Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-28 / 81. szám
j990. július 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP 5 ■■ / / // i EGYEDÜLÁLLÓ MŰREMEK SZENT LÁSZLÓ HERMÁJA Kiállításon mutatják be Győrött a hosszú ideig elzárt Szent László-hermát. A győri székesegyház alapjait első nagy királyunk, Szent István rakta le. Az első írásbeli adatot a templomról Hartvik győri püspök (1088— 1105) Agenda Pontificalisá- ban leljük. A középkori székesegyháznak több kápolnája van, közülük a leghíresebb a gótikus Szent László-ká- polna, amelyet az 1400-as évek elején Héderváry János győri püspök építette temetkezési helyéül, ezért nevezik Héderváry-kápolnának is. A II. világháború idején elég sok kár érte. Az OMF közreműködésével tíz esztendővel ezelőtt eredeti pompájában felújították. Ebben a kápolnában őrzik Győr egyik legnagyobb kincsét, az európai ötvösművészet remekét, Szent László hermáját, amely Győr jelképévé is vált. Szent László ezüst, aranyozott, sodronyzománcozott ereklyetartója a Báthoryak kincstárából került Nagyváradra. Onnan Náprá- gi Demeter egykori erdélyi püspök 1600 táján hozta Győrbe. A Szent László-herma föl- tehetőleg a Kolozsvári testvérek alkotása, és műhelyük első ismert darabja, amely a XIV. század utolsó negyedében készülhetett. Stílusa megegyezik a prágai Szent György-szoboréval, de a művészettörténészek szerint annál stilizáltabb, ünnepélyesebb. Ugyancsak a művészettörténészek véleménye, hogy az ereklyetartó feje csodálatos kisplasztikái mű, teste pedig a magyarországi sodronyzománc-művészet egyedülálló remeke. I.B. SOKAT KELL VÁRNI A ROKKANTSÁGI FELÜLVIZSGÁLATRA 240 beteg — Budapestre Intézkedett a társadalombiztosítási igazgatóság Évente mintegy hatezer személy orvosi felülvizsgálatáról gondoskodik a megyei társadalombiztosítási igazgatóság. Az utóbbi időben egyébként nőtt azoknak a száma, akik rokkantsági nyugdíjért folyamodnak. Akik ügyük elbírálására várnak, szeretnék, ha minél előbb sorra kerülnének. Ennek azonban éppen most nagy akadálya van. Az Országos Orvosszakértői Intézet siófoki elsőfokú orvosi bizottsága megszűnt az idén, nem tudják működtetni az állások betöltetlensége miatt (sajnos, nem vonzóak a keresetek!). Emiatt a kaposvári elsőfokú orvosi bizottságra sokkal nagyobb teher hárul, s így hosz- szabb a várakozási idő. Ez érthető, hiszen a kaposvári bizottság feladata többek között a rokkantsági nyugdíjat igénylők orvosi felülvizsgálata. Ezenkívül időnként felülvizsgálják azokat, akik már rokkantsági nyugdíjasok, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy járulékban részesülnek. Türelmetlen betegek A megyei társadalombiztosítási igazgatóságnál június végén rokkantsági nyugdíját igénylő személyt hatszázat tartottak nyilván, ők mind azt szeretnék, hogy minél előbb elsőfokú orvosi bizottság elé kerüljenek. S még ott vannak azok is, akik az időszakos felülviszgá- latra várnak. Nagy gondot okoz ez az igazgatóságnak, hiszen türelmetlenek, akiknek lejárt a táppénzigényük vagy rokkantak s dolgozni már nem képesek. Valóban sok a mintegy 2— 3 hónapos várakozás a felülvizsgálatra. Sárdi Gyula, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója bíztató intézkedésről tájékoztatta szerkesztőségünket. Az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatója kérésükre lehetővé tette, hogy mintegy 240 somogyi beteget Budapesten fogadna felülvizsgálaton. A társadalombiztosítási igazgatóság az útiköltséget megfizeti, s úgy válogatta ki a betegeket, hogy Balaton-par- tiak, kaposváriak legyenek, akik átszállás nélkül, gyorsvonattal könnyen felutazhatnak a fővárosba. A nyugdíjigénylőket külön levélben értesítették, hogy miért vált szükségessé a felutazás Budapestre, s arról is, hogy mikor kell megjelenniük a felülvizsgálaton. Csak szervezeti intézkedés A megyei igazgató elmondta, hogy az értesítések kiküldése óta többen érdeklődtek levélben, telefonon, hogy miért Budapestre kell menniük. Azért idegesek, mert azt hitték, hogy valamilyen különleges felülvizsgálatra küldik őket. Erről azonba szó sincs, ez csak szervezeti intézkedés a várakozók számának csökkentése érdekében. Ugyan többet kell utaznia mindenkinek, ez azonban az ügyfél érdekét is szolgálja. Az augusztus első két hetében tartandó felülvizsgálatok után ugyanis az orvosi bizottságok szakvéleményének birtokában soron kívül elkészítik a nyugdíjhatározatokat. Azoknak is gondoskodnak jogorvoslatról, akiket nem találtak rokkantaknak, mégpedig a másodfokú orvosi bizottság előtt vagy bírói úton. Keresik a megoldást Nem változott a másodfokú orvosi bizottság működése Kaposváron, továbbra is Pécsről járnak át orvosok, s ők bírálják el, hogy az első fokon elutasítottak rokkantnak számítanak-e, vagy sem. Sárdi Gyula megígérte: keresik a megoldást, hogy a rokkantsági nyugdíjigényeket rövi- debb idő alatt elbírálják, lehetőleg kevesebb legyen az utánjárás, hiszen a jelenlegi budapesti beutalás csak egyedi szükségintézkedés. Lajos Géza Végre — várostörténeti kiállítás! A POLGÁROSODÓ KAPOSVÁR Ha az itt járó turista vagy a városlakó kíváncsi lenne Kaposvár történetére, hosszas kutatómunka, lázas könyvtári és levéltári látogatások hoznának csak számára szerencsét. A turista célja leginkább egy múzeum lenne, ahol megismerkedhetne a város múltjával és jelenével. De itt nem találni ilyet... A Latinka Sándor Emlékmúzeum eddig a munkásmozgalmat és Latinka Sándor életét, munkásságát volt hivatott bemutatni. A megyei múzeumban pedig halmozódtak a város- és megyetörténeti anyagok, kincsek hevernek raktáron, mert nincs hely és nincs pénz kiállítani őket. A múzeum dolgozói többször próbálták a már „megkopott”, idejétmúlt munkásmozgalmi kiállítás helyett valami újjal frissíteni a kínálatot... Leginkább a történeti osztály dolgozóinak lelkesedésétől függ, hogy létrejöhet-e egy új kiállítás. Minden bizonnyal ma már kevesen emlékeznek a Lengyel testvérek vas-, szerszám-, fűszer- és gyarmatáru-kereskedésére, a „mérsékelt árakra" és „pontos kiszolgálásokra”. Az áruházra, amely a mai Kapos Hotel helyén állt, a Zárda utcára, a bálok hangulatára. Ennek fölelevenítésére vállalkoztak a megyei múzeum történeti osztályának dolgozói. A polgárosodó Kaposvár kiállításról dr. Takács Évával beszélgettem. — A nagyteremből lebontottuk a tanácsköztársaság előzményeit bemutató kiállítást — mondta — és helyette állítottuk fel az újat. A kiállítás címe: A polgárosodó Kaposvár. A századfordulótól kezdve haladunk, s megpróbálunk a mába nyitni. Evek óta tervszerűen gyűjtjük a Kaposvár-történeti anyagokat, eddig nem volt lehetőség ezek kiállítására, ez is ideiglenes kiállítás lesz. A városi tanács művelődési osztálya is támogatta ezt az ötletet, s végre tető alá került. A másik terem egyelőre még marad, nem tudjuk, mi lesz a sorsa. A múzeum sorsától is függ. Hasikerül, megyetörténeti kiállítást szeretnénk létrehozni, így nem kellene külön az 1848-as, 1919-es, 1956-os eseményekkel foglalkozni, hanem ezeket is bele lehetne foglalni a kiállítás anyagába. Az új kiállítás érdekessége, hogy Földes Imre író irodalmi hagyatékát is kiállítjuk. Ezzel egyébként a múzeum irodalom- történésze foglalkozik. — Mikorra tervezik a kiállítás megnyitását? — Már erre a hétre terveztük, de apróbb helyreállításokat még el kell végeznünk, így a jövő hét elején lesz a megnyitó. A teremben kiskereskedők cégérei, egy századfordulós iroda régi térképpel, képeslapok a városról, egy polgári szoba, a vitrinben báli ruhák és kellékek. Varázslatos világ ez, még a levegő is megváltozik az ember körül. Szívesen végigsétálna a régi utcákon, megpihenne egy kávéházban s gramofonról hallgatná a századelő dallamait. Egy kiállítás tehát, amelyet érdemes lesz megtekinteni. Tóth Kriszta MÁRVÁNYÖSSZHANGZATTAN A kaposfüredi művésztelep Kiing József és Mester Béla kiállítása Püspökszentlászlón A fészekrakó fürediek máris egy művészteleppel dicsekedhetnek. Igaz, nem bejegyzett A grafikus alkotása intézmény, ám Kiing József udvarán megcsodálhatják a szobrász márványból készült alkotásait. A „szomszédvárban” Mester Béla festőművész dolgozik; kalákában segítettek egymásnak az építkezésen, ám hamarosan művészbarátsággá vált a kapcsolat. Vasárnap a Baranya megyei püspök- szentlászlói galériában közös kiállításon mutatkoznak be. Mester Béla kevesebbszer szerepelt még a somogyi kiállítóhelyeken is,, adósak vagyunk éppen ezért a bemutatásával. — A kaposvári Tóth Lajos Általános Iskolában az azóta Somogy- ból eltávozott Lóránt János festőművész volt a rajztanárom. Ő kezdeményezte, hogy komolyabban foglalkozzam a képzőművészetekkel. Ilyen pályára igyekezett irányítani. Anyám egyedül nevelt ötünket, nem is gondolhattunk arra, hogy a gimnázium után továbbtanuljak. Szakmát tanultam. Olyan szakmákban helyezkedtem el aztán, ahol tudtam időt szakítani arra, hogy rajzolhassak is. Mártély- ban a művésztelepen megismerkedtem egy idős mesterrel, aki pártfogásába vett, ám én magányos maradtam. A saját utamat akartam járni. Az iskolázatlanságon könnyűszerrel túl tudtam tenni magamat; rengeteget olvastam, elmélyülten tanulmányoztam Barcsay anatómiatanulmányait. Elméletben fölkészültem arra a pályára, amihez hivatást éreztem. — Végül is a később érett művészgenerációhoz tartozik. — Sok éven át nem dolgoztam, amíg Pécsett, a tanárképző főiskolán nem kaptam újabb lendületet, hogy folytassam a munkát. Horváth Olivér tanár úr állt mellém ott. Megbízatásokat kaptam templomok freskóinak az elkészítéséhez. A nagy felületek mindig vonzottak. — Most mégis a grafikában teljesedett ki igazán a tehetsége. A néző azonban érzi, hogy szinte szétfeszítik a keretet a rajzok. — Ezek olyan szabad formák, amelyek valóban nem tűrnek semmiféle keretet.'A szabadság élményét nyújtják. — Mi a véleménye a művészbarátságról? Kiing József szobrásszal itt, Kaposfüreden egy különleges világot teremtettek. — Nem egy műfajban dolgozunk, talán ez a szerencsénk. Kiing József szobrász, én grafikákat készítek. Saját utunkat járjuk, nem másoljuk egymást, de roppantul érdekel mindkettőnket az, amit a másik alkot. Találkozásaink, beszélgetéseink megtermékenyítöen hatnak ránk. — Egyre talán a legjobb példa a Hókutya című festménye. Akár plasztika is lehetne az a forma, amit ecsettel farostlemezre rögzített. — „Milyen jó szobrot lehetne csinálni belőlé”, fakadt ki Jóska, amikor meglátta a képet. Számomra ez volt a legnagyobb elismerés, amit tőle kaptam. Kiing József az utóbbi évek terméséből válogatott a püs- pökszentlászlói kiállításra. — Szobrász és festő együtt dolgozása revelációként hat rám. — Egy szobrász és egy festő nagyon jól tud együtt dolgozni. Ha mind a ketten ugyanabban a műfajban tevékenykednénk, talán acsarkodnánk egymásra, de így kiegészítjük egymást. Püspökszentlászlón azokat a Mester Béla műtermében szobrokat mutatom be, amiket a kaposvári közönség tavaly a Csokonai fogadó dísztermében már megismerhetett Mester Bélával rendezett közös kiállításunkon, ám néhány új márványplasztikát is készítettem időközben. — A márvány szerelmese. — Csak márványban tudom kifejezni magamat. Elkötelezettje lettem. Nincs két egyforma márvány. Szeretni kell az anyagot, azján megismerni, és bánni vele. így születhet meg a márványösszhangzattan. Kiing József és Mester Béla kiállítása vasárnaptól augusztus 18-ig tekinthető meg a püs- pökszentlászlói galériában. Horányi Barna
