Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-25 / 78. szám
1990. július 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 Tanárok és diákok tanulmányúton Három iskola kapcsolatai Olasz tanárokat és diákokat lát vendégül a héten a kaposvári Ipari Szak- középiskola. A trieszti Max Fabiani Műszaki Középiskolát Sardella és Orecchia, az Alexandra Volta ipari oktatási intézményt pedig Maddaleni, illetve Bércé tanárok képviselik. A küldöttségben természetesen több diák is ismerkedik megyeszékhelyünk, illetve Somogy nevezetességeivel. Mint a vendégek elmondták, a három iskola közötti kapcsolatteremtés gondolata az Alpok—Adria Munkaközösség keretében vetődött fel. Előzménye pedig Trieszt és megyénk vezetőinek mintegy egy hónappal ezelőtti megbeszélése volt. Azt is megtudtuk, hogy ezt a látogatást szeptemberben az ipari szakközépiskola küldöttsége viszonozza majd, tehát a kapcsolat, illetve az igény egymás intézményeinek, oktatási struktúrájának a megismerésére tartósnak látszik. Maddaleni professzor a tanulmányút célját, valamint eredményét abban is látja, hogy a fiatalok zöme csak a televízióból, a sajtóból „ismeri” a másik ország életét; igazi megismeréséhez azonban személyes kapcsolat kell. Sardella tanárnő igen elismerően szólt a Kelet-Európábán lejátszódó demokratizálódó politikai helyzetről, amely főként Magyarországot tette vonzóvá számukra. A kaposvári ipari szakközépiskolában, amennyire a rövid idő alatt megismerhették, igen komoly elméleti és gyakorlati munka folyik — mondták. A két olasz oktatási intézmény évente szervez tanulmányutakat Nyugat- Európába, ezért a kelet-európai „lemaradást” — a vendégek szerint — pótolni kell. Trieszt és Magyarország kapcsolatának amúgy is történelmi múltja van, ezt pedig föl kell eleveníteni — mondta Orecchia professzor. (Tamási) SOMOGY MEGYE TAMANA-TÉRKÉPE Már száznegyven országban kutatnak Paposi Jobb Andor amerikai professzor Kaposváron A díjazott habán edények Kaposvári fazekasok sikere Országos pályázaton nyertek a habán edények Atamana akárcsak a régészet, a néprajz — történelmi segédtudomány, amely a névszerkezeti tényvizsgálaton alapul. — Ahogy műholdról 360 fokos egységben látjuk világunkat, úgy kell szemlélnünk történelmünket is, őstörténelmünket pedig különösképpen — vallják a tamana- kutatók. Tavalyi látogatását követően az idén nyáron is fölkereste Kaposvárt Paposi Jobb Andor amerikai professzor, aki munkásságát a tamana törvényeinek kutatására szentelte. — Az angol nyelv tanulása közben egy csomó magyar szóval találkoztam. Több mint kétezer ilyen szót gyűjtöttem össze. Több mint tíz éve arra hívták föl a figyelmemet, hogy világszerte találhatók olyan helységnevek, amelyek a magyarban is előfordulnak. Mi a tamana jelentése? Ezt még titok fedi, a nyelvészek dolga, hogy megfejtsék titkát, ám a föld országaiban gyakran előforduló földrajzi helységnév nyomán jelentős kutatás kezdődött és folytatódik napjainkban is. — Professzor úr, egy éve találkoztunk. Mi történt azóta a tama- na-kutatásban? —Tavaly még arról számolhattam be, hogy százharminckét országban folynak kutatások, az idén már száznegyvenre emelkedett a számuk. Míg tavaly tizenkilenc országban találtunk tamana- nevű helységnevet, legfrissebb információim.szerint már huszonkettőben. A munkát dr. Vámos- Tóth Bátor professzor irányítja. A tamana világlajstromát az idén Honoluluban tette közzé dr. Vámos-Tóth Bátor. Megállapítja többek között, hogy tizenkétezer Kárpát-azonos Tamana földrajzi nevet (domborzatra, helységre, vízre utaló szót) találtak a föld száznegyvenkét országában. Ezeket a neveket az USA belügyi szervei által kiadott névtárakban lelték föl. Egymillió lakosra általában ezer földrajzi név jut az USA névtáraiban, a száznegyvenkét országot illetően legalább négymillió földrajzi nevet böngésztek át eddig a tudósok. — Magyarországon is kutatják a helységneveket? — Budapest, Baranya, Somogy, Szolnok és Tolna részletesebb kutatása mellett Mátészalka, Nyírbátor, Pápa, a volt tapolcai járás földrajzinévtára részletes adatokat közöl; használtuk a Győrffy-féle történelmi-földrajzi helységnévtárt is. Nézzünk bele abba a füzetbe, amely összefoglalója az eddigi tamana-kutatások eredményeinek! A Tamana adatböngészdében csodálkozásomra olvasom, hogy a magyar tenger neve, a Balaton a Fülöp-szigeteken egy falu nevével azonos... Darányi (gondoljunk a mi Darány községünk nevére!) folyóként ismert az Elefántcsontparton, Távol-Keleten pedig faluként. Tamana-névnek számít a somogyi Babócsa is, nálunk régi török kori településként és nárci- szosáról nevezetes, Panamában folyó, Tuniszban csupán egy patakocskát hívnak így. A Batáta az egyik legelterjedtebb tamana-név — fedeztem föl a negyven legjellegzetesebb Kárpát-medencei forrás között. A Somogy tó Angolában, Ecuadorban, a Fülöp-szigeteken, Ibériában, a Közel-Keleten folyót jelöl, Trinidadban pedig patakot. A Marcali melletti Boron- ka Burmában egy sziget neve, Kamerunban egy falué, Panamában egy folyóé. Hogy milyen részletesen vizsgálják a helységneveket, erre egy példa. A dűlőneveket, amiket mi lassan elfelejtünk, a tamana-ku- tatók még számon tartják^ íme a somogyi Balokán dűlő Baranyában erődöt, Pakisztánban egy falut jelöl. Tamana-nevű helységnév Somogybán ugyan nem fordul elő, ám közel állót találtak a kutatók: Tamánta néven egy dűlőt. A tamana-kutatók nem feledkeztek meg arról sem, hogy közmondásainkat is elemezzék. Elmehetsz Baranyába ecetet árulni — mondja egyik. Baranya neve Mezopotámiában is Baranya. Ismeri, mint Bacsó az ördögöt — így vélekedik a magyar. Bacsó Indiában helységnév. — Mindez azt igazolja — mondta Paposi Jobb Andor —, hogy a magyar neveket tartalmazó szólások háromnegyed része tamana-jellegű, s ez újra aláhúzza, hogy a mai magyar műveltségnek közös tamana-gyökerű műveltség az őse. Horányi Barna Az országos Gerencsér Sebestyén fazekaspályázat csaknem negyed évszázada rendszeres találkozót teremt a népi fazekasság művészi hagyományait követő alkotóknak. A művészeti élet sok fórumán csökken a résztvevők száma, ám a fazekasok háromévenként megrendezett seregszemléje továbbra is tartja nemcsak számbéli, hanem kiemelkedő esztétikai és művészeti színvonalát is. A 319 alkotással pályázó 61 fazekas többsége nem apjától örökölte ezt a mesterséget, hanem a népi hagyomány követését, a művészi értékek létrehozásának szép feladatát tudatosan választotta. A régi formákat és díszítéseket föleleveníteni, a művészi hagyományt követni és felhasználni az agyagművességben is igen nehéz feladat. A komoly szakmai tudásról, az állandó kísérletező kedvről bizonyságot adó pályázati munkák főként a magyar fazekasság használati edényeinek formakincsét őrzik. Ezek a nemesen egyszerű edénykészletek éppúgy használhatók háztartásban, étkezésnél, mint lakásdíszként is. A pályázaton különlegesen szép habán bokályaival, fedeles korsóival és patikaedényeivel Falusiné Térjék Éva és Falusi Béla kaposvári fazekas nyert Gelencsér Sebestyén- emlékdíjat. A pályázaton részt vett alkotásokból válogatott kiállítást pénteken egy órakor nyitják meg Siklóson a várban. A tárlat év végéig látogatható. Kép-telen történet A kép-telen történet tulajdonképpen nagyon is hétköznapi. Az üdülési és idegenforgalmi szezon közepén Somogy fővárosában hiába talpal a városlakó vagy a külföldi turista. Se tisztességes képeslapot, se prospektust vagy — Uram bocsá! — útikalauzt nem kap a városról sehol. A hölgy, aki emiatt végső kétségbeesésében szerkesztőségünket felkereste, elmondta: angliai testvérvárosunkba, Bath-ba kívánt küldeni egy szép lapot Kaposvárról. Lánya ugyanis ott tölti a szünidőt, és a kinn élők kívánsága volt, hogy legalább egy képeslap erejéig megismerjék a magyarországi várost. Ám a kérés kérés maradt. Hiába vette nyakába szombaton a várost a mindenre elszánt anyuka, se a postán, se trafikban, se könyvesboltban nem talált megfelelő képeslapot. De ugyan így járt jó pár külföldi vendég is. — Ezt a szörnyszülöttet küldtem volna el? — mutat a megyei tanács épületére. — Vagy tán ezeket...? Hát igen. A Domus Aruház, de akár a Somogy is, bizony, akármelyik magyar kisvárosban megtalálható lenne... Ami azonban csak Kaposvárra jellemző, mint például a sétálóutca, a színházpark stb., az sehol sem látható színes lapocskákon. Megpróbáltuk hát megkeresni a vélhetően „illetékes urat”, hátha sikerül — ha késve is—orvosolni a bajt. A megyei tanács ipari-kereskedelmi irodájának hatósági főmunkatársa, Balaskó Ferenc készségesen nyilatkozott. Bár a képeslapok gyártása és propagálása nem az ő „asztala”, azért megköszönte az észrevételt és azonnal tett egykét használható javaslatot arra vonatkozóan, hogy mit lehetne csinálni a jövőben. — Egy vállalkozónak kellene felkarolni az ügyet. Meg kéne keresni a megfelelő sponzorokat, akik hajlandóak lennének képeslapokat, prospektusokat gyártani, illetve gyártatni és forgalmazni. Mikor afelől érdeklődtem, hogy miért az elképzeléseiről nyilatkozik — lévén a szezon közepe, amikor már rég az üzletekben kéne, hogy legyen az áru — azt felelte: — Olyan átmeneti időszakban élünk, amikor nincs konkrét felelőse a témának. Tulajdonképpen ő is ötletként tudja csak kezelni a problémát. Olyan lehetőségként, amelyet bármelyik kft. ki tudna használni. Egyszóval: vállalkozó kell. A kereskedelemmel pedig már ők is ki tudják építeni a kapcsolatot. Hát kérem, erre szokták mondani, hogy a téma az utcán hever. Csak vegye föl már valaki! várnai Ágnes Hargitában szabad a nyelvválasztás Hargita megyéből 35 mező- gazdasági szakközépiskolás és 17 pedagógus érkezett Kaposvárra, a Pannon Agrártudományi Egyetem meghívására. A tanárok többsége mérnök, állatorvos, állat- és növénytermesztési szakember, valamint mezőgazdasági gépész. Programjukat is ennek megfelelően alakították. Az első napon a nagyberki tsz-be látogattak, megnézték a szarvasmarhatelepet, a szőlészeti és növénybetakarítási központot. Emellett természetesen kikapcsolódásra, kirándulásra is lesz lehetőségük. Ellátogatnak majd Szennába, Mohácsra, Pécsre, Budapestre, Keszthelyre, Hajdúszoboszlóra, Szegeden pedig megnézik a szabadtéri játékok egyik előadását. A teljes programot, annak költségeivel együtt az egyetem tanárai ajándékozták a hargitaiaknak. A csoport vezetője Kovács János, Hargita megyei tanfelLatogatas a megyei levéltárban ügyelő. Arról kérdeztem, várható-e változás Romániában a magyar nyelvű oktatásban. — Hargitán szeptembertől mindenki olyan nyelven tanul, amilyenen akar. A nagyobb gondot a tanárok hiánya okozza, annak ellenére, hogy az új áthelyezési időszakban 118 tanító került haza. Őket annak idején a Kárpátokon túlra telepítették. Helyettes tanerőkkel és nyugdíjasok bevonásával igyekszünk a gondokon enyhíteni, mert mostantól rajtunk áll vagy bukik az anyanyelvűnk ápolása. — A megyében 90 ezer diák van. 89 százalékuk tanul magyarul, de románul is tud mindegyik. A tantervet úgy állították össze, hogy heti 4 órában magyart és 4 órában román nyelvet tanuljanak a gyerekek. A románok számára pedig fakultatív magyar oktatást biztosítanak. Szeptember elsejétől az egész oktatási rendszer átalakul Romániában: megszűnik a 10 osztály, helyette 8 éves lesz az általános iskola. A középiskolák reál és humán érdeklődés szerint tagozódnak. Erős lesz az iskolai autonómia: azt, hogy milyen szakot, szakpárokat, idegen nyelvet tanítanak, az iskola vezetősége dönti el. — Nyugodtabb lett a légkör, de a változások nagyon lelassultak — mondta. — Különösen márciustól kezd mindennek „régi íze” lenni. A leveleket, a csomagokat felbontják. A különbség annyi, hogy most szóvá lehet tenni ezeket a sérelmeket. H.l.
