Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-10 / 65. szám
1990. július 10., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Eladó az állam, dönt a tanács vb Kétezerhatszáz lakásnak vevője van Kaposváron Kevés vitatottabb kérdés van, mintáz állami bérlakások eladása. Akadnak, ellenzői és támogatói is. Megoszlanak a vélemények az árakat illetően is. Nem véletlen, hogy Kaposváron a bérlakások értékesítése nekilódult aztán rendszerint meg is torpant. Most azonban — úgy tűnik —, visszavonhatatlanul megkezdődik eladásuk. Nyilván nagy lendületet adott ennek a folyamatnak az, hogy a lakók állandó ostrom alatt tartották vételi szándékukkal a tanácsot: jelenleg mintegy 2600 vételi igényt tartanak nyilván. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a lakbérből az állam nem tudja fenntartani ezeket a lakásokat. Ez a fő oka, hogy a megyeszékhelyen a pártok is következetesen szorgalmazzák, hogy a bérlakásokat adja el a lakóknak a tanács. Dr. Ács Andrást, az IKV IN- KÖZ-osztályvezetőt kérdeztük: — Van-e végleges tanácsi döntés már állami lakások értékesítéséről? — A Kaposvári Városi Tanács legutóbbi ülésén módosította az állami lakások eladásával kapcsolatos tanácsrendeletet. A Berzsenyi út 28—30., a Füredi út 24. és a Szondy u. 7- es számú garzonépületek kivételével megszüntetett minden eddigi értékesítésre vonatkozó tilalmat. • — Hány lakás eladására van lehetőség a megyében és hol? — A tanácsi bérlakások túlnyomó többsége — mintegy 6600 — Kaposváron van. Nagyobb számban találhatók még ilyenek Siófokon. Úgy tudom azonban, hogy ott a tanács még nem engedélyez hasonló méretű értékesítést, így hát elsősorban Kaposvárról beszélhetünk. — Miiven lakások vásárolhatók meg? — A jogszabályok elvileg lehetővé teszik, hogy akár 30 lakást magába foglaló épület egyetlen lakását is értékesíteni lehessen. A végső szót mindig a végrehajtó bizottság mondja ki. — Miiven feltételekkel vehetik meg a bérlők az általuk lakott ingatlant? —A Minisztertanács rendeleté keretjellegű. Ezt kiegészíti a városi tanácsé. Az értékhatárokat elsősorban a lakás építésének és felújításának időpontja határozza meg. A legalacsonyabb — a forgalmi érték 30 százaléka — a 15 éven belül fel nem újított lakások vételára. Az 5 és 15 év között felújított lakásokért a forgalmi érték 60 százalékát, az 5 éven belül felújítottakért pedig 100 százalékát kell fizetni. — Ki határozza meg és mi befolyáséiia a fcrgalmi értéket? — A . forgalmi értékbecslést az INKÖZ iroda végzi el. Ez hivatalosnak számít. Figyelembe veszi az illetékhivatalnál benyújtott szerződések forgalmi értékét, a lakások elhelyezkedését, műszaki állapotát, a kivitelzés módját, minőségét. Nem növeli vagy csökkenti az árat az, hogy ki hogyan becsülte meg, tartotta karban lakását. — Van-e joguk a lakóknak a forgalmi értéket felülbírálni, esetleg megfellebbezni? — Erre nincs lehetőség. Mi a forgalmi érték meghatározása után kidolgozzuk és a lakóknak elküldjük a vételi ajánlatot. Kilencven napjuk van arra, hogy eldöntsék, megéri-e megvenni a lakást. — Van-e fizetési kedvezmény? —A vételár 10 százalékát kell egyösszegben kifizetni előtörlesztésként. A fennmaradó részt 35 év alatt lehet leróni. Ha valaki az egész vételárat egyszerre teszi le, 40 százalékos kedvezményt kap. — Mecveheti-e valaki egyedül a lakást, ha a tömb többi lakója nem akarja megvásárolni otthonát? — Erre elvileg lehetőség van. Nem valószínű azonban, hogy ilyesmihez a végrehajtó bizottság hozzájárulna. Az a cél ugyanis, hogy egész ingatlanokat értékesítsünk. Ellenkező esetben meghiúsulhat a célszerű lakásgazdálkodás, és más gondok is adódhatnak. —Mi történik azzal, aki lakótömbben él és nem csatlakozik a többség vásárlási szándékához, mert nem tudia. vagy nem akarja megvenni az ingatlant? — Ennek nincs különösebb következménye. Lakása továbbra is állami tulajdonban marad, noha az egész épület a társaság, a közösség kezelésébe kerül. Ilyenkor arra az egy lakásra jutó közös (fejlesztési stb.) költséget az állam fizeti. Éppen olyan tulajdonostárs, mint a többi lakó, velük azonos jogokkal és kötelezettségekkel. Ám jó tudni, hogy a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a bérlő által meg nem vett lakást kívülálló megvásárolhassa abban az esetben, ha a bérlő nem nyugdíjas vagy nem jogosult tanácsi bérlakásra. — Mikor kezdik meg a lakások értékesítését, és hogyan zajlik le? — Azt reméljük, hogy a városi tanács vb elkészült előterjesztéseinket augusztusban megtárgyalja és meghozza a kijelöléssel kapcsolatos döntését. Ezután mi azonnal megkezdjük a lakóingatlanok felmérését, és elkészítjük a műszaki dokumentációt. Terveink szerint ez év végén várhatók az első adásvételi szerződések. — Hol kezdik az értékesítést? — Mi azt javasoljuk, azok részesüljenek előnyben, akik a legkorábban eljuttatták hozzánk vételi szándékukat. Szeretnénk, ha azokat az épületeket jelölné ki a végrehajtó bizottság értékesítésre, ahol a lakók döntő többsége vevő. Ez nemcsak azért lenne előnyös, mert nagyobb bevételt jelent az ön- kormányzatnak, hanem mert így jobban érvényesíthetők a lakásgazdálkodással kapcsolatos előírások. — Ki kezdeményezi a vásárlást? — A végrehajtó bizottság döntéséről mi értesítjük a lakókat, és tájékoztatjuk őket arról is, mikor kerülhet sor az adásvételi szerződések megkötésére, majd megtesszük az első vételi ajánlatunkat. Ez az első ingatlanok esetében szeptem- berben-októberben várható. A folyamatot meg lehet gyorsítani, ha a lakók jó együttműködésre törekszenek velünk. Sokat segít például, haalebonyolítás- saf megbíznak valakit. Feleslees ugyanis mindig mindenkit evonni az ügyintézésbe. Ha a lakások vásárlása megtörtént, a minisztertanácsi rendelet értelmében létre kell hozni a tár- sasház-közösséget. Ez a tulajdonközösség egyik speciális formája, ahol egy adott ingatlanon levő lakások a magánszemélyek, a közös használatra szóló helyiségek, kiszolgáló létesítmények pedig a társaság tulajdonában vannak. Szegedi Nándor Napirenden a tűzoltó-érdekvédelem Öreg a technika, magas a követelmény I Az utóbbi hetekben több fórumon esett szó a tűzoltóságnál uralkodó áldatlan állapotokról. A tűzoltók a tűzoltásnál felhasznált vízért például fizetnek, a dunai kompoknál különjárati — és túlsúlydíjat fizetnek. Elavult a technika, nincsenek megfelelő védő- felszerelések, alacsonyak a bérek... — Elszomorító ez a kép? — kérdeztük Nagy Tibor alezredest, a megyei tűzoltóparancsnokot. — így van! S hozzáteszem, hogy a mai helyzethez hosszú út vezetett. Ez persze csak házon belül lehetett téma, az utcára már valamiféle vélt politikai érdek miatt nem vihettük ki. Mi mindig is a Belügyminisztérium „mostoha- gyermekének’' éreztük magunkat. A magyar tűzvédelem és a benne tevékenykedők munkája nem kapott kellő támogatást és elismerést. A tűzoltóság karitatív tevékenységet végez: soha nem volt politikai szervezet, ebből következik, hogy a politikai hatalom háttérben tartotta. Ha időben felismerik jelentőségünket, az ország védelmében és biztonságát szavatoló szervezetekre fordított kiadások jelentéktelen hányadának lecsípésével, megelőzhettük volna a mai helyzet kialakulását. Hogy mennyire „mostohagyerekek” voltunk, azt mi sem bizonyítja egyszerűbben, mint a munkabérünk. Kormányhatározat rögzíti, hogy a tűzoltókat ugyanannyi juttatás illeti meg, mint a Bm többi alkalmazottját (rendőröket, határőröket). Ezt még egyetlen miniszter sem tartotta be. Jellemző példa, a Belügyminisztérium idei költségvetéséből is kimaradt a tűzoltók bérének emelése. Az állomány felének családjában az egy főre jutó jövedelem a létminimumot sem éri el. Ezért aztán szabad napjainkon kénytelenek ' valamilyen munkát keresni. — Igaz az is, hogy a műszaki felszereltségük elavult? Olvastam, hogy tűzoltók panaszkodnak a csizmájukra. A felső vezetés tudja, hogy jobb is létezik, de csak valutáért, s azt nem tudják megvenni. Ez a legegyszerűbb példa! Sokkal többről van szó! Ma a magyar tűzoltóságnak legkevesebb száz középkategóriájú gépjárműfecskendőjét kellene lecserélni. Tény, hogy a hazai ipar képes ezek előállítására, de a kicsi széria miatt csak nagyon drágán. Egy új tűzoltóautó négymillió forintba kerülne. (Furcsa módon csak nálunk létezik az, hogy ezt is általános forgalmi adóval sújtják!) De beszéljünk arról is, hogy a karitatív szolgálatban egyedül a tűzoltóság az, amely azonnal riasztható katasztrófahelyzetben, vagy olyan közúti baleseteknél, amikor egy veszélyes hulladékot, vagy üzemanyagot szállító tartálykocsi felborul. Csakhogy ehhez nincsenek kellő felszereléseink. Daruk kellenének, védőeszközök... Soroljam? Sok minden hiányzik. A társadalom pedig tőlünk várja el, hogy azonnal segítsünk. Ha időben ott vagyunk, de nem tudunk mit csinálni, akkor bennünket korholnak. Ez van! Éppen a napokban jelent meg a Tűzvédelem című lapunkban, hogy az NDK- val kötött szerződések is veszélybe kerültek valutaunió miatt. Ha kemény valutáért vásárolnánk nyugatról, akkor kevesebbre telne. Ezért is gondolkodnak azon, a szakemberek, hogy esetleg csak részegységeket vásároljunk, s ezeket itthon szereljük össze. Ki tudja; hogy megéri-e? — Ez Iából vaskarika, ami keveset oldhat meg a gondjaikból. Segítene a tűzoltókon az önkormányzati rendszer? — Attól tartok, hogy az önkormányzatoknak sokkal több nehézséggel kell majd szembenézniük. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy egy településen több fontosabb megoldásra váró feladat van: óvodák, iskolák, boltok építése. Mi most csak sokadikak lehetünk a sorban. De ha mindenki úgy gondolkodik, mint a Pintér Müvek, akkor jobb sorsot remélhetünk. Ott az üzemcsarnok felépítése után arra kérték a tűzoltókat, hogy tartsanak egy gyakorlatot, majd minden fellelt hiányosságért ezer forintot ajánlott föl, mert érdeke. Az ilyen gondolkodásmód vezethet csak eredményre. — Értsem ezt úgy, hogy ha majd egy-egy beruházásnál nem azon gondolkodnak, miként csökkenthetők a költségek — netán a biztonsági berendezések kihagyásával—, hanem a valódi tulajdonosi szemléiét alakul ki, akkor önök is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek? — Igen, erről van szó! De ez még odébb van. — Mit lehet akkor csinálni? Mivel lehet a leggyorsabban változtatni a helyzetükön ? — Mindenekelőtt létre kell hozni a tűzvédelem érdekvédelmi szervezetét. Erről volt szó októberben a kaposvári regionális tanácskozáson is. Azóta megalakult az állami tűzoltók szakszervezete, s megkezdődött az önkéntes tűzoltó-egyesületek szövetségének létrehozása is. Legutóbb Üllőn jártunk. A tűzoltók napján hangzott el a Győr—Sopron Megyei Önkéntes-Tűzoltó Egyesület és a Csongrád Megyei Tűzoltó Szövetség felhívása: országos szövetséget kell létrehozni! Az már tény, hogy a rendőrség mellett a tűzoltóság is önállósul. Kell egy közös érdekvédelmi szervezet, amely tapasztalatainkat, javaslatainkat, kérelmeinket tolmácsolja majd a kormány felé. A tűzoltóságnak vissza kell nyernie a régi tekintélyét. Körvonáia- zódnak a továbblépés útjai. Reméljük, hogy sikerrel jár majd az a kezdeményezés is, amelyet a boglárlélleiek hirdettek meg: július 21 -én ott találkoznak a somogyi önkéntes tűzoltók, hogy kidolgozzák megyei szövetségünk alapszabály-tervezetét. Nagy Jenő Maszek-próba Marton Lajos 50 éves, számviteli főiskolát végzett, mérlegképes könyvelő és szakképzett adó- tanácsadó. Az utóbbival naponta foglalkozik, s még 8 hónapig főkönyvelője marad a földvári volt pártüdülőnek, de már új útra lé-' pett: a maszek világban akarja megkeresni a kenyerét. — Mindig volt bennem vágy és ambíció ahhoz, hogy próbára tegyem magamat. Az üdülő bizonyos védettséget jelentett az életemben, tehát vitathatatlan előnyei is voltak ennek a munkának. A közelmúltban azonban — hosz- szas gondolkozás és számítga- tás után — megalakítottunk egy kft.-t, ebben a Pest-Budai Vendéglátó Vállalat, egy német utazási iroda és szálloda tulajdonosa, valamint Bolygó Sándor kollégám van rajtam kívül. A vendéglátó a balatonőszödi Fácános üzletházzal lépett be, a magán- személyek — így én is — készpénzzel. Saját tőkénk mellé hárommillió forintot vettünk föl egy évre; a törlesztését ősszel kell megkezdenünk. A kamat pedig harminc százalék. 180 személyes étterem és egy ABC, 17 szobás panzió és három teniszpálya képezi a bevételi lehetőségeket. A pályákat megvásárolták a vállalattól, majd bérbe adták olyan szakembernek, aki teljes energiával tud a sporttal foglalkozni. Az étteremben beszélgetünk, s mivel dél körül van, egyre többen jönnek ebédelni. Magyarok, németek — turisták és kamionosok. — Máshol nem szívesen fogadják a sofőröket, mert ahol a kamionok állnak, oda már nem mennek be a Mercedesek tulajdonosai. Mi 10 százalék kedvezményt adunk nekik; vigyék el a magyaros ételek ízét, hírünket a nagyvilágba. Nehéz a piacra betörni. Az utazási irodák bejáratott csatornái között a kezdő nehezen találja meg a kapcsolatokat. A német partner segíthet ebben, de van már kéthetes szerződésünk is a panzióra a Siotourral. — Újoncok a szakmában. — Az első év tapasztalatszerzésre lesz jó. Az idei bevételt s még újabb hiteleket viszont ismét az üzletre kell fordítanunk. Télen is nyitva lesz az étterem és az ABC. Ennek áruválasztékát úgy bővítjük, hogy ne csak az őszö- diek legyenek rendszeres vásár. lóink. — Mit szólt a felesége a döntéshez? — Ö is pénzügyes; a tabi OTP-ben dolgozik. Vegyes érzelmekkel fogadta elképzelésemet, s tudom, hogy ma sem ért teljesen egyet a történésekkel. Mindketten tisztában vagyunk azzal, hogy az üzletből legföljebb két év után lehet pénzt kivenni, tehát nem az anyagiak motiválnak elsősorban. Mint adótanácsadó ismerem a vállalkozók problémáit is, hiszen sok gondjukat megosztották velem. Ennek ellenére úgy érzem, ha kihagyom ezt a lehetőséget, nem lenne teljes az életem. Süli Ferenc Húsz évet se kellett várni... Megnyílott a bútorbizományi A kaposváriak tán még emlékeznek rá, hogy valamikor régen volt bizományi bútorbolt a megyeszékhelyen. Az Irányi utcai üzletet, ki tudja mi okból, a hetvenes évek elején bezárták és utána hosszú ideig nem vagy csak máshol, mástól lehetett olcsóbb használt bútorhoz jutni. Csaknem húsz évet kellett várni arra, hogy a BÁV ismét bútorboltot nyisson Kaposváron. Az új üzlet a már meglévő Ady Endre utcai bolt udvari épületében kapott helyet. A vállalat több mint egymillió forintért, alig négy hónap alatt alakította át a korábbi IKV-lakást. A tegnapi nyitásra már szinte zsúfolásig megtöltötték bútorokkal, szőnyegekkel, tükrökkel és egyéb, lakásberendezéshez szükséges felszerelésekkel a boltot. Élsősorban magánszemélyektől vásárolnak, de tervezik, hogy bútorgyáraktól kishibás termékeket is megvesznek és ezeket jóval olcsóbban árulják majd, mint a hagypmányos bútorboltokban. A BAV régi adósságát rótta le az üzlet megnyitásával, hiszen hogy van igény a használt bútorokra, azt bizonyítják a már meglévő — magánkereskedők által üzemeltetett — boltok is. A tegnap nyílt bútorbizományival együtt most már öt helyen adhatjak el megunt, vagy más okból fölöslegessé vált bútoraikat, szőnyegeiket, s más lakásdíszítő tárgyaikat a kaposváriak és a környékbeliek.
