Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-19 / 47. szám

1990. június 19., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 MA: MEGYEI TANÁCSÜLÉS Rendörtörvényt vár a főkapitány Dr. Ferenczi László: Nem a panaszainkra, hanem a teljesítményeinkre kíváncsiak — Illúziók nélkül az amnesztiáról Felújítják a volt Dorottya szállót Versenytárgyalások a helyiségekért (Folytatás az 1. oldalról) —A rendőri munkára a legna­gyobb hatást az évekig húzódó gazdasági, politikai válság gya­korolta — mondta dr. Ferenczi László ezredes, megyei rendőr- főkapitány. — A rendőrséggel kapcsolatos törvények, rende­letek és a belső rendelkezések deregulációja a mai napig sem teljes. Ajoghézag, a felhatalma­zás hiánya az olyan szerveze­teknél, mint amilyen a mienk is (a végrehajtói funkciókból adó­dóan), mindig zavart okoz. A bűncselekmények száma nap­jainkig olyan szintet ért el — és még mindig emelkedőben van —, hogy a munkát változatlan létszám és technikai viszonyok mellett, a jelenlegi szervezeti keretek közt az elvárható szin­ten már nemigen lehet elvégez­ni! — Milyen az a kép, amelyet most a testület elé tár? — Reális helyzetünket igyekszünk bemutatni. A kép nem derűs, mégis azt hiszem, elsősorban nem a panaszaink­ra, hanem teljesítményejnkre lesznek kíváncsiak. —Mi az, amiben Somogy elüt az országos átlagtól a bűnözés­ben? \ — Fő sajátosságként az ide­genforgalmat emelem ki. Más vonatkozásban a légtöbb me­gye megközelítőleg'' azonos gondokkal küzd. A Balaton kie­melkedő idegenforgalmi adott­ságai miatt privilégizált helyze­tet teremt a megyének. Az ott jelentkező rendőri feladatok megoldása szerintem mindig is meghaladta a helyi és a megyei bűnügyi, közbiztonsági szervek erejét. Ez a jövőben sem fog változni. Ezért—atöbbi problé­mát nem lebecsülve — elsősor­ban ezeken a helyeken van szükség komoly erősítésre. — Milyen halaszthatatlan tennivalókat tart szükségesnek a rendőrségnél, illetve a társa­dalomban? — Mielőbb szükségünk lenne az önkormányzati szervek és a rendőrség viszonyának tisztá­zására, a rendőrségről szóló törvény kiadására. Csak ezt követően kerülhet sor a szerve­zet érdemi korszerűsítésére, strukturális átrendezésére, az ügyrendek, a napi munkát szabályozó belső rendelkezé­sek megalkotására. Nem va­gyok politikus, de úgy gondo­lom: időszerű volna több figyel­met fordítani a gazdasági prob­lémák megoldására. — Milyen plusz terheket je­lent az amnesztia a rendőrség­nek? — Azt hiszem, nem lehetnek túlzott illúzióink. Most is — mint mindig — az egyénen áll vagy bukik, hogy kellően megbecsü­li-e a kapott szabadságot. Jó lenne, ha minél több szabadult kerülne olyan környezetbe, ahol megőrizheti emberi méltó­ságát, s kellő tartása lenne ah­hoz, hogy ne kerüljön összeüt­közésbe a törvényekkel! Saj­nos, ehhez a feltételek nem mindenütt vannak meg. Ezért — sértő szándék nélkül — mondhatom, hogy a most sza­badulok egy része potenciáli­san a leendő „ügyfeleink” tábo­rát gyarapíthatja. —Mi a véleménye a miniszter döntéséről a főkapitányi poszt­tal kapcsolatos pályázatot ille­tően? Nem növeli-e ez a rendőr­ségnél amúgy is meglevő bizonytalanságot? — Várható volt ez a döntés. A bejelentés és a végleges rende­zés közti időt túl hosszúnak tar­tom. Ez mindenképpen növeli a bizonytalanságot, természete­sen elsősorban a főkapitányok körében, bár — azt gondolom — másutt is. A megmérettetést azonban mindenkinek vállalnia kell, nemcsak a rendőrségnél, hanem az élet minden terüle­tén. — Köszönöm az interjút. Szegedi Nándor Megkezdődött a volt Dorottya Szálló épületének a felújítása. A Surjánvölgye Tsz és az Állami Biztosító Kft. tulajdonában levő épületben még az idén elkészül a padlástér, amelyben 26 szo­bás, luxusszínvonalú szállodát tervezték. Az I. és II. emeleten Fel kellett pörgetni az esemé­nyeket a somogyi vízimentő­egyesület alakuló ülésén, ugyanis két személynek szom­baton délelőtt is vízen kellett volna lennie. A szolgálat szent­ségét a társadalmi munkások talán mág komolyabban veszik, mint a hivatásosok. Lelkesedé­sük, ügyszeretetük sok olyan buktatón átsegítette már ezt a botladozó magyar társadalmat, amelyet az állami szféra régóta elkerült vagy éppen maga he­lyezett oda. A balatonmáriai székhelyű szervezet arra vállalkozott, hogy a Balatonberény és Bala- tonfenyves közötti vízterületen szervezi és irányítja a mentést, • igény szerint felvilágosító elő­adást tart, oktatási intézmé­nyekben, üdülőkben együttmű­ködik a Balaton térségében te­vékenykedő valamennyi vízi- mentő-szolgálattal, helyi önkor­daépületet hozta be. Ez behatá­rolható, elkülöníthető egység. De hozta a terményt, az áru­készletet, a fogyóeszközöket összesen 42,3 millió forint ér­tékben. Az úgynevezett „kül­sők” 19,6 millió forinttal szálltak be, a legnagyobb törzsbetéttel rendelkező üzemünk 5 millió forinttal bír a kft.-ben. Feltett szándékunk, hogy az év máso­dik felében bővítjük partnereink körét, érdeklődik a külföldi tőke is, olyan osztrák és olasz cé­gek, amelyek már régóta ter­meltetnek és vásárolnak ná­lunk. Mi a jövőben is vetőmag­termeltetésből és értékesítés­ből szeretnénk megélni, ehhez pedig a stabil külföldi kapcsolat elengedhetetlen. — Ehhez tudni kellene azt is, hogy mit érdemes termeltetni. az irodarendszereket, Büró Hotel néven a Pannon Kastély Rt. tervei alapján készítik el. A földszinti helyiségekért még folynak a versenytárgyalá­sok, lehet, hogy áruház, söröző, étterem, bank, McDonald’s vagy virágüzlet lesz itt. Erről mányzattal. Szervezi a tagság — saját kisgéphajóval történő — szolgálati tevékenységét. Tagjai számára rendszeres szakmai továbbképzést tart, és nemzetközi tevékenységet is végez. Az egyesület nyílt, bárki be­léphet, aki az alapszabályt elfo­gadja, a szervezet céljait er­kölcsileg, anyagilag támogatja. Az ülésen megjelent a keszt­helyi székhelyű Aero Caritas vízisegély-szolgálat vezetője is, és nemcsak szavakban ígért segítséget: kézi és telepíthető adóvevő készülékeket hozott már a tanácskozásra, mivel biz­tos volt az új szervezet együtt­működési szándékában. Ez utóbbi adó Balatonmárián a Kossuth utca 26. szám alatti házban éjjel-nappal a segítség­re szorulók rendelkezésére áll. A vízen lévő egyesületi tagok is ide jelentik az esetleges Mennyire belátható ez pillanat­nyilag? — A hazai igény prognoszti­zálható. A külföldi vevő igényét a kialakult hosszú távú kapcso­latra alapozzuk. A gondot jelen­leg az okozza, hogy a mezőgaz­dasági üzemek körében nagy­mértékű az elbizonytalanodás, az 1989. őszi kalászos-vető- magigénynek alig több mint har­madát rendelték meg eddig. Lé­nyegében így a saját kockáza­tunkra termeltetünk. Ha az igény visszaesik, akkor ebből a kft.-nek számottevő pénzügyi vesztesége származhat. — Miért vállalják a kockáza­tot? — Ha versenyben és a piacon akarunk maradni, akkor egy kereskedő szervezet azt a fo­galmat nem ismerheti, hogy még nem döntöttek. Szigetvári György, a Pannon Kastély Rt. igazgatója arról is tájékoztatott bennünket, hogy a felújításra váró épület külseje nem változ­hat. A munkálatokat a Surján­völgye Tsz építőipari brigádja végzi. H. I. problémákat. Domonkos Gábor és családja közreműködése lehetővé teszi, hogy a közúti és balatoni balesetek, veszély- helyzetek esetén perceken be­lül riasszák az Országos Men­tőszolgálat autóit vagy az Aero Caritas helikoptereit. A keszthelyi vendég elmond­ta: segélyszolgálatuk megszer­vezésekor azzal vádolták őket, hogy a munkásőrség vagyonát akarják átmenteni. Az új egye­sület pedig könnyen megkap­hatja, hogy csak a motorcsó­nakjaikat akarják menteni, hol­ott, ha egyetlen ember is nekik köszönheti az életét, már szó sem lehet öncélú ügyről. Klencsár Gábor, az új egye­sület elnöke arról beszélt zár­szavában, hogy várják a'többi balatoni egyesület megalakulá­sát. Velük együttműködve talán csökkenteni lehet a Balaton ál­dozatainak számát. (Süli) nincs. Mert ha egyszer kiszoru­lunk a piacról, annak a követ­kezményei egyelőre még be nem láthatók. Nagy a kockázat, de úgy ítéltük meg, hogy az ésszerű kockázatvállalás hatá­rán belül vagyunk. Azt remélik, az idén sem lesz kevesebb — Lassan itt van Péter-Pál, kezdődik az aratás, s fizetni kell a vetőmagtermelő üzemeknek. — Az elmúlt évek gyakorlatá­ból tudjuk, hogy mennyi kalá­szos vetőmagot rendelnek majd az üzemek. Többet ter­meltetünk ennél. Abban, hogy mennyi kerül ebből fémzárolás­ra, vetőmagként előkészítésre, megállapodunk a gazdaságok­kal. Reméljük, a múlt évi 22 ezer 500 tonnánál nem rendelnek kevesebbet a három dél-du­nántúli megye — Baranya, Tol­na és Somogy — gazdaságai. D. Varga Márta Tizenegy erdélyi szakember Somogybán Levelek Egy szerkesztőségbe napon­ta számtalan levél érkezik. Pa­nasz, észrevétel, felháborodás, hozzászólás — a paletta rend­kívül színes. Egy bizonyos: az elismerés, a köszönet megle­hetősen ritka. Nem nekünk, a lapnak szóló köszönetre gon­dolok, hanem azokra a társa­dalmi megnyilvánulásokra, je­lenségekre, amelyek között élünk mindannyian.'Emberi do­log, hogy a jót természetesnek vesszük, a hiba, a rossz felhá­borít, és azt szóvá tesszük. Egyszóval: a levelek között ritka, ami—úgymond—melen­geti az ember szívét. Ez a „fe­hér holló" mivolt késztetett arra, hogy dr. Bódy Albert napokban kezembe került levélgyűjtemé­nyével foglalkozzam. Amiről a barcsi nyugalmazott járási főál­latorvos hírt ad, az korántsem arra enged következtetni, hogy tétlenül morzsolgatja nyugdíjas éveinek napjait. Bizonyos va­gyok abban, hogy nem kevés ajtókopogtatásra volt szükség ahhoz, hogy megszervezze Barcs térségében három román és nyolc magyar nemzetiségű mezőgazdasági szakember kéthetes tanulmányútját. Besz­terce, Naszód és Hargita me­gyéből érkeztek a szakembe­rek. Bár gyanítom, kezdemé­nyezését a Barcsi Városi Ta­nács, a barcsi, és babócsai termelőszövetkezet, valamint a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát jóindulatú támoga­tással fogadta, dr. Bódy Albert- nek ez nem kevés idejét és energiáját vette igénybe. „Meleg köszönetét mondunk a felsorolt intézmények, gazda­ságok vezetőinek, szakembe­reinek, hogy módot adtak tevé­kenységük tanulmányozására” — írják a Romániából érkezett szakemberek. Levelükben utal­nak arra is, hogy „a továbbiak­ban szükséges volna szoro­sabb, szervezettebb kapcsola­tot létesíteni... célszerű volna megvizsgálni, mi módon lehet­ne vetőmagot vásárolni gazda­ságaink számára, akár árucse­re formájában is.” A levél hosz- szú, és a „Berci bátyáknak” szóló személyes sorok szívszo­rító tényeket is takargatnak. A végkicsengés azonban a sze­mélyes sorokban is ugyanaz, mint a „nyílt levélben”. Idézem, szó szerint: „úgy érezzük, szakmailag is, emberileg is gya­rapodtunk; reméljük, hasznára lesz ez a tapasztalatszerzés a mi mezőgazdaságunknak...” És köszönet a soha el nem fe­lejthető önzetlen barátságért. Dr. Bódy Albert ezeket a leve­leket azért küldte, hogy a nyilvá­nosság segítségével esetleg másokat is hasonló kezdemé­nyezésre buzdítson. Hogy sikerült-e ez vagy sem, arra a holnap válaszol. Emléke­zetem szerint a nyugalmazott főállatorvossal személyesen nem találkoztam. így az elfo­gultság vádja nélkül mondha­tom: nemcsak az a példa, amit a tizenegy romániai szakember tanulmányútja érdekében tett, hanem az is, hogy megajándé­kozott minket a manapság külö­nösen ritka „fehér holló” levél­lel. A jót természetesnek vesz- szük. Ha valaki mégis értékeli, azért mindenképpen köszönet jár! Vörös Márta Kaposmag és kft. lett a Vetőmag (folytatás az 1. oldalról) 150 partnergazdaság — Nem kötelező meghirdetni a kft. alakulását. Milyen alapon válogatták ki a tagokat? — Kétszázhúsz mezőgazda- sági, illetve mezőgazdasági jel­legű üzem található a három* dél-dunántúli megyében, velük partneri a kapcsolat, hiszen ve­tőmagot kivétel nélkül minden­kinek adunk el. Azoknak a gaz­daságoknak ajánlottuk fel a kft.- be való belépés lehetőségét, amelyek a vetőmagtermelés­ben a három megyében kiemel­kedően jók és kellőképpen na­gyok, meghatározók. Akadt több gazdaság, amelyik nem kívánt ezekkel a lehetőségek­kel élni, de volt olyan is, amelyi­ket nem kerestük meg, hanem jelentkeztek nálunk. A kft. tagja a KSZF részvénytársaság, mégpedig abból a megfontolás­ból, hogy a három megyében mintegy 150 partnergazdaság terrnelését koordinálja, tehát az anyagi érdekeltségen túl érdek- védelmi funkciót is elláthat. De a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet is tagja a kft.-nek. A vetőmag a kenyerünk — Mennyi volt a legmaga­sabb összeg, amivel beszálltak az üzemek, illetőleg mit vittek be apportként? — Apporttal csak a vállalat központja szállt be, a tisztítótor­nyot és a vele egybe épült iro­y Eletet vagy csak motorcsónakot mentenek? Megalakult a somogyi vízimentő-egyesület

Next

/
Oldalképek
Tartalom