Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-02 / 33. szám

1990. június 2., szombat

SOMOGYI HÍRLAP

3

Dr. Gyenis Sándor véleménye:

— Az orvosi körzet kialakításának kérdésében — figyelembe véve a költségvetési szempontokat — a véleményem az, hogy gyermekgyógyász kellene, és ezt szívesen fogadta a lakosság is. Az intézetben több mint 300 gyerek van, ezért ők is hozzájárulnának a működési föltételek biztosításához.

Ha ez megvalósulna, a 2800 emberből 2000 felnőtt maradna a körzetben, s őket jól el lehet látni. Érveltek azzal is, hogy sok az idős ember Somogyvámo- son. Azt is kértem, hogy ne szülessen most döntés, hiszen Somogyvámos elöljáróján keresztül korábban bejelentette, hogy elválik tőlünk. Most az elöljáró azt mondta: mégis maradnak.

Elhallgatják a népi kezdeményezést

— Úgy tudom, hogy az orvosnak ott kell laknia, ahol a körzete van: ehhez pedig szolgálati lakás kell, s az nem kevés pénz. Erre úgy döntöttek: egy bizottság mondja majd meg, hogy ki melyik körzetbe tartozik és mindkét orvos itt lesz Somogy- váron. A volt pártházat orvosi lakásnak alakítják át, az ellátást pedig a mostani orvosi rendelőben oldják meg. Hát ez, fíogy’ is mondjam, a személyem elleni lépés: legalábbis én annak fogom föl. Hiszen régebben azt is kifejtették: majd úgyis „összekap a két orvos”. A testület előtt a tanács vezetése megpróbálta elhallgatni a népi kezdeményezésünket. Arról beszélek, amelyik a gyermekorvos beállítását indítványozta. A megyei tanács jogásza érdekes módon szerepelt. Megpróbálta a törvényt úgy forgatni, hogy az a tanács jelenlegi vezetésének legyen jó. Azt mondta például, hogy a 3 százalék feletti gyűjtés esetén még mindig a tanács dönti el, hogy legyen vagy ne legyen népszavazás. Pedig a törvény világosan leírja, hogy a tanács köteles kiírni a népszavazást. Félrevezető volt a három hónapos határidő értelmezése is. Mi

úgy értelmezzük a jogszabályt, hogy csak azonos témában — tehát képviselőválasztás — nem lehet kiírni népszavazást háromhónapon belül. Az más kérdés: ha kiírják a helyhatósági választást, akkor az meghiúsítja ezt a népszavazást. A tanácsülés végén — amikor már nyeregben érezték magukat — még gúnyolódtak is velem.

— Korábban is voltak személyes ellentétek?

—Ők most megpróbálják úgy értelmezni a kialakult helyzetet, hogy az nem más, mint két személy rossz viszonya. Holott engem régóta bántott és gyötört az, hogy az elnök mint egy diktátor uralkodik itt a környezetében. Az embereket nem megvesztegeti, hanem lekenyerezi, s ezzel biztosít magának tábort. Viszont jellemző az is, hogy így sem sokra megy.

— Amióta megalakítottuk a pártot, azóta küzdünk a régi sztálinista vezetés ellen. Jellemző rá az is, hogy nem akart bennünket elismerni: gúnyolta a párttagságot. Úgy kellett kiprovokálni, hogy a tanácsülésre meghívjon bennünket. Ha megalakul atöbbi párt—ez heteken belül várható —, akkor az is kiderül, hogy nemcsak a néppártnak vannak gondjai az elnökkel.

— Ők a tanácsülésen Antall József kormányának egészségügyre vonatkozó politikájára hivatkoztak. En az MSZP-tit- kárnak válaszoltam: Antall úr azt is mondta, új arcokat szeretnénk látni a választások után.

Felbolydultfalu?

— A kisöpres pedig egy korábbi vitában hangzott el. Az előzménye: az orvosi rendelőben nem volt leragasztva a linóleum, s bukdácsoltak benne a betegek. Amikor szóvá tettem ezt, Frank Sándor behívatott a tanácsra, és a megyei tanács területfelelősének jelenlétében nagyon bátor volt velem szemben: fölhozott sok mindent, azt is, hogy fölbolygatom a falut. A válaszomban valóban megígértem neki akkor, hogy hónapokon belül ki lesznek innen söpörve. Ezt komolyan is gondolom, de nem a szó fizikai értelmében, hanem parlamentáris úton.

• A kezdeményezéseinket el akarják tussolni: törvénysértő módon húzzák az időt. Nem hajtják végre az 1989. XVII. törvény előírásait.

Nem vagyunk

Ennyi a történet. A nagy csomagból egy-egy szálat tudtam fölvenni, s továbbgombolyítani.

Nem vagyunk igazságosztók: demokráciában ez nem a sajtó dolga. Az elmondottakhoz nem teszünk hozzá semmit, nem veszünk belőle el. Nem kérdeztünk meg mást a két érdekelt félen kívül. A témával kapcsolatos nézeteket és véleményeket tartalmazó dosszié mégis vaskos már.

Sáncharcok minden korban vannak. Reméljük, hogy csen— A tanácsülésen megállapodtunk: ha az öttagú helyi választási bizottságból legalább 3 személy összeül, akkor a bizottság már határozatképes, és megnézhetik az aláírások hitelességét. Ha hitelesnek találják, indulhat a tanácstagi visszahívási tortúra.

— A népi kezdeményezésünk megvalósítását pedig szabotálja a tanácselnök. Nem tesz semmit, pedig elhangzott, hogy köteles az első tanácsülés elé terjeszteni. Tehát a mostani tanácsülésen be kellett volna terjeszteni azt. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy egy hónapon belül meg kell tárgyalni, s ha ez alatt az idő alatt nincs testületi ülés, akkor rendkívüli ülést kell összehívni.

Az elnök úgy tett, mintha mi sem történt volna.

igazságosztók

des forradalmunk következő mérföldköve, az önkormányzati választás során minden helyi kérdésben valóban a legilletékesebb, az adott közösség dönt. Minden demokrácia alapköve, hogy a törvényeket, az írott és íratlan szabályokat betartják. A sajtó pedig nem a tényekkel, hanem a tényeket meghamisítókkal perel, vélhetően sokak érdekében.

.Kár volna tagadni: nagyapám történeteiből sokat tanultam...

Lengyel János

A SZELLEM SZABAD VERSENYÉÉRT

Egységes képviseleti rendszert akarnak Jogtanácsosok Balatonaligán

(Folytatás az 1. oldalról)

Önkéntes társulásként jöttek (jönnek) létre, s egymáshoz fűződő kapcsolataikat is az önkéntesség jellemzi. Létezik egy országos kamarájuk, amely ugyancsak az önkéntesség jegyében létesült és semmiféle hatáskörrel nem rendelkezik.

Az ötnapos értekezletre az ország minden tájáról eljöttek a jogtanácsosi munkaközösségek tagjai.

— Kizárólag azok a kollégák vannak itt, akik eddig főként a vállalkozással, pénzzel, üzleti élettel foglalkoztak, illetve akik az ilyen jellegű ügyek ellátásához éreznek elhivatottságot és vállalják, hogy erre specializálódnak — mondta dr. Ásbóth Ede jogtanácsos, az országos kamara elnöke. — Az értekezlet egyik célja szakmai továbbképzés. A többi között olyan fontos kérdésekkel foglalkoztunk itt, mint az értékpapírjog, az alakuló tőzsde, és nemcsak elméleti szempontból. Gyakorlati szakemberekkel konzultációs jellegű megbeszéléseket folytattunk. Foglalkoztunk továbbá felszámolási eljárással (vállalatok csődeljárása), a cégbíróságok és a vagyonügynökség szerepével, helyével, működésével, az állami vállalatok részvény- társasággá való átalakításának problémáival, ennek vagyoni és jogi vonatkozásaival és más, a gazdasági jogász szempontjából különösen fontos kérdésekről. Tájékoztattuk egymást a társadalmi átalakulással kapcsolatos tapsztalatainkról, meghatároztuk saját helyünket, szerepünket, feladatainkat a következő munkaértekezletig.

— A résztvevők által a legfontosabbnak tartott feladat most az egységes képviseleti rendszer megteremtése...

— Igen. Mint ismeretes, 1949- ig Magyarországon egységes ügyvédség volt, amelyet a nép- gazdasági tanács határozata alapján kezdtek megosztani, így alakult ki a jogtanácsosi kar. Az ügyvédség pedig 1958-ig elvesztette mindazt a szakmai függetlenségét, amely a jogi munkához nélkülözhetetlen. Arról van szó, hogy ha valakit egzisztenciális érdek befolyásol valaki által, akkor a saját egzisztenciális érdekei

előbbre kerülnek, mint az ügyfélé, következésképpen őt (legalábbis jó lelkiismerettel) nem képviselheti. A jogászfüggetlenséget azért kell garantálni a társadalmi rendszernek, hogy az eljárások során tett nyilatkozatai miatt, vagy amiért esetleg a fennálló politikai hatalomnak nem tetsző embereket véd, támogat az alkotmányban biztosított jogai gyakorlásában, ne érje joghátrány, megvetés vagy rosszallás.

— Vajon vissza lehet-e állítani az egységes képviseleti rendszert egyik napról a másikra?

— Természetesen nem. Ám jelenleg hétféle formában lehet a korábbi egységes ügyvédi képviseletet gyakorolni.

Ez rossz az ügyfélnek, mert nem tudja: milyen ügyben kihez fordulhat, s a bíróságok sem mindig igazodnak el, hogy melyik képviseleti formának mire van jogosítványa. Az egységes képviseletek visszaállítása számunkra nem napi, sürgető kérdés, hiszen a jogtanácsosi munkaközösségek bebizonyították, hogy képesek élni, dolgozni, fejlődni az elmúlt nehéz években is. De ez elvi, szakmai kérdés... Tudomásul vesszük: ha a hatalomnak 9 év kellett ahhoz, hogy az egységes ügyvédséget szétverje, akkor most ez a folyamat visszafelé sem történhet meg egyik napról a másikra. A mai kamarai ülésen elfogadtunk egy állásfoglalást, amely az egységes ügyvédi rendtartás mellett teszi le a voksot. Ez azt jelenti, hogy aki megfelelő feltételekkel rendelkezik (jogi végzettség, szakvizsga, büntetlen előélet), az folytathasson ügyvédi gyakorlatot.

Ezzel nem fog megszűnni a jogtanácsosi réteg, de meggyőződésünk, hogy a munkaviszony átalakulása és az ehhez szükségesjogszabályok, pénzügyi feltételek változása elvezet majd oda, hogy 3-4 év múltán csak az elvégzett munka minősége, nem pedig a monopolizált piac lesz a meghatározó a jogi tevékenység megbecsültségében. Meggyőződésünk, hogy ezt a kérdést a parlament sem kerülheti meg. Szerintünk mindenekelőtt fel kellene számolnia az Igazságügyi Minisztérium által kézben tartott ügyvédi hierarchiát, hogy lehetővé váljék e téren is a szellem szabad versenye.

Sz. A.

A piac a rablógazdálkodás felé terel

Az erdőgazdálkodás valós állapotának bemutatására egynapos programot szervezett a Zselicben a Kaposvári Erdő felügyelőség. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényre az ország nyolc megyéjéből érkeztek szakemberek.

A hagyomány él. Régi gyakorlat, hogy az ország nagyobb régióinak szakemberei egy-egy tájon közös szemlét tartanak. Okulnak a látottakból, tapasztalatokat adnak és kapnak. Mondják: mindig megvolt ennek a maga haszna, jelentősége, már csak azért is, mert az erdőgazdálkodó felelőssége óriási! Sohasem a maga, mindig a következő generáció számára neveli az erdőt, s ha szép állományt kapott örökségbe, kötelessége, hogy ő is ilyet hagyjon maga után.

A mostani helyszíni bemutatónak azonban a korábbinál is nagyobb volt a jelentősége. Az erdővel, a gazdálkodással kapcsolatos problémák az utóbbi években megsokasodtak. Éppen napjainkban készül jó néhány kulcsfontosságú (föld-, erdő-, vadgazdálkodással kapcsolatos) törvény, fontos, hogy a szakemberek is, a törvényalkotók is tisztán lássák a valós helyzetet. A minisztérium erdészeti és faipari hivatalának megbízásából az erdőfelügyelőség azért hívta meg szemlére a pártok, a mozgalmak képviselőit, a vadászokat, a vadgazdálkodókat, hogy saját szemükkel győződjenek meg a helyzetről, véleményük kialakítását segíthesse a személyes tapasztalat.

Az erdők övezte, verőfényes tisztásra vagy hatvanan érkeztek az ország különböző részeiből. Az érdeklődés nagy volt, hiszen az ország erdőterületének egyti- zede itt van Somogybán, az élőfakészlet

tíz százaléka itt nevelődik, s ez a megye az ország legnagyobb fakitermelője.

— Nem véletlen, hogy az utóbbi három évben az erdőgazdálkodás helyzetét, problémáit három ízben is vizsgálták — mondta Szántó Gábor, az erdőfelügyelőség igazgatója. — Kétszer külső szakértői csoport, egyszer a megyei tanács.

A tények beszédesek, és könyörtelenek: az elmúlt huszonkét évben Somogybán tizenkilenc és fél millió köbméter fát termeltek ki, ebből a fatömegből tizenhat- millió köbméter erdei fatermék került a piacra. Emlékeztette a jelenlévőket Szántó Gábor: a piac mindig a rablógazdálkodás felé tolja az erdőgazdálkodókat. S ez nemcsak a ma piacára vonatkozik, hiszen több mint ötszáz évvel ezelőtt már Zsigmond király idejében fölismerték, hogy intézkedésekkel, rendeletekkel korlátokat kell állítani. Egy évszázaddal ezelőtt már erdőtörvény is született, és most ismét új törvények megalkotása előtt állunk.

— 4z erdőnek korunkban hármas funkciója van: gazdálkodási, környezet- védelmi és szociális-üdülési célokat kell szolgálnia. A harmónia megteremtéséhez kellenek az intézkedések, a korlátozások.

— Vagyis új jogszabályokra van szükség.

— Igen. De az említett hármas cél mellett emlékeztetnék egy negyedik, mindazokkal összefüggő tényre is. A

jogszabályok ezt sem hagyhatják figyelmen kívül. A somogyi erdők—a vadgazdálkodással együtt — tavaly a megyének mintegy három és fél milliárd forint bevételt hoztak, ebből egymilliárdnyi tőkés exporton értékesült. Nyolcezer embernek ad munkát ez az ágazat, vagyis ha „szűkös családban” gondolkodunk, legalább tizenöt-tizenhatezer embernek jelent megélhetést. Míg hallgattam a tényeket, arra gondoltam: a bajok orvoslása azért is fontos, hogy a jövő évezredben is „jó kenyéradó” maradhasson az erdő.

— Tízezer hektárnyi erdőfelújítással vagyunk adósak—jegyezte meg Szántó Gábor. — Az utóbbi másfél évtizedben a kívánatos negyvenötezerből csak harminckétezer hektár felújítását lehetett befejezettnek minősíteni.

— Mi az oka a növekvő adósságnak?

— Egyéni véleményemet mondom, lehet, hogy itt ezzel sokan vitatkoznak, de meggyőződésem: olyan mértékben felszaporodott az erdei nagyvad, a szarvas, a dám, a vaddisznó, hogy ezt már nem bírja az erdő. Itt, a Zselicben 1973—74- ben még 170 hektárra jutott egy szarvas, az utóbbi öt évben ez az arány már 62 hektárra szűkült.

Óriásiak és növekvő mértékűek az erdei vadkárokl Példázta ezt a cserénfai részen egy tízhektáros, 14 éves erdő, amelyet épp emiatt nem lehetett befejezett erdősítésnek minősíteni, de jól szemléltette a károkat Zselickisfaludon egy több mint 20 hektáros, öt-nyolc éves mesterséges erdősítés.

Ez a szemle messze nem olyan volt, mint ami á(talában „erről a műfajról” él a tudatunkban: a vendég érkezése előtt nagytakarítás, gondos eltüntetése minden helyteleníthetőnek. A valóságot akarták láttatni a maga reményt keltő és aggasztó mozzanataival együtt.

Faháncs, avar, apró ág roppant a lábunk alatt; jó volt mélyet lélegezni a tiszta levegőből, és elgyönyörködni a Zselic őshonos, sudár „legényeiben”, az ezüsthársas bükkösökben. Mert ilyen is adódott Szentbalázson, ahol természetes felújítással és tisztítással az egyik helyen tizenkilenc, a másik helyen huszonnégy évesek a fák. Ahol most nevelkednek, ott a hatvanas években százéves bükköst termeltek ki. Ezek a fák viszont már a jövő évezredének hoznak hasznot.

Vörös Márta Fotó: Kovács Tibor

SÁNCHARCOK