Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-09 / 64. szám
1990. július 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Gazdagyűlés Kaposváron (Folytatása 1. oldalról) Gerbovits Jenő szerint ahhoz, hogy a parasztság megfeleljen az ország helyzetének javításában rá háruló fontos szerepnek, három dolog szükséges: a szövetség kövezete- sen képviselje — erős tömegháttérrel — a parasztság érdekeit, létrehozza saját bankját és megteremtsen egy megbízható információs hálózatot. Sok a gond falun A miniszter beszéde után sokan véleményt mondtak az elhangzottakról és a jelenlegi helyzetről. Ebből kitűnt, hogy tengernyi gonddal küszködik a falu: a bizonytalanság, az európai mércével mérve még versenyképtelennek számító agrártermelés, az akadozó értékesítés mellett gyakran a marakodás lélekölő hatásával is szembesülni kell falun. 'Az utóbbihoz mostanában különösen hozzájárulnak az egyéni gazdálkodásra törekvők és a szövetkezetpártiak vitái. Ezt az állapotot drámai szavakkal jelenítette meg Güthné György Katalin, aki — mint mondta — nem akar mást, mint tisztességesen dolgozni egyéni gazdaságában és eltartani 6 gyermekét, mégis sok hántást és gyakran megvetést kénytelen elszenvedni faluja tsz-veze- tőitől. A már-már fölgerjedő tsz-ve- zető ellenes hangulatnak egy- csapásra végett vetett a fiatal Fülöp Géza, igali tsz-elnök felszólalása, aki Güthné szavaira válaszolva elmondta, hogy ők nem így viszonyulnak az egyéni gazdálkodókhoz. A szövetkezetek létét tudomásul kell venni —mondta. Az is tény, hogy a mai formájuk felett eljárt az idő. Kifejtette, ők nem gátjai az egyéni gazdálkodásnak, támogatják az új kezdeményezéseket is. Személy szerint azt szeretné, hogy szövetkezetük mintegy 400 tagja is belépne a parasztszövetségbe, mert ez szolgálná leginkább a parasztság érdekeit, amelyek közösek. Ez a felszólalás megnyerte a miniszter tetszését, aki ennek kapcsán (már ki tudja hányadszor), kifejtette, hogy noha nem tsz-párti —, sohasem volt az —, mégis szent meggyőződése, hogy a termelőszövetkezeteket nem szabad szétverni, mert abba belebukik az ország. Tu- domásul kell venni — mondta —, hogy az egyéni gazdaságok még egy darabig nem lesznek képesek felvállalni a mezőgazdaságra háruló feladatokat. Ezért türelmesnek kell lenni. Visszautasított „vádak” Valószínű a miniszternek ez a nézete adhatott okot bizonyos félreértésekre is. Ugyanis mint a boglárlellei felszólaló kifejtette, sokan azzal vádolják Gerbovits Jenőt, hogy tsz-párti lett, meg akarja bontani a Parasztszövetséget, és már nem azt mondja, amit a választás előtt. Az államminiszter szenvedélyes szavakkal utasította vissza a vádakat, leszögezve, hogy nézetei mit sem változtak, ám tudomásul kell venni, hogy ő a kormány tagja, és a diplomácia, a bölcsesség, a türelem elemi kötelessége. Erre biztatta hallgatóságát is akár arról volt szó, hogy mit kezdjenek a bedegké- rieknek küldött hivatalos papírral, amely földosztó bizottság alakítására biztatja az ottaniakat, akár a földtörvény kételkedése miatti kedvezőtlen hatásokról, vagy a parlament meglehetősen eredménytelen szócsatározásairól esett szó. A türelmességben alkalma volt ezúttal példát is mutatni. Távozása előtt néhány perccel ugyanis közölték vele, hogy a közeljövőben a helyhatósági választások jegyében a Barcsra és Nagyatádra tervezett megyei szintű gyűlések megrendezése körül sötét felhők gyülekeznek, mert a Kisgazda- párt nem vette figyelembe a Parasztszövetség érdekeit és saját rendezvényével megnehezítette a dolgát. Ráadásul arra hivatkoznak, hogy lépésüket összehangolták, megbeszélték Gerbovits Jenővel. „Nekünk ott kell lenni" — Említettek valamit a folyosón — mondta szelíden a miniszter —, de megállapodásról szó sem volt. Ók akármit is csinálnak, nekünk ott kell lenni Barcson és Nagyatádon, mert az embereket nem bolondíthat- juk be barátaim — jelentette ki. A folyóson a gazdagyűlésen megjelent néhány tsz-elnökkel külön is szót váltva, búcsút intett a szinte az egész magyar társadalom mai gondjait felvillantó gazdagyűlés résztvevőinek. Szegedi Nándor Nem lesz gabona-áremelés csak „áreltérítés" Megkezdődött a gabona aratása, de arról, hogy lesz-e áremelés, a termelők még mindig bizonytalanságban vannak... A kérdésről Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter nyilatkozott az MTI-nek. Elmondotta: felsőszintű egyeztetések folynak. Az eddigiek szerint a felvásárlási ár emelésére számítani nem lehet, viszont újabb fejlemény, hogy plusz-mínusz 10 százalékos áreltérést lehet alkalmazni, és ez föltétlenül kedvező a termelők szempontjából, mivel a minőséget ily módon jobban lehet ellentételezni. Amennyiben az alapárra a 10 százalékot „ráteszik”, akkor a gabonatermelők követelése lényegében teljesül, ám végső döntés az ügyben még nincs. Az exporttámogatás is vitatott kérdés, ennek mértékéről a miniszter elmondotta, hogy az 130 százalék. Erre feltétlenül szükség van, mivel a hazai gabonaforgalmazásban és a termelőszövetkezeti gazdálkodásban egyaránt bukás következne be akkor, ha a keleti exportot, amely államközi szerződések alapján zajlik, nem segítené a preferencia. A felvásárlásoknál használt váltóról is folynak további tárgyalások. Gerbovits Jenő azt erősítette meg: igyekeznek elérni, hogy ez a pénzügyi tranzakció ne csak a mezőgazdaságban honosodjék meg, terjesszék azt ki más területekre is, és osszák el arányosan használatát, mivel az agrárágazatban joggal nehezményezik, hogy a váltó aránya túlságosan nagy a készpénzfizetésekkel szemben. Az eddigi ,,váltó”-tár- gyalások egyebek között a Pénzügyminisztériummal, várhatóan sikeresek lesznek, ami a gabonatermelők és a gabonaipar szempontjából egyaránt jobb helyzetet jelent. Új üzemcsarnok Csurgón Új csarnokot adtak át a Sefag csurgói üzemében. Itt új fűrészgépsort állítottak üzembe. Ez 25— 30 éves gépeket váltott föl. Fotó: Kovács Tibor Segítség avagy mézesmadzag? Kevesen kértek mezőgazdasági üzemanyaghitelt Az' Agrobank Rt. és az Első Hazai Faktorház azért, hogy segítsen a betakarítás gondjain, kedvezményes üzemanyag-vásárlási lehetőséget biztosít a mezőgazdasági üzemeknek. Az akció fogadásáról kérdeztük az érdekelteket. A véleményekből kiderült: jó szándékú segítségnyújtásról van szó, de az áremelkedésekről szóló hírek miatt csapdának tekintették a termelők, és más pénzügyi forrásból elégítették ki szükségleteiket. A Mezőgazdasági Termelők Somogy Megyei Érdekvédelmi Szövetségének munkatársa azt mondta: nem volt érdeklődés, pedig a 25 százalékos kamat kedvező. Az ágazat azoban ma ekkora terhet sem képes elviselni. A gabonatermesztés jövedelmezőségén egyedül az árak tisztességes rendezése segíthetne. A termelők egyöntetű véleménye az, hogy a betakarítási szezonban tisztességtelen ilyen mértékű üzemanyag-áremelés, hiszen az országos fogyasztásban elenyésző az a mennyiség, amelyet a betakarítógépek használnak el. Egyébként aki tudott, tartalékolt. Szennában, Göllében, Toponáron, Igáiban tele tartályokkal várják a búzaaratás kezdetét. Perge István, a GMV igazgató- helyettese elmondta:—a feszültségek feloldása érdekében — a leszállított őszi árpát azonnal és készpénzben fizették. Somogybán 55 termelőszövetkezet szerződésben köztelezte magát 110 ezer tonna búza átadására. A GMF ennek a mennyiségnek a felét kérésre megelőlegezik. A rendelkezésre álló pénz mellé az aratás befejezéséig még mintegy 200 millió forint készpénzhitelt es 300 millió forint váltóleszámítolási keretet igényel a megyei gabonaipar. Az Agrobank Rt. kaposvári fiókja inkább csak érdeklődést tapasztalt. Konkrét igények nem voltak a termelési rendszerek váltóit is ugyanúgy kezelik, mint a termelőkét. Vattay Richárd, az Első Hazai Faktorház ügyvezető igazgatója szerint a meghirdetett akció szerencsétlenül esett egybe a kormányzati döntéssel. Pedig kizárólag üzleti alapon, a mezőgazdasági üzemek megsegítésére dolgozták ki ezt a lehetőséget. A 25 százalékos hitelkamat harminc százalékos üzemanyagár-emelés esetén mintegy 150 százalékos megtakarítást eredményez azoknak a gazdaságoknak, akik éltek ezzel a lehetőséggel. Arra a kérdésre, hogy az ipari növények betakarítására is kiterjesztenék-e ezt a kedvezményes akciójukat Vattay Richárd azt felelte: nincs még konkrét döntés; értékelni kell a tapasztalatokat és a fogadtatást. Ha a közgazdasági környezet nem változik lényegesen, akkor újból megvizsgálják a lehetőségeket a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa betakarítására. Az Első Hazai Faktorház üzleti ajánlatokat tevő pénzügyi vállalkozás. Nem tartoznak egyetlen monopolhelyzetű felvásárló vállalathoz sem. Kizárólag az anyagi segítség- nyújtás vezérelte az akciót. A hanyatló pénzügyi helyzetű ágazat véleményük szerint a 22-es csapdájában vergődik, minimális anyagi segítségük j ószándékú gesztus. Rövid volt az idő ahhoz, hogy a természeti csapások sorozatában az ágazat vezetői az emberi csapásokkal is megküzdve felfigyeljenek erre a pénzügyi akcióra. Az idei évet pedig túl kell élni, és megalapozni a jövő évi kenyerünket. Mészáros Tamás Buszozni is jó! A Kapos Volán átalakulásával egyidőben létrejött az önálló idegenforgalmi üzletág is. Erről beszélgettünk dr. Somosköviné Gertner Ágnes üzletágvezetővel és Balogh Jánossal, a Kapos Volán igazgatóhelyettesével. Megtudtam, a korábbi kaposvári, igali, siófoki, fonyódi, marcali és nagyatádi irodájük mellett újakat is nyitnak. Nagyatádon a buszpályaudvarról a Hild-sétányra költözik az idegenforgalmi iroda. Marcaliban a Fő utcában, a volt pártbizottság épületében várják az ügyfeleiket. Fonyódon a vasútállomás épületében lehet érdeklődni a programjaik iránt. Dr. Somosköviné Gertner Ágnes elmondta: nehezebb eladni a jugoszláviai utakat, a magyar állampolgár csak ötven dollárhoz juthat hozzá, ahhoz is megkötésekkel. így aztán aki utazni akar más vidékeket keres föl. Pedig érdemes elmenni Selcébe. Itt nyolc napot, hét éjszakát lehet eltölteni viszonylag olcsón. Szerveznek — mert van erre igény — egynapos velencei utakat is. A Kapos Volán Touris irodája elő- és utószezonban hároméjszakás utakat is kínál. Az idegenforgalmi piacon nagy a kínálat. A gyakran utazóknak azonban van ehhez némi megjegyzése: csak a bevezetett, nagyhírű irodákkal érdemes tárgyalni. Nem is olyan régen kiderült, hogy a piacon megjelentek azok is, akik az úgynevezett egynapos útjaikkal igyekeznek lefölözni a hasznot. Aki világot akar látni, az nem egy napra indul el. Főképpen nem úgy, hogy autóbuszban kelljen aludnia. Vagy ha elmegy, akkor vásárolni akar, természetesen nem a hivatalosan kiváltható ötven dollárból. Ez persze egy másik téma lehetne. A Kapos Volán Touris dicséretére mondandó, hogy ők kitaláltak mást is. Például szakmai utakat hirdettek a Transport 90 nevű müncheni kiállításra. Az NSZK-ban nyelvgyakorlási lehetőséget biztosítanak a haladóknak. S kalandos kirándulást tehetünk segítségükkel az Adria egyik legszebb szigetén: Krk szigetét pedig érdemes megnézni. Somogyi energiaforrások (Folytatás az 1. oldalról) A Csombárd térségében talált földgázt nyolc környező községbe vezették be, miután a Lengyeltóti—Kaposvár gázvezeték megépítésével a megyeszékhelyet bekapcsolták az országos gázhálózatba. Különböző mezőgazdasági hulladékból nyert hőt a somogybabodi, a nagyberki, a barcsi, a csurgói, a kapolyi, a karádi és a kányái termelőszövetkezet. A helyi energiaforrásokból nyert haszon számokban is kifejezhető. Pontos képet kaphatunk az 1988-as statisztikából, amely szerint megyénkben hőegyenértékben kifejezve összesen 3 millió 172 ezer 584 GJ energiát használtak fel. Mezőgazdasági hulladékból 50 GJ, saját termelésű hőből 167 ezer 530 GJ származott. Energia „kínálat” Van lehetőség, hogy ez az arány növekedjen a helyi energiafelhasználás javára. Főként a geotermikus energia és a biogáz hasznosítására, valamint a napenergia alkalmazására érdemes odafigyelni, erőfeszítéseket tenni—állítja Punyi László, hozzáfűzve azt is, hogy ezek fokozottabb kihasználásához pénzre lenne szükség. A napkollektorok ugyanis sokba kerülnek, az állati trágyából előállított biogáznak az adott település lakóházaiba történő elvezetése sem olcsó. Mégsem reménytelen a helyzet. A főmérnök elképzelhetőnek tartja, hogy például a hőforrások kiaknázásához az állam vagy a kutak tulajdonosa a Dunántúli Kőolaj Kutató és Feltáró Vállalat is hozzájáruljon vállalva ezzel a beüzemeltetéssel járó nem kis kockázatot. A haszon persze lehetőséget adna arra, hogy pénzüket visz- szaszerezzék. Az államnak ez a fajta befektetés másként is hasznot hozna: kevesebb energiahordozót kellene importálni. Nagy lehetőséget lát a tanács szakembere a nátriumlámpák elterjesztésében is. Ezek mintegy 50 százalékkal kevesebb villamosenergiát fogyasztanak, mint a hagyományos égők. Aztán: ma az egyéni gazdaságokban —, ott ahol állatokat tartanak —, nagyobb az esély a biogáz-előállítás feltételeinek megteremtésére, mint például a szövetkezetekben, állami gazdaságokban. Kínai tapasztalatok szerint erre öt sertés tartása mellett már van lehetőség. Ez nálunk is megvalósítható. Persze az egyéni gazdaságokban — főként az elején — ugyancsak szükség van beruházásra, hiszen egybek mellett a gázt előállító rendszernek biztonságosnak kell lennie. De a befektetés viszonylag gyorsan megtérül. Programok A főmérnök tájékoztatása szerint a helyi szakemberek elég intenzíven foglalkoznak a helyi energiaforrások hasznosításával. Dr. Lengyel László irányításával elkészült a geotermikus energia folyamatos hasznosításának tanulmányterve. A napenergia felhasználásának elterjesztésével Szmolenszki István foglalkozik. Napirenden van az említett nátriumlámpák elterjesztése is. Punyi László úgy látja, hogy az erőfeszítések eredményre fognak vezetni. Segítséget jelent e munkában az is, hogy számítógépre vitték a helyi energiagazdálkodás és -fel- használás valamennyi fontos adatát. Somogybán ezt olyan sikeresen valósították meg, hogy országosan példaértékűvé vált. így ma már kellő ismeretanyag áll a szakemberek rendelkezésére a folyamatos elemzéséhez, a gyors és megbízható döntésekhez. (Szegedi)
