Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-28 / 81. szám
1990. július 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Fórum a munkanélkülieknek A TESZ ma még nem márkanév Ingyenjogi tanács az egyesületeknek TURISTA VOLTAM AZ NDK-BAN Trabant helyett Fordot Egy hónappal ezelőtt alakult ieg aTársadalmi Egyesülések Szövetsége a Hazafias Nép- -ont utódjaként. Nagyné Czan- ■,a Valériával, a TESZ megyei ódájának megbízott ügyvivőivel arról beszélgettünk, hogy ? HNF X. rendkívüli kongresz- szusa óta mi történt a megyé- oen. — A július 23-i kongresszuson a népfront nem szűnt meg, hanem átalakult. A Társadalmi Egyesülések Szövetségének íz a célja, hogy a népfront valós értékeit — nem az álértékeket — megmentsük. Nem táplálunk illúziókat, nem azonosítjuk magunkat azzal a népfronttal, amely azt mondta, hogy a lakossággal azonos; mi éppen ezért legalizálni akarjuk szervezetünket, tagokat szeretnénk felmutatni. — Hogyan láttak neki a szervezésnek? — A jelenlegi népfrontbizottságoknak áz alapszabály szerint nem kell belépniük a szövetségbe, viszont kiléphetnek belőle, ha nem értenek vele egyet. Az egyesületektől, köröktől azt kértük: jelezzék szándékukat, együtt kívánnak-e működni velünk, avagy nem. Többen jelezték az előbbit. — Melyek ezek? — A nyugdíjasok most már ezer tagot számláló egyesülete, amely februárban a kaposvári népfrontbizottság támogatásával alakult meg, aztán a bányai Panoráma Egyesület, a Német Nemzetiségi Egyesület, a bá- bonymegyeri gazdakör. Számítani lehet még a fogyasztók tanácsára, aztán a cserkészek is jelezték együttműködési szándékukat. A mesztegnyői honismereti kör, a közjóléti egyesület írásban jelentkezett. A Mozgás- korlátozottak Egyesülete szintén kinyilvánította csatlakozási szándékát. Azok a körök, egyesületek, amelyek október 31-ig jelentkeznek, alapító tagnak számítanak, az utánukjelentke- zők azonban már csak tagnak. Beadtuk az alapszabályunkat is a bíróságra, s várható, hogy a napokban elfogadják. — Milyen terveik vannak? — Itt, az épületben dolgozik egy jogi munkaközösség. Augusztustól minden hónap utolsó hétfőjén ingyenes tanácsadást tartanak a jogtanácsosaik, s ezt minden somogyi igénybe veheti. Elsősorban az egyesületek, körök jelentkezését várjuk. A most alakulóknak például ingyen elkészítik az alapszabályt. Megemlítem, hogy a kistermelők jelezték — hiszen nálunk működött a kertbarátok egyesülete —, hogy termelői áron sem vásárolják fel a termékeiket. Éppen ezért szeretnénk rajtuk segíteni. Azt tervezzük, hogy TESZ-vesz néven piacot szervezünk augusztusban. Mind a két fél jól jár, mert itt a kistermelők termelői áron adhatják el termékeiket a lakosságnak. — Vannak olyan egyesületek, körök, amelyeknek helyük sincs., — Épp ezért igénylik gazdaszerepünket. Szeretnénk itt szakembergárdát kialakítani a honismeret és minden más terület segítésére, mégpedig olyanokból, akik tudnak szakmai tanácsot adni. Tapasztalatcseréket is tervezünk. Az egyedül megmaradt kaposvári megyei irodánkat, telefonjainkat, műszaki berendezéseinket is igénybe vehetik a körök és az egyesületek. Nem akartunk semmiféle bürokráciát; tiszteletben tartjuk az önállóságukat, hiszen önálló jogi személyek, tehát beleszólási jogunk nem is lenne a dolgukba. Mi csak segítő kezet nyújtunk, ha ezt igénylik. Meglepő, hogy nagyon sok fiatal jelentkezik nálunk. A közeljövőben szeretnénk foglalkozni a munkanélküliekkel is. Arra gondoltunk, hogy érdekeik védelmére megalakítjuk az egyesületüket. Ebben együttműködünk az illetékesekkel is. Az egyesületek, a körök nagyon szegények, éppen ezért szeretnénk megteremteni annak a lehetőségét, hogy önfenntartókká legyenek. Most dolgozzuk ki az elképzeléseket, s ennek révén még munkalehetőséget is kínálhatnak az embereknek, sőt anyagi segítséghez juthatnak. — Jönnek az önkormányzati választások, mi a szövetség elképzelése a részvételről? — A TESZ a politikai életben nem kíván részt venni, a direkt politizálástól távol tartjuk magunkat, mi csak a tevékenységi körünkre összpontosítunk. Önálló jelöltet semmi esetre sem állítunk, azt azonban tiszteletben tartjuk, ha valamelyik egyesületünk teszi ugyanezt vagy úgy dönt, hogy támogatja valamelyik párt jelöltjét. Tudjuk, nagyon sok idő kell az elfogadtatásunkhoz, mert bennünket is vádak érnek a népfront múltja miatt. Mi azonban a valós értékeket szeretnénk megőrizni. Remélem, hogy majd elfogadnak bennünket. Bizonyítani szeretnénk! Jól tudjuk, hogy ez a TESZ ma még nem márkanév, hosszú időre van szükség, hogy a köztudatba bekerüljön. Épp ezért a munkánkkal szeretnénk kivívni az elismerést. Lajos Géza Három hét telt el a valutaunió óta. Az NDK-ba látogató számára szembeötlők a változások: a június végére kiürült üzletek kopasz polcai — szinte varázsütésre — megteltek áruval. A „fogyasztói társadalmak” eddig irigykedve bámult áruválasztékával. Szinte a csodával határos, ahogyan az évtizedekig elhanyagolt, lepusztult üzletek jelentős része — többnyire nyugati tőkeinjekció hatására — egy hét leforgása alatt kívül- belül megújult. Óriási a különbség a már megújult és a régi üzletek között. A feszültségek sem kisebbek; az élelmiszerárak például — a változatlan bérekhez képest — nagyon magasak. Az NDK-ban gyártott élelmiszereket pedig—talán a csomagolás miatt? — nemigen viszik. A gyártók a városok közterein gépkocsikról árulják olcsóbban az élelmiszereket, és plakátokon hirdetik, hogy az NDK áruk vásárlása a munkahely megmentését is jelenti. Az emberek félnek az elbocsátástól, amely azért következhet be, mert csődbe jut a vállalat vagy egy NSZK vállalkozó megvásárolja. Ezért vagy másért, tény hogy az árusítók gépkocsik körül tömegek állnak sorba. A szendvicsember a nyugatnémet Bildet árusítja. Ezt a lapot több mint 1 millió példányban nyomják már az NDK-ban a Neues Dentschland gépein A szabad kereskedelem árnyoldala az is, hogy kereskedők lepték el a városok minden elképzelhető és elképzelhetetlen terét, járdáját, parkját. S kínálnak mindent: speciálisan átalakított gépkocsikból, buszokból márkás árukat. A hevenyészett sátrak, pultok gazdái a nyugati üzleti áraknál drágábban kínálják a bóvlit, a kolbászt, a dobozos sört és az üdítőket. A városok utcáin megjelentek a koldusok: a kemény valuta úgy látszik, kifizetődő üzletággá tette ezt a „vállalkozást" is. A hatóságok egyelőre nem sok eredménnyel vették fel a harcot az ilyen kéregetőkkel szemben, akik menekülteknek adják ki magukat. Az öreg Trabantok, Wartburgok gazdáit elkapta a nyugati autóvásárlási láz. Megelégelve a 10—15 éves várakozási időt, aki teheti, autóvásárláson töri a fejét. Az élelmes kereskedők pedig az utcákon, a tereken, az ablakokba kiakasztott táblákon kínálják a többnyire kivénhedt nyugati kocsikat.' Lassan kialakulnak azonban a kulrturált autóvásárlás feltételei is. Megjelentek az autógyárak lerakatai, ahol új és jó állapotú használt kocsik kaphatók. A változásokat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy július 1 -je előtt egy Wartburgot 32 ezer márkáért lehetett (10 év után) kapni. A valutaunió révén egy hattagú fcsalád (nagyszülők, szülők, két gyerek), nem ritkaság ez az NDK-ban, 28 ezer NDK márkát válthatott át 1:1 arányban nyugatnémet márkára. Ennyi pénzÁrubőség — csak drágábban bői ma — azonnal — például egy új Ford Sierrát is lehet venni. Micsoda különbség! Ma is hosszú sorok kígyóznak a takarékpénztárak előtt, de most nem a befizetés, hanem a keménnyé vált valuta kiváltása miatt. o A lassan megújuló gépjárműállományhoz sürgősen korszerűsíteni kell a forgalomszervezést is. Berlinben a falon kialakított réseken irdatlan meny- nyiségű gépkocsi igyekszik átjutni. Erre a megnövekedett forgalomra nem készültek fel még a nyugati oldalon sem. A tarifák és a szolgáltatás színvonala is különbözik a város két fele között. Míg keleten egy autóbuszjegy — ez év végéig —0,20 DM, a nyugati oldalon (a gépkocsivezetőnél váltva!) 2,70 DM. A közútihoz hasonlóak az állapotok és a tarifák a villamoson, a földalattin, a gyorsvasúton is, csak még nagyobb talán a zsúfoltság. Az eddig lezárt, használaton kívül helyezett földalatti- és gyorsvasúti állomásokat fokozatosan újítják fel és ismét használatba veszik. Nem túl jó hír a turistáknak, hogy jövőre a tömegközlekedési tarifákat is egyesítik. Egyébként kelet-európai turistákat Utcai árusok: amolyan NDK-beli KGST-piac nemigen látni most az NDK- ban: rengeteg viszont a nyugati, szinte a világ minden tájáról. Hová mennek az NDK-ból? Az utazási irodák tapasztalatai szerint most Spanyolország, Olaszország, Jugoszlávia lett az úticél. Természetes, hogy az eddig bezártságban élő keletnémetek élni akarnak az új lehetőségekkel. A legolcsóbb — háromnapos — párizsi kirándulás autóbusszal 87 DM. A spanyol tengerparton kéthetes, félpanziós üdülés — repülővel — 1019 DM. A jugoszláv és török tengerparton ennél is olcsóbban kínálnak üdülést. A szakemberek szerint az első időszak után az NDK-beli turisták jelentős része visszatér Magyarországra is, feltéve, ha valutájáért színvonalas szolgáltatást kap. o A legnagyobbak talán a változások a vendéglátásban. A valutaunió előtt külön attrakció volt az NDK-ban egy étterembe bejutni; olcsók voltak az árak. Most az éttermek nagy része kong az ürességtől, nyoma sincs a sorbaállásnak' és ritka az a család, amelyik étteremben étkezik. A magyarázat: egy közepes színvonalú étteremben az ebéd (leves, főétel, ital) 20—25 DM-ba kerül. Az elegáns szállodák azonban nem panaszkodhatnak: a nyugati üzletemberek, a turisták elhelyezése jelent inkább gondot, nem a kihasználatlan- s^9- írta és fotózta: Jakab Judit Nő a konvertibilis export Újabb hitel Magyarország tartalékainak növelésére, a később befolyó kölcsönök megelőlegezésére kívánja igénybe venni az NSZK-bankok által legújabban biztosított 500 millió márkás hitelkeretet — mondotta Hárshegyi Frigyes, a MNB elnökhelyettese. A hitel-megállapodás Antall József miniszterelnök NSZK-beli látogatása nyomán jött létre. Ennek alapján NSZK-beli bankok egy csoportja 500 millió márkás készenléti hitelt biztosít Magyarországnak egyéves lejáratra. Az összeg 90 százalékára a bonni kormány garanciát vállalt. (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Kádár Béla a tájékoztatón azat mondta, hogy ma még nehéz konkrétumokat felsosrolni, s aki adatokat idéz, az nem ava- lóságot állítja. Ez a mondata azért is meglepett, mert a munkatársai által elkészített nyomtatványban túl sok adat szerepelt. A tudósító ezek után nehezen vállalja föl a számok közlését. Maradjunk tehát a miniszter előadásánál! Elmondta, hogy nőtt a dollárexport az év első felében. Körülbelül 3 milliárd dollárt szereztünk így. Gond van a keleti piaccal: visszaesett a forgalom, sok a bizonytalan- sági tényező. Mindenki a dollárelszámolásra akar áttérni, s ez — a miniszter szerint — kellemetlen következményekkel járhat. Dr. Kádár Béla szólt arról is, hogy eddigi legnagyobb partnerünknél, a Szovjetunióban jelentős politikai változások zajlanak, s ez együtt jár a gazdasági kapcsolatok változásával is. Ha nekünk most a nyugati piacok a fontosak, akkor mit várunk az Alpok—Adria Munka- közösségtől? — hangzott az egyik kérdés. A miniszter szerint ez egyelőre az együttműködés szándékát tükröző politikai kezdeményezés, de előbb- utóbb valódi gazdasági együttműködéssé kell válnia. Ezért beszélünk a tengerhez vezető déli utakról, a nyugateurópai engergiahálózathoz kapcsolódásról is. Mert el kell kerülnünk az olyan meglepetéseket, mint legutóbb a szovjet kőolajszállítás leállítása. — Magyarország továbbra is számít a korrekt szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatokra — hangsúlyozta a miniszter —, de nem a régi alapokon. Az egyik újságíró a miniszterhez kérdést intézve megemlítette: jó lenne, ha a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériuma a pénzügyi és a mező- gazdasági tárcával közös sajtó- tájékoztatót tartana. Dr. Kádár Béla ennek fontosságát nem tagadta: meg kellene szüntetni a mezőgazdasági export anomáliáit; ez azért is fontos, mert a mezőgazdaság termeli exportunk javát. Szakítani kellene azonban azzal a szemlélettel, hogy csak búzát és marhahúst tudunk eladni. Végezetül két fontos tényt jelentett be: meghívták Magyar- országra a GATT főtitkárát, hogy rendezzük kapcsolatainkat, s várhatóan decemberig befejeződik a KGST-vel folyta; tott tárgyalássorozat is, amely ugyancsak a változtatás jegyében folyik. Nagy Jenő Bányászok társadalombiztosítása Az Országos Társadalombiz- tosítási Főigazgatóság és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége képviselői megbeszélést tartottak dr. Botos József főigazgató és Schalkhammer Antal főtitkár vezetésével. Értékelték a bányászokat érintő társadalom- biztosítási, ezen belül a nyugdíjjogi és egészségügyi kérdéseket. Részletesen kitértek a bányászokat érintő ellátások és kedvezmények megtartásának lehetőségeire, illetve azok továbbfejlesztésére. A megbeszélésen felvetődött konkrét kérdések kimunkálására további szakértői egyeztetésekben állapodtak meg.
