Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-27 / 80. szám
Mellékletünk: 16 oldalas műsorújság SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 80. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP ~i f f /A r 1990. július 27., péntek FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ KAPOSVÁRON A gondok forrása és a források gondja Dr. Szabó Tamás államtitkár a gyékényest sztrájkról is nyilatkozott Joguk van harcolni a dolgozóknak munkahelyük önállóságáért, a kormány támogatja a vállalati kötelékekből szabadulni igyekvő vidéki üzemegységek, telephelyek törekvéseit — hangsúlyozta dr. Szabó Tamás, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára tegnap délután kaposvári sajtótájékoztatóján a gyékényesi kavicsbányászok sztrájkjával kapcsolatban. Hozzáfűzte, hogy a függőség felszámolását a békés lehetőségekkel kell megvalósítani. Az ágazati minisztériumok szakmai, ha kell államigazgatási támogatást adnak, pénzt viszont a jelenlegi helyzetben nem tud biztosítani a kormány. Az államtitkár Somogy foglalkoztatási helyzetéről megállapította, hogy a megye viszonylag szerencsés helyzetben van. Mivel nincsenek súlyos csődtömeget hordozó nagyvállalatai, kisebb megrázkódtatásokkal történhet meg a gazdasági rendszerváltás. A gondok kezelésére Somogybán is — s immár az ország 18 megyéjében — létrejött az új rendszerű, egységes elvek szerint működő Munkaügyi Hivatal. Az alapvető cél, hogy munkaerőpiaci információkkal, pályaorientálással, átképzéssel, ésszerű munkahelyteremtéssel, infrastruktúrát fejlesztő, helyileg kidolgozott közmunkaprográmokkal segítsék az állástalanokat. A munkanélküli segély csak a legvégső esetben jöhet számításba. Szabó Tamás elmondta, hogy a kormány e heti döntésével külön problémaként kezeli a pályakezdő munkanélküliek támogatását, erre a célra 200 millió forintos központi alapot hoztak létre, amelyet pályázati úton, a helyi gondok súlyosságától és a helyben mutatkozó megoldási készségtől függően osztanak szét. Számítanak olyan anyagi forrásokra is, melyeket a leendő önkormányzatok, valamint a munkaadók és munkavállalók folyamatos befizetései táplálnak. Ezt a jelenlegi adó- és társadalombiztosítási rendszer szerkezeti átalakításával kívánja elérni a kormány. Hogy az államháztartás jelenlegi állapotában képes lesz-e árbevételek egy részéről lemondani a kormányzat, az államtitkár nem tudott határozottan nyilatkozni. Mint mondta: minden a gazdaság működőképességének mielőbbi helyreállításától, és az ezt akadályozó bizalmi válság felszámolásától függ. Hónapok óta próbáltak szót érteni a Kavicsbánya Vállalat igazgatójával a gyékényesi bányaüzem dolgozói. Ezúttal végső érvként — a sztrájkhoz folyamodtak. Tegnap délben, egy számunkra semmitmondó igazgatói telex után úgy döntöttek, hogy inkább az általános munkabeszüntetést és az ezzel járó következményeket választják. Riportunk a 3. otda- lön Kötelező nyugták Tiltakoznak a kereskedők Immár csaknem egy hónapja —július 1 -jétől—érvényes az a rendelet, amelynek értelmében a ruházati cikkeket, vegyiárukat, iparcikkeket, valamint tüzelő- és építőanyagokat forgalmazó magánkiskereskedők kötelesek a vevőknek számlát adni. Milyenek az első tapasztalatok, betartják-e a rendelkezést a kiskereskedők, és hogyan tukja segíteni tagjait a KISOSZ az ehhez szükséges pénztárgépek, illetve nyomtatványok beszerzésében — erről érdeklődött az érdekvédelmi szervezetnél az MTI munkatársa. Mihályi Kornél, a Kiskereskedők Országos Szervezetének illetékese elmondotta: ismeretes, hogy a tavaly született törvény ez év július 1 -jétől, illetve jövő év január 1 -jétől kötelezi nyugtaadásra a magánkiskereskedőket, attól függően, hogy milyen árucikkeket forgalmaznak. (Folytatás a 3. oldalon) Főleg a vendéglátás esett vissza KIS-KERESKEDELEM Nagyobb forgalom, kisebb értékesítés — Megyei helyzet Az év első felében—a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának jelentése szerint — a kiskereskedelem 415,4 milliárd forintértékű forgalmat bonyolított le, ez 12,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mennyiséget tekintve ugyanakkor a féléves értékesítés 10,3 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Elsősorban a vendéglátásban esett vissza a forgalom, de csökkenés érezhető a ruházati cikkek és az élelmiszerek területén is. Az iparcikk-kereskedelemben a tartós fogyasztási cikkekből a háztartások felszereltsége bizonyos jövedelemszint felett nagyjából telített, más rétegek azonban az anyagi lehetőségek hiánya miatt nem tudják megvásárolni a nagyértékű háztartási berendezéseket. A megyei helyzetről a So- mogyker és a Balaton Fűszért tájékoztatott bennünket. Tihanyi Péterné, a Somogy- ker áruforgalmi osztályvezetője elmondta, hogy az első hat hónapban 126 százalékos volt a vállalat forgalma. Különösen a ruházati cikkek vásárlása nőtt, a barcsi és a nagyatádi térségben. Ennek oka a jugoszláviai bevársárlókedvben keresendőd Hiány volt viszont normál hűtőszekrényből, választék- hiány porszívókból, motorkerékpárokból. A német egyesítés után az eddig megszokott és kedvelt jó minőségű NDK gyermekholmikról le kell majd mondaniuk a vásárlóknak. A Balaton Fűszért kereskedelmi igazgatója Széles József arról tájékoztatott, hogy 17 százalékkal nőtt folyó áron számítva a forgalmuk. Ennek ellenére az összvolumen 10'százalékkal csökkent. Kevesebb fogyott rizsből, száraztésztából, édességekből és konzervekből. Többet vásároltunk szárazkolbászból, mosószerekből. Az import áruk arányát sikerült növelniük, ez a kínálat sokszínűségén is érződik. (Hunyadkürti) MDF-munkásfórum A munkavállalók érdekében CSURKA ISTVÁN NYILATKOZOTTÁ SOMOGYI HÍRLAPNAK A szabad sajtó azt ír, amit szabad — avagy...? Csurka Istvánt megismerhettük mint írót, mint nagysikerű színművek szerzőjét. Sok éven át olvashattuk tárcáit a Magyar Nemzetben és több irodalmi folyóiratban. A rendszerváltáshoz kapcsolódó politikai szerepvállalása azok körében is ismertté tette a nevét, akik talán egyetlen sorát sem olvasták. Az MDF képviselője. Parlamenti felszólalásait, a különféle fórumokon elmondott véleményét mindig élénk vita kíséri. Markáns személyiség, aki iránt senki sem közömbös. Parlamenti beszélgetésünk során főként a sajtóval kapcsolatos viták kapcsán kértük állásfoglalását. — Akik most a sajtó pártatlanságáról beszélnek, valójában nem a lapok — nekik tetsző — pártosságát hiányol- ják-e? — De igen. Sokan vannak ilyenek. A bizottság, melynek fölállítása, illetve föl nem állítása körül a vita folyik, azt a nevet viseli: a pártatlan tájékoztatás bizottsága. Ám még senki sem gondolkodott el azon: ha egyszer tájékoztatás, akkor az eleve pártatlan. Miért kell hát ehhez bizottság, ha egyszer egy tájékoztatási rendszer jól fel van építve. Ezt viszont bizottság nélkül is meg lehet szervezni, valódi pártorgánumokat és valódi független orgánumokat teremtve. Az a függetlenség, amit egyes újságok annak idején — még a pártállami időszakban — kinyilvánítottak, nem valódi függetlenség. Sok mosolyt is kiváltott, mikor a Népszabadság fejlécén a „Világ proletárjai, egye- süljetek”-et, „A haza minden előtt” váltotta föl. Nem a függetlenedés szándéka volt a mosolyogtató, hanem az a neofita buzgalom, ahogy ez történt. — Számos lap esetében ez a változás őszinte törekvést fejezett ki, ha úgy tetszik a „szócső" szerep megelége- lését. — Igen, én ezt elismerem. Sok újságírónak valóban ez volt a törekvése. Most egy olyan folyamatnak kell elkezdődnie, amelyik a valódi függetlenséget, a független gondolkodást is megteremti. Úgy gondolom, ennek útjában áll ez a pártatlan bizottságosdi, melyben azok akarnak helyet foglalni, akik eddig a függőségi Helyzeteket fönntartották, illetve kiszolgálták. (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap este munkásfórumot tartott a Latinka művelődési házban az MDF Kaposvár városi szervezete. A rendezvény — amelyben mintegy ötvenen vettek részt — Turbók János elnökségi tag nyitotta meg és bemutatta a vendégeket; Baj- tay Józsefet, a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetőségének tagját, dr. Szabó Tamást, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárát és dr. Furman Imrét, az MDF országos alelnökét. Vitaindítójában Bajty József elmondta: az MDF célul tűzte ki a munkavállalók érdekképviseletét. Nem véletlen, hogy az országban már eddig is több munkástanács alakult, hiszen — mint mondta — az elkövetkező időszakban ezek jelenthetik a munkásság érdekeinek valódi védelmét. Az elmúlt időszakban mindig a munkavállalók voltak a kárvallottjai a változásoknak, s ez nem tartható tovább. Tudomásul kell venni — hangsúlyozta —, hogy eddig csak a politikai szférában valósult meg a rendszerváltozás, de a munkahelyeken még mindig él a régi rend. Ezért legalapvetőbb feladat a gazdasági rendszerváltozás véghezvitele. Ehhez szükség van a hatékonyan működő munkástanácsokra. A munkavállalók egyre több helyütt ismerik fel, hogy az elszigetelt próbálkozások nem vezetnek eredményre. A zúgolódás kevés; hatékonyabb fellépésre van szükség. (Folytatás a 2. oldalon)
