Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-18 / 46. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 18., hétfő Ötszáz dühös ember a búzaárról Az MDF véleménye: A parlament válasszon köztársasági elnököt Antall József interjú a Welt am Sonntagban A német—magyar kapcsolatok új minősége (Folytatás az 1. oldalról) A Nagy Ferenc József mi­niszternek címzett levél abból indul ki, hogy az idei búzafelvá­sárlási ár meghirdetésekor 15 százalékos inflációval számolt a kormány. Ma már tudjuk, hogy az infláció legalább 25 százalé­kos lesz. Ezen belül a mezőgaz­dasági termelésben felhasznált ipari anyagok árai legalább 30—35 százalékkal növeked­nek. — Ezeket a tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni — hangsúlyozza a levél. — Meg­győződésünk, hogy a kormány azért mérlegel csak 10 százalé­kos búzafelvásárlási áreme­lést, mert nem tájékozódott a valós helyzetről. A döntésben való késlekedés az ágazat és a. benne dolgozók leértékelése is. A megelőző években a ter­melési költségek mintegy két­szer gyorsabban növekedtek, mint a termelői árak. Ennek következtében a gabona jöve­delmezősége az elviselhetőség szintje alá csökkent. Ugyanak­kor az élelmiszerek fogyasztói ára a termelői és fogyasztói ár­támogatás leépítése, az ipari eredetű költségek növekedése miatt nőtt. Az élelmiszerárak drágulásának tehát nem a me­zőgazdaság a haszonélvezője. A gabonatermelők érdekelt­ségének fenntartásához a mér­legelt 10 százalékos áremelés­sel szemben legalább 20 szá­zalékos termelői áremelés kell. Az újabb 10 százalék mintegy hatvanfilléres kenyéráremelést indokolna. A kérdés még így is aktuális: miként lesz a kilo­grammonkénti 6 forintos búzá­ból esetenként kapható 15 fo­rintos, de zömében 20—26 fo­rintos kenyér? Az ez évi kenyerünk már megtermett — szól ezután a levél —, de az 1991. évi ve­szélyben van. Ennek elkerülése érdekében a búza hatósági fel- vásárlási árát 20 százalékkal kellene emelni. Az ágazat jöve­delmezőségének javítása nél­kül csökkenne a gabonaterme­lés. Ez alapjaiban rendítené meg a döntően gabonára és hústermelésre épülő 1,6 mil­liárd dolláros agrárexportot. A gabonaárak méltányos ren­dezését eddig még mindig a fogyasztói árak védelmére hi­vatkozva utasították el. Kétség­telen, hogy ennél a kérdésnél figyelembe kell venni a lakos­ság áremeléssel szembeni tű­rőképességét. Ezzel egyidejű­leg ki kell jelenteni: a mezőgaz­daság többé nem vállalhat ma­gára szociális szerepet. Az ága­zat gazdasági helyzetének megrendülésével összeomolna a politikai stabilitás utolsó pillére is. Élénken kísértett még a tava­lyi kombájnos demonstráció, még akkor is, ha a tiltakozásuk akkor nem vezetett eredmény­re. A mostani hangulatot né­hány vélemény jól példázza: Deli Imre, a hajdúböszörményi termelőszövetkezet első szá­mú termelésirányítója azt mondta: a határban szerencsé­re rend van, de most már a fe­jekben kellene rendet teremteni. Dr. Pallér Endre, a barcsi tsz elnöke, a Mezőgaz­dasági Dolgozók Országos Szövetségének társelnöke azt kifogásolta, hogy tavaly óta senki sem adott magyarázatot arra: hová tűnik az alapanyag és a késztermék közötti árkü­lönbség. Mezei János, a Földművelé­sügyi Minisztérium főosztályve­zetője ezekre is felelve azt fejte­gette, hogy a tárca súlya örök­séget vett át elődeitől, és nem jutott még el odáig, hogy a szük­séges, már előkészített dönté­sekről határozzon. Véleménye szerint mindenképpen indokolt az étkezési búza árának 6500 forintra való emelése. Dr. Erdei Péter, a szegedi gabonatermesztési kutatóinté­zet igazgatója a búzater­mesztés közgazdasági viszo­nyainak rendbetételét szorgal­mazta, mert — állította —, szá­mításaik szerint az öttonnás hektáronkénti termés még nem. nyereséges. Az országos átlag pedig ez alatt van. Zubor Zoltán, a Baranya Megyei Gabonaforgalmi Válla­lat igazgatója szerint a GMV képtelen a felvásárlásokat ön­erőből finanszírozni. Baranyá­ban 700 millió forint hitelre lesz szükség. Heinz Breuer, a Rajna-vidéki Düren szövetkezeti vállalkozá­sának igazgatója átfogó leckét adott az úgynevezett vertikális gabonakereskedelemről és -feldolgozásról. Elmondotta: 30 ezer hektárnyi a működési terü­letük s ezen 105—120 ezer ton­na gabonát vásárolnak fel. A termést hét raktárral négy nagy­malom, 15 kisebb malom, egy keményítőüzem és több takar­mánygyár dolgozza fel. A har­minc hektáron nyolcszáz farm dolgozik. Az előadások után a szakem­berek mondták el röviden a vé­leményüket. Felszólalásukból az ország kenyeréért való ag­gódás volt kiolvasható. A Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlése szomba­ton új elnökségi tagokat válasz­tott. Mint emlékezetes: két hét­tel ezelőtt, a gyűlés második munkanapján már megtörtént a választás, ám időközben kide­rült, hogy a létszám megfogyat­kozása miatt az eredmény ér­vénytelen volt. Ezúttal több mint kilencszázan szavaztak, s ér­dekes módon ugyanazok a je­löltek kapták a legtöbb szava­zatot, mint az elmúlt alkalom­mal, nevezetesen: Bethlen Ist­ván, Zacsek Gyula, Kiss Gy. Csaba, Medgyasszay László és Filó Katalin. így a korábbi ti­zennégyről tizenkilencre bővült az MDF elnökségének létszá­ma. A gyűlés egyik legfontosabb napirendi pontjaként a helyha­tósági választások előkészüle­teivel foglalkoztak a küldöttek. Kara Pál belügyminisztériumi államtitkár-helyettes adott rövid tájékoztatást a készülő törvény- tervezetekről, majd megkez- dődhetetett a vita, amelyben sokan azt hangoztatták: hiba volt ilyen soká elnapolni a hely- hatósági választásokat, ugyan­is még mindig a régi emberek állnak a tanácsok élén, s ez fő­leg vidéken meghatározza az emberek hangulatát, közérze­tét. Sokan félnek még ma is, és a nap mint nap tapasztalható visszaélések miatt kételkednek a rendszerváltozás teljességé­ben. A vita egy másik szakaszá­ban a párton belüli egység kér­désével foglalkoztak a küldöt­tek. Többen hangoztatták: nem aggódnak amiatt, hogy szét­szakad a párt, de arra is fi­gyelmeztettek, a fölösleges, gyakran önös érdekből fakadó viták csak ártanak az MDF-nek. A legtöbb felszólaló aláhúzta: a Demokrata Fórum a sokszínű­ség pártja, amelyben helye van a nézetek széles körének, ugyanakkor nincs helye az anarchiának. A vitában előkelő szerepet kapott a sajtó, Az egyik küldött kifejezetten azt kérte, hogy az MDF is kapjon egy szeletet a sajtó tortájából. Mas úgy fogalmazott: a kor­mány szerezze vissza hivatalos lapját, a Magyar Hírlapot. A gyűlésen több határozati javas­latot is megvitattak, egyebek között arról döntöttek, hogy a párt negyedik országos gyűlé­sét a helyhatósági választáso­kat követő egy hónapon belül, Somogybán szombat estig 15 518-an írták alá azokat az íveket, amelyek a köztársasági elnök népszavazással történő megválasztását szorgalmaz­zák. A Magyar Szocialista Párt kaposvári szervezete bejelen­tette: tovább folytatják-a gyűj­tést, mert azt akarják, hogy a Magyár Köztársaság elnökét közvetlenül a lakosság válasz- sza meg. Közleményük szerint az aláírásokat az MSZP-tagok, más pártok, szervezetek tagjai, aktivistái és pártonkívüliek saját elhatározásuk alapján gyűjtik. ,,Az akció indításakor — pár­tunk etikai normái alapján—fel­hívtuk tagjaink, aktivistáink fi­gyelmét arra, hogy a munkahe­lyeken ne gyűjtsenek — szól az MSZP kaposvári szervezeté­vasárnap reggel óta folyama­tosan érkeztek az emberek a Parlament lépcsőjéhez, hogy aláírásukkal támogassák Király Zoltán és az MSZP akcióját. Az aláírásgyűjtéssel a kezdemé­nyezők azt szeretnék elérni, azaz október végén, november elején rendezzék meg. Antall József, a párt elnöke zárszavá­ban elsősorban az MDF-en be­lüli egység kérdésével foglalko­zott, s ő is tett néhány elmarasz­taló megjegyzést a sajtóval kapcsolatban. Mint mondotta, a magyar sajtóból időnként ér­dekes híreket lehet megtudni a Demokrata Fórumról, ezek­nek csak egy hibájuk van, hogy soha nem történtek meg. A vita alaphangjához kapcsolódva hangoztatta: nem lehet állítani, hogy nincse­nek ellentétek MDF-en belül, hiszen ez egy szabad politikai egyesülés, a népi-nemzeti, a liberális és a keresztényde­mokrata nézeteket képvise­lők egyaránt megférnek benne. Ezek az irányzatok azonban nem egymás ellen vannak, ellenkezőleg, egy­mást erősítik, s a homo­genizálódás irányába tartanak. Mindazok, akik hisznek a de­mokráciában, a jogálla­miságban, a szabad piacgaz­daságban, megtalálhatják he­lyüket a Demokrata Fórumban. A párt elnöke hosszasan ele­mezte a köztársaságielnök-vá- lasztással kapcsolatos kérdé­seket. Mint mondotta, sehol a világon nincs olyan népszava­zási törvény, mint amelyet ná­lunk az előző Parlament elfoga­dott. Abszurdum — tette hozzá —, hogy százezer ember alá­írásával meg lehet kérdőjelezni a Parlament döntését. Úgy vél­te, ehhez legalább félmillió — jogszerűen ellenőrzött — alá­írás lenne szükséges. Magyar- országon — emlékeztetett a történelmi tényre — mindig is az Országgyűlés választotta meg az államfőket. Ha a szabadon választott Parlamentre fontos törvények elfogadását lehet bízni, akkor miért ne dönthetne az elnökválasztás kérdésé­ben? Ez egyébként a képvisele­ti demokrácia értglme. Figyel­meztetett a közvetlen elnökvá­lasztás veszélyeire is. Óvott at­tól, hogy a helyhatósági válasz­tások előtt újból széles körű po­litikai kampány induljon meg, s olyan indulatok feszüljenek egymásnak, amelyek akadá­lyozzák a kormányzati munkát. Végezetül bejelentette, hogy a párt előző napi elnökségi ülé­sen egy ellenszavazattal úgy határoztak: a Magyar Demokra­ta Fórum a Parlament által tör­ténő elnökválasztás mellett fog­lal állást. nek közleménye. — Tettük ezt annak ellenére, hogy a törvény a munkahelyi aláírásgyűjtést nem tiltja! S ha mégis történt ilyen, akkor azt a demokrácia iránti vágy, a lakossági akarat gyors és határozott kifejezési formájának tekintjük.” Szorgalmazzák továbbra is, hogy ,,a parlament — a jelenleg hatályos alkotmány szerint — azonnal írja ki a köztársasági elnök lakosság általi megvá­lasztását. Ez esetben ősszel, a helyhatósági választásokkal egyidőben — külön költség nél­kül — a köztársasági elnököt is megválaszthatjuk. Amennyi­ben nem így történik, akkor az összegyűlt aláírásokkal nép­szavazást kezdeményezünk. A nép döntsön!" hogy ne a parlament, hanem közvetlenül a nép válasszon köztársasági elnököt. Király Zoltán délután 1 órakor az MTI munkatársának elmond­ta: valószínű, hogy már meg­van a százezer aláírás. A magyar—német kapcsola­tok különleges jellege évszáza­dos gyökerekből táplálkozik, és jelenleg mindkét német állam­mal jók a kapcsolataink. Az egyesülés után legalább ezt a szintet szeretnénk megtartani. Véleményem szerint azonban nagyon is reális, hogy kapcso­latainkban egészen új minősé­get érhetünk el, s ehhez az egyesült Németországban és a szabaddá vált Magyarországon minden korábbinál jobbak lesz­nek a feltételek—hangsúlyozta egyebek között a Welt am Sonntag című hetilapban teg­nap megjelent exkluzív nyilat- kozában Antall József. A ma­gyar miniszterelnök a jövő hé­ten hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban. Az interjújában a kormányfő kifejtette, hogy látogatása so­rán folytatni kívánja azokat az eszmecseréket, amelyeket az utóbbi időben vezető német személyiségekkel, elsősorban Kohl kancellárral megkezdték. Arra a kérdésre, hogy az er­kölcsi méltatáson túlmenően kapott-e elismerést Magyaror­szág azért, mert tavaly ősszel az első keleti tömbbeli ország­ként szétvágta a vasfüggönyt, Antall József megállapította: a magyarok mindig rokonszenv- vel figyelték a németeknek az egységért és a megosztottság megszüntetéséért vívott majd­nem reménytelen harcát. Az akkori döntést lényegében ez a körülmény határozta meg. Ter­mészetesen számolni kellett a politikai következményekkel is, amikor Magyarország átenged» te az NDK-ból érkező némete­ket. A körülmények úgy alakul­tak, hogy a magyar lépést szer­te Európában kedvezően, elis­meréssel fogadták. Az intézke­dés hozzájárult az 1989-es esz­tendő földcsuszamlásszerű változásaihoz az NDK-ban, Csehszlovákiában és más or­szágokban. A változások visz- szahatottak Magyarországra is, bátorítást jelentettek a békés rendszerváltozásra — mondot­ta. A miniszterelnök jelezte: a vasfüggöny megnyitása a ro- konszenv megnyilvánulásának valóságos hullámát indította el, ami a németeknél még ma is érezhető. így például az ide­genforgalmi szakemberek ed­digi előrejelzései szerint 1990- ben az NSZK-ból minden ko­rábbinál több vendégre lehet számítani. Antall József kifejtette, hogy Magyarország a kétoldalú ke­reskedelmi forgalomban ki­Több mint ezer személyt tar­tóztattak le eddig Bukarestben, és a sebesülték száma megha­ladja a félezret. A megvert és letartóztatott személyeket Bu­karest határába szállítják, ahol gyűjtőtábort rendeztek be az egyik katonai laktanyában. A területet szigorúan őrzik, az el­hurcolt egyetemisták szüleit sem engedik a közeibe, és a táborból csak az szivárgott ki, hogy a begyűjtötteket kínozzák és vallatják. Az internálótáborba hurcolták azokat a cigányokat is, akik bosszúból, mert a bányászok szétverték viskóikat, otthonu­kat, az elutazókat meg akarták támadni. A fejszékkel, láncok­kal, botokkal, vasdorongokkal felszerelkezett 150—200 főnyi egyensúlyozott mérlegre tö­rekszik, s ezt nem korlátozások útján akarja elérni. A mindkét irányú liberalizálás hónapjában átlagon felül, 32 százalékkal emelkedett. A magyar erőfeszí­tések azonban nem az egysze­rű árucsere fokozására, hanem arra irányulnak, hogy az orszá­got mind vonzóbbá tegyék a német beruházók számára. A kormányfő magyar belpoli­tikai kérdésekről szólva, ki­emelte az őszi községtanácsi választások fontosságát a rendszerváltozás betetőzése szempontjából. Ezek során jö­hetnek létre olyan valóban re­gionális önkormányzati szer­vek, amelyek felső utasítások nélkül képesek megszervezni a falu és a város életét. Az NSZK — mondotta—ezen a területen igen hasznos tapasztalatokkal rendelkezik, amelyeket Ma­gyarországon szeretnének job­ban megismerni és alkalmazni. Ugyanez vonatkozik a gazda­ságra is, ahol tág teret kell bizto­sítani a szabad kezdeménye­zésnek és a piac értékrendjé­nek. Magyarország eddig a leg­több segítséget az NSZK-tól kapta, s ez jelentős tényező volt az átalakítási folyamatban. Megerősítette, hogy Horváth István bonni nagykövet hatás­körének Berlinre való kiterjesz­tésével a magyar diplomata lesz az első össznémet nagykö­vet, s ezzel Magyarország egy lépéssel előtte jár a többi or­szágnak. — Magyarország — jelentette ki — fenntartás nélkül támogatja Németország újra­egyesítését. A maga szerény eszközeivel eddig is hozzájárult ehhez, és a jövőben is ezt teszi, A nagykövet hatáskörének Ber­linre való kiterjesztése a gya­korlatban megfelel a realitá­soknak. A magyar kormányfő síkra- szállt az eljövendő egyesült Németország NATO-tagsága mellett, és hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy egy „leszerelt” vagy „semleges” Németország Európa és a világ számára lényegesen nagyobb bizonytalansági tényező lenne, mint a NATO-ba integrált Né­metország. Véleménye szerint az egységes Németország NATO- és Európa Közösség­beli tagsága, valamint az ebből következő kötelezettségek megfelelő biztosítékot nyújta­nak ahhoz, hogy Németország szuverenitása a szomszédos országok és a földrész jogos biztonsági igényeinek veszé­lyeztetése nélkül teljesedhet ki. cigánycsoport autóbuszt kerí­tett hatalmába, és az Északi­pályaudvarra vitette magát, ahol rendőrgyűrűbe ütközött. Más irányból érkezett csopor­tok is hasonló kelepcébe jutot­tak, így a bányászok megmene­küljek a vérbosszútól. Őrizetbe vettek két magyar nemzetiségű képviselőt is. Szi­lágyi Zsolt egyetemi hallgató, a képviselőház legfiatalabb tagja, és Zsigmond László mérnök Bukarestben, az egyetem épü­letének közelében a bányászok törvénytelen akciójának lett szenvedő alanya. Ügyükben tiltakozást jelen­tett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, elítélve a brutális és önkényes, teljesen törvénytelen akciót. Mészáros Tamás MANDELA AMSZTERDAMBAN Amszterdam: Hollandiába érkezett június 16-án Nelson Mandela. Az afrikai nemzeti kongresszus elnökét tízezres tömeg ünnepelte Amsz­terdam központi terén Az MSZP véleménye: Nem tiltja törvény Király Zoltán:­Valószínű, megvan a százezer Letartóztatások Romániában

Next

/
Oldalképek
Tartalom