Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-28 / 81. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — KÖRNYEZETÜNK 1990. július 28., szombat Szobornézőben Kaposváron Pusztuló értékeink A századelő vajmi kevés köztéri szobrot hagyott Somogy megye székhelyének lakosaira. A festők városa a hatvanas-hetvenes években kezdett rádöbbenni, hogy pótolni kell a mulasztást. El is készült az úgynevezett „szobrosítási terv”, amelynek alapján szinte évről évre lehet is avatni Kaposváron. Szobornézőben jártunk a minap. A huszonnegyedik órában, amikor talán még nem késő, hogy fölhívjuk a figyelmet pusztuló értékeinkre, amelyek már így is hozzá tartoznak a városképhez. Szobraink olyan jelentősen megrongálódtak, hogy már nem nyújtják azt az esztétikai és tartalmi mondanivalót, amelyre hivattak. A „szobrosítási terv” megalapozatlansága is hozzájárult, hogy Kaposvár köztéri plasztikái megmentésükért kiáltanak. Nyár van, a minap fölavatott ivókútból (Gera Katalin alkotása a Délviép irodaépülete előtt található) még csörgedezik — úgy hírlik, hogy csak munkaidőben — a hüs víz, ám a Színház parkban fölállított Tavirózsa című szökőkúttal együtt megformált plasztika medencéje talán még sose látott vizet. Láttam működni a minap a színház előtti Zsolnay-szökőkutat, de ahogy a sétálóutcába érünk, az új Zsolnay-ivókút, aminek vízköpőiből szintén csordogál a víz, már megrongált állapotot mutat. A Munkásőr sori ivókút (Weeber Klára alkotása) épségére ugyan vigyáznak a környék lakói, ám szomját senki sem olthatja itt sem. A Honvéd utcában Bors István Játszó fiúk című bájos szobrának az elhelyezése talán a legfurcsább. Az intim hangulatú szobor a lakótelepi dzsungelben képtelen megteremteni azt a hangulatot, amelyet a szobrász elképzelt. Ennél is különösebb, hogy olyan medencében áll, amely a környék szeméttelepe csupán, azért(?), mert elfelejtették beépíteni a vízbefolyót. Lefolyóból négyet is találtam. Talán úgy gondolta valaki, hogy a szomszéd lakások egyikéből slaggal töltik napszámban a vizet a medencébe? Másutt — akár medence nélkül is — ez a szobor a város díszére válhatna. A látogató, aki Kaposváron alaposan körülnéz, a gondozat- lanság, az elhanyagoltság képét nyújtó köztéri szobrokkal találkozik. Nem kell messze menni, az Arany János utcában áll Bors István Tavasz című kompozíciója, ami egy ivókútra lett fölépítve. Nem sokkal a felállítása után részeg kiskatonák feldöntötték. Visszahelyezéséről a tanács nem gondoskodott szakértelemmel. Környéke dzsungelre emlékeztet, a növények benőtték a környezetét, ahol megbújni látszik ez az ékszerszobor. Víz természetesen nem csöpög a kifolyóiból, az alapzat megrongálva, akár csak a bronzszobor. Megrongált szobrok sorával lehet még találkozni Kaposváron: felsorolásuk nem is lehet teljes. A Murifiásőr sori óvoda udvarán álló Madár című szobor (Bors István alkotása) szintén erősen kikezdett (emberi*kéz által), a Somogy Megyei Tanács épülete előtt álló Dózsa-kereszt a vandálság nyomait viseli szintén. Újabb szökőkutat találunk a Masterfil kaposvári gyára előtt, a Ságvári ligetben, ahoLa környék lakói szerint esténként különleges bandák tanyáznak. Nem is restek, hogy céltáblájuknak tekintsék a honfoglalás kori domborításokra emlékeztető díszeket. Vizet ebben a medencében sem láttam, noha tán ez az egyetlen olyan szökőkút a városban, amely vízforgatóval működhetne. Megcsonkított szoborral találkoztunk pár méterrel arrébb. Bors István Alakoskodó című munkáját már évekkel ezelőtt kikezdték a vandál személyek, a kontár módra helyreállított szobor újabb elemei megsérültek. Letörték az Alakoskodó szarvát. Kijavítását eddig senki sem kezdeményezte. A szobor áthelyzéséről évekkel ezelőtt már határozott a Képző- és Iparművészeti Lektorátus. A határozatnak nincs azonban foganatja. A kaposvári rendezési tervet akképp nem valósította meg a város, hogy a legképtelenebb helyen állítottak föl szobrokat, - hogy azokat kitegyék a rongálásnak. Lenne mód még arra, hogy átgondoltan valamennyi szobor méltó helyére kerüljön. Nem lehet kívánni, hogy minden szobor mellé őrt állítsanak — ezt jól tudom. De azt is, hogy a város értékeit védeni kellene, ennek a szorgalmazását igazán elvárhatnánk a városszépítő egyesülettől is. A további pusztítást, rongálást meg kell tudni akadályozni. Kinek? A szobrok, szökőkutak, amelyekről eddig szó volt és amelyekről nem, megrendelője minden esetben a Kaposvári Városi Tanács volt. Már az előszerződésben is kiköti a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, amit később, a mű megvalósulása után megerősít: „A megbízó köteles a műalkotást állóeszköz-nyilvántartásba venni, karbantartásáról, állagának megőrzéséről saját hatáskörében és pénzügyi eszközei terhére intézkedni.” Ehhez is tartania kellene magát a megbízónak minden esetben, és ennek szellemében gondoskodni arról, hogy egyetlenegy érték se pusztulhasson el Kaposváron. Horányi Barna NEM PARTOKAT TÁMOGATNAK A VÁROSSZÉPÍTŐK Legyen szebb ◦ falu! Országos tapasztalatcserét hívott össze a Város-, Községvédő és Szépítő Egyesületek Szövetsége a közelmúltban Gödöllőn. A Kaposvári Városszépítő Egyesületet Görgesits Károly ügyvivő titkár és Somogyi József ügyvivő alelnök képviselte a tanácskozáson. Az utóbbival beszélgettünk a tapasztalatokról. — Eav rendszerváltozás után s eqv önkormányzati választás előtt miiven feladatokat határozott meg ez a fórum? Tekintélyt szereztek — Az országos értekezleten ismertették az önkormányzati törvényjavaslatot — mondta Somogyi József —, s azt kérték az ország valamennyi városszépítő, -védő egyesületétől, hogy segítsék a választás előkészítését és lebonyolítását. A választás rendkívül nagyjelentőségű, s ugyanilyen fontos, hogy utána ezek az egyesületek jól együtt tudjanak működni a választott vezetőkkel, támogatva őket a városért végzendő munkájukban. Ma még nincs jóváhagyott álláspont abban, hogy elöljáróság lesz a falvakban vagy képviselőtestület lesz a városokban, illetve polgármester, de bármi és bárki legyen is, az a lényeg, hogy segítsünk a személyek kiválasztásában. Mégpedig nem a pártokkal együtt, hanem önállóan. Az egyesülési törvény értelmében a városszépítő és -védő egyesületek ugyanis önállóak, senkinek sem tartoznak felelőséggel, csak a lakosságnak. Márpedig az eddigi tevékenységük alapján hírnevet és tekintélyt szereztek maguknak. Munkájuk a városban lévő szép dolgok—szobrok, utcanevek, épületek — megvédéséig terjed, s újak létrehozására irányul. Példaként megemlítem a Széchenyi- szobrot Kaposváron. Ennek felállításában az egyesületnek is nagy szerepe volt. Visszatérve a választásokra: azt hangsúlyozták Gödöllőn, hogy nem pártokat kell támogatnunk, hanem olyan embereket, akik a legtöbbet teszik a városért. — Elképzelhető, hogy a városszépí- tők közül is bekerüljön valaki az úi vá- rosi testületbe? — Előfordulhat. Tulajdonképpen arról is szóltak ott, hogy ha az egyesület arra alkalmas embert talál, javasolhatja a városi vezetésbe. A választás után az új vezetés kis létszáma miatt különféle bizottságokat alakítanak. Ezek várhatóan nagyobb hatáskört kapnak majd, mint az eddigi tanácsi állandó bizottságok. Az országos értekezleten elhangzott javaslat szerint ezeknek a tevékenységét is segítenünk kell. Kiemelném, hogy mindenki számára egyenlő választási lehetőséget kell biztosítani. Az a lényeg, hogy azt javasoljuk a város vezetőségébe, az egyesületbe, aki az eddigi munkája alapján a legtöbbet tette vagy tudása legjavát adta, tisztességgel képviselte és védte a városát. Javuljon a rend —Mit kell megváltoztatni a jövőben ? —Az országos tapasztalatcserén az a vélemény alakult ki, hogy rendszerezettebben, még több lakosra támaszkodva végezzük a munkánkat. Az eddiginél határozottabban képviseljük a lakosság érdekeit, ugyanígy segítsük azoknak a városi vezetői intézkedéseknek a megvalósítását, amelyek a lakosság igényeire épülnek. Egyébként a szépítés most különösen fontos, mert egyes helyeken — a városok, a községek sem kivételek — elhanyagoltság tapasztalható. Az egyik felszólaló szerint: ha megyünk nyugat felé, akkor mindig szebb lesz a város, a község, s ha átlépjük a határt, akkor a mienkénél szebb, ez pedig szomorú ránk nézve. Ha kelet felé megyünk, akkor meg viszonylag szépből indulunk el, és mindig rosszabb lesz. Ezeken kellene változtatni! Egyrészt fordítsunk nagyobb figyelmeterre, másrészt terjesszük ki a szépítő egyesületi mozgalmunkat a községekre is, hogy megszűnjenek ezek a különbségek, egyformán javuljon a tisztaság, a rend, a környezet védelme mindenhol. Például Legyen szebb a falu! elnevezéssel mozgalmat lehetne indítani, mert szégyen és gyalázat, hogy éppen a középületek — a tűzoltószertár, az iskola stb. — majdnem a legelhanyagol- tabbak. Karoljuk fel azokat a falusi szép mozgalmakat, ahol tele van az utca virágokkal! Ne legyen szobor- döntögetés! — Kikre kíván támaszkodni a mozgalom? — A felszólalók azt hangsúlyozták, hogy a városvédő, -szépítő egyesület vezetése mindenütt politikamentes legyen, a város érdekeit, tisztaságát, szépségét, fejlesztését tartsa szem előtt s nem azt, hogy mit kér az ilyenolyan párt, mert az energiát a torzsalkodások vennék el. Közismert: Ráday Mihály szenvedélyesen kiállt amellett, hogy nem pártot kell támogatnunk, hanem a várost szerető embereket kell megnyernünk. Köztük a kisiparosokat, a kiskereskedőket, a reprivatizációval Megfontolt utcanévváltoztatásokat ugyanis megváltozik a foglalkozási szerkezet a városban. Nekünk ez nem újság, csak jobban meg kell őket nyerni tagoknak, a munkákra, s az anyagi támogatásban. — Mit lehet még hasznosítani az elhangzottakból? — Egyetértettem például azzal, hogy a műemlékvédelem mennyire hozzá tartozik az egyesületek munkájához. Szükség lenne egy műemlékvédelmi törvényre, mert múltunk, jelenünk, jövőnk összefügg. Az igazi nemzeti értékeket nemcsak megbecsülnünk, védenünk kell, hanem arra is szükség van, hogy jobban a haza sze- retetének szolgálatába állítsuk őket. Éppen ezért elhangzott, nem helyesek a mai szobordöntögetések. A városvédő egyesületek is akadályozzák meg az egyéni akciókat. Ha arra szükség van, hogy valamelyik szobrot valahová eltávolítsák, akkor meglesz, hogy ki az illetékes intézkedni, amikor indokolt. Az utcaneveket is meggondoltan változtassák meg! Olyan javaslat is elhangzott: ha személyről neveznek el utcát, akkor a halála után 30 évvel tegyék, addigra ugyanis a szerepe értékelődik. Az országos értekezlet egyébként úgy döntött, hogy a következő ilyen fórumnak Nyíregyháza ad majd otthont. Lajos Géza
