Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-09 / 39. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 9., szombat 850. KM GEOSTATIONARY ORBIT Meteorológiai műholdak Földünk körül 1990 januárjában. Az X>szel jelölt műholdképeket a balatoni viharjelző szolgálat színes monito- ISOMveti.— ------------------ ------------------------------------------------— --------------- ------------------------------ ---------------­„ Özönvíz” valahol Belsö-Somogyban 1929. június 21-én. Szilaj fogat gázol a vízen Somogyi nyarak Adalékok megyénk nyári éghajlatából és a Balaton vízhőmérsékletéről SUBSATELLITE POINT POLAR ORBIT tői, nedvességtartalmától és minőségétől is. Helyi tényezők érvényesül­nek a zivatarok és azt követő katasztrófák, jégesők, pusztí­tó viharok esetében is. Egy példával szemléltetve: 1908- ban, augusztus 8-án Iharos­ban rövid idő alatt 93 mm csá- padék hullott. Kaposváron 1929. június 21-én 92 mm-es csapadékkal volt — özönvíz. Összefoglalva: a somogyi nyarak egyáltalán nem mond­hatók ideálisnak, még üdülés szempontjából sem. A felso­rolt hatások következtében szeszélyes eloszlást mutat­nak. így a Balaton-parton is csak az uszodák, falusi turizmus, kirándulóhelyek stb. kiépíté­sével tehetjük hosszabbá a kedvezőtlen nyarakat. A fő vonzerő a víz. Befejezésül, egy összeállí­tásban szemléltetjük a várha­tó vízhőmérsékleti értékeket a sok éves mérések alapján. A Balaton vizének 20 fokot meghaladó a középhőmér­séklete. Ez június 30-tól szep­tember 1-jéig a nyaralóknak kedvező. Az ingadozás azon­ban igen nagy, 11 fok körüli. Tehát egy nyári monszun, vagy viharos hidegfront né­hány napra visszaveti a tó hő­mérsékletét. A várható nap­fény nyomán azonban gyor­san fel is melegszik. A nyíltvízi hőmérséklet nyáron 22—24 fok körül alakul. A part menti sekély fövényben már 28 fo­kot is mértek. Ez azonban nem jellemző, máskülönben a halak is kipusztulnának. A mélyebb árkokban hú­zódnak meg a halak, és az oxigént dúsító szélviharok idején, vagy után jelennek meg a part menti sávban. Végezetül: az érdeklődők­nek a Magyarország éghajlati atlaszát, valamint A Balaton Éghajlata című könyvet aján­lom. írta és összeállította: Dr. Böjti Béla obszervatóriumvezető A nyár megannyi színpompájával a turista számára ép­pen olyan reménykeltő, mint a jó gazda termést váró óhaja és imádsága. Milyen is megyénk nyári éghajlata? Nehéz lenne röviden megfogalmazni, mert itt érvényesül leginkább az Adriai-tenger mediterrán hatása, az Alpok időjárásokat módosító tényezője, és ha ehhez még hoz­závesszük az általános légkörből és a helyi hatásokból eredő lehetőségeket, a válasz bonyolult lesz. A természetben zajló jelen­ségek csak részben model­lezhetők. Kármán Tódor híres matematikusunk a számító- gépes korszak hajnalán, ép­pen az időjárási folyamatok számszerű előrejelzésével próbálta ki az új technikát. Azóta eltelt néhány évtized, a nagy teljesítményű számító­gépeken meteorológiai előre­jelzések készülnek. Ezúttal közreadjuk a „várható nya­rat”. Meteorológiai műholdak különböző hullámhossz-tarto­mányokban vizsgálják a fel­hőzetet, a Landsat rendszer pedig a növények fejlődési fázisait, hogy a meteorológiai adatok, csapadék, talajhő­mérséklet, párolgás, alapján megbecsüljék a kutatók pél­dául a várható gabonater­mést. 1. ábránkon a Földünk körül jelenleg található meteo­rológiai műholdakat mutatjuk be, a Meteorológiai Világszer­vezet 1990 januári kiadványa alapján. E rövid bevezető után már érzékelhetjük, hogy a korsze­rű technika is csak gyűjti az éghajlati adatokat, de hosszú távra előrejelzéseket igen nagy nehézségek árán tud előállítani, s csupán valószí­nűségi szinten. Ismét „elővettük” az 1901 és 1950 közötti időszakot, és megvizsgáltuk megyénk terü­letén, hogyan alakultak az éghajlati elemek az elmúlt fél évszázad nyári félévében. A nyár csodálatos ajándéka a napfény, ennek várható idő­tartama a nyári hónapokban megyénkben 900 óra körül van, itt jegyeznénk meg: a (sok)évi átlag kettőezer óra körül várható. A nap éltető erő. Egyik olda­lon aszályt okoz, kiszárít min­dent, (képünkön egy kiszike­sedett legelőn a gémeskút ár­nyékát mutatja be). Kaposvá­ron, 1950. június 5-én, a repü­lőtéren 38,9 Celsius fokot mértek árnyékban. Nem illik a kedves olvasót számokkal elhalmozni, ám ha azt kérdez­né, hány nyári napon nem le­het napsütésre számítani — tehát amikor még öt percre sem bújik elő a nap —, akkor erre azt válaszolhatjuk: me­gyénkben ez a sokévi átlag alapján, a napfény nélküli ab­szolút napok száma nyaranta 5—7 körül van. Az átlag természetesen csupán behatárolása a való­ságnak. Megyénk szélsősé­ges éghajlatát érzékelteti, hogy előfordult 40 fokos nyári meleg és mínusz 25 fokos téli hideg. A hőmérséklet ingása év­szakos viszonylatban abszo­lút értékben 65 fok lehet. Őseink ennek megfelelően művelték földjeiket és válasz­tották meg a növényi kultúrá­kat. A csapadék eloszlása is ilyen szélsőséges a nyári fél évben. Volt év Marcaliban, amikor 1122 mm csapadék hullott, ebből 636 nyáron, az úgynevezett Medárd-napi, vagy tudományos megfogal­mazásban európai-monszun- hatás következtében. Kapos­váron is volt olyan nyár, ami­kor 759 mm csapadék hullott. A fél évszázad során több aszályos esztendőt is felje­gyeztek, ekkor a nyári csapa­dék csupán 300—5Ó0 mm körül alakult megyénkben. A csapadék mellett a relatív páratartalom eloszlása is igen szélsőséges. Az erdőkkel, ré­tekkel borított területeken 80 százalék körüli, megyei vi­szonylatban 72 százalék kö­rül alakulhat. A nyári fél évben sem ritka a somogyi berekben és legelőkön a hajnali köd, erős pára. Ez nagyon kedve­ző a vadállomány, különösen a szarvas élettere számára. Magam is gyakran járom a hajnali erdőket és mezőket, az oly szép napkeltével ékesí­tett, istenáldotta somogyi tája­kat. A mezőgazda számára ta­lán még egy adatsor hasznos: a talaj hőmérsékletének vár­ható alakulása. A nyári fél évre 5 cm mélyen 22—24 fok, a 100 cm mélyen 13—18 fok, két méter mélységben pedig a pincehűvös 13—16 fokos ta­lajhőmérséklet a jellemző. Említettük már a helyi té­nyezőket, ez a talajhőmér­séklet esetében ugyancsak sajátos: függ a talajfedettség­Országos előrejelzés a nyárra Hőmérséklet Csapadék Jellemzők június 17,5—20,1 65—95 Átlagos hőmérsékletre és kissé az átlag fölötti csapa­dékra számíthatunk július 20,3—22,0 70—100 Kissé az átlag fölötti hőmér­séklet és az átlagot meghala­dó csapadék várható augusztus 18,8—22,3 45—70 Az átlagosnál kissé mele­gebb idő és átlagos csapadék valószínű _

Next

/
Oldalképek
Tartalom