tükrözött Bilecz Endre szabaddemokrata és Békési László szocialista párti képviselő felszólalása. Sétapálcával a Himalájára Bilecz Endre arra figyelmeztetett: fennáll a veszélye annak, hogy a törvénytervezet a magyar közigazgatási hagyományoknak éppen a retrográd, centralizáló elemeit erősíti meg, a szabaddemokraták által szorgalmazott „szabad társulások rendszerével" szemben. Békési szerint a helyi adókról, az államháztartásról, a társadalombiztosításról, illetve a privatizációról szóló törvények ismerete nélkül a helyi ön- kormányzatok olyan helyzetbe kerülnek, mint a hegymászó, akinek „félcipőben, egy szál séta- pálcával kell megmásznia a Himaláját”. Szabó Iván (MDF) az előterjesztés európai színvonalú, s megfelel az Európa Tanács ön- kormányzati kartájában lefektetett alapelveknek. Szerinte megalapozatlanok azok a támadások, amelyek a centralizmus elemeinek fennmaradását ostorozzák a tervezetben. A továbbiakban a megszokott szereposztás szerint folytatódott a kormányzó pártok és az ellenzék képviselőinek polémiája a törvénytervezetről. A kormányzó párti képviselők általában igyekeztek az előterjesztést védelmükbe venni, s annak előremutató elemeit méltatni, míg az ellenzékiek a hiányosságokra hívták fel a figyelmet. Ugyanakkor kompromisszumos megoldásra szorgalmazó elemek is fel-felbuk- kantak, legalábbis erre lehet kö- vezlkeztetni egy-két MDF-es képviselő megjegyzéséből, akik szerint a módosításokkal a törvényjavaslaton előnyére lehet változtatni. Tarnóczky Attila (MDF) például úgy fogalmazott, hogy a Tisztelt Ház elemi érdeke a módosító javaslatok elfogulatlan mérlegelése, azaz figyelmen kívül kell hagyni, mely párt képviselője nyújtotta be azokat. Takács Péter (MDF) arra hívta fel mind a tervezetet beterjesztő kormány, mind a képviselők figyelmét, hogy a törvény elfogadásában a jogelméleten és a társadalom bölcseletéin kívül legyenek tekintettel az ország településhálózati, valamint gazdasági sajátosságaira. Horváth Aladár (SZDSZ) visz- szautasította azokat a megállapításokat, miszerint a szabaddemokraták nem tanúsítanak konst- ruktivitást az önkormányzati törvényjavaslat megítélésében. Inkább elismerést érdemel az, hogy az SZDSZ a kormány által hónapokig tárgyalt törvényjavaslat mellé 3 héten belül egy alternatív javaslatot dolgozott ki — mondta. A főispáni hivatallal kapcsolatban azon kételyének adott hangot, hogy ezzel a kormányzat haSZKP XXVIII. Kongresszus Plénum — félidőben Mihail Gorbacsovot nem lehet azzal vádolni, hogy rosszul keveri a kártyát. Néhány hete alaposan felcsigázta a kedélyeket azzal a bejelentésével, miszerint ha túl sokat találják bírálni, ám jöjjön helyette valaki más és esi nálja jobban — ha tudja... A szenzációs közlést azonnal felkapta a világsajtó és a megfigyelők teli szájjal kezdtek csámcsogni a híren. Ámi ami ez után következett, arra kevesen számítottak. A pártfőtitkár-elnök bejelentését követően ugyanisa különböző rendű és rangú apparatc- sikok egymással versengve tettek „hüségesküt" Gorbacsov- nak. A meglehetősen heterogénné vált SZKP minden irányzata — az ortodox marxistáktól a demokratikus platformig — jobbnak látta a főtitkár helyett inkább egymásra puffogtatni... Egyedül Jegor Ligacsov „nem bírt magával”, és nyíltan kijelentette, hogy ha Gorbacsov valóban lemondana, abban azeset- ben ő szívesen elvállalná az SZKP vezetését. Valószínűleg ez az önjelöltség volt az a momentum, amely sokakat „kijózanított"... A múlt hét elején kezdődött huszonnyolcadik pártkongresszuson aztán továbbra is érték ugyan bírálatok Gorbacsovot és szemmel látható a konzervatívok előretörése, ám elég ritka volt a közvetlenül a pártfőtitkár címére érkezett bírálat. A reformereket rengeteg kritika érte ugyan — ám (látványos fordulattal) még a legkonzervatívabbak is kijelentették, hogy továbbra is Gorbacsovot szeretnék látni az SZKP élén. Azok az ortodox kommunisták, akiket a főtitkár lehetséges ve- télytársaiként tartottak számon — így Borisz Gidaszpov, vagy Ivan Polozkov — egymás után tettek olyan kijelentéseket, NÁLUNK MINDIG KAPHATÓK, MEGRENDELHETŐK — Számítógépek — Másolók — Telefaxok — Telefonok — Tartozékok, kellékek és még sok minden [</ VE-KAPOSSYSTEM kft 7400 Kaposvár, Munkásőrsor 4-5 Tel.: 82/21-340,12-976 Üzlet: Kaposvár, Április 4. u. 20 Tel + Fax: 82/14-141 , (111355) hogy ők nem is annyira konzervatívok, mint azt róluk elterjesztették... Ezek után aligha meglepő, hogy a megnyitójában újabb két évet kérő Mihail Gorbacsov továbbra is a Kreml főtitkári szobájának gazdája lesz. A figyelem immár a főtitkár-helyettesi poszt várományosaira irányul. Ligacsov esetleges megválasztása a kongresszus meglehetősen konzervatív alaphangját tekintve sem lenne nagy meglepetés. A Borisz Jelcin másodtitkári funkcióját említő Gidaszpov mindenáron igyekszik a háttérben maradni, pedig nyilvánvaló, hogy nem maradhat sokáig Leningárdban. Maga Jelcin ezúttal is a reformok fel- gyorsítását sürgette, de kérdéses, hogy helyes volt-e ilyen légkörben a követelése? Hiszen például Jegor Jakovlev ideológiai titkárt valósággal in- zultálta egy vezérőrnagy-küldött, míg Ligacsov cseppet sem rejtette véka alá azt a vágyát, hogy ismét ő irányíthassa az SZKP eszmei-politikai munkáját... Nem szűkölködött hát váratlan fordulatokban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVIII. kongresszusa eddig sem, pedig még csak most jutottak túl a félidőn. Hogy a „meccs" végeredménye mi lesz, azt még senki sem tudja. Az azonban bizonyos, hogy amennyiben Mihail Gorbacsov és csapata nem tud látványos eredményeket produkálni az önmaga által szabott két esztendőben, akkor— úgytűnik— a fontolva haladó reformok (és reformerek) sorsa megpecsételődött a Szovjetunióban. Utána aztán jöhetnek az olyan önkéntesek, mint például Jegor Ligacsov... Feltéve persze, hogy az ősz politikus addigra már nem lesz-e róges-rég nyugdíjas... Tóth Béla Lakás- és konyhafelszereléseket gyártó műanyagfeldolgozó vállalkozás keres olyan aki kistehergépkocsival és alkalmas raktározási lehetőséggel rendelkezik és jó kereskedelmi kapcsolatai vannak. Magas kereseti lehetőség Levélcím: Gazdasági munkaközösség 1364 Budapest. Pf. 155. (1 TI 322) talmi koncentrátumát telepítik az önkormányzatokhoz. Vastagh Pál (MSZP) arra hívta fel a figyelmet hogy a törvényben nem szabad lemondani az önkormányzatok és a helyi közigazgatás viszonyának meghatározásáról. Kisebb polémia robbant ki az önkormányzati témakörben döntésre váró kérdések kétharmados, illetve egyszerű többségű elfogadásáról. Salamon László (MDF) a Fidesz frakcióvezetőjének válaszolva arra utalt hogy Európában nincs olyan ország, amely kétharmados többséghez kötné az ön- kormáhyzati törvény elfogadását Számos olyan eljárási szabályozást idézett az önkormányzati törvényjavaslatból, amelyek elfogadásához szükségtelen a minősített többség. A Fidesz frakcióvezetője kérte, tisztázzák, melyek az önkormányzatok szervezetét és működését alapvetően meghatározó kérdések, amiket célszerű minősített többségű elfogadáshoz kötni. Kónya Imre egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy „erre a törvényjavaslatok vitájában mindenképpen konszenzusos megoldást kell találni." ' Tölgyessy Péter (SZDSZ) úgy vélekedett, hogy az önkormányzati törvénytervezet valóban kerettörvény, amely túlnyomó többségében olyan passzusokat tartalmaz, amelyek minősített többségű elfogadást igényelnek. A vitát a jövő hétfői ülésnapon folytatják. A kormány gyorsprogramjáról A kormány gyorsprogramja lényegében a privatizációra, a sorban állás rövid időn belüli felszámolására, a kis- és középvállalatok ösztönzésére, a költségvetés egyensúlyának gyors javítására és a szociális védőháló kiépítésének megkezdésére helyezi a hangsúlyt. Bebizonyosodott, hogy az éveken keresztül folytatott restriktiv pénzügyi politika semmiképpen sem kényszeríti ki a struktúraváltást. A legfontosabb teendő ennek a rendszernek a gyors, drasztikus felszámolása. Egyes becslések szerint a kölcsönös vállalati tartozások ösz- szege 150—300 milliárd forintra tehető. A tényleges, vagyis a nettó tartozások összege azonban ennek csak a töredéke, 40—45 milliárd forint. A kormány tervei szerint az első lépés az úgynevezett fekete lyukak, vagyis az igazán eladósodott vállalatok felszámolásának megindítása. 10—12 vállalatról van szó, amelyeket a kormány az Állami Vagyonügynökség révén államigazgatási irányítás alá kíván vonni, hogy megkezdhessék felszámolásukat. A legeladósodottabb 10—12 vállalat felszámolása következtében még az idén számottevően növekedni fog a munkanélküliség, 40—60 ezer új munkanélkülivel számol a kormány. További részletek kerültek nyilvánosságra az alkalmazandó privatizációs megoldásokról. A kormány egyaránt tervezi úgynevezett mintavállalatok magánkézbe adását, valamint a nehéz helyzetbe jutott cégek privatizációját. A magántulajdonba adásnál a főszerep a Vagyonügynökségnek jut, amely várhatóan — a parlament döntése nyomán — a kormány irányítása alá kerül. Első lépésként a privatizálásra kiszemelt vállalatok államigazgatási irányítás alá kerülnek. Ezt kővetően, attól függően, hogy milyen cégről van szó, különbözőképpen járnak el. A mintavállalatok részvénykibocsátással, az értékpapírok értékesítésével kerülnek magánkézbe. A programban szereplő centralizált nagyvállalatoknál a privatizáció a szervezeti egységek szétbontásával, új kisós középvállalatok alakításával valósul meg. Ugyancsak privatizálják a csődbe jutott cégeket, és sor kerül a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vagyonkezelő szervezetek magántulajdonba adására is. A jelenlegi számítások szerint első lépésben mintegy 40 milliárd forint értékű állami vagyon kerül magántulajdonba. A tervezett privatizáláshoz rendelkezésre áll a szükséges forrás is. Erre a célra fordítják a két NSZK- beli tartomány, Bajorország és Baden-Württengberg által a múlt évben felajánlott 250-250 millió márkás hitelkeretet s rendelkezésre áll egy újabb 100 millió márkás hitelkeret is. | Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, a Parasztszö- ■ vétség főtitkára 1990. július 14-én (szombaton) 9.30 i * órakor megyei szintű gyűlést tart Barcson, a városi I művelődési és ifjúsági központ tánctermében I | (Barcs, Bajcsy-Zsilinszky u. 9.). A rendezvényre tisz- | ■ telette! várja a megye lakosságát. (111382) ■ UmmmmmmmmmmmmmmmmmmU A Kék Balaton Kertépítő és Építő Szolgáltató Kisszövetkezet magas kereseti lehetőséggel, azonnali belépéssel kőműves és ács szakmunkásokat
