Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-16 / 18. szám

I. évfolyam, 18. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. május 16., szerda «v» r ‘ Törvényt fogadott e! az Országgyűlés az államtitkárokról Előtérben a szolgáltatások MEGVÉDIK A MAGYAR KISEBBSÉGEK JOGAIT Visszatért az Országgyűlés az egykori ne­hézkességhez. A tárgysorozat megállapításá­nak procedúrája több mint egy órát vett igény­be tegnap, elsősorban a sürgősségi kérelmek értelmezése miatt. A T. Ház elutasította az SZDSZ javaslatát, hogy sürgősséggel tárgyalják meg a Magyar Köztársaság kilépését a Varsói Szerződés­ből, azt viszont támogatta, hogy a szomszé­dos országokban élő magyar kisebbség jo­gainak védelme érdekében sürgősséggel tár­gyalják a másik SZDSZ-javaslatot. Egyetértettek a képviselők az állampolgár­ságuktól jogellenesen megfosztott szemé­lyek állampolgárságának posztumusz rende­zéséről. Nagy vitát váltott ki az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről kidolgozott tör­vényjavaslat. Ebben a pártok harca nyilvánult meg. A törvény végül tartalmazza, hogy a köz- igazgatási államtitkárt a parlamenti bizottság­nak meg kell hallgatnia. Megtárgyalták a szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatandó tárgyalások megkezdésére be­adott SZDSZ határozati javaslatot. A T. Ház úgy döntött, hogy e kérdésről majd a kormány döntsön. A T. Ház külön bizottságot állít fel az Axel Springer-Budapest Kft. magyarországi lapfel­vásárlásának kivizsgálására. Szabad György megbízott házelnök vezetésével néhény perccel 10 óra után kezdte meg munkáját az Országgyűlés má­jus 15-i plenáris ülése. Szabad György ismertette a benyújtott törvényjavaslatokat és egyéb indítványokat. Ezek napirendre kerüléséről témakö­rönként többször is szavazva határoztak. A tárgysorozat megállapításának procedúrája azért is hosszadalmassá vált, vett igénybe egy teljes órát, mert a sürgősségi kérelmek ér­telmezése, jogosságának el­döntése nem egyszer késztette szólásra a képviselőket, a leve­zető elnököt. Döntés az önálló indítványokról Az alkotmányügyi, törvény- előkészítő és igazságügyi bi­zottság sürgős tárgyalást kért az állampolgárságtól megfosz­tó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény mó­dosításával foglalkozó törvény- javaslatokról, illetve az államtit­károk jogállásának és felelős­ségének átmeneti szabályozá­sáról szóló törvényjavaslatról. A képviselők nagy többsége egyetértett az indítványok napi­rendre tűzésével. T ámogatták a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló tör­vényjavaslat napirendre kerülé­sét, ám az a soron következő, a május 22-én kezdődő ülésszak egyik témája lesz. A plénum ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről döntött. Szabad György emlékeztette a hona­tyákat, hogy az elmúlt ülésen Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) önálló indítványt nyújtott be a Magyar Köztársaság és a Var­sói Szerződés viszonyának rendezésére. A honvédelmi bi­zottság a napirendre tűzés kér­désében nem foglalt állást, a külügyi viszont támogatta a ja­vaslat fölvételét a napirendre, a sürgős tárgyalással azonban nem ért egyet. Vásárhelyi Mik­lós távollétében Demszky Gá­bor (SZDSZ) ismételten a sür­gősség fontosságáról igyeke­zett meggyőzni a képviselőket. A plénum az indítványt végül is napirendjére tűzte, a sürgőssé­gi kérelmet azonban 232 ellen- szavazattal, 106 igennel szem­ben elvetette. A képviselők egyetértettek viszont azzal, hogy Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) indítványát a szom­szédos országokban élő ma­gyar kisebbség jogainak védel­me érdekében sürgősséggel tárgyalják. A képviselők ugyancsak támogatták Fodor Tamás (SZDSZ) indítványát, amely a lapeladási ügyletek ki­vizsgálását szorgalmazza. Szabad György ezután to­vábbi képviselői önálló indítvá­nyokat terjesztett elő. Deme Zoltán (F) a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványról szóló minisztertanácsi rendelet hatá­lyon kívüli helyezését kezde­ményezi. Zsíros Géza (FKgP) a szervezett termőföld-eladáso­kat kifogásolja. Az elnök indít­ványozta, hogy e kérdések na­pirendre tűzéséről a következő ülésen döntsön a plénum. Az elnök bejelentette, hogy több képviselő kérdést kíván feltenni a keddi ülésnapon. A képviselők döntenek bizott­sági tagok választásáról, s vár­hatóan megalakítják az IPU magyar tagozatát. Hatalomátmentés a minisztériumok­ban Ezt követően rendkívüli ügy­ben, napirend előtti felszólalás­ra kért lehetőséget dr. Ómolnár Miklós (FKgP). Szerinte doku­mentumokkal alátámasztható hatalomátmentés folyik vezető minisztériumi tisztségviselők közreműködésével. Vélemé­nye szerirnt kft.-kbe, részvény- társaságokba mentik az állami vagyont, amelynek következté­ben az új minisztereket kiürült kassza fogadja több helyen. A minisztériumok jelentős részé­ben jogszabálymódosítási láz tört ki. A MÉM-ben tíz nap alatt 19 miniszteri rendeletet módo­sítottak — vélhetően az átmen­tést segítve. Ezért javasolta parlamenti vizsgáló bizottság felállítását, amely független szakértők segítségével feltárná a minisztériumokban történte­ket október 23-ától az új kor­mány hivatalba lépéséig. (Folytatás a 2. oldalon.) Pető Iván Egyre-másra hangzanak el a javaslatok különféle vizsgálóbi­zottságok létrehozására. S ha így megy tovább, rövidesen meg kell alakítani a vizsgálóbi­zottságokat kivizsgáló bizottsá­got. A javaslatok persze nem mindig aratnak osztatlan sikert. Rendre megfigyelhető, hogy miközben a vitatkozók görcsö­sen próbáltak konstruktívak Parlamenti tudósítóink jelentik A TÉT AZ ÚJ ÁLLAMMODELL Czoma László: Nem esett jól a telefonhívás Pető Iván: Nem értek egyet a 19-es szobrok minapi letakarásával Parlamenti somogyi párok lenni, többnyire csak a javaslat- tevő pártjának képviselői tap­soltak, míg a többiek csöndben ültek a helyükön. Az állampol­gárok számára is érzékelhető változásokat hozó döntések úgy látszik majd csak az új kor­mány megalakulása után szü­letnek. Egyelőre a legnagyobb tétje az új állammodell megte­remtését célzó vitának volt. E téma kapcsán figyelemreméltó gondolatokat fogalmazott meg Czoma László független képvi­selő, úgy ítélve meg, hogy az új parlament előbb akar dönteni részletkérdésekben, mint ahogy megismerné a kormány­zati struktúra működését. Honatyai aggályok — Két dolog zavart—mondta — az egyik az, hogy miközben még nem ismertük meg a mi­niszterek jogállásáról és fele­lősségéről szóló törvényterve­zetet, már az államtitkárok jog­állásáról akarunk dönteni. Ne­kem az volt az érzésem, hogy mindezt valamiért fű alatt kell így csinálni, miközben a kor­mányalakításhoz nem elenged­hetetlenül szükséges az állam­titkárokról a törvénytervezet el­fogadása. Szerintem ez azért kellett, hogy a miniszterhelyet­teseket föl lehessen menteni anélkül, hogy újakat nevez­nének ki. Az ilyen jellegű fel­adatokat ugyanis elvégeznék az államtitkárok, akikből há­romféle is lesz. Közülük például a politikai államtitkár helyettesí­tené a minisztert a parlamenti üléseken. E tisztség feladatai­nak meghatározásában zavart a törvényjavaslatnak az a mon­data is, hogy a politikai államtit­károk a politika kívánalmainak megfelelően dolgoznak. Óriási csapda, hiszen ezt még az öt­venes években sem modták... Szerencsére a tervezetnek e kitételét sikerült úgy módosíta­ni, hogy a törvényeknek megfe­lelően lássa el feladatát és ne a politika parancsai szerint. (Folytatás a 3. oldalon.) KFT. LETT A BALATONI MAHART Főidényben napi 96 járat közlekedik Kft.-vé szervezték a Mahart Balatoni Hajózási Leányvállala­tát. — Nagyobb lett ezzel önálló­ságunk és a felelősségünk egyaránt — mondta Szabó Sándor ügyvezető igazgató. — Megpróbálunk élni vele. Helyzetük ma rózsásnak nem nevezhető. Bár a vállalat összességében nyereséges, a személyhajózás, mely érdeké­ben Széchenyi István megala­pította a „céget", rendszeresen jelentős veszteséget termel. — Nem szabad önmagában vizsgálni az ágazat gazdasá­gosságát — vélekedett az igaz­gató. — Ha csupán azt néz­nénk, akkor hidakat sem lenne érdemes építeni a hídpénz megszüntetése óta — mégis szükség van azokra, ha előre akarunk lépni. S a most alakított kft. valóban új utakat keres boldogulása érdekében. Kapocs Ferenc személyhajózási üzemegység­vezető segítségével Szabó Sándor tájékoztatott azokról az elvégzett feladatokról, melyet a szezon minél sikeresebb lebo­nyolítása érdekében hajtottak végre. Az idegenforgalmi statiszti­kák szerint a Balaton partját pihenésül, kikapcsolódásul vá­lasztók számottevő része érke­zett eddig az NDK-ból, Lengyel- országból és Csehszlovákiá­ból. A fürdés, napozás mellett ők vették leginkább igénybe a Mahart szolgáltatásait is... — Megjósolni sem lehet, hogy a németkérdés megoldá­sa kapcsán miképp alakul az NDK-beli turisták száma — mondta az igazgató. — Nagyon kérdéses a cseh—lengyel ven­dégkör alakulása is. Mindemel­lett érezhető a hazai fizetőké­pes keresletcsökkenése. Mind­ez óriási problémákat okoz a személyszállításban. Ezért a tradicionális menetrendi szállí­tás mellett egyre inkább a minő­ségi szolgáltatások felé fordu­lunk. A Csongor és a Csobánc nosztalgiahajó mellett nemso­kára megkezdi munkáját a je­lenleg felújítás alatt álló Kelén is, mely a maga 100 évével föld­részünk, Európa legidősebb működőképes hajója. Elkezdtük a Révfülöp nevű vízibusz átépítését — Csepel helyett csendesebb üzemmódú és sokkalta gyorsabb Volvo- motorok hajtják majd. Fedélze­tére bárt és vacsoráztatásra alkalmas éttermet telepítünk. (Folytatás a 3. oldalon.) Keresik ■> a partnereket A Független Kereskedelmi és Iparkamara küldöttségének tárgyalásai Néhány hete adtunk hírt arról, hogy hónapokig tartó bírósági aktusok késleltették a Függet­len Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bejegyzését. Azóta sorra alakulnak a regionális szervezetek, a kamara vezetői pedig Nyugaton keresik azokat a partnereket, akik részt kíván­nak venni a magyar gazdasági életföllendítésében. A münche­ni eredményes tárgyalások után most Ausztriában járt a dr. Monostory Attila elnök által ve­zetett küldöttség. Saint-Pölten- ben az észak-ausztriai Keres­kedelmi és Iparkamarával, va­lamint a Hypobank vezetőivel megállapodott abban, hogy hamarosan konkrét, kölcsönö­sen előnyös együttműködési megállapodást írnak alá. Az első érdemi lépések a kamara nyugat-magyarországi szerve­zetét érintik: a turzimusban, ide­genforgalomban működik együtt a két szervezet. A Saint-Pölten-i megbeszélé­sen kezdeményezték magyar szakmunkások és menedzse­rek képzését, továbbképzését. Az osztrák tárgyalópartnerek támogatják az ott végzett szak­munkások ausztriai munkavál­lalását, egyelőre csak korláto­zott számban. Amíg a kamara vezetői Ausztriában tárgyaltak, itthon a nyugat-magyarországi szerve­zet létrehozta szakmai, szakér­tői apparátusát. Bojtor László elmondta: a vállalkozók részé­ről nagy az érdeklődés a kama­ra tevékenysége iránt, ezért szükség van a szaktanácsadás szélesítésére. A tárgyi feltéte­lek biztosítása után — várha­tóan a nyár közepén — széles körű szolgáltatással támogat­ják a kereskedelmi és iparka­mara tagjait. (Süli)

Next

/
Oldalképek
Tartalom