Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-02 / 33. szám

2

SOMOGYI HÍRLAP

1990. június 2., szombat

Önkormányzat, közkegyelem

KÖZLEMÉNY A KORMÁNY ÉJSZAKAI ÜLÉSÉRŐL

LEGYEN VAGY NE LEGYEN?

(Folytatás az 1. oldalról)

A kormány előterjesztése alapján a parlamentre vár a közkegyelmi rendelkezés törvényi szabályozása; a javaslatot sürgősségi indítvánnyal terjeszti az illetékes parlamenti bizottság a Ház plenáris ülése elé.

A kormány első olvasatban megtárgyalta a helyi önkormányzatokról szóló és az ön- kormányzati képviselőtestületek tagjainak, a polgármestereknek a választásáról készülő törvénytervezeteket. A miniszterelnök megbízta a belügy minisztert és az igazságügyi minisztert, hogy készítsék el az Országgyűlés bizottsága elé kerülő előterjesztéseket. A Minisztertanács szándéka szerint a helyhatósági választásokat

szeptember 23-án kell megtartani. A kormány tételesen áttekintette az előző kormány által létrehozott kormányszintű bizottságok, kollégiumok és tanácsok feladatait és összetételeit, határozatokat hozott ezek új miniszteri felügyeletére, egyesek fenntartására, mások átalakítására vagy megszüntetésére. Ennek során a Minisztertanács dr. Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét nevezte ki a Magyar Köztársaság képviselőjévé a KGST-ben, és dr. An- drásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási minisztert a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság magyar társelnökévé.

A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés módosítsa az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi törvény- erejű rendeletet. A tervezet szerint a jövőben a miniszterelnök helyett kijelölt miniszter felügyeli a titkosszolgálatok tevékenységét. A Minisztertanács egyúttal kinevezte Nagy Lajost a Magyar Köztársaság Nemzet- biztonsági Hivatalának főigazgatójává, dr. Dercze Istvánt a Magyar Köztársaság Információs Hivatalának főigazgatójává.

A Minisztertanács áttekintette a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó rendeleteket. Úgy foglalt állást, hogy a jövőben csak különösen indokolt esetben célszerű a korábbi jogszabályok nyújtotta lehetőségekkel élni. A kormány elrendelte, hogy készüljön részletes

elemzés az 1987 és 1989 között engedélyezett korengedményes nyugdíjazásokról.

A kormány javasolja a Parlamentnek, hogy atestület állapítsa meg á miniszterek és a kormányfő illetményét. A Minisztertanács saját hatáskörében június 1-jei hatállyal az államtitkárok személyi alapbérét bruttó 55 800 forintra, a helyettes államtitkárokét bruttó 52 000 forintra emelte.

A kormány határozott arról is, hogy az Országos Bányaműszaki Felügyelőség, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium feladatkörébe tartozzék. A Minisztertanács dr. Hárshegyi Frigyest kinevezte a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesévé, és több más személyi döntést hozott.

A Külügyminisztérium cáfolja a román hirt

Nincs közös kisebbségi tervezet

A Külügyminisztérium meglepetéssel értesült arról, hogy Románia azt állította: közös kisebbségi tervezetet kíván előterjeszteni a koppenhágai biztonsági és együttműködési értekezleten. Április végén kaptak ugyan egy szóbeli román értesítést, ám azóta ez ügyben a két fél között semmiféle tárgyalás nemfolyt.

A magyar külügyminisztérium egyébként szintén kidolgozott egy tervezetet a koppenhágai értekezletre, ezt — többek között — Bukarestbe is elküldték, ám a román fél még csak nem is válaszolt... A Külügyminisztérium véleménye szerint a két ország elképzelései között alapvető különbségek vannak. Románia elsősorban a kisebbségeknek az állammal szembeni kötelezettségeiről tárgyalna, Magyarország viszont komplex, garanciákat is nyújtó elképzelésekkel áll elő.

Egyúttal emlékeztetett arra is, hogytavalydecembervégén a kisebbségekkel kapcsolatos ügyekre is kiterjedő javaslatot nyújtott át a román félnek, Bukarest azonban erre sem válaszolt. Ezek alapján a két ország közös fellépése Koppenhágában illuzórikusnak tűnik.

Bush és Gorbacsov pénteken a Fehér Házban megegyeztek a békés célú atomrobbantások korlátozáséban, és egyezményt írtak alá arról, hogy a két ország az amerikai készletek húsz százalékában maximálja a vegyi fegyverek készleteit, és célul tűzi ki azok teljes felszámolását. Emellett a két elnök egy sor fontos, a kétoldalú kapcsolatokat érintő egyezményt is aláírt Tárgyalásaikat szombaton a Camp David-i elnöki pihenőhelyen folytatják, vasárnap pedig közös sajtóértekezletet tartanak.

kimmel Emil: végjáték o Fehér Házban

4. Kádár János színre lép

(A Központi Bizottság 1989. április 12-i ülésén váratlanul és hívatlanul megjelent Kádár János.)

A Központi Bizottság ülését én egy üvegablakon keresztül figyeltem — abban a stúdióhelyiségben volt, ott folyt a hang- rögzítés a jegyzőkönyvezés számára —, amikor egy óra körül kétségbeesett üzenetet kaptam. Kádár elvtárs kezelőorvosa telefonált, hogy a párt elnöke rájuk csapta az ajtót — mármint a feleségére és az orvosra—, és elindult, hogy bejön az ülésre. Közvetlen telefonon be lehetett szólni a terembe Major Lászlónak (aki tudvalevő, nemcsak szóvivő, hanem a KB- iroda vezetője is volt, ez utóbbi a magyarázata a forródrótnak). Felemeltem hát a telefonkagylót, és jeleztem neki, hogy vihar készül. Major azonnal tájékoztatta Grósz Károlyt a váratlan fejleményről, majd az ülésteremből kisietett hozzám. A forgóajtónál ketten vártuk Kádár Jánost, aki tőle igazán szokatlan, hatalmas tempóban érkezett. Üdvözöltük egymást, és felkísértük a szobájába. Látszott rajta, hogy rettenetesen fel van zaklatva, és nem csoda orvosának ijedtsége, aki több más társával együtt már napokkal korábban közölte: tekintettel á párt elnökének jelenlegi egészségi állapotára alkalmatlannak tartják elnöki feladatai ellátására. Egy-egy pohár ital mellett hármasban elkezdtünk beszélgetni. Major közben kiment, nogy újra tájékoztassa Grószt: Kádár János feltett szándéka, hogy részt vesz a

Központi Bizottság ülésén, és hozzá is akar szólni. Kettesben maradtunk Kádár Jánossal. Csak beszélt, és beszélt. Eszembe jutott első találkozásunk, illetve felidéződtek bennem a korábbi találkozások január—február kritikus napjaiban, amikor Kádár János a Politikai Bizottság ülésén akart részt venni. De akkor Grósz meg tudta győzni, hogy álljon ej ettől a tervétől, kímélje magát, és bízzon benne, hogy a gondokon majd csak úrrá lesz az új vezetés. Akkor velem üzent Grósznak: „Mondja meg neki, ne menjen el hosszabb időre külföldre, mert ezek itthon pucs- csot csinálnak.” Ezeken a beszélgetéseinken végig arról folyt a tanakodás, hogy eleget kell tenni az interjúkéréseknek. Arról, hogy melyik újságíró mit kérdezhet, s hogy ő mit válaszolna. Óriási volt benne a közlési vágy. Nem csoda, hiszen igazából ő még soha nem tárulkozott ki, és érezte, ez sürgőssé vált, mert ereje s ideje fogy...

, Kérdés (a továbbiakban K.): Érezte-e valóban felelősségét?

Válasz (a továbbiakban V.): Igen. Ezen az április 12-i beszélgetésen vagy tízszer vetette fel a saját felelősségét, de képtelen volt igazi konkrétumokat kimondani. Szinte úgy érezte az ember, hogy leblokkgl, mielőtt rátérne a lényegre. És ez volt érezhető végig abban az interjúban is, amely végül is hosszas huzavona után elkészült és a Magyarországban folytatásokban megjelent. Érdekes, hogy január végén, február közepén ugyanezeket nekem még a kérdések ismeretében sokkal összefogottabban mondta el. Amikor például közbekérdeztem, azt is elmesélte, hogy a ’68-as csehszlovákiai beavatkozás előtt Brezsnyev személyesen hívta őt fel telefonon, de később nem tartotta meg akkori ígéreteit, azt, hogy ha jelképesen részt veszünk a bevonulásban, akkor azt nem felejti el. Azt is megkérdeztem, hogy hova tűnt ő a következő hónapokban, hiszen akkoriban elterjedt, hogy háziőrizetben tartják, meghalt, s a Szovjetunióban tartózkodik, mindenki érezte, hogy a háttérben valami súlyos konfliktus van. Nem válaszolt rá. E beszélgetéseket még akkor, frissiben szintén elmondtam a már ismert rádiós kollégának, Martin Kovács Miklósnak. Lehet, hogy sok minden ismétlés lesz, különösen a Magyarország-interjúval egybevetve, de úgy érzem, ennek itt a helye. MKM.: Mi volt az a minden, amit a feltámadt közlési vágy felszínre hozott?

V.: Végig az interjút memorizálta, de nem interjút adott; készült rá gondolatai rendezésével. Aktuális kérdésekről akart beszélni, miközben visszanyúlt a múlthoz is. Most is kitűnt, hogy egészen kivételes módon foglalkoztatja a kis és nagy országok problémája. Ezt egy plasztikus mondattal ekként fejezte ki: egy kis ország a világ dolgaiért tulajdonképpen sokat nem tehet, de ha rosszul politizál, nagy skandalumot tud csinálni a világnak.

Élénken foglalkoztatták a gazdaság kérdései. Szólt a termékszerkezet-átalakítás általa valósnak vélt problémáiról is. Azt fejtegette, hogy Nyugaton a termékszerkezet átalakításában a gazdasági hatalom és a szakszervezetek milyen mérhetetlen módon össze vannak fonódva. Majd szólt a nyugati életmodell néhány összetevőjéről, amelyet szerinte nálunk misztifikálnak, nem érzékelnek reálisan.

MKM.: Hogy érzed, ez az egész Nagy Imre-ügy nyomasztja-e vagy tárgyilagosan tud beszélni róla? Mert sokan feltételezik, hogy ez igen nagy teher Kádár Jánoson.

V.: Nyomasztja is, foglalkoztatja is. Beszélgetéseinkben Nagy Imrét többször is említette. Maradjunk a témánál, és próbáljuk meg röviden áttekinteni Kádár János nézőpontjából.

Egyrészt bizonyítottnak tartja, hogy Nagy Imre végig együttműködött a hatalom megdöntésére irányuló erőkkel. Másrészt van egy okmány, ami tanúsítja, hogy mindent Nagy Imre kabinetje döntött el, nem pedig a demokratikusan kormányzó Minisztertanács. Amikor Andropowal közölték a kabinet döntését, hogy kilépünk a Varsói Szerződésből — amit ez az okmány bizonyít —, Andropov azonnal jelentette a főnökeinek, amit zokon vettek Nagy Imréék. De hát ez így volt természetes, jegyezte meg Kádár János, hogy Andropov oda jelentett, ahova neki jelentenie kellett.

(Folytatjuk)

Vélemények, elképzelések a Varsói Szerződés jövőjéről

Lengyelország a VSZ-t és a NATO-t a jelenlegi európai katonai egyensúly és biztonság, a határok sérthetetlensége garanciájának tekinti. A lengyel külpolitika egyelőre nem tartja időszerűnek sem a két katonai tömb felszámolását, sem pedig Lengyelország kiválását a Varsói Szerződésből. Szorgalmazza ugyanakkor a VSZ reformját. Varsó kezdettől az egységes Németország NATO-tagsaga mellett foglal állást.

Lengyelország mindaddig óvatos véleményt fog képviselni a VSZ és területén állomásozó szovjet egységek kérdésében, amíg úgy vélekedik, hogy nem teljesen tisztázott nyugati határainak végleges garantálása az egységes német állam által. Azt követően is kényes stratégiai helyzetben lesz Németország és a Szovjetunió szomszédjaként. így érthető, hogy egyre több lengyel politikai erő követeli a lengyel hadsereg megerősítését.

SZÓFIA:

Bulgáriában még az ellenzék sem szorgalmazza a Varsói Szerződés Szervezetéből való kilépést, s csaknem bizonyos, hogy a június 10-én és 17-én tartandó parlamenti választások után hivatalba lépő új kormány sem hirdeti meg a VSZ felmondását. Ezt elsősorban az ország földrajzi elhelyezkedésével, mindenekelőtt azzal magyarázzák, hogy Bulgária a NATO úgynevezett déli szárnyának országaival határos. Bulgária néhány évvel ezelőtt Görögországgal egyfajta meg nem támadási szerződést kötött, Törökországgal viszont rossz a viszony.

A hatalmon íevő Bolgár Szocialista Párt szerint egy korszerűsített, az egyenjogú partneri viszonyokra épülő Varsói Szerződésre van szükség, amely az európai biztonsági rendszerbe ágyazva működne. A bolgár ellenzék egyetért ezzel.

PRÁGA:

Az új csehszlovák vezetés kezdettől fogva a reálpolitika alapján közelíti meg a Varsói Szerződés problémakörét. Jirí Dienstbier külügyminiszter és Miroslav Vacekvédelmi miniszter egyaránt azt hangoztatja, hogy Csehszlovákia nem kíván kilépni a keleti katonai blokkból. A csehszlovák vezetés véleménye szerint akárcsak a NATO- nak, a Varsói Szerződésnek is a politikai jellegét és szerepét kellene erősíteni. A VSZ júniusi csúcstalálkozóján a csehszlovák vezetés e megfontolástól motiválva kívánja előterjeszteni javaslatát.

BUKAREST:

Románia fenntartja szövetségi viszonyát a Varsói Szerződésen belül. Változatlanul arra törekszik, hogy a két védelmi szövetség egyidejűleg szűnjön meg. Eddig nem vetődött fel,

hogy kilépjen a szövetségből. A jelenlegi bukaresti állásponl szerint a Varsói Szerződésnek a jövőben sokkal inkább a politikai együttműködést kell előtérbe helyeznie.

BUDAPEST:

Magyarország nem Szabac akaratából választotta a VSZ- tagságot — mondta Jeszenszky Géza külügyminiszter, s kétségesnek nevezte azt, hogy volt-e valaha a szervezetnek pozitív szerepe. A magyar kormány tisztában van azzal, hogy a VSZ olyan többoldalú szerződés, amit egyoldalúan nem lehet felbontani. így Magyarország minden partnerrel tárgyalni fog, például a többoldalú garanciákról, amelyekre a VSZ felbomlása után a kis országoknak nagy szükségük van.

MOSZKVA:

A szovjet vezetés nem számol a Varsói Szerződés rövid távú megszűnésével, s nem ejti kétségbe egyes tagországok kilépési szándéka sem, még ha érződik is bizonyos aggodalom a nyilatkozatok mögött. Moszkva ma elsősorban azzal érvel a VSZ fennmaradása mellett, hogy a szervezet feloszlása a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások megszakadását eredményezné.

A Szovjetuniót VSZ-ügyben leginkább az egységes Németországgal összefüggő kérdések nyugtalanítják. Egyelőre megingathatatlan az az álláspont, hogy Németország nem iehet a NATO tagja, mert ez felborítaná az európai egyensúlyt. A lehetséges megoldások egyike egy szokatlan képlet megvalósulása lehetne: azaz Németország mind a NATO, mind a VSZ tagja lenne. A kulcsszó mindezen kérdések kapcsán az új európai biztonsági rendszer megteremtése, amely fölöslegessé tenné a tömbök fennmaradását.

BERLIN:

— Az NDK szempontjából egyelőre nem téma a Varsói Szerződés felbomlása, illetve a szövetségi rendszerből való kilépés —nyilatkozta Rainer Ep- pelmann leszerelés és védelmi miniszter. Értésre adta, hogy a maga részéről szívből támogatja a magyar Országgyűlés szerdai ülésén elhangzottaknak azt a részét, amelyben megállapítást nyert: Magyarország perspektivikus célja, hogy egy összeurópai biztonsági rendszer részévé váljon.

A keletnémet védelmi miniszter szorgalmazta, hogy a magyar parlament külügyi bizottságában .elhangzottakkal ösz- szefüggő elképzelések, kérdések és problémák kerüljenek terítékre mind a Varsói Szerződés tagállamainak csúcstalálkozóján (PTT), mind pedig a VSZ védelmi minisztereinek júniusi találkozóján.

I

I

I

I

I

1

I

I

I

I

1

I

I

I

I

I

TELEFAX — TELEFAX — TELEFAX

CANON—SCHNEIDER tip.

Nem beruházás! Költség!

Béreljen a Zierhut Elektronik Szolgáltató Kft.-tői. Több készülék bérlete esetén kedvezmény! 3 év garancia!

Érdeklődni: Varga Zoltán ügyv.

Zierhut Elektronik Szolgáltató Kft. 7800 Siklós, Vak Bottyán u. 5. Telefqn, Telefax: 73/11-762.

(11 n»:s

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I