Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-18 / 72. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 18., szerda Ma folytatódik az Országgyűlés Megbeszélések az EK vezetőivel (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés tegnap a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munká­ját. A témához kapcsolódóan a kormány egy országgyűlési ha­tározati javaslatot is beterjesz­tett a tervezettet lényegesen meghaladó költségvetési hiány finanszírozására. Rabár Ferenc pénzügymi­niszter ezzel kapcsolatban el­mondotta, hogy a múlt évi nagy­mértékű hiány fedezetéhez nem lehet előteremteni a szük­séges pénzt'újabb kincstárje­gyek és államkötvények kibo­csátásával, így egyetlen megol­dás mutatkozik: az államháztar­tás hosszú lejáratú magyar nemzeti banki hiteleket vesz fel erre a célra. Erről is határoznia kell az Országgyűlésnek. A múlt évi költségvetéssel kap­csolatban a pénzügyminiszter hangsúlyozta: az magán viseli a túlközpontosított' gazdaság nyomait. Tanulságai idén is megfontolandók, ám a helyzet jelentős mértékben megválto­zott. Folyamatban van ugyanis az államháztartási reform, amely nagymértékben átalakít­ja a költségvetés szerepét, és remélhetően megszűnnek azok a gondok, amelyek az elmúlt években egyre inkább lehetet­lenné tették az államháztartás finanszírozását. Tanácsok nehéz helyzetben Szót kért Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnö­ke is. Kifejtette: a számvevő- szék a múlt évi költségvetés összeállítását megfelelőnek tartja, felülvizsgálata során azonban több megállapítást is tett. Többek között indokolt len­ne a vállalatok nyereségadó­kedvezményeinek szűkítése. A számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy számos megyei tanács likviditása terén alapve­tő gondok tapasztalhatók. Ez a helyzet várhatóan a jövőben sem változik, így félő, hogy a tanácsok helyébe lépő önkor­mányzatok egy része műkö­désképtelen lesz. Hagelmayer István egy figyelemre méltó ja­vaslatot is megfogalmazott. Az államháztartás hiánya szerinte már eléri az 1300 milliárd forin­tot. Elképzelhető egy olyan le­hetőség, hogy a kormány a defi­cit egy részét az állami vállala­tokhoz telepítené. Amennyiben ezeket a cégeket privatizálják, úgy az eladás során sor kerül­het a Magyar Nemzeti Bank ál­tal nyújtott kölcsönök törleszté­sére is. Ez hosszú távon előse­gítené a nagymértékű állam- adósság leépítését. Matyi László, a parlament költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának előadója szintén arról számolhatott be, hogy a benyújtott jelentést elfogadha­tónak tartják. A bizottság is szükségesnek ítéli meg a kiter­jedt vállalati nyereségadó-ked­vezmények szűkítését. Támo­gatják a kormány javaslatát a vártnál nagyobb költségvetési hiány finanszírozásának meg­oldására is. A bizottság szerint elkerülhetetlen, hogy a kor­mány foglalkozzon azzal, ho­gyan csökkenthetné nagymér­tékben a korábbi kedvezmé­nyes lakáshitelek ma még meg­lévő jelentős állományát. Ez olyan költségvetési teher, ame­lyet a jelenlegi államháztartás egyre kevésbé bír ki. Öröklött gondok A kormány ismét elszalasz­tott egy lehetőséget a valódi rendszerváltozásra, amikor nem tárja nyíltan az ország elé a súlyos -problémákat, és nem teszi lehetővé a gondok mé­lyebb összefüggéseinek elem­zését. Néhány héttel az Antall- kormány hivatalba lépése után elszalasztott lehetőségekről beszélni túlzás. Szakmai „csúsztatás” mély elemzést várni a kormánytól egy olyan Rabár Ferenc az ülésteremben költségvetésről, amelyet a rendszerváltás nyomán elődjé­től örökölt, s amelyért ilyen for­mán nem is vállalhatja a felelős­séget. A tavalyi költségvetésről szóló törvénytervezet vitáját ez a kettős megközelítés jellemez­te. Míg az ellenzéki pártok kép­viselői, mint Ungár Klára (Fi­desz) főként szákmai szem­pontok alapján, az átfogó elem­zést lehetővé tevő részletező adatok hiányát felpanaszolva közelítettek az 1989. évi költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz, addig a kormánykoalíció pártjai — pl. Palotás János (MDF) — minde­nekelőtt a bizalomra helyezték a hangsúlyt, rámutatván a kor­mány „megörökölt” gazdasági kényszerpályáira. A vitában Matyi László, a Szabad Demokraták Szövetsé­gének véleményét tolmácsolva közölte: pártja tisztában van azzal, hogy a gondokat a kor­mánykoalíció az előző kor­mánytól örökölte, ezért nem gördít akadályokat a törvény- javaslat elfogadása elé, ugyan­akkor az előterjesztés súlyos hiányosságai miatt a szabad demokraták támogatni sem tud­ják az előterjesztést. Lényegé­ben hasonló álláspontot fogal­mazott meg a Fiatal Demokra­ták Szövetsége nevében Kosa Lajos is, aki szerint a törvény- javaslat jelen formájában nem fogadható el. A szabad demok­raták fenntartásait sorolva Ma­tyi László a többi között kifogá­solta: általánosságban az a baj, hogy a költségvetési beszámo­lóban a nagyberuházásokról, így például a bős—nagymarosi építkezésről, illetve a tengiz— jamburgi munkálatokról nincs számszaki elemzés, holott az SZDSZ véleménye szerint ép­pen ideje lenne, hogy azjorszá- got politikailag, gazdaságilag és ökológiai vonatkozásban egyaránt érintő nagyberuházá­sokról tiszta képet kapjon a köz­vélemény. Gigantomániás beruházások Schamschula György a Ma­gyar Démokrata Fórum nevé­ben válaszolt Matyi László fel­szólalására. Hangoztatta, hogy az újonnan hivatalba lépett koa­líciós kormány legfeljebb csak arról tud számot adni, hogy az előző kormányzatok milyen gi­gantomániás beruházásokra költötték el a pénzt, ám képte­lenség, hogy ezért a mostani kormány viselje a felelősséget. A költségvetési hiány finanszí­rozása kapcsán az MDF képvi­selője elvetette Matyi László­nak azt a felvetését, hogy eset­leg államkötvények, kincstárje­gyek kibocsátásával pótolják a deficit egy részét. A vitában elhangzottakra Rabár Ferenc és Hagelmayer István válaszolt. A pénzügymi­niszter úgy vélekedett: a költ­ségvetési hiányt finanszírozó hosszú lejáratú hitelek föltéte­leiben csak a pénzügyminisz­ter, illetve az MNB elnöke álla­podhat meg, ebben a kérdés­ben ők a megfelelő emberek. Ez utóbbi állítását Hagelmay­er István úgy módosította, hogy a pénzügyminiszternek és az MNB elnökének együttesen kell a parlament elé javaslatot ter­jeszteni a hosszú lejáratú hite­lek föltételeiről, a döntés azon­ban a parlament dolga. Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavas­latot, valamint az Állami Szám­vevőszék jelentését. Rendkívüli szabadság a sorkatonáknak A délutáni órákban interpellá­ciókat és kérdéseket tárgyalták meg a képviselők. Fáklya Csa­ba (SZDSZ) például a megüre­sedett honvédségi szolgálati lakások tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Atár- ca nevében válaszoló Raffay Ernő államtitkár rámutatott, hogy a megüresedett ingatla­nok hasznosításából kell a hon­védelmi tárca költségvetésé­nek forráshiányát pótolni. Mint mondotta: az üres lakásokat forgalmi értékén kívánják érté­kesíteni az önkormányzatok­nak, mégpedig részletfizetési kedvezménnyel. Az interpelláló képviselő a választ nem fogad­ta el, a parlament azonban egyetértett az államtitkári vá­laszban foglaltakkal. Wachsler Tamás (Fidesz) honvédelmi miniszterhez inté­zett kérdést — távolléte miatt — Kövér László tolmácsolta a plé- num előtt. A kérdés a honvédel­mi tárca távlati koncepciója mellett konkrétan arra is vonat­kozott: érvényben lesz-e az elő­ző honvédelmi miniszter által a sorállomány számára megígért hétnapos rendkívüli szabad­ság? Raffay Ernő államtitkár válaszában megerősítette a rendkívüli szabadság érvényét. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a kormány már megvitatta a hon­védelmi törvény módosítását, s ezt rövidesen a parlament elé is beterjeszti. A pártatlan tájékoz­tatás bizottságáról és a köz- szolgálati tömegkommuniká­ciós eszközök vezetőinek ideig­lenes kinevezési rendjéről szó­ló törvényjavaslat előterjeszté­sét követően a képviselők elfo­gadták az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti csoportjának megalakítására tett javaslatot. Az elnöklő Vörös Vince beje­lentette, hogy a törvényhozók ma 14 órakor ismét találkoznak, s folytatják a megkezdett napi­rendi pontok tárgyalását. Az ülés bezárását követően megkezdte alakuló közgyűlését az IPU. Az elnök: Papp Lehel György (MDF), elnökhelyettes Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) lett. Alelnökök: dr. Tarján Lász- lóné (FKgP), Csehák Judit (MSZP), Rockenbauer Zoltán (Fidesz), Ugrin Emese (KDNP). A végrehajtó bizottság tagjai: Bratinka József (MDF), Csapo- dy Miklós (MDF), Csóti György (MDF), Fodor András Attila (MDF), Szentágothai János (MDF), Kádár Iván (SZDSZ), Rácskay Jenő (SZDSZ), Vásár­helyi Miklós (SZDSZ), Prepeli- czay István (FKgP), Kovács Jenő (MSZP), Szelényi Zsu­zsanna (Fidesz), Németh Mik­lós (független) . (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország arra törekszik, hogy 1992-ig társulási megálla- podást.kössön az Európai Kö­zösségekkel, és 1995-öt köve­tően eséllyel pályázzon a teljes jogú tagságra — jelentette ki tegnap Brüsszelben Antall Jó­zsef miniszterelnök abban a beszédében, amelyet az Euró­pai Parlament vezető tisztség- viselői, a parlamenti csoportok kiemelkedő személyiségei előtt mondottéi. Magyarország — fejtette ki Antall József — úttörő szerepet vállalt a VSZ megújításában, és bejelentette, hogy legkésőbb a jövő év végéig kilép a VSZ kato­nai szervezetéből. Az a cent­rumkoalíció, amely most Ma­Európa II. világháború utáni korszakát zárta le hétfőn a Kaukázusban Mihail Gorba­csov és Helmut Kohl. Immáron elhárult valamennyi, a német egység előtt álló akadály, s Gorbacsov elfogadta az új Németország NATO-tagságát is. A két héttel ezelőtt még szin­te elképzelhetetlen szovjet en­gedmény nem kis részt Kohl és Genscher elévülhetetlen érde­me Igaz, tavaly nyáron Bonnban maga Gorbacsov mondta a ber­lini falról: „semmi sem örök a nap alatt". A politikai érvek mel­lett a szovjet elnökre nagy ha­tással lehetett az NSZK gazda­sági segítő szándéka is, amely­nek első konkrét megnyilvánu­lása a közelmúltban folyósított ötmilliárd márkás hitel volt. A német kérdés megoldásá­nak utolsó fázisában döntő sze­repet játszott az a tény, hogy Gorbacsov a hatalmat saját gyarországot kormányozza, nagyon egyértelmű európai biz­tonsági politikát tűzött program­jára— mutatott rá a miniszterel­nök. Délután Antall József udva­riassági látogatást tett a laekeni királyi palotában Baldvin belga királynál, majd Wifried Martens miniszterelnökkel találkozott a közeli stuyvenbergi kastélyban. Antall József miniszterelnök ma reggel látogatást tesz a NATO főhadiszállásán. Az Észak-Atlanti Szövetség közle­ménye szerint Manfred Wörner- rel, a NATO főtitkárával találko­zik a szervezet központjában. A mintegy háromnegyed órásra tervezett program lesz a ma­gyar kormányfő szerdán befeje­ződő brüsszeli látogatásának utolsó eseménye. kezében összpontosítva, a konzervatív és radikális szélső­ségesektől megszabadulva ke­rült ki a helyenként drámai hangvételű kongresszusi csa­tározásokból. Sikerült teljesen kiszorítani a hatalomból azt a Jegor Ligacsovot, aki az utolsó percig Honecker rendszére mellett állt, s aki a német egy­ség, a német NATO-tagság legkövetkezetesebb ellenfelé­nek számított. A konzervatívok, a tábornoki karral az élen, nyilván nem fog­ják szó nélkül hagyni, hogy Gor­bacsov a szovjet álláspontot később beváltható német ígére­tekre cserélte el. Mellesleg, ezt nem lesz könnyű, megmagyarázni az egyszerű embereknek sem, akiknek fél évszázad után hir­telen rá kell döbbeniük: nincs testvéri NDK, és nem létezik már „legyőzött Németország” sem. Kohl—Gorbacsov megállapodás NINCS TESTVÉR, ÉS NINCS LEGYŐZÖTT A„BEESŐ” TÖBBET FIZET (Folytatás az 1. oldalról) Ezt részben az áremelések hozták, részben pedig azok a szerződések, amelyeket 1989- ben kötöttünk az utazási irodák­kal. A garanciális bérleti szerző­dések alapján abban az eset­ben is befolyik a szobákért járó összeg, ha a vendég nem érke­zik meg. Erre az utazási iroda ráfizet, de mi sem örülünk túlsá­gosan az ilyen árbevételnek. Miért nem? Mert a vendég ilyen­kor nemcsak a szobából hiány­zik, hanem az étteremből, a drinkbárból, az éjszakai bárból és a programokról is. Körülbelül 25-30 százalékkal nagyobb bevételre tehetünk szert, ha a kifizetett szobákba a vendég is megérkezik. Az Európa, a Hungária, a Lidó és a Balaton Szálloda szobái­nak jelentős hányadát az Ibusz, valamint a Neckermann cég és a Pannónia szerviz tölti meg. Rajtuk kívül még több kisebb utazási iroda is érdekelt a siófo­ki szállodasoron, de az úgyne­vezett „beeső” vendég is gya­kori. A portai saját értékesítésű szoba, mint a világon minde­nütt, drágább az utazási irodák révén lefoglaltnál. Fél és teljes panzióval kínálják a szobákat vagy csak reggelivel, az Euró­pa, a Siófok, valamint a Lidó ét­teremnek a szállodasor környé­kén és másutt megnyitott ma­gánvendéglők nem lebecsülen­dő konkurenciát jelentenek. Jelenleg NSZK-beli, valamint skandináv és olasz vendégek laknak a szállodában. Az igaz­gató úgy véli: a következő na­pokban nagyobb lesz a vendég­járás, hiszen már a német isko­lákban is kihirdették a vakációt, és véget ért a világbajnokság. Sz.A. kstltf Hírlap Ezt olvashatja a mai reggeli Pesti Hírlapban Százötvenezer embert érint a kelenvölgyi, budafo­ki, budaörsi, gazdagréti zajszennyezés. A közeli repülőtérről felszálló gépek szinte a házak tetejét súrol­ják. (2. oldal) A Vatra Romaneasca szélsőséges román szerve­zet ezekben a napokban a főiskolai felvételi rendszert tűzte politikai zászlajára. Legújabban azzal vádolja a magyarokat, hogy igazság­talanul nagyobb pontszá­mokkal jelentkezhetnek az erdélyi megyékből. (5. oldal) Beszélgetés Gaál Gasz- ton egykori vezető kisgaz­dapárti politikus unokájával. Az ötvenes években csak protekcióval tudott mosoga­tólányként elhelyezkedni. (8. oldal) Kétszáztonnás libamáj­hegyek. Baj van az export­tal. (9. oldal) Piac. Merkur. Tőzsde, (10. oldal) A Pénzügykutató Rt. sze­rint a nagyüzemi mezőgaz­daságé a jövő. (11. oldal) (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom