Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-16 / 18. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 16., szerda TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Ferenc MÉM államtitkár szerint, az általános vád nem igaz. Szabad György úgy ítélte meg, hogy mivel Ómolnár Miklós javaslata nem felel meg a formális önálló képviselői indítvány alaki követelményeinek, azt a házbizottsághoz továbbítja sürgős vizsgálatra. Visszaadott állampolgárság Vörös Vincze alelnök bejelentette: a honvédelmi bizottság a külügyi bizottsághoz hasonlóan — a napirendre tűzést támogatta, de a sürgős tárgyalással nem értett egyet. Az újabb napirend tárgyalása előtt Németh Miklós kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a szünet előtt az ügyvezető kormányt, annak egyes minisztériumait és tisztségviselőit súlyos vádakkal illette Ómolnár Miklós. Kérte a kisgazdapárti képviselőt: a konkrét ügyek megjelölésével adja át a szóban forgó dokumentumokat, hogy mielőbb megindíthassa a vizsgálatot. Hozzátette: a konkrétumok nélküli, csupán az általánosság szintjén mozgó vádakat sem elfogadni, sem visz- szautasítani nem tudja. A testület ezt követően rátért a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 1990. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A napirendet az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság képviseletében dr. Salamon László (MDF) terjesztette elő. A bizottsági előadó utalt arra, hogy a korábbi Ország- gyűlés a törvény megalkotásával a történelem régi tartozását törlesztette a haza méltatlanul megtagadott fiaival szemben. Ez azonban nem tekinthető tökéletes megoldásnak, mert a törvény csak az élő állampolgárok tekintetében rendelkezett: külön kérelemhez kötötte az állampolgárság visszaszerzését. Az elhunytak esetére nem tartalmazott egyértelmű rendelkezést. Ezt a hiányt pótolja a mostani törvényjavaslat. A képviselők 339 igen, 1 ellenszavazattal elfogadták a törvényjavaslatot. Az elfogadott módosítás értei-’ mében a törvény rögzíti, hogy az elhunyt személyek esetében hatálytalannak kell tekinteni a jogfosztó intézkedést, tehát magyar állampolgárságukat nem veszítették el. Ivóvízvezeték építése miatt a helyközi autóbuszjáratok megállóhelyét a szikvízüze- mi megálló helyett a Zalka Máté u. elején levő autóbuszmegállóhoz helyezzük át 1990. május 16-án, reggel 8 órától, várhatóan 1990. június 15-ig. DRV Somogy Megyei Üzemigazgatósága, Kaposvár (149162) V ______________/ Iv óvízvezeték építése miatt a helyközi autóbuszjáratok megállóhelye a szikvízüze- mi (Május 1. u.) megálló helyett a Hársfa u. 8. számú házzal szemben lesz ideiglenesen kialakítva, 1990. május 16-án, reggel 8 órától (várhatóan 1990. június 15-ig). DRV Somogy Megyei Üzem- igazgatósága, Kaposvár _____________________(149161) K étórás vita az államtitkárokról Két órán át tartó, olykor nem is konkrétan a törvényjavaslathoz kapcsolódó vita jellemezte, 25 vélt vagy valós vádakat, védekezéseket, ironikus megjegyzéseket és viszontválaszokat tartalmazó felszólalás kísérte az államtitkárok jogállásának és felelősségének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezet tárgyalását. Ez a törvényjavaslat az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság pénteki állásfoglalása alapján új változatban került a törvényhozók asztalára. Lényege — miként a bizottság előadója, dr. Balsai István (MDF) is vázolta—, hogy megszűnik a miniszterhelyettesi funkció, továbbá az a gyakorlat, hogy országos hatáskörű szerveket is államtitkárok irányítanak. Ezzel szemben lesz politikai (parlamenti), címzetes (a kormánybiztos és a tárca nélküli miniszter közötti), közigazgatási, valamint helyettes (minisztériumi) államtitkár. Míg az MDF a beterjesztett törvényjavaslat módosítás nélküli elfogadása mellett érvelt, az SZDSZ úgy vélte: kardinális kérdés számára, hogy az államtitkár-jelölteket is hallgassák meg a parlamenti szakbizottságok, illetve, hogy kinevezésük a szakminiszter javaslatára, de a miniszterelnök véleményezésével történjen. Végül is az SZDSZ — a Fidesz áthidaló javaslatát elfogadva — szűkítette módosító indítványát, csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a közigazgatási államtitkár kinevezése történjék az illetékes miniszter javaslatára — a miniszterelnök útján —, és csak a közigazgatási államtitkárokat hallgassák meg az illetékes parlamenti bizottságok. A plénum a tervezetet — az SZDSZ módosító javaslatával — 309 egyetértő szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodással elfogadta. Nagylelkű kisebbségi politikát A plénum ezután a szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot vitatta meg. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ), az önálló indítvány beterjesztője felszólalásában egyetértett a külügyi bizottság által végleges formába öntött határozati javaslattal, s elfogadhatónak nevezte az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság módosító javaslatait is. Véleménye szerint a magyar Országgyűlés késznek fog bizonyulni arra, hogy példát mutasson a térségben saját, türelmes, toleráns, nagylelkű kisebbségi politikájával. Azt kell felmutatnunk, hogy Magyarországot nem nemzeti önzés vezérli — noha a féltést, a gondot, az érzelmeket nem kívánjuk letagadni —, a kérdést demokratikus alapelvek alapján kívánjuk rendezni. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar Országgyűlés határozatával történelmi ajánlatot tesz szomszédainak. A vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül a határozati javaslatot támogatták, hangoztatva, hogy az új perspektívát tár az egész térség elé, újfajta kapcsolatok megteremtésére ösztönöz. A vitában az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nevében Baka András a módosító indítványokat terjesztette elő. Fontosnak tartotta, hogy a kormány ne csak a kétoldalú, hanem a regionális szerződések kidolgozásáról is kezdeményezzen tárgyalásoA Konzumbank Rt. értesíti ügyfeleit, hogy KONZUMBANK RT. ismét emelte a letéti jegy kamatát Az évi kamat már 25,5%. Vásárolható: a Konzumbank Rt. Kaposvári Fiókjában Kaposvár, Május 1. u. 7. [A kölcsönzőbolt mellett] (149148) A Parlamentben május 15-én folytatta munkáját az Országgyűlés. Képünkön, Horn Gyula, Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre és Német Miklós kát a szomszédos államok kormányaival. Az Országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatát, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság módosító indítványaival a plénum ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el. Vizsgálat a lap- privatizációról Több órás vitát váltott ki a következő napirendi pont témája, nevezetesen az Axel Springer-Budapest Kft. lapvásárlási ügyleteivel kapcsolatos előterjesztés. Abban a felszólalók többsége egyetértett, hogy bizottságot szükséges felállítani az ügy kivizsgálására, ám igencsak nagy volt a nézeteltérés a bizottság hatáskörére vonatkozóan. A vitában többen is megpróbálták a megyei lapok eladását összefüggésbe hozni az MSZP-vel, ám végül is úgy egyeztek meg a képviselők, hogy az MSZP vagyoni ügyeivel majd külön foglalkozik az Országgyűlés. A képviselők többsége a kulturális bizottság állásfoglalásával értett egyet, amely magában foglalja az SZDSZ alapindítványát és a Fidesz több módosító javaslatát is. A felállítandó bizottság hatásköre kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásainak kivizsgálására, s ezen belül is elsősorban az Axel Springer- Budapest Kft. ügyleteinek feltárására. A bizottság legkésőbb június 30-ig tesz jelentést az Országgyűlésnek. Kérdések — válaszok A sajtóügyek tárgyalása után kérdések kerültek a plénum elé. Varga Zoltán (MDF) az állami gépkocsik igénybevételével kapcsolatosan intézett kérdést az ügyvezető kormány elnökéhez, szóvá téve, hogy az egykori politikai elit tagjai jelenleg is korlátozás nélkül használják az állami tulajdonban lévő gépjárműveket. Németh Miklós válaszában egyértelművé tette: hatályos rendeletek szabályozzák az állami vezetők, illetőleg a nyugállományba vonult korábbi politikusok gépkocsihasználatát. Mint megjegyezte: a most távozó kormány az állami vezetők kiváltságainak körét — ezen belül az állami személygépkocsik használati jogát — jelentősen szűkítette. Ugyanakkor hozzátette: mielőbb szükséges az állami vezetők munkaviszonyának törvényi szabályozása, s ennek révén a visszaélések kiszűrése. A következő kérdést Takács Péteri, MDF) intézte Medgyessy Péter miniszterelnök-helyetteshez. A képviselő arra volt kíváncsi: van-e realitása annak, hogy Nagykálló térségében megépüljön a tervezett tranzitrepülőtér. Medgyessy Péter — a beruházással esetleg összefüggésbe hozható politikai érdekeltségét visszautasítva — a megnövekedett légi forgalomra hivatkozott, s szükségesnek vélte egy tranzitrepülőtér létrehozását. Kelemen József (MDF) az önvédelmi fegyverek birtoklásával kapcsolatban kérdezte Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkárt. A He.ves megyei 2. sz. választókerület állampolgárai nevében arról tudakozódott, hogy kiknél, milyen foglalkozásúaknál vannak még a lakosság körében önvédelmi célú fegyverek. Gál Zoltán válaszában elmondta: az elmúlt óv végén meghaladta a húszezret azoknak a száma, akiknek engedélye volt önvédelmi fegyver tartására. Az elmúlt hónapokban — a korábban ígérteknek megfelelően — megkezdődött a tartási engedélyek bevonása. Eddig mintegy négyezret vontak visz- sza, ily módon jelenleg valamivel több mint 18 ezer személy jogosult fegyverviselésre. A fegyverek mintegy 80 százaléka a fegyveres erők, testületek hivatásos állományába tartozó személyek, állami alkalmazottak birtokában van, a többi mezőőrök, pénzszállításra, pénzőrzésre vállalkozók biztonságát védi. Gál Zoltán bejelentette, hogy május 15-étől minden fajta engedély kiadása megszűnt, mert az alkotmánybíróság — véleménye szerint nagyon helyesen — hatályon kívül helyezte azt a belügyminisztériumi utasítást, amely az e tárgykörben készült, elég homályos jogszabály konkretizálásara született meg. Ez tehát azt jelenti, hogy Magyarországon fegyvertartási engedélyt önvédelmi célokra senki sem kaphat. Közölte azt is, hogy a Belügyminisztériumban elkészült az a törvénytervezet, amely e kérdést átfogó módon szabályozza. A javaslatot az új kormány rendelkezésére bocsátják, s az megfelelő időben, jelenlegi formájában vagy módosítva az Országgyűlés elé kerülhet. Rótt Nándor (KDNP) arra kért választ az állami számvevő- szék és a legfőbb ügyészség illetékeseitől: e két testület — az alkotmányban foglalt kötelezettségének eleget téve — foglalkozik-e az állami vállalati és a szövetkezeti vagyont károsító tevékenységekkel. A kérdésekre adott válaszokkal, csaknem fél nyolckor befejezte plenáris ülését az Ország- gyűlés. Az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: a parlament soron következő ülését az elnök május 22-én, kedden 15 órára hívja össze.
