Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-03 / 59. szám
I. évfolyam, 59. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. július 3., kedd Napirenden az önkormányzati törvény tervezete Botránnyal fenyegető ügyrendi vitával folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Tovább növelte amúgy is jelentős időzavarát a parlament a tegnap folytatódott rendkívüli ülésszak kezdetén, zajlott több mint egy órás obstrukciós jellegű ügyrendi vitával. Összesen tíz napirend — köztük több sürgősségi tárgyalásra benyújtott téma — várt a honatyákra. Kérdéses azonban, hogy a nehézkes, idővesztő kezdés után jut-e idő valamennyi programpontra. Még a napirend elfogadása előtt kevés híján botrányba fulladt az ügyrendi kérdésekről folytatott vita. A személyeskedésektől sem mentes szócsata gellert kapott, amikor a megbízott házelnök, Szabad György nem adta meg a szót Orbán Viktornak, a Fidesz frakcióvezetőjének, aki úgy ítelte meg, hogy a kormánykoalícióban részt vevő pártok az alkotmány előírásait megszegve egyszerű többséggel akarják elfogadtatni az önkormányzati törvényt a képviselőkkel. A vitában többször is szót kért dr. Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője, s nemcsak az elfajuló vitát illette éles kritikával, hanem az álláspontja szerint a ház szabályokat semmibevevő elnököt is. Dr. Torgyan József, a kisgazda frakció vezetője, aki az ügyrendi kérdésben az SZDSZ frakcióvezetőjével homlokegyenest ütköző véleményt képviselt úgy ítélte meg, hogy a teremben már obstrukció folyik. A már-már türelmét vesztő házelnök föltette a kérdést, kívánja-e az Országgyűlés folytatni az ügyrendi vitát. Több sikertelen szavazás után a képviselők a további vita befejezése mellett foglaltak állást, a szócsata ennek ellenére tovább folytatódott. Az érlelődő botránynak az vetett véget, hogy Szabad György a téma tárgyalását fölfüggesztette, így az ülés a hamarabb elrendelt ebédszünetig az alkotmánybíróság öt tagjának megválasztásával folytatódott. Szabad György a szünetre rendkívüli ülésre hívta össze a házbizottságot. Csak szünet után sikerült végre döntésre jutni az alkotmánymódosításáról, valamint a helyi önkormányzatról szóló törvényjavaslat tárgyalási módját illetően. Ennek megfelelően elsőként a miniszteri expozékat, majd a frakciók, illetve független képviselők megbízottainak felszólalásait hallgatták meg a törvényhozók, s csak ezt követte a törvényjavaslatok általános vitája. „Ha kell, sztrájkotok”-- mondták a dolgozók Vihar a kavicsbányában Önállóságot követelnek a gyékényesiek A parlament tegnap folytatódott rendkívüli, ülésszakán először Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök adott tájékoztatást arról, hogy miért szeptember 30-ra írta ki a hely- hatósági választásokat. Meggyőződését fejezte ki, hogy a helyhatósági választások esetleges késedelme, s az elnökválasztás módjának elhúzódó tisztázatlansága bizonytalanságot szül a hazai politikai életben. Emiatt jutott arra az elhatározásra, hogy kérje a Tisztelt Házat: tegye törvényesen lehetővé a népszavazás lebonyolítását a jelenleg érvényes jog- szabáyok szerinti időpontnál egy hónappal korábban, azaz július 29-én. így a tanácsok megbízatásának lejárta után egy héttel meg lehet tartani a helyhatósági választásokat. Még, ugyancsak a tárgysorozat megállapítása előtt, Demszky Gábor (SZDSZ) rendkívüli ügyben szót kérve azokra a veszélyekre hívta fel a figyelmet, amelyeket a távozó szovjet csapatok hátrahagyott és szétszórt fegyverei, lőszerei jelentenek az emberek egészségére, illetve a környezetre. A parlament ezután tudomásul vette a szabálytalan szavazással kapcsolatos — már korábban nyilvánosságra hozott — házbizottsági állásfoglalást, amelyben megengedhetetlennek ítélik, hogy bármelyik képviselő más helyett szavazva eltorzítsa a döntések eredményét. A képviselők szavaztak arról is, hogy újabb önálló képviselői indítványokat napirendre tűzzenek-e. Molnár Tibor (SZDSZ) önálló indítványát, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény módosítására tesz javaslatot napirendre tűzik, ám nem sürgősséggel. A pártatlan tájékoztatási bizottsággal és a közszolgálati kommunikációs eszközök vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjével, valamint a frekvencia moratóriummal összefüggő, Haraszti Miklós (SZDSZ) által beterjesztett határozati javaslatot sürgősséggel tűzi napirendre az Országgyűlés; tárgyalásának időpontját később határozzák meg. (Folytatás a 2. oldalon) Hatalmas viharral tört be Somogy megyébe a hidegfront. Ha nem is látható nyomokkal, de ugyanilyen erővel dúlt a vihar tegnap a Kavicsbánya Vállalat gyékényesi üzemében is: munkásgyűlést tartottak a dolgozók. Transzparensek hirdették az összejövetel célját, azt, hogy egy emberként állnak ki vezetőjük, Túri László üzemvezető mellett, akit a vállalat igazgatója — lejárt munkaszerződésére hivatkozva — munkakönyvének átadására szólított föl. Mivel a dolgozók küldöttsége a múlt héten eredménytelenül tárgyalt Szokolai Sándor igazgatóval arról, hogy változtassa meg elhatározását, egyhangú döntéssel — a leendő megbízott vezető tartózkodásával — arra szólította föl Túri Lászlót, hogy ne adja át munkakörét helyettesének és a továbbiakban is segítse az üzem dolgozóit önállósulási törekvésükben. A munkásgyűlésre meghívták az igazgatót is, aki azonban maga helyett a vállalat jogtanácsosát és a személyzeti osztályvezetőt küldte el, őket is azzal a megbízólevéllel , hogy az üzemvezetői munkakör átadásában közreműködjenek, illetve annak megtörténtét ellenőrizzék. (Folytatás a 3. oldalon) Diszkriminatív lépés a keleti sajtó ellen Megnyílt az SZKP kongresszusa MIHAIL GORBACSOV BESZÁMOLÓJA Helyzetkép a döntések előtt Sajtótájékoztató a Népjóléti Minisztériumban Nyugdíjas tsz-elnökök Marcaliban A nagyüzemekre is szükség lesz Esélyt az egyéni gazdaságnak! A Kreml kongresszusi palotájában hétfőn délelőtt, moszkvai idő szerint tíz órakor megnyílt az SZKP XXVIII. kongresszusa. A 18 milliós párttagságot képviselő, csaknem ötezer küldött a fórum első napján meghallgatta a központi bizottság Mihail Gorbacsov által előterjesztett beszámolóját az előző, 1986-os kongresszus óta eltelt időszakról, illetve a párt jelenlegi feladatairól. A szovjet társadalom vagy továbbhalad a megkezdett változások útján, vagy felülkerekednek az átalakítással szembenálló erők, s akkor sötét idők várnak ránk — kezdte beszámolóját Mihail Gorbacsov. Az ország szociális-gazdasági fejlődését elemezve emlékeztetett arra, hogy az előző párt- kongresszus óta megindult a szerkezetváltás, a fogyasztási cikkeket előállító ágazatok (a „B” szektor) végre jóval nagyobb ütemben fejlődtek, mint a termelőeszközöket gyártó ágazatok (az „A” szektor). Az ötéves terv folyamán lépések történtek a „maradékelv" felszámolására az iparpolitikában, a befejezetlen beruházások számának csökkentése érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) CSURGÓN Tegnap ünnepélyesen átadták Csurgón a Somogy Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat legújab gabonatárolóját. A 135 millió forintos beruházás eredményeként olyan korszerű, nagy teljesítményű tárolókapacitást hoztak létre, amely a térség öt termelőszövetkezetének terményét képes befogadni. A 12 darab, ezer tonnás siló és a 2500 tonnás csarnoktároló generálkivitelezési munkáit a Közúti Építő Vállalat végezte. Nagy érdeklődés előzte meg a sajtó képviselői részéről az újonnan megalakított teljes létszámú Népjóléti Minisztérium vezetőinek első sajtótájékoztatóját. A kíváncsi zsurnaliszták és rádiós szakemberek között éppúgy felfedezhettük az új arcokat, személyiségeket, mint a dr. Surján László miniszter által összeállított vezetésben. A szóvivői tisztet ellátó Juhász Judit mutatta be az államtitkárokból, valamint az államtitkárhelyettesből, családszociológusból és az úgynevezett szakmai irányítóból álló miniszteriális teamet. Ez utóbbi poszt betöltője az egyetlen olyan szakember dr. Jávor András személyében, aki rendszerváltás után — úgymond — a folytonosságot képviseli a Népjóléti Minisztériumban. A Reformtitkárság volt vezetője eddigi tevékenységével, szakmai és szervezői munkásságával rászolgált az új vezetés bizalmára is. A Somogy Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége a nyugdíjas tsz- elnökök és az állami gazdaságok nyugdíjas igazgatói részére üzemi látogatással egybekötött tanácskozást szervezett Marcaliban, a termelőszövetkezetben. Már a negyedik alkalom ez a találkozók sorában a szakmai eszmecserére, vitára. Az idén azért választotta Marcalit a nyugdíjasok érdekvédelmi bizottsága, mert itt egy új formát, az önelszámoló vállalkozást vezették be az év elején. A csoportok (gabonatermelők, állat- tenyésztők, műszaki ágazat) maguk választják vezetőiket és önálló elszámolással is rendelkeznek. Varga Sándor nyugdíjas tsz- elnököt arról kérdeztem, hogy egy volt vezető vajon hatással tud-e lenni arra a közösségre, ahol dolgozott? — Ezek az emberek továbbra is vezetőségi tagok maradtak, vidéken élnek, abban a közösségben, ahol eddig is dolgoztak és a hatásuk, jó kapcsolatuk az emberekkel továbbra is fennmaradt. — Hogyan látják a volt elnökök a mezőgazdaságban bekövetkezett változásokat? — Ők velem együtt részesei voltak a tsz-ek létrejöttének. A kezdeti nehézségek ellenére nincs szégyellni valónk. Sokan gondolják úgy, hogy a nagyüzemre a jövőben is szükség lesz, de emellett az egyéni gazdálkodásnak is meg kell adni az esélyt a talponmaradáshoz. Az lenne a jó, ha nem a tagság háta mögött, hanem az ő megkérdezésükkel döntenének a falu és a termelőszövetkezet sorsáról, mert azt mindnyájan érezzük, hogy a mezőgazdaságban nagy a bizonytalanság és ez nem használ az itt dolgozóknak. ÚJ GABONATÁROLÓ (Folytatás a 2. oldalon) H.l.
