Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-30 / 82. szám
1990. július 30., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 5 Sikert aratott a BM Kaposvári Táncegyüttes Folklórtalálkozó Földváron A földvári folklórtalál- kozóra az idén 360 résztvevő érkezett. Dunántúli néptáncegyüttesek mellett egy olasz, és egy Erdélyből, Csikszentmik- lósról érkezett csoport vetélkedett a Szabadtéri Mozi színpadán, A nyári balatoni rendezvényekkel (úgymond haknikkal) szemben itt komoly szakemberekből álló zsűri előtt mérettettek meg a résztvevők. Peso- vár Ernő (néptánckutató), Olsvai Imre (népzene- kutató) és Vásárhelyi László (koreográfus) ítélte oda a 29. alkalommal megszervezett rendezvény díjait. Mint azt Csíkvár József, a Somogy megyei Művelődési Központ munkatársa, a rendezvény „szülőatyja” elmesélte: 1961-ben az akkor kultúrköz- ponttá szervezni kívánt földvári folklórtalálkozó volt a magyar néptáncegyüttesek első bemutatkozási lehetősége. Akkor 15 együttes vetélkedett itt három napon keresztül. Mára a pénz elfogyott: hét társaság részvételére futotta, akik szombaton (egy nap alatt) mérkőztek meg többféle kategóriában. Hol vannak már a táncházak, a régi öregek bemutatkozásai, a számtalan színes-közös rendezvény? A mai vetélkedőknek — amennyiben nyerni akarnak — számtalan kívánalomnak kell megfelelniük. Mert bármely tánc üzenet lehet az utódok számára. Ki tudja: vajon nem a földvári találkozó mostani résztvevőitől gyűjtenek-e majd 50 év múlva? Ezért is figyelt a zsűri a koreográfia korszerű megfogalmazására, a stílus tisztaságára. Fontos, hogy anyanyelvi szinten ismerjék az eredeti táncokat, melyek hitelessége is döntő. Ritmuspontosság, dinamika árnyaltság, az ének tisztasága, az előadás szuggeszti- vitása, s ki tudja még hány apró momentum alapján határozott úgy a zsűri: a legnagyobb pénzjutalomban a Tapolcai Batsányi Néptáncegyüttest részesíti. Közvetlenül utána a BM Kaposvári Tánc- együttest és a Tatabányai Bányász Néptánc Együttest rangsorolta. A kiemelkedő képességű táncosoknak ez évben is lehetőséget teremtettek arra, hogy megmutathassák: mit tudnak. Mint mindig, most is somogyi táncra, ez alkalommal csárdásra kellett két percig (ismeretlen zenére) improvizálniuk. Második helyen e nemes és magas szintű vetélkedőbqgflBi kaposvári Illés Bea és Vilmefc József végzett. Megyénk versenyzői legsikeresebben a szépségversenyben szerepeltek, ahol a szuloki Király Eszter és a berzencei Gubján Tünde is dobogóra került a győztes olasz Lisa Finos mögött. A bölcs zsűri persze nem csak a hölgyek csinos pofikáját és helyes alakját díjazta: a legtöbb pontot ez esetben az eredeti és büszkén viselt népviselet hozta a konyhára. Szólni kell még a földvári folklórfesztivál egy nagyon fontos hozadékáról: a bemutatkozási lehetőség valóságos gyűjtési lázat indított el, eredeti dialektusok felkutatására ösztönözve a kutatókat. A számos felszínre került új motívum miatt szükséges többek között a legjobb szakemberekből zsűrit állítani: ők tudják igazából helyre igazítani a tévedéseket. Másrészt a szakma megnyílt az idegenforgalom előtt — nem a „népi tánc”, hanem igazi, értékes, hagyományos kultúránk mutatkozhat be a nagyvilág előtt. Az esti menettánc kézművesek vására mellett vezetett, s az egész napos programra gálaműsor tette fel a koronát. Czene Attila Fotó: Gáspár Andrea A zene varázsával Üzent a kőröshegyi orgona — Ó, Ti Mindnyájatok — szólította meg közönségét a zene hangjaival a kaposvári Vikár Béla kórus a kőröshegyi római katolikus műemléktemplomban. Az Európa koncerttermeiből hazaérkezők gondos vendéglátóként válogattak az egyházi zene kevésbé ismert remekeiből, a hozzájuk betérőknek. Leghamarább a tenornak sikerült bemelegíteni hangszálait— Lotti Crucifixusában már pazarul szólalt meg a kezdő fortissi- mo-harmónia... Bőséggel osztogatták az egymással csapon- gó-viaskodó érzelmeket a zenében lassanként feloldódó hallgatóságnak, hogy az apránként megbékélő dallamok majd csendben véget érjenek. írhatnánk még a játékos Alle- lujáról, a közönségsikert aratott Hairtston-spirituáléról is, mégis inkább Kodály és Bárdos egy- egy szerzeményének megszólaltatását kell dicsérnem. Sokan filozofálgattak már előttem az igazi népzene gyökereiről, a magyar lélek rapszodikusságáról... A 212. genfi zsoltár előadását fényesre csiszolta e remek együttes. A legnehezebb produkció, az Ady verset megéneklő Bárdos-szerzemény előadása is nagyszerűen sikerült, megérintette az egész hallgatóságot. Nagyon tetszett, hogy sem a kórus, sem Elekes Zsuzsanna, az orgonán varázst hozó művésznő nem keresett olcsó sikereket— nem népszerű dallamokból, hanem igényesebb, ritkábban hallható művekből állították össze a repertoárt. Bruhns e-moll prelúdium és fúgáját kiváló stílusérzékkel, Bach műveit bravúros technikával, míg Liszt Ferenc B-a-c-h prelúdium és fúgáját heroikusán, sőt, szinte nyomasztó lel- külettel fogalmazta meg Elekes Zsuzsanna. A legjobban mégis Pikéthy Cantiléna-ja ragadott magával; csendes, hivalkodástól mentes dallam a romantikus, de visszafogott harmóniák sodrása között. Tán nem is igazán orgonamuzsika ez; hibád- zik belőle a hangszerre írt darabok szinte összes sajátsága. Az Életről, annak balsorsairól, örömeiről kellene sorokat papírra vetni, hogy megértsék: mit üzent a szombati éjszakával hallgatóságának a kőröshegyi orgona. Czene Attila Már dolgozik az amerikai Békehadtest Pécsett Az amerikai békeszolgálat, közismert néven Békehadtest hazánkban tartózkodó első hatvan tagú csoportja Pécsett készüljél a kétéves magyarországi munkájára. Az Amerikai Egyesült Államokban működő önkéntes szervezetet Peace Corps — Békehadtest — néven még Kennedy elnök alapüotta 1961-ben. Hozzánk George Bush elnök múlt évi ígérete nyomán — kormányközi megállapodás alapján — érkeztek az önkéntesek, akik az angol nyelvoktatást segítik majd a különböző fokú iskolákban. A magyarországi szolgálat felkészítésére speciális programot állítottak össze a Janus Pannonius Tudományegyetem angol nyelvű tanszékének közreműködésével Ünnepélyes könyvbemutató Szárszó Tevékenységük alapmotívu- na az eleven kapcsolat megte- emtése a két nép kultúrája körött. Ennek megfelelően a cso- )ort tagjai máris munkához lát- ak, s bekapcsolódtak a város rözmüvelődési életébe. Ismeretterjesztő sorozatot szerveztek az angolul értő pécsi polgárok számára az Amerikai Egyesült Államok történetéről és kultúrájáról, kormányzati rendszeréről. Az amerikai önkéntesek — nők és férfiak, huszonévesek és nyugdíjas korúak — pécsi családoknál laknak. Ez az úgynevezett homestay — azaz otthonlakás, családnál tartózkodás — fontos részét képezi a felkészülésüknek: segíti a kapcsolatteremtést és a tapasztalatszerzést, alkalmazkodásukat a helyi szokásokhoz és a munkájukhoz szükséges magyar alapszókincs elsajátítását. Szeptembertől kezdve dolgoznak maid az ország különböző iskoláiban. Negyvenötén általános és középiskolákban segítik az angol nyelvoktatást, tizenöten pedig a főiskolák angol nyelvi képzésében vesznek részt. Hazánk a századik ország — Európában az első —, ahol missziót vállalt a szolgálat. A jóváhagyott ötéves program keretében összesen 465-en érkeznek Magyarországra. Csak az képes önzetlenül cselekedni, aki szereti szülőföldjét, hazáját és szűkebb környezetét. Szárszó tragikus és felemelő pillanatainak megfogalmazására, maradandóvá tételére fogott össze az a húsz tagú munkabizottság, amely feladatául kapta a Szárszó című tanulmánykötet elkészítését. A Balaton-parti település tanácsa 1987-ben nagy feladatra vállalkozott: arra, hogy a közigazgatásilag hozzátartozó hét település: Kötcse, Őszöd, Szárszó, Szemes, Szólád, Nagycsepely és Teleki monográfiáját megjelenteti. A sorozat szerkesztőjének Reöthy Ferencet, a kiváló helytörténészt kérték fel, s Szemes történetének feldolgozása után a hét végén az új kötetet is bemutatták. Az emelkedett hangulatú összejövetelen nemcsak a szárszóiak vettek részt: eljöttek a máshol élő szerzők is, hogy együtt ünnepeljenek a helybeliekkel, azokkal a neves és névtelen szerzőkkel, akik emlékezéseikkel, adataikkal segítségükre voltak a dolgozatok megírásában. Ázsóth Gyula szerkesztő arról beszélt, hogy két esemény — József Attila halála és az 1943-as konferencia — kapcsán szokták elsősorban Szárszót emlegetni —, ám a község 900 éves története egyben a magyarság története is: munka és boldogság, szenvedés és éltető erő, mely ebből a csodálatos természeti környezetből táplálkozik. (Süli) Sziámi « ikrek szétválasztása Bravúros műtétek sorozatával sikerült egy sziámi ikerpárt — két, a feje tetején összenőtt három és fél éves fiút — különválasztani a bécsi egyetem idegsebészeti klinikáján. Mint az orvoscsoport vezetői közölték: a fiúcskák a körülményekhez képest jól átvészelték a rendkívül bonyolult és hosszadalmas beavatkozásokat, és megfelelő állapotban vannak. A sziámi ikrek — Hasszán és Szalem — Líbiában születtek, onnan vitte őket apjuk az osztrák fővárosba, még 1987 tavaszán. A férfi azonban, miután a gyermekeket elhelyezte egy kórházban, nyomtalanul eltűnt. így a testvérpárt az osztrák állam vette gondjaiba, s közpénzből fedezték különválasztásuk tetemes költségeit.