Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-21 / 49. szám
1990. június 21., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 5 Premier plánban az iskola Érdekes témával rukkolt elő hétfőn este a Pécsi Körzeti Stúdió a Televízió 2-es műsorában. A tanév végén bemutatott riportok interjúalanyai azt mondták el, milyen lehetőségek állnak a szülők előtt, gyermekeik hol kezdjék el az első osztályt, milyen módszer alapján ismerkedjenek az anyanyelvvel, a számolással, méréssel... Elsőként a Zsolnai-módszert alkalmazó Gárdonyi Béláné, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem 1. Sz. Gyakorló iskolájának tanítónője szólalt mep. A nyelvi-irodalmi-kommu- nikaciós nevelésre épülő egész napos oktatási programról beszélt, amelyben maximálisan érvényesül „Az életre nevelünk!” jelszó. A szülők éppen a differenciált oktatás reményében Íratják be örömmel gyerekeiket a Zsolnai József által megteremtett „életiskolába”, amelynek tananyag-rendszeréből Könnyedén válogathat a pedagógus. Persze csak az, aki nem hátrál meg egy év után; ugyanis éppen a differenciált csoportmunka révén az órák felépítése rengeteg energiát emészt föl. — Ez valóban egy remek program, de azt is tudniuk kell a szülőknek, hogy számtalan más kezdeményezésről is lehet információt szerezni: igaz, ezek nem kaptak ekkora propagandát —- jegyezte meg Klein Sándor, a JPi E pszichológusa. Azt is hozzátette, hogy végre elérkezett az a történelmi időpont, amikor minden iskola, minden pedagógus kezdeményezhet valamit. A film készítőiaz Apácai Csere János Nevelőotthonban működő, délutános elfoglaltságot jelentő művészeti iskolába is ellátogattak. Lantos Ferenc művészeti vezető a zenei, a vizuális és a mozgás alapjaival foglalkozó tagozatokról beszélt, s arról, hogy mielőbb jó lenne létrehozni egy olyan iskolát, amelyben az úgynevezett közismereti tárgyakat is tanítanák a művészeti ismeretekkel párhuzamosan. Mezei Józseftől, a pécsi tanács művelődési osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy az új tartalmú képzést meghirdették, várják a jelentkezőket. Az összeállítás Somogybán folytatódott, s Kampis Miklós, a Kos Károly Egyesülés igazgatója egy építészeti vándoriskolával ismertette meg a nézőket. Ennek a lényege az, hogy a növendékek három évig öt város építészegyénisegeinek bűvkörében leshetik el a szakmát. A riportban megszólalt Lö- rincz Ferenc is, a Kaposterv vezető tervezője, s a 20 jelentkezőből kiválasztott 9 fiatal lépéselőnyéről, a műhelymunka jelentőségéről szólt. Végül egy rég elfelejtett tudományról, a grafikáról is szó esett. Dr. Lépőid Józsefné grafológus és az általa vezetett tanfolyam résztvevői mondták el észrevételeiket a betegségek felismerésében és az oktatásügyben is jó szolgálatot tevő ké- ziírás-elemzésről. A Pécsi Körzeti Stúdió munkatársai színes palettát tártak a nézők elé a közoktatás lehetőségeiről. Műsoruk — még ha elég későn is sugározták — minden bizonnyal sok szülőben ébreszt kételyt afelől, hová adja gyerekét, vajon melyik módszer a legeredményesebb. A film azt sugallta: mintha valóban komolyan keresnék az oktatás és művelődés új útjait. Bárcsak korábban elindult volna e folyamat! Talán akkor nem tartanánk ott, hogy a gyerekek zöme nyolcadikos korára sem tanul meg normálisan olvasni és írni; a számtan és a nyelvi kifejező- készség kínjairól nem is beszélve. Pedig első lépésként e tárgyak megtanulása volna a legfontosabb... Lörincz Sándor A Fonómunkás Kisszínpad és a szélmalomharc A felújított Don Quijote Vajon a búsképü lovag, Don Quijote sorsára jut-e az országos hírű, Vértes Elemér által az amatőr színjátszómozgalom élére került kaposvári Fonómunkás Kisszínpad? Bizpdal- munk nem Dorf Quijote-i, a Kaszás Ferenc vezette együttes újra támogatókra talált. S hogy érdemes fenntartani a több évtizede működő kisszínpadot, azt többek között hétfő esti bemutatójukkal is bizonyították. Gyurkó László Don Quijote, avagy a búsképű lovag című zenés játékát újította föl az együttes, a karlsruhei közelgő vendégszereplése előtt. A siker titka: újra összefogott a „csapat”. A Masterfil kaposvári gyára, a textilműveknek nevezett ipari létesítmény, már nem képes a Fonómunkás Kisszínpadról is gondoskodni; léte még a mai napon is bizonytalan. A bizonytalanságban mi nyújt mégis reményt? Hogy őszre megalakul a Somogyi Teátrum, amely támogatást nyújt a megye ama- tőr-színjátszómozgalmának. Időközben elkészült a Somogy Megyei Művelődési Központ átalakítása során az épületben a színpad, ahol az együttes nemcsak a próbáit tarthatja, hanem az amatőr-színjátszó- együttesnek is fórumot biztosítanak. A somogyi amatőr-szín- játszómozgalom egyesületi formában tudja csak elképzelni fennmaradását — nyilatkozta Kaszás Ferenc, „a búsképű lovag,” Gyurkó zenés játékának főszereplője, a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad vezetője, a felújított Don Quijote-előadás rendezője. A kaposvári Latinka Sándor Művelődési Központban hétfőn este tartott előadás az őszre tervezett NSZK-beli vendég- szereplés főpróbájának is tekinthető volt, ám ennél többről árulkodott a bemutató. Míg az együttes a létéért küzd, a színpad újra benépesült azokkal a szereplőkkel, akik úgy hitték, „kiöregedtek"'az amatőr-mozgalomból vagy legalábbis szüneteltették „társaságukat". A néhány évvel ezelőtti bemutató sikeréhez akkor sem fért kétség, ám az idő tovább érlelte a játékot. Nemcsak küllemében lett igényesebb a produkció, hanem tartalmában is. A Don Quijote-i küzdelem mélyebb mondanivalóját sikerült kifejeznie a szereplőgárdának a felújított bemutatón. Érettebbé váltak a produkció résztvevői, egyéniségük színesedett, gazdagodott az elmúlt években — ez érződött a hétfő esti előadáson. Kaszás Ferenc Don Quijo- te-alakítása ugyan most is a siker kovásza, de mellette több szereplő is szárnyalhatott, mint a korábbi előadáson. Béres Ferenc, Bíró Éva, Csorba András, Dakos Rózsa, Friss László, Horváth Péter, Kaszás Ferencné, Kovács László, Máté József, Máté Józsefné, Tóth Anna és Varga Zsuzsanna kidolgozott játéka járult hozzá a sikerhez. A Rosinate együttes stílusos zenei kísérete hangulatteremtő volt. Horányi Barna Fotó: Gyertyás László TV-NÉZÖ A Somogy Megyei Kórház műtéti tömbjében kapott helyet a fül—orr—gégészet két új műtője. Az osztályon dolgozó orvosok dr. Gimesi Mihály főorvos vezetésével már a műtők üzembe helyezését megelőző 4 évben módszeresen készültek az új feladatok elvégzésére. Megismerkedtek a legújabb mikrosebészeti eszközökkel, továbbképzéseken sajátíották el az ezekhez kapcsolódó műtéti technikát, technológiát. Előrelátásuknak és szorgalmunknak köszönhető, hogy a három éve birtokba vett műtőt és az új, magas technikai színvonalon működő gyógyászati eszközöket már begyakorlottan, rutinosan tudják használni. Talán kevesen tudják, hogy napjainkban ezen az osztályon európai színvonalú, teljes ellátást tudnak biztosítani a betegeknek. Dr. Csók Imre önszorgalomból Grácban sajátította el a legújabb módszereket, de az osztály valamennyi orvosa kihasználja az alkalmat, ha Pécsett vagy Pesten tovább képezheti magát. — A kormány deklarálta a szabad orvosválasztás jogát, s ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell — mondta dr. Csók Imre főorvos. — Mire bevezetik az új társadalombiztosítási rendszert, már nem okozhat gondot az, hogy a beteget nem tudjuk megfelelően ellátni. Csupán a sugárterápia alkalmazására nincsenek meg a feltételek. — Az a célunk, hogy orvosaink szubspecialisták legyenek és egy-egy területen alaposan mélyedjenek el a tudományos, gyógyítómunkában — fűzi hozzá dr. Gimesi Mihály főorvos. — Osztályunkon a fül, a fej és a nyaki daganatok műtéti megoldását, valamint az ezekhez kapcsolódó kozmetikai, plasztikai műtéteket végezzük. Az alkalmazott mikróse- bészeti eljárások nagy előnye, hogy a szerv eredeti funkcióját a lehető legkisebb beavatkozással vissza tudjuk állítani. A beruMikrosebészet a kaposvári kórházban Dobhártyát pótolnak, 3 milliméteres csontot faragnak házások eredményeképpen szakmai ambícióinkat a technika hiánya már nem gátolja. A fülműtétek modern elvégzését biztosítja az új operációs fülműtéti mikroszkóp, amelyet 56 ezer nyugatnémet márkáért, központi keretből vásárolt a kórház. Ugyanez a műszer larin- goszkópiás vizsgálatra is alkalmazható, így lehetővé válik a gégevizsgálatok pontosabb elvégzése. A kiegészítő^ mikro- műszerek precízebbé teszik az operatőri munkát. A mikroszkóphoz csatolható videokamerán a műtét minden mozzanata figyelemmel kísérhető. A rögzített felvételek dokumentálják a beavatkozásokat, de a tudományos feldolgozásban, valamint a továbbképzésben és a medikusképzésben is nagyszerűen hasznosíthatók. A speciális fülészeti műtőben, steril ruházatban, meg is tekinthettük az új műszereket. — Az üzemképes oldalnézővel ellátott nyugatnémet, Opton márkájú műszer hidegfénnyel működik, fényképezőgép és kamera illeszthető hozzá — magyarázza dr. Gimesi Mihály. A pár négyzetméteres helyiség klimatizált, a műszereket légmentesen záródó fémdobozban tartják sterilen. A Sony Trinitron gyártmányú készüléket dr. Csók Imre a nagy ■gégészeti műtőben mutatta be. A géphez egy képelosztóval ellátott úgynevezett chip-kame- ra csatlakozik. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a műszerben és a monitoron egyaránt figyelemmel kísérjük a beavatkozást. A Hopkins-optikával különböző szögben is betekintést nyerhetünk a beteg szervbe. Megcsodáljuk a 2—3 milliméteres pofájú ollókat és a tűket, amelyek egészen kis behatolást is lehetővé tesznek. — Nagy segítséget jelent, hogy rendkívül jól képzett műtősökkel dolgozhatunk együtt — jegyzi meg Csók főorvos. S hogy mennyire nagy az egymás iránti bizalom, azt egy műtős fiatalember azonnal be is bizonyította. Felfeküdt a műtőasztalra, hogy orrüregét a mikroműszer segítségével a monitoron mi is megtekinthessük. Dr. Gimesi Mihály az elmondottak illusztrálására visszajátszott egy rendkívül „látványos” arcüregciszta-műtétet, valamint egy dobhártya-átültetést. Ez utóbbinál a fül bőre alatti hártyás szövetből pótolta a hiányzó, illetve beteg dobhártyát. — Még 2—3 milliméteres csontot is faragunk—fűzte hozzá mosolyogva. Bizonyítván azt is, hogy a szemnek nagyban láthatóvá váló mikrorészeket a. kéz milyen kifinomult munkával képes követni. Várnai Ágnes Fotó: Kovács Tibor
