Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-18 / 46. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 18., hétfő Ötszáz dühös ember a búzaárról Az MDF véleménye: A parlament válasszon köztársasági elnököt Antall József interjú a Welt am Sonntagban A német—magyar kapcsolatok új minősége (Folytatás az 1. oldalról) A Nagy Ferenc József miniszternek címzett levél abból indul ki, hogy az idei búzafelvásárlási ár meghirdetésekor 15 százalékos inflációval számolt a kormány. Ma már tudjuk, hogy az infláció legalább 25 százalékos lesz. Ezen belül a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari anyagok árai legalább 30—35 százalékkal növekednek. — Ezeket a tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni — hangsúlyozza a levél. — Meggyőződésünk, hogy a kormány azért mérlegel csak 10 százalékos búzafelvásárlási áremelést, mert nem tájékozódott a valós helyzetről. A döntésben való késlekedés az ágazat és a. benne dolgozók leértékelése is. A megelőző években a termelési költségek mintegy kétszer gyorsabban növekedtek, mint a termelői árak. Ennek következtében a gabona jövedelmezősége az elviselhetőség szintje alá csökkent. Ugyanakkor az élelmiszerek fogyasztói ára a termelői és fogyasztói ártámogatás leépítése, az ipari eredetű költségek növekedése miatt nőtt. Az élelmiszerárak drágulásának tehát nem a mezőgazdaság a haszonélvezője. A gabonatermelők érdekeltségének fenntartásához a mérlegelt 10 százalékos áremeléssel szemben legalább 20 százalékos termelői áremelés kell. Az újabb 10 százalék mintegy hatvanfilléres kenyéráremelést indokolna. A kérdés még így is aktuális: miként lesz a kilogrammonkénti 6 forintos búzából esetenként kapható 15 forintos, de zömében 20—26 forintos kenyér? Az ez évi kenyerünk már megtermett — szól ezután a levél —, de az 1991. évi veszélyben van. Ennek elkerülése érdekében a búza hatósági fel- vásárlási árát 20 százalékkal kellene emelni. Az ágazat jövedelmezőségének javítása nélkül csökkenne a gabonatermelés. Ez alapjaiban rendítené meg a döntően gabonára és hústermelésre épülő 1,6 milliárd dolláros agrárexportot. A gabonaárak méltányos rendezését eddig még mindig a fogyasztói árak védelmére hivatkozva utasították el. Kétségtelen, hogy ennél a kérdésnél figyelembe kell venni a lakosság áremeléssel szembeni tűrőképességét. Ezzel egyidejűleg ki kell jelenteni: a mezőgazdaság többé nem vállalhat magára szociális szerepet. Az ágazat gazdasági helyzetének megrendülésével összeomolna a politikai stabilitás utolsó pillére is. Élénken kísértett még a tavalyi kombájnos demonstráció, még akkor is, ha a tiltakozásuk akkor nem vezetett eredményre. A mostani hangulatot néhány vélemény jól példázza: Deli Imre, a hajdúböszörményi termelőszövetkezet első számú termelésirányítója azt mondta: a határban szerencsére rend van, de most már a fejekben kellene rendet teremteni. Dr. Pallér Endre, a barcsi tsz elnöke, a Mezőgazdasági Dolgozók Országos Szövetségének társelnöke azt kifogásolta, hogy tavaly óta senki sem adott magyarázatot arra: hová tűnik az alapanyag és a késztermék közötti árkülönbség. Mezei János, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője ezekre is felelve azt fejtegette, hogy a tárca súlya örökséget vett át elődeitől, és nem jutott még el odáig, hogy a szükséges, már előkészített döntésekről határozzon. Véleménye szerint mindenképpen indokolt az étkezési búza árának 6500 forintra való emelése. Dr. Erdei Péter, a szegedi gabonatermesztési kutatóintézet igazgatója a búzatermesztés közgazdasági viszonyainak rendbetételét szorgalmazta, mert — állította —, számításaik szerint az öttonnás hektáronkénti termés még nem. nyereséges. Az országos átlag pedig ez alatt van. Zubor Zoltán, a Baranya Megyei Gabonaforgalmi Vállalat igazgatója szerint a GMV képtelen a felvásárlásokat önerőből finanszírozni. Baranyában 700 millió forint hitelre lesz szükség. Heinz Breuer, a Rajna-vidéki Düren szövetkezeti vállalkozásának igazgatója átfogó leckét adott az úgynevezett vertikális gabonakereskedelemről és -feldolgozásról. Elmondotta: 30 ezer hektárnyi a működési területük s ezen 105—120 ezer tonna gabonát vásárolnak fel. A termést hét raktárral négy nagymalom, 15 kisebb malom, egy keményítőüzem és több takarmánygyár dolgozza fel. A harminc hektáron nyolcszáz farm dolgozik. Az előadások után a szakemberek mondták el röviden a véleményüket. Felszólalásukból az ország kenyeréért való aggódás volt kiolvasható. A Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlése szombaton új elnökségi tagokat választott. Mint emlékezetes: két héttel ezelőtt, a gyűlés második munkanapján már megtörtént a választás, ám időközben kiderült, hogy a létszám megfogyatkozása miatt az eredmény érvénytelen volt. Ezúttal több mint kilencszázan szavaztak, s érdekes módon ugyanazok a jelöltek kapták a legtöbb szavazatot, mint az elmúlt alkalommal, nevezetesen: Bethlen István, Zacsek Gyula, Kiss Gy. Csaba, Medgyasszay László és Filó Katalin. így a korábbi tizennégyről tizenkilencre bővült az MDF elnökségének létszáma. A gyűlés egyik legfontosabb napirendi pontjaként a helyhatósági választások előkészületeivel foglalkoztak a küldöttek. Kara Pál belügyminisztériumi államtitkár-helyettes adott rövid tájékoztatást a készülő törvény- tervezetekről, majd megkez- dődhetetett a vita, amelyben sokan azt hangoztatták: hiba volt ilyen soká elnapolni a hely- hatósági választásokat, ugyanis még mindig a régi emberek állnak a tanácsok élén, s ez főleg vidéken meghatározza az emberek hangulatát, közérzetét. Sokan félnek még ma is, és a nap mint nap tapasztalható visszaélések miatt kételkednek a rendszerváltozás teljességében. A vita egy másik szakaszában a párton belüli egység kérdésével foglalkoztak a küldöttek. Többen hangoztatták: nem aggódnak amiatt, hogy szétszakad a párt, de arra is figyelmeztettek, a fölösleges, gyakran önös érdekből fakadó viták csak ártanak az MDF-nek. A legtöbb felszólaló aláhúzta: a Demokrata Fórum a sokszínűség pártja, amelyben helye van a nézetek széles körének, ugyanakkor nincs helye az anarchiának. A vitában előkelő szerepet kapott a sajtó, Az egyik küldött kifejezetten azt kérte, hogy az MDF is kapjon egy szeletet a sajtó tortájából. Mas úgy fogalmazott: a kormány szerezze vissza hivatalos lapját, a Magyar Hírlapot. A gyűlésen több határozati javaslatot is megvitattak, egyebek között arról döntöttek, hogy a párt negyedik országos gyűlését a helyhatósági választásokat követő egy hónapon belül, Somogybán szombat estig 15 518-an írták alá azokat az íveket, amelyek a köztársasági elnök népszavazással történő megválasztását szorgalmazzák. A Magyar Szocialista Párt kaposvári szervezete bejelentette: tovább folytatják-a gyűjtést, mert azt akarják, hogy a Magyár Köztársaság elnökét közvetlenül a lakosság válasz- sza meg. Közleményük szerint az aláírásokat az MSZP-tagok, más pártok, szervezetek tagjai, aktivistái és pártonkívüliek saját elhatározásuk alapján gyűjtik. ,,Az akció indításakor — pártunk etikai normái alapján—felhívtuk tagjaink, aktivistáink figyelmét arra, hogy a munkahelyeken ne gyűjtsenek — szól az MSZP kaposvári szervezetévasárnap reggel óta folyamatosan érkeztek az emberek a Parlament lépcsőjéhez, hogy aláírásukkal támogassák Király Zoltán és az MSZP akcióját. Az aláírásgyűjtéssel a kezdeményezők azt szeretnék elérni, azaz október végén, november elején rendezzék meg. Antall József, a párt elnöke zárszavában elsősorban az MDF-en belüli egység kérdésével foglalkozott, s ő is tett néhány elmarasztaló megjegyzést a sajtóval kapcsolatban. Mint mondotta, a magyar sajtóból időnként érdekes híreket lehet megtudni a Demokrata Fórumról, ezeknek csak egy hibájuk van, hogy soha nem történtek meg. A vita alaphangjához kapcsolódva hangoztatta: nem lehet állítani, hogy nincsenek ellentétek MDF-en belül, hiszen ez egy szabad politikai egyesülés, a népi-nemzeti, a liberális és a kereszténydemokrata nézeteket képviselők egyaránt megférnek benne. Ezek az irányzatok azonban nem egymás ellen vannak, ellenkezőleg, egymást erősítik, s a homogenizálódás irányába tartanak. Mindazok, akik hisznek a demokráciában, a jogállamiságban, a szabad piacgazdaságban, megtalálhatják helyüket a Demokrata Fórumban. A párt elnöke hosszasan elemezte a köztársaságielnök-vá- lasztással kapcsolatos kérdéseket. Mint mondotta, sehol a világon nincs olyan népszavazási törvény, mint amelyet nálunk az előző Parlament elfogadott. Abszurdum — tette hozzá —, hogy százezer ember aláírásával meg lehet kérdőjelezni a Parlament döntését. Úgy vélte, ehhez legalább félmillió — jogszerűen ellenőrzött — aláírás lenne szükséges. Magyar- országon — emlékeztetett a történelmi tényre — mindig is az Országgyűlés választotta meg az államfőket. Ha a szabadon választott Parlamentre fontos törvények elfogadását lehet bízni, akkor miért ne dönthetne az elnökválasztás kérdésében? Ez egyébként a képviseleti demokrácia értglme. Figyelmeztetett a közvetlen elnökválasztás veszélyeire is. Óvott attól, hogy a helyhatósági választások előtt újból széles körű politikai kampány induljon meg, s olyan indulatok feszüljenek egymásnak, amelyek akadályozzák a kormányzati munkát. Végezetül bejelentette, hogy a párt előző napi elnökségi ülésen egy ellenszavazattal úgy határoztak: a Magyar Demokrata Fórum a Parlament által történő elnökválasztás mellett foglal állást. nek közleménye. — Tettük ezt annak ellenére, hogy a törvény a munkahelyi aláírásgyűjtést nem tiltja! S ha mégis történt ilyen, akkor azt a demokrácia iránti vágy, a lakossági akarat gyors és határozott kifejezési formájának tekintjük.” Szorgalmazzák továbbra is, hogy ,,a parlament — a jelenleg hatályos alkotmány szerint — azonnal írja ki a köztársasági elnök lakosság általi megválasztását. Ez esetben ősszel, a helyhatósági választásokkal egyidőben — külön költség nélkül — a köztársasági elnököt is megválaszthatjuk. Amennyiben nem így történik, akkor az összegyűlt aláírásokkal népszavazást kezdeményezünk. A nép döntsön!" hogy ne a parlament, hanem közvetlenül a nép válasszon köztársasági elnököt. Király Zoltán délután 1 órakor az MTI munkatársának elmondta: valószínű, hogy már megvan a százezer aláírás. A magyar—német kapcsolatok különleges jellege évszázados gyökerekből táplálkozik, és jelenleg mindkét német állammal jók a kapcsolataink. Az egyesülés után legalább ezt a szintet szeretnénk megtartani. Véleményem szerint azonban nagyon is reális, hogy kapcsolatainkban egészen új minőséget érhetünk el, s ehhez az egyesült Németországban és a szabaddá vált Magyarországon minden korábbinál jobbak lesznek a feltételek—hangsúlyozta egyebek között a Welt am Sonntag című hetilapban tegnap megjelent exkluzív nyilat- kozában Antall József. A magyar miniszterelnök a jövő héten hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban. Az interjújában a kormányfő kifejtette, hogy látogatása során folytatni kívánja azokat az eszmecseréket, amelyeket az utóbbi időben vezető német személyiségekkel, elsősorban Kohl kancellárral megkezdték. Arra a kérdésre, hogy az erkölcsi méltatáson túlmenően kapott-e elismerést Magyarország azért, mert tavaly ősszel az első keleti tömbbeli országként szétvágta a vasfüggönyt, Antall József megállapította: a magyarok mindig rokonszenv- vel figyelték a németeknek az egységért és a megosztottság megszüntetéséért vívott majdnem reménytelen harcát. Az akkori döntést lényegében ez a körülmény határozta meg. Természetesen számolni kellett a politikai következményekkel is, amikor Magyarország átenged» te az NDK-ból érkező németeket. A körülmények úgy alakultak, hogy a magyar lépést szerte Európában kedvezően, elismeréssel fogadták. Az intézkedés hozzájárult az 1989-es esztendő földcsuszamlásszerű változásaihoz az NDK-ban, Csehszlovákiában és más országokban. A változások visz- szahatottak Magyarországra is, bátorítást jelentettek a békés rendszerváltozásra — mondotta. A miniszterelnök jelezte: a vasfüggöny megnyitása a ro- konszenv megnyilvánulásának valóságos hullámát indította el, ami a németeknél még ma is érezhető. így például az idegenforgalmi szakemberek eddigi előrejelzései szerint 1990- ben az NSZK-ból minden korábbinál több vendégre lehet számítani. Antall József kifejtette, hogy Magyarország a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kiTöbb mint ezer személyt tartóztattak le eddig Bukarestben, és a sebesülték száma meghaladja a félezret. A megvert és letartóztatott személyeket Bukarest határába szállítják, ahol gyűjtőtábort rendeztek be az egyik katonai laktanyában. A területet szigorúan őrzik, az elhurcolt egyetemisták szüleit sem engedik a közeibe, és a táborból csak az szivárgott ki, hogy a begyűjtötteket kínozzák és vallatják. Az internálótáborba hurcolták azokat a cigányokat is, akik bosszúból, mert a bányászok szétverték viskóikat, otthonukat, az elutazókat meg akarták támadni. A fejszékkel, láncokkal, botokkal, vasdorongokkal felszerelkezett 150—200 főnyi egyensúlyozott mérlegre törekszik, s ezt nem korlátozások útján akarja elérni. A mindkét irányú liberalizálás hónapjában átlagon felül, 32 százalékkal emelkedett. A magyar erőfeszítések azonban nem az egyszerű árucsere fokozására, hanem arra irányulnak, hogy az országot mind vonzóbbá tegyék a német beruházók számára. A kormányfő magyar belpolitikai kérdésekről szólva, kiemelte az őszi községtanácsi választások fontosságát a rendszerváltozás betetőzése szempontjából. Ezek során jöhetnek létre olyan valóban regionális önkormányzati szervek, amelyek felső utasítások nélkül képesek megszervezni a falu és a város életét. Az NSZK — mondotta—ezen a területen igen hasznos tapasztalatokkal rendelkezik, amelyeket Magyarországon szeretnének jobban megismerni és alkalmazni. Ugyanez vonatkozik a gazdaságra is, ahol tág teret kell biztosítani a szabad kezdeményezésnek és a piac értékrendjének. Magyarország eddig a legtöbb segítséget az NSZK-tól kapta, s ez jelentős tényező volt az átalakítási folyamatban. Megerősítette, hogy Horváth István bonni nagykövet hatáskörének Berlinre való kiterjesztésével a magyar diplomata lesz az első össznémet nagykövet, s ezzel Magyarország egy lépéssel előtte jár a többi országnak. — Magyarország — jelentette ki — fenntartás nélkül támogatja Németország újraegyesítését. A maga szerény eszközeivel eddig is hozzájárult ehhez, és a jövőben is ezt teszi, A nagykövet hatáskörének Berlinre való kiterjesztése a gyakorlatban megfelel a realitásoknak. A magyar kormányfő síkra- szállt az eljövendő egyesült Németország NATO-tagsága mellett, és hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy egy „leszerelt” vagy „semleges” Németország Európa és a világ számára lényegesen nagyobb bizonytalansági tényező lenne, mint a NATO-ba integrált Németország. Véleménye szerint az egységes Németország NATO- és Európa Közösségbeli tagsága, valamint az ebből következő kötelezettségek megfelelő biztosítékot nyújtanak ahhoz, hogy Németország szuverenitása a szomszédos országok és a földrész jogos biztonsági igényeinek veszélyeztetése nélkül teljesedhet ki. cigánycsoport autóbuszt kerített hatalmába, és az Északipályaudvarra vitette magát, ahol rendőrgyűrűbe ütközött. Más irányból érkezett csoportok is hasonló kelepcébe jutottak, így a bányászok megmeneküljek a vérbosszútól. Őrizetbe vettek két magyar nemzetiségű képviselőt is. Szilágyi Zsolt egyetemi hallgató, a képviselőház legfiatalabb tagja, és Zsigmond László mérnök Bukarestben, az egyetem épületének közelében a bányászok törvénytelen akciójának lett szenvedő alanya. Ügyükben tiltakozást jelentett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, elítélve a brutális és önkényes, teljesen törvénytelen akciót. Mészáros Tamás MANDELA AMSZTERDAMBAN Amszterdam: Hollandiába érkezett június 16-án Nelson Mandela. Az afrikai nemzeti kongresszus elnökét tízezres tömeg ünnepelte Amszterdam központi terén Az MSZP véleménye: Nem tiltja törvény Király Zoltán:Valószínű, megvan a százezer Letartóztatások Romániában
