Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-21 / 49. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GYEREKEKNEK 1990. június 21csütörtök SjEARUA SjOLTAN A hálószővés mesterei Én vagyok a kedvenc! Érdekességek a hírközlés történetéből A tengerben, közel a partokhoz is vannak hegyek, és sziklák a víz alatt. A sziklákon sok a föveny. Ezeket a helyeket szeretik a halak, mert bőséges ennivalóhoz jutnak fáradtság nélkül. Bár éjjel-nappal veszedelemben forog az életük, mert a halászok fáradhatatlanul vetik ki a hálóikat a partról, a halak mégis' csapatostul keresik föl ezeket a kedvenc helyeiket, és nem tanulnak hálóba került rokonaik szomorú sorsából. A lusta és kapzsi halcsaládok mit sem törődtek a veszedelemmel, lakmároztak a fövenyes részen, és veszélyeztették életüket is, habzsolva a finom ele- séget. De akadtak szerény halcsaládok, melyek bár fáradságosan jutottak eleséghez, mégsem veszélyeztették életüket és szabadságukat, messze elkerülték a veszélyes helyeket, és inkább szűkösen éltek, semhogy kitegyék magukat annak, hogy hálóba kerüljenek. Egy ilyen óvatos halcsaládban a fiatal halak szemrehányást tettek az öregebbeknek, óvatosságuk és szerénységük miatt. Ők is szerettek volna bőségesen és könnyen élni, ám az öregek tudták, hogy a halászok hálójából nem kerülnek vissza többé a tengerbe, és ezért nem engedték a fiatalokat a föveny közé. — Inkább dolgozzunk mindennapi élelmünkért — szólt a vezérhal —, semhogy elpusztuljunk a halászok hálójától. Egy napon az egyik kis halacska, amelyik híres volt okosságáról, és amelyik nem tudott belenyugodni abba az igazságtalanságba, hogy míg más halcsaládok fáradtság nélkül jutnak eleséghez, az ő családjuknak oly keservesen kell megküzdenie azért, így szólt az öregekhez: — Csak engem engedjetek egyszer a fövényesbe, meglátjátok, mindennap bőséges lakomában lesz részünk!Az öregek eleinte tudni sem akartak a dologról. De a kis halacska váltig hangoztatta, hogy Vakáció unatkozás nélkül A szünidő a gondtalan pihenés, kikapcsolódás időszaka, de ez nem zárja ki azt, hogy hasznos tartalmat is adjunk a gyorsan elszálló heteknek. A kirándulások során gyakran találunk érdekes formájú köveket. Ezekből készíthetünk egy kis dísz sziklakertet. A célra megfelel egy műanyag tálca. A köveket vagy az üres csigaházakat ízlésesen helyezzük a tálcára, és ragasszuk rá. Közéjük pici műanyag cserépben tegyünk zöld növényeket. Nemcsak hangulatos szobadísz, maradandó emlék is lehet ez a kirándulásokról. A kisebb testvér számára sok ötletes játékot lehet készíteni. Gesztenyéből szobabútort, állatokat, barackmagbBl különböző mintákat, és igen jó játék a gyurma, amelyből csodálatos alkotásokat lehet készíteni, akár versenyszerűen is. Lányoknak jó szórakozás a gyöngyfűzés: divatos nyakláncot, fülbevalót, a fejre divatpántot lehet készíteni. Az ötletek tára gazdag — de ne feledjük azt sem, hogy a könyv a legjobb barát! ne féltsék, őt nem éri semmi baj! Hosszas huzavona után beleegyeztek, s az okos halacska másnap már a fövény közé úszott. A többi hal irigyen el akarta kergetni, mert nem az ő családjukhoz tartozott, de a partról egy halász hálót dobott a vízbe, és a sok hal között ott ficánkolt az okos halacska is. De ő éppen erre vágyott! Mikor a halász kiemelte a zsákmányát, az okos halacska nagyot lendített magán, a halász lábai elé esett, és így szólt: — Én vagyok a századik ükunokája annak a nagy halnak, amelyik Jónás prófétát lenyelte. De mert akkor Jónás buzgón imádkozott, ükapám élve tette a partra. Arra kérlek hát, dobj engem vissza a tengerbe, s meghálálom néked ezt a jóságot olyképpen, hogy fáradság nélkül fogsz zsákmányhoz jgtni. A halász öreg ember volt, aki értett a halak nyelvén, s mégkérdezte a halacskától: — Hogyan jutok én gazdag zsákmányhoz a te segítségeddel? — Figyelni fogod a tenger felszínét — válaszolt a halacska, s ha én kétszer egymás után felvetődöm a víz színére, akkor vesd ki a hálódat, telis-tele lesz kövér halakkal. Ha engem nem látsz, ne is mozdulj, mert csak üres hálót húznál fel. A halász visszadobta a tengerbe a kis halat, aki egyenesen aggódó családjához úszott, és elmesélte a történteket. S minden esetben, mikor az irigy, gonosz, kövér halak pukkadá- sig ették magukat, megjelent a tenger felszínén az okos halacska. Az öreg halász gazdag zsákmánnyal húzta fel a hálóját. De mikor az okos halacska családja lakmározott, csendes volt a tenger felszíne, és nem volt veszély, mert ilyenkor a halász is pihent, várva a kis hal jeladását. így van ez talán a mai napig is, ha él még az öreg halász és az okos halacska. Szarka Zoltán tanuló Mosolysorok Jogos felháborodás A papa elkapja Gusztit, és alaposan elnáspángolja, aztán megkérdezi: — Tudod-e, fiam, miért kaptál ki? — Hát ez már mégiscsak sok! — tapogatja a fenekét Guszti. — Előbb úgy megversz, hogy az már sajog, aztán kiderül, magad sem tudod, miért. Díszlövés Túl az Óperencián egy kisiskolás manó ágyúdörgést hall, és megijed. — Jaj, papa! Mi ez? — Fia született a tündérkirálynak. — Az pukkant ekkorát? Sokféle érzelmet válthat ki bennünk, ha pókhálót látunk, de ha rászánunk egy kis időt a megfigyelésére, sok érdekességet fedezhetünk fel, és megcsodálhatjuk a természet eme kis „építményének” szabályos szerkezetét, felépítését. A pókok potrohvégén szövőszemölcsök találhatók; végükön vékony csövecskék nyílnak. A szövőmirigyből kitóduló fehérjetartalmú váladék a levegőn gyorsan megszilárdul, s belőle készít húzással a pók fonalat, amelyet a hátsó végtag szövőkarmaival erősebb szálakká fon össze. A fonal meglepően erős. Egyesek szerint szilárdabb az azonos vastagságú acélhuzalnál, ötször erősebb a gyapjúszálnál. Afonal súlya pedig any- nyira kicsiny, hogy a legérzékenyebb analitikai mérleggel sem mérhető le, csupán elektronikus mérleg segítségével. A kész fonalból építi, szövi a pók a hálót. Valóságos építészeti remekmű ez. Először a keretet készíti el az állat, majd a középpontból kifutó sugarakat, végül a sugarakat spirálisan összekötő szálak készülnek el. A háló alakját, illetve helyét befolyásolja a pók életmódja is: eldugott, sötét zugban szövi a lakóhálót az „otthon ülő” pók, sátorhálót készít a nomád, vándorló életmódú, ismét más alakú és szövésű a nászháló. TÖRŐ ISTVÁN Bögre-tánc Bögre-bálba jár a bögre, felkérik egy keringóre, pörög, forog az asztalon, pedig nincsen lakodalom, tangózni tud, csárdást járni, csörömpölni, kacarászni, s elfeledni, hogy csak bögre, kávéval, teával töltve, kettőt jobbra, kettőt balra, és a csárdást egyre ropja, szétfröcsköli a kakaót, s bepiszkítja a padlót, mely jön egyre közelebb, és csörömpölő cserepek zárják be a bögre-táncot, ki bejárta a világot. Amilyen alapos munkával készül a pókháló, olyan fontos szerepet tölt be a pók életében, és sokoldalú a rendeltetése. A pók — mivel érzékszervei aránylag tökéletlenek — a háló segítségével szerez tudomást a külvilág változásairól. Nincs hallószerve, mégis reagál a zajra, úgy, hogy a háló csücskét állandóan tartja az egyik elülső lábával. A finom háló fölfogja a levegőben terjedő hangrezgéseket, maga is rezegni kezd, ezt érzi meg az állat. Fontos szerepet tölt be a háló a zsákmány elfogásában is. Képünkön: Hajnali felvétel a keresztes pók harmatos hálójáról. Természetesnek tartjuk ma, hogy az újság, a rádió, a televízió a szobánkba varázsolja a világot. Pedig a hírközlés, a postamesterség, mint maga az emberiség, hatalmas fejlődésen, változáson ment keresztül. Az őskor emberei dobbal, tűzjelekkel üzentek egymásnak. Az ókor népei már hírnök útján továbbították mondanivalóikat. Az írásbeliség elterjedésével a lovas futár már írott üzeneteket vitt a tarsolyában, a királyi udvarban futárközpontot, az utak mentén lóváltó állomásokat szerveztek. Mátyás király a lovasfutár-szolgálatot személyszállító kocsiszolgálattal bővítette. A Habsburg-udvar honosította meg nálunk a Velencéből származó Taxis család hírszolgálatát, a postát. A kincstár tar-, tóttá fenn ezt az intézményt, amely eleinte csak az uralkodó rendeletéit továbbította, és csak később foglalkozott magánlevelek forgalmazásával. A főútvonalakon levő postaállomások között postalegények lóháton vitték a küldeményeket. Erdélyben például a postalegények fejedelmi címerrel és útié-. véltél közlekedtek, és szigorú rendtartás szabályozta szolgálatukat. I. Rákóczi György 1634-ben így rendelkezett: „... Ha valamely posta czímerün- ket, levelünket elvesztené és annak elegendő bizonyságát nem adhatná, a tolvajok vagy egyéb hatalmasok vették el tőle, meg kell érte halnia.’’ A postakürt— később ez lett a posta jelvénye — a gyors haladást szolgálta, megszólalása kitérést követelt. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a postaszervezet háromféle szolgálatot teljesített: továbbította a rendszeres levélpostát, az alkalmankénti rendkívüli vagy külön postát, valamint az utas alkalmi szállítását lovon vagy kocsin. Mária Terézia negyedik" szolgáltatásnak szervezte meg a rendszeres kocsipostát, mely a csomag- és pénzküldemények szállítása mellett társasutazásra is módot adott. Százharminc évvel ezelőtt, 1847-ben honosították meg a Pest és Bécs között Morse találmányát, a távíró-összeköttetést. Míg korábban a levélkézbesítési tarifát súly és távolság szerint feladáskor és kézbesítéskor is meg kellett fizetni, 1850. június 11 -tői bélyeget ragaszthatott levelére a közönség. A múlt század utolsó harmadától kezdve a nagy találmányok — telefon, telefon- hírmondó, rádió, szikratávíró — alkalmazásával rohamosan korszerűsödött a hírközlés. Közmondás Ha az ábra betűit a sakkjáték lóugrásának r*7 szabálya szerint helyes sorrendben olvassá- M tok össze, egy közmondást kaptok eredmé- nyül. Hogy szól ez a közmondás? (A helyes válasz a 16. oldalon.) KORBEKÖRBE Vágjátok fel a kört a vonalak mentén nyolc szeletre, majd ismét rakjátok össze a szeleteket úgy, hogy a betűk az óramutató járásának irányában olvasva egy magyar költő nevét adják eredményül. (A helyes válasz a 16. oldalon.)
