Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-19 / 47. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 19., kedd Az alkotmány módosításáról vitázott az Országgyűlés Németh Miklós kompromisszumos javaslata — Koronás vagy Kossuth-címer — Kétharmados többséget a földtörvény elfogadásához Szűrös Mátyás és Torgyán József a Parlament folyosóján Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár és Antall József, a Ma­gyar Köztársaság miniszterelnöke június 18-án Sopronban találko­zott. (MTI Fotó: Szebellédy Géza) KÖRNYEZETVÉDELEM Mégis fogadják a magyar küldöttséget (Folytatás az 1. oldalról) Nagyon sok a módosító ja­vaslat, így a részletes vita még sokáig eltart a jövő héten, mert ma azokat a törvényjavaslato­kat tárgyalja meg a Tisztelt Ház, amelyeket tegnap vettek föl a tárgysorozatba. Ma folytatódik az Országgyűlés Tegnap megkezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülés­szaka. Mielőtt a képviselők megkezdték volna az első ülés­nap napirendjének, a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényja­vaslat részletes vitáját, az Or­szággyűlés határozott a kor­mány által sürgősséggel kért törvényjavaslatok napirendre tűzéséről. Az Országgyűlés elfogadta, hogy a rendkívüli ülésszakon tárgyalják meg a bírósági népi ülnökök megbízatásának meg­hosszabbításáról szóló tör­vényjavaslatot; a lakáscélú kölcsönök utáni 1990. évi adófi­zetésről szóló 1989. évi XLIX. törvény hatályának rendezésé­ről szóló törvényjavaslatot; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítását; az állam- és köz- biztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosí­tását; valamint az Állami Va­gyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására be­nyújtott törvényjavaslatot. Két évre válasszon a parlament államfőt Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában éppúgy szóba került a jövendő címer számos heraldi­kai vonatkozása, mint a politikai csatározások középponti kér­désévé lett köztársaságielnök­választás. Ez utóbbi kérdést érintve több képviselő is viss­zautasította azt a nem egyszer hangoztatott vádat, miszerint a parlament általi elnökválasztás a nép feje fölött született döntés lenne. Például Darvas Iván (SZDSZ). A köztársaságielnök­választás ügyében végül is Németh Miklós független képvi­selő kompromiszszumos javas­lata látszott feloldani az ellenté­teket. Király Zoltán, illetve az MSZP népszavazást szorgal­mazó aláírásgyűjtési akciójával Gyűrtvászon nyári férfiöltöny jugoszláv import szövetöltöny sportos fazonban elegáns nyári öltöny nyári szövetöltöny összefüggésben azt indítvá­nyozta, hogy az átmenet bi­zonytalanságának csökkenté­se érdekébenmost a parlament válasszon köztársasági elnö­köt, de annak mandátuma csak két évre szóljon. Mint mondotta: a két év alatt sor kerülhetne egy véleménykérő népszavazásra, amelyen egyúttal az új alkotmá­ny néhány lényeges kérdéséről is állást foglalhatnának a vá­lasztópolgárok. Mindemellett Németh Miklós világossá tette hozzászólásában, hogy sem Király Zoltánt, sem őt a köztár- saságielnök-választással ösz- szefüggésben semmiféle sze­mélyes ambíció nem vezérli. A kompromisszumos javaslathoz csatlakozott a független képvi­selők csoportja is, s a nevükben felszólaló Fodor István bejelen­tette, hogy visszavonják az al­kotmánymódosítással kapcso­latban a köztársaságielnök-vá- lasztás módját érintő módosító indítványaikat. Ugyancsak az elnökválasztás tekintetében az MSZP-t ért vádakat utasította vissza határozottan Horn Gyu­la. A köztársasági elnök stabili­záló tényező lehet egy esetle­ges politikai válság esetén, s ezért is fontos, hogy egy nép­szavazással megválasztott, az ország lakosságának bizalmát élvező személy töltse be a posztot. Emellett azon a véle­ményen volt, hogy az elnökvá­8700 Ft helyett 5600 Ft 6600 Ft helyett 3300 Ft 5200 Ft helyett 3100 Ft 3300 Ft helyett 2100 Ft nyeiről mielőbb kezdjenek kon­zultációt a parlamenti pártok. Tiszteljük a szent koronát Fontos szerepet kapott a vitá­ban a korona és a címer, illetve ezek együttes jelképként való alkalmazása. Kisebbfajta heral­dikai „csetepaté” alakult ki, amelyben Kéri Kálmánnak (MDF) a történelmi címerhez való ragaszkodását kifejtő fel­szólalása után Szabad György (MDF) történészként fogalmaz­ta meg véleményét. Elöljáróban hangoztatta — vitába szállva Zétényi Zsolt (MDF) képviselő­vel : a szent korona tiszteletét és védelmét mindenképpen bizto­sítani kell, s indokolt, hogy önál­ló törvény-szülessen erről. Cí­mernek csak az tekinthető — mondotta —, ami a címer­pajzson helyezkedik el, így a korona legfeljebb csak „mellék­lete” a címernek. A szerteágazó, sokrétű vitá­ban Gerbovits Jenő (FKGP) szavaiból az tűnt ki, hogy ellenzi a földtörvény elfogadásának kétharmados többséghez köté­sét. Orbán Viktor (Fidesz) a konstruktív bizalmatlansági in­dítvány ellen emelte fel szavát. Kifejtette, hogy bár módosító ja­vaslatát az illetékes bizottság elvetette, igazi ellenérvet nem tudott felhozni ennek az intéz^ ménynek alkotmányossá tétele * mellett. Torgyán József, a kisgazdák frakcióvezére elsősorban a fia­tal demokraták módosító javas­latait „ostorozta”. Szájer József (Fidesz) a földtörvény kéthar­mados elfogadását szorgalma­zó indítványát úgy minősítette, hogy ez elsősorban a Kisgaz­dapártnak kíván gondot okozni. Egyetlen mondattal a földtör­vény minősített többséggel való elfogadása ellen emelt szót, mondván, hogy „a kisgazdákat le lehet szavazni, az MDF-et le lehet szavazni, de a magyar népet nem”. Viccek helyett érveket Orbán Viktor reflektált Tor­gyán József felszólalására. A fiatal demokraták frakcióveze­tője kifejtette: távol áll tőle, hogy olyan hangot üssön meg a vitá­ban, mint a kisgazdák frakció- vezetője.-Rámutatott: az alkot­mánymódosítás témája elég komoly ahhoz, hogy érdemi szakmai érvek ütközzenek meg, ne pedig viccek. Áder János (Fidesz) megje­gyezte, hogy a vita arról győzte meg, miszerint érdemes lett vol­na külön címer- és zászlóügyi albizottságot felállítani a kérdé­sek tisztázására. Üdvözölte: az általa beterjesztett módosító indítványok közül bizottsági támogatást kapott, hogy a köz- társasági elnök hivatali ideje és a parlament mandátumának ideje ne essen egybe. Torgyán József szükséges­nek érezte, hogy válaszoljon Szájer József és Orbán Viktor Fidesz-képviselőknek. Orbán Viktorral ellentétben azt han­goztatta, hogy a konstruktív bi­zalmi indítvány témájában „csak az ő érvei — rombolni könnyebb, mint építeni — vol­tak a jogi érvek”. A horvát energetikai minisz­ter és a szomszédos ország vízügyi titkárságának elnöke is fogadja júliusban a magyar par­lamenti küldöttséget. Erről a magyar vízügyi delegáció álla­podott meg a szomszédos or­szág illetékeseivel, előkészítve a magyar képviselők tájékozó­dó látogatását — mondta Szei- fert Gyula, a Környezetvédelmi Minisztérium árvízvédelmi és folyamszabályozási főosztá­lyának vezetője hazaérkezését követően az MTI munkatársá­nak. Mint ismeretes, a magyar parlamenti küldöttség már ko­rábban a helyszínen kívánt tár­gyalni a jugoszlávokkal a terve­zett Dráva menti vízi erőművek­ről, de bizonyos diplomáciai megfontolások miatt akkor a küldöttséget nem fogadták. (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Szekeres Imre, az MSZP elnökségi tagja, or­szágos titkára röviden vázolta a szocialista párt véleményét, amely szerint a köztársasági elnök személyéről közvetlen, általános titkos választással kell dönteni, s úgy vélekedett, hogy e kérdésben erős állam- polgári akarat nyilvánult meg. Nem az MSZP Elnöksége kez­deményezte az aláírásgyűjtési akciót — e testület hivatalosan nem is foglalt ebben állást —, hanem vidéki párt- és társadal­mi szervezetek, közösségek. A párt a helyi politikai akaratot támogatta, felismerve azt a tényt, hogy az MDF—SZDSZ paktum keretében a kormányzó pártok módosítani kívánják az alkotmányt ezen a ponton is. A párt titkára felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a koalí­ciós pártok és az SZDSZ kitart a paktumban kötött megállapo­dás mellett és az alkotmánymó­dosításról folyó részletes or­szággyűlési vita keretében mó­dosítják az alkotmány vonatko­zó pontját, majd kedden meg­választják a köztársaság elnö­két—erre ugyanis a jogi lehető­ség fennáll —, a népszavazás kiírása akkor is kötelező. A népszavazásra pedig legkoráb­ban a jövő év elején kerülhet sor. A továbbiakban kifejtette: az MSZP—mint ahogy Horn Gyu­la parlamenti beszédében le­szögezte — elvi kérdésnek az általános és közvetlen titkos választást tartja, azt pedig a politikai pártok közötti megálla­podás tárgyává lehet tenni, hogy ez mikor, hogyan és mi­lyen formában történjen meg. Hangsúlyozta: nem Göncz Ár­pád személye ellen van kifogá­sa a pártnak. Abban az esetben Most a horvátok már készek a küldöttség fogadására, a láto­gatás lebonyolítását a két parla­ment egyezteti. A jelenlegi hazai környezet- védelmi kormányzat a Dráva- vidék páratlan természeti érté­keinek megőrzését fontosabb­nak tartja az energiatermelés­nél, ezért a síkvidéki üzemvíz- csatornás erőművek felépítése ellen foglal állást. Az elmúlt években több ne­ves hazai szakember fejtette ki aggályait'tanulmányokban, ha­táselemzésekben a Dráván ter­vezett vízlépcsőkkel kapcsolat­ban. ^ A parlamenti küldöttség a ter­vek szerint felkeres néhány, a Dráva jugoszláviai szakaszán felépített vízi erőművet is, hogy tájékozódjon környezetre gya­korolt hatásukról. azonban, ha a népszavazás eredménye szerint a nép köz­vetlenül. kívánja az elnököt vá­lasztani, az akkor funkcióban lévő köztársasági elnöknek le kell vonnia a konzekvenciát. Ugyanakkor elképzelhető — tette hozzá —, hogy a népsza­vazás nyomán is Göncz Árpád tölti be e tisztséget. Az újságírói kérdések nyo­mán elhangzott az is, hogy a szocialista pártnak nincs elnök­jelöltje, arról azonban van el­képzelése, hogy milyen állam­férfi lenne alkalmas a bonyolult politikai helyzetben e poszton. Eszerint nagy tudású, tekintél­lyel bíró, köztiszteletben álló személyiséget kell választani Adott időben az MSZP-nek is el kell majd döntenie, hogy állít-e önálló jelöltet vagy támogat másokat. Polgár Viktor szólt arról is: ma felmérhetetlen, hogy a társada­lomban azok vannak-e több­ségben, akik a választást a par­lamentre bízzák, vagy azok, akik népszavazást kívánnak. Az tény azonban, hogy egy hét alatt 173 ezren írták alá az MSZP listáit, és Király Zoltán­nak is sikerült 20 ezer további aláírást gyűjtenie. Ugyanakkor az is közismert, hogy más pár­tok — az MDF, a Fidesz, az SZDSZ—tagjai közül is többen pártvezetésüktől eltérő véle­ményt képviselnek e kérdés­ben. Végül Szekeres Imre kijelen­tette: a 173 ezer aláíró nem ha­talmazta fel az MSZP-t a komp­romisszumra. Az Országgyűlés dönthet az indítványnak megfe­lelően, s azt a párt tudomásul veszi. Ezentúl—csakúgy, mint a többi parlamenti párt—mérle­geli, hogy milyen álláspontot képviseljen az Országgyűlés­ben. Most érkeztek elegáns férfinadrágok — több színben és fazonban 750 — 1780 Ft-ig! Ne feledje, gyűjtse sorszámozott hirdetéseinket! int- 11 • • ViíiMM mi? (MTI) A MTESZ és a SZTÁV Területi Oktatóbázisa AZ IDÉN TERVEZETT TANFOLYAMAI KÖZÜL felhívja az érdeklődők figyelmét az alábbiakra: — érintésvédelem felülvizsgálata — villámvédelem felülvizsgálata — erősáramú berendezések felülvizsgálata — fakitermelők munkavédelmi felkészítése Bővebb felvilágosítással a 16-244 telefonon, vagy a Technika Házában (Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 1/c) állunk rendelkezésükre. Kihelyezett tanfolyamokat is szervezünk! (111208) lasztas időpontjáról es körűimé Öltönyvásár a Somogy Áruházban! 173 ezren írták alá az MSZP javaslatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom