Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-10 / 65. szám
Uj ZO I. évfolyam, 65. szám Ára: 4,30 Ft ------------KÖZÉLETI NAPILAP------------------------“ 1990. július 10., kedd Fol ytatta munkáját az Országgyűlés Maratoni vita az önkormányzatokról Hazánknak új autópályákra, korszerű vasútra van szüksége Bemutatkozott Bécsben —HgMHgHW a független magyar kamara A gyógyvizek és az idegenforgalom — külföldi tagok Úgy látszik maguk a képviselők is érzékelték mindazt, ami az országgyűlési tv közvetítéseket nyomon követő állampolgárt méltán készteti kritikára. A frakciók a Házbizottság ülésén megállapodtak arról, hogy eltekintenek a mindeddig főként egyhelyben topogó, személyeskedő vitákat gerjesztő napirend előtti felszólalásoktól. Bölcsen döntöttek hiszen eme időigényes megnyilvánulások nélkül is épp eléggé vontatottan haladt a tegnapi, az ön- kormányzati törvény tervezetéről és az ezzel összefüggő alkotmánymódosításról zajló általános vita. Somogyi képviselő dr. Gaál Antal (MDF) volt az első felszólaló, akit a nap során még több mint 30-an követtek. Az ellenzék elmúlt heti vádjaival szemben, védelmébe vette a törvénytervezetet, s rámutatott, hogy a pártállam megszűnésével az ezt kiszolgáló helyi tanácsok működésének jellege is változott, s már az elmúlt hónapokban is voltak tanácsok, melyek az önkormányzat irányába keresték az utat. Elismerte; hogy a tervezetben van csiszolni, finomítani való, ám az mégis alkalmas arra, hogy elfogadása nyomán fölálljanak az új ön- kormányzatok. Úgy ítélte meg, hogy a közvéleményben a parlament és a kormány munkájával szemben tapasztalható fönntartások az ellenzék kevéssé konstruktív hozzáállásából erednek, így abból, hogy a törvény tervezetet eleve alkalmatlannak ítélték működőképes önkormányzatok létrehozásához. Ezt követően nem sokáig késlekedett az ellenzéki pártok — Korunkban a rászorultság, a hátrányos helyzet bővítetten termelődik újra. Olykor úgy látszik a szegénység enyhítésére tett erőfeszítés csepp a tengerben. Nem érzi-e szélmalomcsattanós, a tervezetet sokesetben ízekre szedő válasza. A vita lényege abban állt, hogy a kormánykoalíciós pártok képviselői méltatták a tervezetet, míg a másik három párt, illetve a függetlenek sorra mutattak rá a majdani gyakorlati alkalmáz- hatóságot eleve megkérdőjelező hibáira. A vita most sem volt mentes a feszültségektől, olyannyira, hogy dr. Áder János (Fidesz) arra kérte az elnöklő Szabad Györgyöt, hogy ne csak az ellenzéket utasítsa rendre, hanem a kormányzópárti demagógiát hangoztató képviselőket is. Úgy ítélte meg, hogy a koncepció csak arra jó, hogy létrejöjjenek az önkormányzatok, melyeknek működését viszont ez a törvény nem biztosítja. Dr. Szabó Erika (SZDSZ) egyebek között azt javasolta, hogy a mostani „koraszülött törvény” helyett elég csupán egy az önkormányzati választá- sok.feltételeit megteremtő törvényt alkotni, módosítva emellett a korábbi tanácstörvényt. Később azután már nyugod- tabb körülmények között, s egy sor ma még hiányzó kapcsolódó törvény ismeretében lehetne megalkotni az önkormányzatit. E vélemény élénk visszhangra és több képviselő részéről is helyeslésre talált. Több képviselő is anakronisztikusnak minősített számos az önkormányzati törvénytervezetben szereplő fogalmat, illetve tisztségelnevezést. Az ebédszünetben az SZDSZ sajtótájékoztató keretében ismertette a kormányétól lényegesen eltérő önkormányzati koncepcióját, mely szerint pélharcnak ezzel kapcsolatos munkáját? — A rendőrállam elleni, vagy a jogállamiság megteremtéséért folytatott harcról ugyanez elmondható lett volna. Ott sem dául a/, önkormányzat döntéseiért kizárólag a választó polgároknak és nem a központi hatalomnak tartozik felelősséggel. „Az önkormányzat és a kormány közti vitában kizárólag a bíróság dönthet.” A délutáni vita hozzászólói lényegében az szerint voltak csoportosíthatók, hogy rokon vagy ellenszenvvel fogadták az SZDSZ javaslatot. Békési László felszólalása alatt elmaradt az MSZP képviselők szavait rendszerint kísérő gúnyos-haragos moraj. A képviselő ugyanis olyan gyakorlatias és a törvényjavaslat által meg nem válaszolt kérdések sorát tette föl, melyek a máskor füttyögető képviselőket is gondolkodóba ejtették. Fehéren- feketén megmutatta az „illúzió csapdákat” melyek a törvény- tervezetnek az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó részeiben rejlenek. O is azt javasolta, hogy egyelőre csak a választások lebonyolításához szükséges tqrvényrészekről döntsenek, míg a többiről majd volt „szabadszemmel követhető” a tett erőfeszítések eredménye. Itt is csak cseppenként következtek a változások. Tény, hogy így van ez a szegénység dolgával is. Hogy ez szélmalomharc volna, azt azért nem érzem, mert az elmúlt tíz évhez képest a most rendelkezésünkre álló lehetőségek hat- ványozottak. Most nyíltan és széles körű támogatással cselekedhetünk. — Tesz-e ön különbséget a szegények között azon az alapon, hogy vannak akik a társadalom, es olyanok is, akik önmaguk szegényei? — Nem teszek különbséget, mert nem hiszem, hogy lenne „önmaga szegénye”. Legföljebb azt lehet elemezgetni, hogy a determinációk milyen pályán haladnak. Arról viszont szó sincs, hogy bárki önként vállalta volna a szűkösködést. (Folytatás az 5. oldalon) egyebek kö/.t a helyi adókról, az államháztartásról, valamint a privatizációról szóló törvények ismeretében. Vargáné Piros Ildikó (független) rámutatott, hogy a törvény- tervezet megalkotói megfeledkeztek arról, hogy történelmi hagyományaink, nem minden vonatkozásban haladóak, s egy már meghaladott intézmény- rendszert kívánnak újjáéleszteni. Külön vita bontakozott ki arról, hogy egyszerű vagy kétharmados többség kelljen a törvény elfogadásához... Még az ügyrend tárgyalásakor tovább bővült az amúgy is zsúfolt napirend, mert sürgősséggel elfogadták a családipótlékról szóló kormányelőterjesztés tárgyalását. Ez szerint augusztus 1-jétől 100 forinttal nőne a családi pótlék és 300-zal növekednének a nyugdíjak. Egy SZDSZ—Fidesz előterjesztés alapján — bár nem sürgősséggel — ugyancsak tárgyalni fognak a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer építésének teljes elhagyásáról. Göncz Árpád Csehszlovákiába utazik Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Václav Havelnek, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására július 12-én hivatalos munkalátogatást tesz a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban. Kétszázezerre becsülik a veszélyeztetett kiskorúak számát Magyarországon. Az állami gondozottaknak negyvennyolc százaléka követett el bűncselekményt. Évről évre romlik a helyzet. Pécsett kilencvenhét szakember megalakította a Magyarországi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamarát. A hazai gyermek- és ifjúságvédelem történetében példa nélküli a kezdeményezésük. Az ideiglenes vezetőség elnöke (szóvivője) dr. Orbán István, a Somogy Megyei GYJVI igazgatója. — Az alapszabályt és a mellékleteket ön készítette el. Milyen céllal alakult meg a kamara? — Tizenegyezer-hatszáznegy(Munkatársunk bécsi telefonjelentése) Bécs, belváros. Az elegáns kávézó különtermében izgatott s/ervezők: a Független Magyar Kereskedelmi es Iparkamara első bemutatkozása a nemzetközi sajtó képviselői előtt. Néhány hónap alatt nagy utat járt be az új szervezet — a bejegyzések körül elhúzódó viták, a napi harcok azonban megedzettek a kamara vezetőit. A hazai elismertség után gyors és fontos feladat a nemzetközi kapcsolatteremtés, s ebben az újságíróknak lehet a legnagyobb szerepük — mondta a tájékoztatót megelőzően dr. Monostory Attila elnök. Az osztrák és a nyugatnémet napilapok, hírügynökségek, gazdasági folyóiratok képviselői valóban sokat segíthetnek a magyar gazdaságról, a változtatás módozatairól kialakított elképzelések megfogalmazásával, nyilvánossá tételével. A kamara elnökének rövid ismertetője után záporoztak a kérdések, melyekre a jelenlevő tanácsadók is segítették a válaszadást. Az újságírók kérdései jól tükrözték a nyugati tőkések elképzeléseit, kétségeit s talán megnyugtatták őket a magyar szakemberek elgondolásai. A Független Magyar Kereskedelmi es Iparkamara mintegy 80 százalékos privatizációt tart elképzelhetőnek — ez a folyamat azonban nem lehet kampányszerű. A kis- és középüzemeknek prioritást kell biztosítani, s ezeknek segítséget kell adni napcakész információkkal, szolgáltatásokkal, piac- és kapcsolatteremtéssel. A kamara segíteni szeretné a nyugati tőkebefektetést a nyugati szaktudás és technika magyarországi térhódítását menedzser- képzéssel, oktatással is. Több kérdés hangzott el a turizmus jövőjével kapcsolatban. Dr. Stern László hangsúlyozta, hogy magasabb szinten országosan is ki kell alakítani a hálózatot a világkiállítás meghatározó szerepét is figyelembe véve. Szükséges új autópályák megépítése, a vasúthálózat korszerűsítése. Fejleszteni venkét gyermek- és' ifjúságvédelmi dolgozó szakmai érdekvédelmét kívánjuk ellátni. Az eddigi munkaközösségek erre alkalmatlannak bizonyultak. A kamara tagozatokat szervez: minden dolgozónk megtalálja a helyét és szakmai érdekvédelmének lehetőségét. Lesz hivatásos pártfogó tagozatunk, hivatásos nevelőket tömörítő közösség és így tovább. A kamara munkájában az egyházi intézményekben működő ifjúsági nevelők részvételére is számítunk. A munkaközösségek nem képesek gondoskodni az alap- és a továbbképzésről. A gyermek- és ifjúságvédő intézetekben, bentlakásos otthonokban dolgozók hatvanöt kell a gyógyvízi turizmust és jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni a környezetvédelemre. Enélkül elképzelhetetlen az idegenforgalom fellendítése — fogalmazta meg a szakértő. Az is foglalkoztatta az újságírókat, hogy a függetlennek kikiáltott kamara hogyan lehet politika- mentes, ha együtt kíván működni a rendszerrel? — Számunkra az alap, a gazdaság megreformálása a döntő, s nem a felépítmény. Tagjaink lehetnek természetesen különböző pártok tagjai; mi a pluralizmus hívei vagyunk. Ezért nem akarunk rivalizálni a Magyar Gazdasági Kamarával sem — elképzelhető újabb kamarák alakulása is, amennyiben a meglevők nem tudják a felmerülő igényeket kielégíteni — mondta az elnök. A Somogyi Hírlap munkatársának kérdésére dr. Monostory Attila elmondta, hogy szívesen veszik külföldi cégek társaságát is, hiszen ez az egyik legbiztosabb módja a tőkebeáramlásnak. A befektető ugyanis így biztos lehet abban, hogy szándékait a döntéseknél érvényesíteni tudja. A magyar kamara szervezeti felépítésében példának tekinti ugyan az osztrák kamarát, a célok azonban — az eltérő gazdasági viszonyok miatt is — eltérhetnek egymástól. Dr. Dietmar Clodo, a nemzetközi tagozat vezetője arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a kamarának hamarosan két Képviselete nyílik az Egyesült Államokban, a keleti és nyugati parton. Már véget ért a sajtótájékoztató, s még mindig kaptunk híreket. Kopácsy Lívia, a kamara bécsi képviselője arról tájékoztatta a jelen levő magyar újságírókat, hogy a svájci székhelyű DTT és Datacontrol díjtalanul vállalja a kamara nyilvántartásba vételét, a magyar tagoknak pedig kedvezményt biztosít. így lehetőség nyílik arra, hogy világszerte megismerjék a magyar vállalkozókat, vállalatokat, és ezek termelési profiljait. Süli Ferenc százaléka pedagógus, a többi szakoktató, alkalmazott. Minden szakterületen szükséges, hogy biztosítsuk az ismeretek gyarapítását. A Népjóléti Minisztérium fölkérésére felülvizsgáljuk azokat a jogszabályokat, amelyek a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatosak, módosító javaslatokat készítünk. Orbán István elmondta: a kaposvári székhellyel működő kamara saját intézményhálózatot kíván létrehozni a megyékben, elsősorban azokon a helyeken, ahol ifjúsági táborok működnek. Ézeket képzési bázisokként kívánják működtetni, ehhez külföldi tőke is rendelkezésre áll. (Horányi) Solt Otília nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak A szegénység v- múltja és jelene Solt Otília szociológus, az SZDSZ parlamenti képviselője nem tartozik azok közé, akik jól kiszámított emlékezetcsalódással avatják magukat a kommunista rendszer áldozataivá, ellenállás hőseivé. Ót valóban értp meghurcoltatás, oktalan mellőzés, ám erről nem beszél. Élete megkeményíthette, önzővé is tehette volna, ám őt mindig egy sajátos — nehezen körülírható — jóság jellemezte, fogékonyság a társadalmi problémák iránt és fáradságot nem ismeró segí- tökészség a szegények ügyében. A korábbi rendszer „nehéz”, sőt veszélyes embernek tartotta. 1981-ben elvesztette állását és magyar filozófia szakos diplomával, már ismert szociológusként volt munkanélküli, könyvtáros és óvónő. Nyilván ezekben az években alakult ki benne a kérlelhetet- lenség az úgynevezett létező szocializmussal szemben. Solt Otília 1981 óta a Beszélő című—sokáig földalatti — lap szerkesztője. Alapítója a SZETÁ-nak és az SZDSZ-nek. Jelenleg az ELTE szocilógiai tanszékének tudományos munkatársa. A Parlamentben kértük beszélgetésre. Gyermek- és ifjúságvédelmi kamara alakult
