Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-30 / 82. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SPORT 1990. július 30., hétfő A SIÓFOKIAK NYERTEK A SIOTOUR-KUPAT Tornagyőzelem rúgott gól nélkül Bp. Honvéd—Zeljeznicsar 0-0 (Tizenegyesekkel 7-6) Bíró kapuját elkerüli a labda vezésben, kivitelezésben, góllövésben akadtak persze hiányosságok, de a küzdelemre nem lehetett panasz. A közönség a bokacsörrenések közepette látványosság hiányára nem panaszkodhatott, legfeljebb arra, hogy a rendes játékidőben nem született gól. A 11 - es rúgások azonban ezen a bajon is segítettek! Páli eredményesnek bizonyult, Zsadányi és Kolovics viszont fölé vágta a labdát, s így a Pécs már 3-1-re vezetett. A közönség egy része szedelőzködni (és szitkozódni) kezdett, amikor jött Bíró, aki előbb Takács, majd ,.portástársa”, Bodnár büntetőjét is kivédte! Meksz és Zare révén egyenlített a Bányász, s újra nyílt lett a küzdelem. Marozsán, Szabó B., és Ozsváth-belőtte, Olajos PMSC—Zeljeznicsar 2-0 (1-0) Siófok, 600 néző. V.: Márton. Pécsi MSC: Bodnár—Tomka, Kónya, Balogh, Bérezi — Megyeri, -Takács, Czéh, Czérna —Lovász, Lehota. Edző: Garami József. Zeljeznicsar: Skrba—Milcse- vics, Katona, llics, Stanics— Velics, Pavlovics, Gutay, Sti- lics—Mikolics, Vazda. Edző: Smajlovics Miso. Csere: Takács helyett Szabó, Skrba helyett Viteskics, Katona, Stilics, Mikolics és Pavlovics helyett Vinkovics, Jurisics, Vu- kovics és Krunics (valamennyien a szünetben), Lovász helyett Udvardi a 78. percben. Sárga lap: Krunics a 73. percben. Könnyed játszadozással, egymás erővonalainak lassú kitapogatásával kezdődött a két csalódott együttes csatája. A 13. percig kellett várni az első izgalmas eseményre, ekkor azonban rögvest vezetést is szerzett a magyar csapat. Takács fordult kapura 20 méterről. Hármat lépett, amikor a jugoszláv védő szabálytalanul (?) szerelni próbálta már a 16-os Siófoki Bányász—Budapesti Honvéd 0-0 (7-6) Siófok: 1500 néző. V.: Nagy II. Bp. Honvéd: Petry — Jenei, Csepregi, Bognár, Cseh — Pi- sont, Kovács £., Vancza, Csehi —Gregor, Kámán. Edző: Mezei György. Zeljeznicsar: Skrba — Milosevics, Katana, llics, Stanics — Velics, Pavlovics, Stilics — Nikol ics, Sliskovics, Vazda. Edző: Smajlovics Miso. Csere: Kámán helyett Molnár, Vancsa helyett Urbányi (mindkettő a szünetben), Pisont helyett Zsinka a 67., Cseh helyett Nagy S. a 70., Nikolics helyett Csim a 85. percben. Jó iramban kezdődött a találkozó, s a 10. percben a Honvéd kish/ján megszerezte a vezetést is: egy bal oldalról beívelt labdára Csehi emelkedett a legmagasabbra, fejéről a felső kapufára, onnan a gólvonalra, majd újra a felső kapufára pattant a labda, míg a jugoszláv kapus nagy nehezen megkaparintotta. Az egész első félidőben változatos játék alakult ki, apróbb-nagyobb ,.tüskéket" is elhelyeztek a játékosok egySiófok, 2000 néző. V.: Vad. Siófok: Bíró — Kolovics, Ac- zél, Olajos, Szabó B. — Marozsán, Zare, Zsadányi, Meksz— Páli, Kirchmayer. Edző: Varga István. Pécsi MSC: Bodnár— Braun, Balog, Czérna, Palaczky — Kónya. Bérczy, Megyeri, Czéh —Lovász, Lehota. Edző: Garami József. Csere: Braun helyett Tomka a 19., Korchmayer helyett Ozsváth a 20., Lehota helyett udvari Zsadányi László a 83., Czérna helyett Takács a 90. percben. Sárga lap: Czéh a 22., Zare a 31., Czérna a 38., Palaczky a 62. percben. Kiállítva: Tomka a 65. percben. Már a második percben ráijesztett a vendégcsapatra a Bányász. No, nem azt mondta, hogy: HUH, hanem Páli elhúzott a jobb oldalon, visszagurított a felfutó jobbhátvéd, Kolovics elé, aki 20 m-ről lapos lövést küldött a pécsi kapura, és Bodnárnak csak nagy bravúrral sikerült megőriznie hálóját a góltól. A 11. percben érdekes jelenet zajlott a pályán: az eddig sem cirógatásokkal teli mérkőzésen Kirchmayert a pécsiek alapvonalánál ápolták, s így Olajosnak már orvos sem maradt, aki a saját térfelén szorult némi gyógykezelésre. Néhány percnyi technikai szünet után újra kezdődhetett a játék (igaz, hogy Kirchmayert és a másik oldalon Braunt hamarosan sémás bokáin, de sérülés szerencsére nem történt. A szünetben a hazai szurkolók örömére pályára lépett a Honvéd színeiben a siófoki Molnár Ferenc is, akit a lelátón csak ,,Egérnek” ismernek. Gólt ő sem tudott lőni, jóllehet vele felgyorsult és veszélyesebbé vált a Honvéd támadójátéka. Ez is csak azt bizonyítja: nem mindenki félős „nyuszi”, akit egérnek hívnak! A mérkőzés irama a második játékrész elején egy kicsit visz- szaesett, de az utolsó negyedórában újra a döntést szerették volna kicsikarni a csapatok. Miután ez nem sikerült, következtek a 11 -es rúgások. Az első négy pár értékesítette a büntetőt, majd Bognár kihagyta, s úgy tűnt, a Honvéd nem nyerhet Siófokon kupát. Aztán Pavlovics utolsóként szintén hibázott, így kezdődött minden elölről. A magyarok közül még hárman belőtték a pettyest, a jugoszláv llics azonban nem. így alakult ki a végeredmény, s a pályát elfoglalhatta a másik két együttes. rülés miatt le is kellett cserélni). A keménykedésre jellemző, hogy a 18. percben Meksz és Lehota hatalmas csattanás kíséretében csapott össze. A közönség felhördült és a mentőért akart kiáltani, amikor a két fiú felkelt, s egy kézfogás után folytatta a játékot. (A „szikrák” egy darabig még ott sziporkáztak a kiégett füvön.) S hogy a „barátságos” jelleg továbbra is érezhető legyen, a 22. percben Czéh csúszott és rúgott bele Mekszbe, amiért a játékvezető sárga lappal jutalmazta. Három perc múlva Zare kapott hátulról egy rúgást, s ezért szorult rövid ápolásra. A 31. percben viszont ő terítette le Lehotát, amiért a játékvezető neki is felmutatta a sárga kártyát. Négy perc múlva Ozsváthot buktatták a pécsi védők a kapu,tói 20 méternyire. A szabadrúgást Zsadányi elcsavarta a sorfal mellett, de Bodnár a jobb alsó sarok felé tartó labdát bravúros vetődéssel elcsípte. Egy perc múlva Maroszán 25 méteres szabadrúgását védte bravúrral a pécsi kapus, majd Czérna rúgta fel nagyon csúnyán Ozsváthot, s ezért kapott sárga lapot. A 42. percben Tomka távolról, éles szögből akarta beadni a labdát, de az lepörgött a lábáról, s így a felső kapufát súrolva hagyta el a játékteret— kishíján gól lett a dologból! A második félidő első percében Bírónak újra bizonyítania kellett, hogy jó formában van. Czéh 25 méteres szabadrúgása megpattant a sorfalon, de Bíró bravúrral hárítani tudott. A 52. percben Zsadányi mellel tette a labdát Meksz elé, aki 20 méterről kapásból lőtt, de a kapu közepén álló Bodnárt találta telibe. Tíz perc múlva Pa- lacky Kolovicsot vágta fel, amiért neki is sárga lap járt. A 65. percben Tomka és Meksz csapott össze, ami után Tomka a földről fölpattanva belerúgott Meksz hátsó felébe. A játékvezető — teljesen jogosan — habozás nélkül felmutatta a piros lapot. Sétagaloppnak éppen nem volt nevezhető az, amit a két együttes a mérkőzés nagy részén bemutatott. A játékszerSiófok, 1500 néző. V.: Lázin. Siófok: Bíró — Kolovics, Ac- zél, Olajos, Szabó B., — Marozsán, Zare, Zsadányi, Meksz— Páli, Ozsváth. Edző: Varga István. Bp. Honvéd: Petry — Jenei, Csepregi, Bánfi, Cseh — Komódi, Urbányi, Kovács E., Csehi — Gregor, Kámán. Edző: Mezei György. Csere: Jenei, Csehi és Gregor helyett Nagy, Sikesdi és Zsinka (a szünetben), Ozsváth viszont kihagyta a büntetőt. S akkor Bárczy a kapufát találta telibe, tehát újra sikerült egyenlíteni. Aczél a tizedik párban eredményes volt, Udvardi azonban nagyon meglepődött,, amikor Bíró az ő 11-esét is kivédte. így alakult ki a 7-6-os végeredmény a Siófok javára. A döntőbe tehát a Budapesti Honvéd és a hazai bányászcsapat került. Egyaránt 7-6 arányban győztek a 11-es párbajban — mondhatnánk, hogy szerencsések. Ettől függetlenül a kétszer 90 percnyi rendes játékidőben ők mutattak meggyőzőbb játékot, és megérdemelték a továbbjutást. A második nap kérdése igazából az volt: a játékosok megtalálják-e végre góllövő cipőjüket? Varga István kivételével az edzők alaposan felforgatták csapatukat... vonalán belül. A megítélt 11 -est Czéh magabiztosan ragasztotta a kapu bal alsó sarkába. 1 -0. A gólt követően (egy kis túlzással fogalmazva) rohamozni kezdtek a plávik, s lassanként fölénybe kerültek. A 33. percben például a bámészkodó Mecsek-aljaiak között mintha strandon játszadoznának, úgy terelgették egymásnak a pety- tyest — végül Vazda bólintása már a kétségbeesetten hátravetődő Bodnáron is túlszállt, amikor a védők a gólvonalról mentettek. A szünet után tovább tartott a zeljeznicsár meddő fölénye. Az egyre erősödő vendégrohamok azonban nem eredményeztek gólt. A PMSC aztán négy perccel a mérkőzés lefújása előtt bebiztosította győzelmét. Ekkor Szabó bombázott kapura mintegy 16 méterről. Labdája egy védőről visszapattant elé, s az ismétlésnél már nem hibázott 2-0. így a 3. helyet a pécsiek szerezték meg. Aztán következett a döntő... helyett Varsányi a 68. percben. Tán a kupadöntőkre mindig is jellemező nagy tét miatti feszültség nyomta rá bélyegét a mérkőzés első 20 percére — látványos megmozdulásoknak, folyamatos akcióknak nem tapsolhatott a közönség. A pálya kétfelé szakadt, középütt egy passzal átjutott a „bogyó”, hogy aztán a 16-osok előtt fennakadjon a jól záró védelmeken. A hazaiak középpályás sora rengeteget futott, sokat vállalt magára, mégis a katonacsapat tűnt szervezettebbnek. A 20. percben aztán Ozsváth csínybe kapott egy labdát, Petry kapujától vagy 25 méterre. Ügyesen lefordult védőjéről, és már túljutott a 16-oson is, amikor kissé kisodródva a jobb felső sarok mellé szórta a labdát. Néhány perccel később a Kámán átadásával meglóduló Csehi okozott bonyodalmakat a Balaton-parti piros-feketék védelmében, de az öt és feles magassságból meglőtt labda útjába parádésan vetődött bele Bíró. Felváltva forogtak veszélyben a kapuk. A 35. percben előbb Ozsváth verekedte magát gólhelyzetbe, majd a másik oldalon Csehi hagyott ki óriási ziccert. Aztán Ozsváth labdáját alig tudták menteni Meksz elől. Zare — mint a korábbi mécseséin is általában — remek 40—50 méteres indításokkal dobta támadásba csapattársait, aztán elszürkült a mezőnyben. A karmesteri pálcát mindinkább Marozsán kaparintotta kezébe. Hiába azonban a néhol zseniális húzások, a fővárosiak apránként fölénybe kerültek. Mi több, a 24 millió forintért összevásárolt csapaton már meglátszott Mezei kezének nyoma. A tetszetős fazon persze kevésnek bizonyult volna, ha Meksz ragyogó baloldali beadását Páli be tudja fejelni a kapuba, vagy értékesítik az utolsó percben Varsányi felrúgásáért kapott szabadrúgást. Az eredmény maradt a gól nélküli döntetlen, így következtek a mindent eldöntő 11 -esek. Marozsán, Páli, illetve Csehi és Komódi értékesítette a büntetőt. Meksz ez alkalommal is szinte pimaszul magabiztosan lőtt — sikerrel, Urbányi 11 -esét azonban hárította Bíró, aki már a mérkőzés alatt is parádésan védett. Szabó B. lövését aztán kivédte Petry, de mivel Zsinka mellédurrantott, Zare találata mára végső győzelmet jelentette volna a Siófok számára. Kapufára lőtt, s mivel Kámán betalált, kezdődhetett minden elölről. Míg a társak a kezdőkörben vitatkoztak, addig Bíró kapus bizonyította: nem csupán védeni, de értékesíteni is tudja a büntetőt. Kovács Ervin szintén belőtte, aztán Zsadányi jött, illetve lőtt sikeresen. Mivel Nagy lövését a kapufa védte, így immár harmadik alkalommal Siófokon maradt Siotour-kupa. Olajos Sándor átveszi a győztes csapatnak járó szép díjat Egy nélkülözhetetlen ember a Bányász-védelem tengelyéből: Szabó Béla A legjobb siófokinak Bíró kapus bizonyult. A legjobb kapusnak a pécsi Bodnárt, mezőnyjátékosnak a honvédos Kovács Ervint választották. Gólkirály egy (!) (akcióból) szerzett találattal a pécsi Szabó Sándor lett. Mérkőzés utáni vélemények: Bíró Imre: (véleményünk szerint a torna legjobbja): — Színvonalas torna volt, s hasznosag szolgálta a felkészülésünket is. A Pécs elleni továbbjutást megérdemeltük, a szerencse a jobb csapat mellé szegődött. A döntőben bármelyik csapat nyerhetett volna. Ma a 11-esek hárításánál egyébként kevesebb türelmem volt, mint az első napon. A kiváráson múlik itt a siker. Hogy miért vállaltam a rúgást? Már tegnap is rám került volna a sor éppen, amikor a pécsiek hibáztak. Most láttam, hogy Zsadányiék vitatkoznak, aztán úgy gondoltam, hogy addig berúgom... Az előző évem egyébként felemásra sikeredett, remélem, idén jobban megy majd a védés. Varga István vezetőedző: A rúgott gól nélküli tornagyőzelemmel is meg lehetünk elégedve. Az eredmdény a legfontosabb, és mi győztünk. A kupa igazi megterhelést jelentett játékosainknak. Mindkét mérkőzésen csupán egyet-egyet cseréltem (az ellenfelek 4-5-öt is), s Kirchmayert is csupán kényszerből, sérülése miatt. A Pécs ellen (aki az Európa Kupában képviselheti idén a magyar színeket) nekünk volt több helyzetünk — és a helyzeteink hárítása miatt szavazták Bodnárt a torna legjobb kapusának. A milliókért összevásárolt és így jelentősen megerősödött Honvédnak teljesen egyenlő ellenfelei voltunk. Védekezésünkkel elégedett vagyok. Magyar és Czigány felépülését követően még erősödni fog csapatunk. Gyarmati László Czene Attila Fotó: Gerendássy Tamás és Gyertyás László Siófoki Bányász—Pécsi MSC 0-0 (Tizenegyesekkel 7-6)
