Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-21 / 75. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 21szombat Augusztus 1-jétöl felemelt összegeket (Folytatás az 1. oldalról) (A mostani intézkedéscso­mag lényegében emiatt szorít­kozik a kisnyugdíjak emelésé­re.) A járulékfizetési késedel­meket gyakorlatilag ösztönzik azok a pénzügyi szabályozók is, amelyek a felszámolás, csődeljárás esetében a társa­dalombiztosítási járulékot mint rendezendő kötelezettséget az utolsók közé sorolja. Ezt fokozza, hogy a késedel­mi befizetések kamatai is/neg- lehetősen alacsonyak. így a vállalatoknak nem különöseb­ben érdekük, hogy a járulékot rendszeresen fizessék; ezek késedelmes befizetésével gya­korlatilag hiteleznek maguk­nak. A kormány ennek kivédé­sére a késedelmi kamatok eme­lését tervezi, s a felszámolási eljárásoknál a társadalombizto­sítási járulék kiegyenlítése az elmaradt bérköltségek kiegyen­lítésével egyenlő rangra emel­kedik. Ez várhatóan arra ösztönzi a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóságot, hogy saját hatáskö­rében is kezdeményezze válla­latok felszámolását. A Társada­lombiztosítási Főigazgatóság addig is, már a nyáron saját ha­táskörében felméri és szeptem­berben nyilvánosságra hozza a legnagyobb „adós” vállalatok listáját, amelyek gyakorlatilag az egész társadalomnak tartoz­nak, s nehezítik például a nyug­díjasok helyzetének javítását. A kormány megbízta az ipari és kereskedelmi minisztert, hogy mérje fel, miként lehetne a leghatékonyabban hasznosíta­ni a volt MSZMP egykori nagy- értékű üdülőingatlanjait. A kor­mány Kiss Gyula tárca nélküli miniszter előterjesztésében megvitatta az úgynevezett kár­pótlási hivatal létrehozását. Az a döntés született, hogy az in­tézmény szeptember 1-jén kez­di meg működését. A hivatal a személyes szabadságot politi­kai okokból, jogtalanul korláto­zó intézkedések okozta anyagi károk miatti kárpótlással foglal­kozik. (Az elvett, államosított, elvesztett ingatlanok, ingósá­gok utáni kártérítés erre a hiva­talra nem tartozik. A szóvivő ugyanakkor kérdésekre vála­szolva közölte azt is, hogy to­vábbra is napirenden van egy — ideiglenes elnevezéssel — kártérítési hivatal felállításának a kérdése. Ez az intézmény a tulajdonsérelmeket mérné fel, és az azokkal kapcsolatos kár­térítés módozatait alakítaná ki. Ehhez azonban ki kell alakítani a tulajdonnal kapcsolatos kon­cepciót. Annyi máris bizonyos, hogy a teljes körű kártérítés nyilvánvalóan képtelenség, s az sem lehetséges, hogy az eredeti tulajdonosokat egykori ingatlanjaik tulajdonjogába állít­sák vissza.) A Minisztertanács Baráth Etele kormánybiztos előterjesz­tésében tájékoztatót hallgatott meg a Budapest—Becs Világ- kiállítás előkészületeinek hely­zetéről. Döntésszületettarrólis.hogy a dízel üzemanyag 30 százalé­kos áremelésének részleges ellentételezésére a nagy közü­leti felhasználók kompenzációt kapnak. A mezőgazdasági üze­mek mintegy 710 millió forintot, a közlekedési ágazat — be­leértve a MÁV-ot — 610 millió forintot, a mentők, tűzoltók pe­dig mintegy 180 millió forintot kapnak kompenzációképpen. A kormány röviden foglalko­zott a pápa látogatásának elő­készítésével is. Az előkészületi munkálatok összehangolását kormánybiztosként Pálos Mik­lós miniszterelnökségi államtit­kárvezeti. Szokásos nemzetközi politi­kai tájékoztatóján Jeszenszky Géza külügyminiszter a kor­mányülésen elmondta, hogy a bős—nagymarosi vízlépcső ügyében a szlovák kormány saj nálatos módon merevebb ál­láspontot foglal el, mint maga a szövetségi kormány. A jelek szerint leginkább a szlovákok erőltetik a bősi vízlépcsősza­kasz erőmüvének üzembe he­lyezését. A román—magyar párbeszéd felvételét szorgal­mazó, napokban elhangzott román külügyminiszteri nyilat­kozattal kapcsolatban Je­szenszky Géza közölte: Romu­lus Neagu külügyminisztériumi államtitkár a jövő héten Buda­pestre látogat. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő rövid tájékoztatást adott Antall József miniszterel­nök és a Budapesten akkredi­tált arab nagykövetek csütörtöki találkozójáról. A HM tisztázza a visszaéléseket A Magyar Távirati Iroda Szerkesztőségét Tikos László alezredes, a MH sajtó és infor­mációs főosztályvezető-helyet­tese az alábbiak közlésére kér­te: A parlament honvédelmi bi­zottságának szerdai üléséről szóló tudósítások szerint Raf- fayErnő, a Honvédelmi Minisz­térium politikai államtitkára utalt arra, hogy a birtokában lévő dokuentumokban sokkal súlyo­sabb ügyek vannak, mint amit Bokor Imre annak idején feltárt. Jelezte ugyanakkor, hogy min­derre a honvédelmi bizottság egy közeli ülésén visszatérnek. fcsíitMiriap Ezt olvashatja a mai reggeli Pesti Hírlapban A 180 ágyasnak épült ózdi kórházban manapság 400-nál is több beteg zsúfo­lódik össze. Vajon segít-e a helyzeten az Almásy Ba­logh Pál Alapítvány tízezer dollárja? (2. oldal) Még nem múltak el a car- pentrasi zsidótemető meg- gyalázásának hullámai, bár az idegenellenesség ma is jelentkezik Franciaország zsidó központjában, Elzász­ban. — Kommunista polgár- mester lépett egy évre hiva­talba Genfben, aki elképze­lése szerint a jövőben is hir­deti, hogy a kommunizmus eszméi ma is élnek. (5. ol­dal) Árfolyamfigyelő. Tőzsde. Piac. (10. oldal) Munkatársunk helyszíni tudósítása Seattle-ből, a Jóakarat Játékokról. (14. oldal) Lóverseny. (15. oldal) (X) Hétfőre összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés megbízott elnöke július 23-án, hétfőn délelőtt 10 órára összehívta a parlament rendkívüli ülésszakának következő ülését. A testület várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja: a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényja­vaslatot (az önkormányzatok kérdésében); valamint a helyi önkor­mányzatokról; a Magyar Köztársaság alkotmányának módosítását (a mentelmi jog kérdésében); az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdijárói, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot. Ezenkívül a pártatlan tájékoztatás bizottságá­ról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Tele ví­zió, Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek Ideiglenes kinevezési rendjéről, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az elektronikus és nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizott­ság (közbenső) jelentését tevékenységéről; országgyűlési határozati javaslatot a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozásáról ki­alakítandó állásfoglalásról. A testület várhatóan személyi kérdésben is dönt; egy további tagot választ az Alkotmánybíróságba. \ ___________________________________/ F izetett ünnepek (Folytatás az 1. oldalról) Kocsis Elemér református püspök levele nyomán Szabad György, az Országgyűlés meg­bízott elnöke felkerte a Mun­S i, illetve a Művelődési és tatásügyi Minisztériumot, hogy foglalkozzék az egyházi ünnepek kérdésével. A Művelő­dési és Közoktatásügyi Minisz­térium ennek alapján vala­mennyi egyháznak levelet kül­dött, am mindeddig nem kap­hattak választ arra, hogy a kü­lönböző egyházak mély jeles napok ünneppé nyilvánítását javasolják. A várhatóan egy-kót hónapon belül beérkező válaszok alap­ján a két minisztérium közös előterjesztést készít arról, hány fizetett munkaszüneti nap le­gyen jövőre. — A Munkaügyi Miniszté­riumban úgy vélik — hangsú­lyozta Páll Lajos —, a fizetett ünnepek számának minden­képpen határt szab a gazdasági racionalitás. A végső döntést mindenesetre a parlamentnek kell meghoznia, hány deklarált ünnepe legyen az országnak, s nem utolsósorban azt is, hány fizetett ünnepet bír el a gazda­ság. Ebbe a munkáltatói érdek- képviseleti szervezeteknek, egyebek között a Gazdasági Kamarának is van beleszólása. A kérdés kapcsán a főosz­tályvezető elmondta azt is, hogy a szomszédos Ausztriá­ban 12, az e téren ugyancsak a listavezetők közé tartozó Finn­országban 11, Belgiumban 9, Dániában ugyancsak 9, az NSZK-ban 8, a katolikus Spa­nyolországban 12, Angliában 8, az Amerikai Egyesült Államok­ban pedig 11 fízejett ünnepet tartanak nyilván. Állami ünne- et általában mindössze egyet Inek meg, a többi munkaszü­neti nap egyházi ünnep. A KGST-országokban kevesebb az ünnepnapok száma: Csehszlovákiában például 6, Bulgáriában 8, a Szovjetunió­ban pedig 7. Árnyékkormány(?) Egyetemi tanárok kinevezése (Folytatás az 1. oldalról) Az egyetem — mondotta kö­szöntésében, az ideiglenes köztársasági elnök — megszü­letése óta mindig a tanárok és hallgatók univerzitása volt, ahol az oktatók meggyőződésük szerint adhatták át ismeretei­ket. Talán az idei esztendő for­dulópontot jelent, s e tekintet­ben visszaáll az évszázados rend. Göncz Árpád az—ünnepsé­gen rektori megbízatása lejárta miatt, érdemei elismerése mel­lett — a rektori munkavégzés alól felmentette Daróczy Zol­tánt, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorát. Ezután kiemelkedő tevé­kenysége elismeréseként egyetemi tanári kinevezéseket adott át a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetemre egy, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetemre három, a Pannon Agrártudomá­nyi Egyetemre négy, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre két, a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemre tíz, a Budapesti Műszaki Egyetemre tizenhárom, a debreceni Kos­suth Lajos T udományegyetem- re három, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre huszon­öt, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskolára három, a Ma­gyar Iparművészeti Főiskolára négy, a Magyar Testnevelési Egyetemre egy, a Miskolci Egyetemre öt, a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­temre négy, a Szegedi József Attila Tudományegyetemre öt, a Színház- és Filmművészeti Főiskolára három, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemre tizenkét, a Debrece­ni Orvostudományi Egyetemre egy, a Pécsi Orvostudományi Egyetemre három és a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostu­dományi Egyetem katedráira hat professzornak. A Pannon Agrártudományi Egyetemre Debreczeni Béláné, Horváth József, Ivancsics Já­nos, Kismányoki Tamás, a pé­csi Janus Pannonius Tudo­mányegyetemre Barakonyi Ká­roly, Hámori József, Pirnát An­tal, TillalAurél, a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemre Lénárd László, Pintér András, Szolcsá- nyi János kapott egyetemi taná­ri kinevezést. Antall József miniszterelnök pénteken a Parlamentben fogadta Franco Nobilit, az IRI olasz állami holdingvállalat el­nökét, aki tájékoztatást adott a magyarországi olasz beruhá­zási tervek állásáról, az eddig elért eredményekről. Antall József megköszönte az olasz részről tapasztalható Sokak figyelmét felkeltette a szabaddemokraták hét végi zsámbéki „piknikje”, amelyen megválasztották a párt parla­menti frakciójának vezetőit. A csaknem kéttucatnyi szakmai szóvivői testület láttán aztán vil­lámsebességgel terjedt el an­nak híre, hogy ez tulajdonkép­en nem más, mint egy „ellen­ormány”, amelyet azzal a cél­lal hoztak létre, nogy,,majd mi megmutatjuk"... Nem késett sokáig az SZDSZ replikája sem, amelyben kerek­perec visszautasítottáka célzá­sokat és hangoztatták, hogy eszük ágában sem volt árnyek- kormányt alakítani. Ezenatilta- kozáson nincs is sok csodálni való — de azon sem, hogy ha tényleg egy „szellemkabinetet” hoztak volna össze. A dolgok lényege ugyanis nem ez. Ami a dolgok elvi részét illeti, az árnyékkormány létében semmi kivetni való nincs; Ang­liában már régóta „divat” az ilyesmi. Előnyös is lehet, hiszen így legalább tudja az ember, hogy fe'reszámíthat alkalomad­tán... Nagy-Britanniában pél­dául Thatcher helyett Nell Kin- nock lenne a miniszterelnök, ha a munkáspárt nyerne a válasz­tásokon. Magyarországon az árnyék- kormány feje Tölgyessy Péter, tehát alkalmasint — így a sza­baddemokraták ellenfelei — ő lenne Antall József utóda. A külügyek gazdája Szent-lványi István, a honvédelemé Mécs Imre, a pénzügyeké Soós Ká­roly Attila, az iparé és a kereskedelemé Tardos Márton; valamennyi ismert személyi­ség. Ezek azonban csupán érde­SZOMBAT: Wömer NATO-fő- titkár Gorbacsov elnökkel és Se- vardnadze külügyminiszterrel tár­gyalt Moszkvában. — Kétnapos egyiptomi—szíriai csúcstalálkozó kezdődött Karióban. — Li Peng kormányfővel és Csiang Cö-min pártfőtitkárral tárgyalt Pekingben Faruk Kaddumi, a PFSZ „külügy­minisztere”. — Előző heti, bot­rányt kavart nyilatkozata miatt le­mondott Nicholas Ridley brit ke­reskedelmi és ipari miniszter. VASÁRNAP: Szovjet—nyu­gatnémet csúcstalálkozó kezdő­dött Moszkvában. — A VSZ átala­kításáról tanácskozott Prágában a tagállamok kormánymegbízottai- nak ideiglenes bizottsága. aktivitást, és kérte további konkrét beruházások megindí­tását, külön is kitérve a magyar- országi infrastrukturális helyzet fejlesztésében meglévő lehető­ségekre. A megbeszélésen részt vett Angelo Bernassola szenátor, a Kereszténydemok­rata Internacionálé alelnöke. (MTI) kességek — mint ahogy az is, hogy nem szerepel például a terjedelmes listán a párt egyik vezéregyénisége, Tamás Gás­pár Miklós. A lényeg viszont az, hogy a legerősebb ellenzéki párt úgy véli, itt az ideje tenni valamit, amivel a jelenleg hatal­mon levőket jobb teljesítményre lehet ösztönözni. Erre aligha­nem szükség is lenne, mert — bár még nem járt le az új kor­mánynak íratlanul megjáró száznapos-^ürelmi idő — az Antall-kormány eddigi mérlege nem túlságosan megnyugtató. Kérdéses persze, hogy a mos) létrehozott (vagy létre nem hozott, csak annak tetsző) kvázi-kabinet — hatalomra jut­ván — vajon mihez kezdene? Annyi bizonyosnak . látszik, hogy az államtitkárok kinevezé­se talán gyorsabban menne, mint a fórumnak, amely kere­ken ötven napot szentelt ennek a feladatnak. Mindenesetre igencsak kö­zelednek a helyhatósági vá­lasztások, amelyeken a kormá­nyon lévő erő vélhetőleg nem fog olyan látványos sikert arat­ni, mint tavasszal a parlamenti voksoláskor. Az megint más kérdés, hogy a szabaddemok­raták vajon meg tudják-e ismé­telni akkori eredményüket, ne­tán felül tudják-e múlni azt? Akárhogy is alakul, az SZDSZ az ősszel még nem reményked­het a hatalomba való kerülésről, később azonban (talán) igen. És akkor nagyon jól jöhet az, hogy többé-kevésbé — komp­lett kormánylistát tud felmutatni. Még az sem baj, ha ennek tag­jait jelenleg csupán szóvivők­nek nevezik... Tóth Béla HÉTFŐ: A szovjet—nyugatné­met csúcstalálkozón közölték: Moszkva nem ellenzi az egyesült Németország NATO-tagságát. — A BT öt állandó tagállamának kép­viselői Párizsban kétnapos tárgya­lást kezdtek a kambodzsai helyzet­ről. — EK külügyminiszteri érte­kezletet tartottak Brüsszelben. — Az ukrán parlament nyilatkozatot fogadott el a köztársaság szuvere­nitásáról; KEDD: „4+2" külügyminiszteri találkozó volt (lengyel részvétel­lel) Párizsban; megállapodás szü­letett a lengyel határokról kötendő szerződésről. — Antall József Brüsszelben az Európai Parlament vezetőivel tárgyalt. — Nikolaj Todorov, a BSZP jelöltje lett a bol­gár parlament elnöke. — Újabb kirgiz—üzbég összecsapások kez­dődtek Os körzetében. — Sütő András gyógykezelése után visz- szatért Erdélybe. SZERDA: Antall József Brüsz- szelben Wömer NATO-főtitkárral tárgyalt. —Baker—Sevardnadze, majd Mitterrand—Sevardnadze találkozó volt Párizsban. —Baker amerikai külügyminiszter bejelen­tette: Washington nem támogatja tovább a kambodzsai ellenzéket és tárgyalásokat kezd Vietnammal a kambodzsai helyzetről és az állam­közi kapcsolatokról. — Mitterrand francia köztársasági elnök fogadta Petre Roman román miniszterel­nököt. —Elhamvasztották Georgi Dimitrov bebalzsamozott holttes­tét. CSÜTÖRTÖK: Jacques Delors, az EK Bizottságának elnöke az Európai Közösségek és a Szovjet­unió gazdasági kapcsolatának le­hetőségeiről tárgyalt Moszkvában Gorbacsovval, Rizskovval és Se- vardnadzéval. — Baker amerikai külügyminiszter észt kollégájával tárgyalt Washingtonban. PÉNTEK: Ro Te Vu dél-koreai elnök bejelentette: Szöul augusz­tusban néhány napra megnyitja határát Panmindzsonnál, hogy a két ország polgárai szabadon kel­hessenek át az ország másik részé­be; a javaslatot Phenjan azonnal elutasította. —Az örmény országi helyzetről és a karabahi fejlemé­nyekről kezdett vitát az örmény LT. Antall József és Franco Nobili találkozója Antall József miniszterelnök július 20-án a Parlamentben fogadta Franco Nobilit, az IRI elnökét. (MTI-fotó—Soós Lajos felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom