Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-10 / 13. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 10., csütörtök Kiállításon Veronában, börzén Amszterdamban Holland vegyes vállalatokat keresnek somogyi ingatlanok hasznosítására A GYEKENYESI BANYA ÖNÁLLÓ AKAR LENNI Rögös a kavicsos út A haszon legyen azé, aki megtermeli. Manapság egyre inkább vezérlő elve ez a gazdálkodó egységek törekvéseinek. No persze, nem mindenkinek. A jelen viszonyok között nyereséget termelők már nem kívánják a „nagykalap” elvet szolgálni, mert a közösbe bevitt nyereségnek csak kis része szivárog vissza oda, ahol azt valójában megtermelték. Nagy József a Somogy Megyei Tariács vállalkozásszervezési irodájának vezetője Olaszországban, a Veronai Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon és Hollandiában, az Amszterdami Befektetési Szakbörzén járt, és üzleti tárgyalásokat is folytatott. — A két rendezvényen való részvételem más-más célú volt — mondta. A veronai kiállításon az Alpok-Adria Munkaközösségben részt vevő 5 magyar megye egy közös standdal jelent meg. A kiállításhoz kapcsolódó üzleti tárgyalásokon célunk elsősorban az volt, hogy potenciális gazdasági, üzleti partnereket keressünk. Azt tapasztaltam, hogy az olasz tőke érdeklődése erőteljes Magyar- ország iránt, az ebben rejlő lehetőségeket szeretnénk kihasználni. Az amszterdami kiállítás célja pedig elsősorban az volt, hogy ingatlanhasznosításainkhoz holland vegyes válla- latti partnereket találjunk. Annál is inkább, mivel hollandia a világ tőkebefektetői között az 5. he(Folytatás az 1. oldalról) — 1989. december 22-i sorsfordulót követő eseményekre a magyar és ezen belül a somogyi közvélemény érzékenyen reagált és szinte azonnal elindultak a segélyszállítmányok So- mogyból is. Hogyan fogadták ezt? — Nálunk az elmúlt évtizedben sok minden történt, amit mi székelyek is értelmetlennek tartottunk. A hetvenes évek stasz- tikái szerint — amikor Magyar- országon kezdeményezték az új gazdasági mechanizmust — nálunk az ipari termelés 18— 23—25 százalékkal emelkedett. Érdemes megnézni, hogy miért. A falvakból elcsábították a fiatalságot a városokba, hogy elnéptelenedjenek a kis települések. Ez a románosításnak egyféle változata volt. Tudatosan akarták megsemmisíteni és elszegényíteni az országot. A múlt év decemberében valóban rossz helyzetben voltunk. Az első segélyszállítmányokat Magyarországtól kaptuk. Engedje meg, hogy a táskámból elővegyem a statisztikát, mert gondoltam arra, hogy erre is kíváncsi lesz valaki. Április 25- ig Hargita megye 1234 tonna élelmiszert, 245 tonna ruhát és 800 tonna orvosi eszközt kapott a magyaroktól, Ausztriából, az NSZK-ból, Hollandiából, Svédországból és Norvégiából a Vöröskereszt, illetve a Máltai Lovagrend közreműködésével. Ma is folyamatosan érkeznek a segélyszállítmányok. Ennek örülünk. A segélyek azonban semmit sem oldanak meg... Mi most tanulni jöttünk. Köszönjük a könyveket és az újságokat is. A tanítás problémája azonban nem itt kezdődik. Nálunk csak a román nyelvű egyetemeken hirdettek állásokat a magyarlakta területekre. Aztán azt mondták, hogy azon a nyelven kell tanulni a gyerekeknek, amelyen a pelyen áll. Bár tapasztalataim szerint leginkább a Budapest érdekli őket, mi igyekszünk ajánlatainkkal megyénk vonzó lehetőségeire felhívni a figyelmet. A világkiállítás miatt a Balaton és vonzáskörzete kiemelt üzleti lehetőségekhez juthat. Partnereink leginkább a kastélyok és gyógyfürdők iránt érdeklődtek. — Miért a megyei tanács szakembere folytat gazdasági tárgyalásokat? — Korábban a külkapcsola- tok politikai és gazdasági téren is központi privilégiumok voltak. Az elmúlt néhány évben a megyék lehetőségei e téren bővültek — így az információk birtokában a gazdasági kapcsolatok kialakításában érdemi segítséget tudunk nyújtani a gazdálkodó szervezeteknek, a vállalkozóknak. Ha már kialakultak a valós piacgazdaság feltételei, akkor ilyen menedzser szerepre valószínűleg nem lesz szükség. — Milyen konkrét eredményeket vára tárgyalásoktól? dagógus tanít. Vagyis románul. Sok minden rendezetlen. De menjünk még tovább! Nálunk Hargitában féltucatnyi a szociális intézmény: árvaháztól az öregek otthonáig. Ezek is elhanyagoltak. Nagyon fontos ezeknek az intézményeknek a rendbetétele. A Vatra Romaneasca testvérszervezete Hargitában a Demokratikus Románok Ligája. Ez azt hirdeti, hogy a kulturális és etnikai érdekeket akarja megőrizni. Bár így lenne! Tény azonban, hogy nem szabad hagynunk sem a Vatra Roma- neascát, sem a Demokratikus Románok Ligáját privilégiumhoz juttatni. — Amikor Somogyba érkeztek — feltételezem —, konkrét elképzelések is voltak útipogy- gyászukban. — így van. Például nekünk gondunk, hogy a Székelyföld egy részén nem lehet fogni magyar tv adásait. Szeretnénk egy átjátszóadót építeni, ha ehhez a magyar kormány is hozzájárul. (Dr. Gyenesei István megjegyzése: a fonyódiak javaslatára támogatjuk az elképzelést, s ha kell, az adó építéséhez gyűjtést is rendezünk!) Gondunk, hogy egyetlen nemzetközi gyorsvonat sem érinti Hargitát, s a megyeszékhelyet, Csíkszeredát. Ez ügyben is vannak elképzeléseink, amit szeretnénk, ha a két ország vasútja megértéssel fogadna. Tárgyalni akarunk arról is, hogy székelyföldi gyerekek nyaralhassanak Magyarországon. Bízunk abban, hogy az idegenforgalmi kapcsolatok is erősödnek. Ez kölcsönös érdek. Mi most eljöttünk a testvérmegyébe. Gyenesei Istvánt és kollégáit meghívtuk a Hargitába. Júniusban ott folytathatjuk a párbeszédet. — Köszönjük a beszélgetést! Nagy Jenő — Az olas? kapcsolatok esetében a tárgyalások eredményeként 12 somogyi céget levélben kerestünk fel és tettünk ajánlatot olasz partnerekkel történő kapcsolatfelvételre. Úgy gondolom, hogy a konkrét üzletkötés már nem a mi dolgunk. Hollandiai bemutatkozásunk minden valószínűség szerint közvetett, majd később realizálódó eredménnyel zárult. Annál is inkább, mivel a holland üzletemberek a magyarországi lehetőségeket ezen a.kiállításon térképezhették fel először. Ezért is volt ,,Magyarország egy kihívás"a kiállítás címe. A lehetőségek adottak, nemcsak e két ország tekintetében. Természetesen a lehetőségeket csak akkor tudjuk kihasználni, ha megtanuljuk azt, amit az elmúlt évtizedekben nem kellett gyakorolni: a kulturált üzleti tárgyalásokat. Meg kell tanulni a „good will" — a gazdaság jó hírnév fontosságát és annak szellemében kell dolgozni. (Lamperth) Két hét múlva BNV Két hét múlva, május 23-án nyitja meg kapuit a beruházási javak vására, a Tavászi Budapesti Nemzetközi Vásár. A kőbányai vásárvárosban már javában készülnek a kiállítók. Bár a jelentkezők száma minden korábbinál magasabb, a jobb minőségű szolgáltatások biztosítására a Hungexpo BNV Igazgatósága csökkentette a kiállítási területet. A 9 napos rendezvényen több mint 1200 külföldi és csaknem 600 magyar kiállító kínálja, népszerűsíti majd termékeit. Három csurgói párt az érdemi beleszólást hiányolja Kifogásolja a csurgói tanács- vb eddigi magatartását a Kisgazdapárt, az SZDSZ és az MSZP helyi szervezete. A tanácsnak címzett levelükben azt teszik szóvá, hogy a döntés előkészítésében csak formálisan biztosították a részvételüket. Ezt azzal bizonyítják, hogy — megítélésük szerint — egyszer sem vette érdemben figyelembe véleményüket a tanács-vb. Ezért azt javasolják a tanácsnak: hozzon határozatot arról, hogy az önkormányzati választásokig a vb lehetőleg ne tárgyaljon szóbeli előterjesztéseket, a jegyzőkönyvekben pedig külön záradékban tüntessék fel az ülésen részt vevő pártszervezetek véleményét. Külön kérésre tegyék lehetővé azt is, hogy az egyes határozati javasElvitték a nyereséget A Kavicsbánya Vállalat gyé- kényesi üzemét sem az önállósulás divatjának szelleme csapta meg. Törekvéseik igencsak racionális elveken alapulnak. Túri László, a gyékényesi üzem vezetője elmondta; a kavicsbánya dolgozóinak már régi vágya hogy az üzem, kiszakadva a nagyvállalat kötelékéből — önálló életet éljen. Az Országos Kavicsbánya Vállalat kilenc üzeméből mindössze három termel nyereséget, tartja el a többit. Itt, Gyékényesen az utóbbi években átlagosan 30— 36 millió forint nyereség képződött, de volt olyan év, mikor 49 millió forint nyereséget értek el. A vállalat budapesti központja eddig csak beszélt az üzemi önállóságról, a gyakorlatban pedig teljesen más elveket követett. Központilag írtak elő szinte mindent. A megtermelt nyereség is mind Budapestre vándorolt, egy fillér sem maradt itt. Ez az irányítási stílus és módszer meghozta a maga „eredményét”. Húsz évesek a termelőberendezések, fejleszteni kellene, de nincs miből. Dolgozóink átlagos keresete bruttó 10 ezer forint havonta, s ezt nem kell külön minősíteni. — Nem kívánunk veszteséges üzemmé válni rövid időn belül, önhibánkon kívül. Ezért latok háttérinformációihoz is hozzájussanak a pártok megbízottai. A vb-ülések jegyzőkönyveiről másolatot kérnek, s lehetőséget arra, hogy a jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangszalagokat , meghallgassák. A három párt közös levélben azt is javasolta, hogy az önkormányzati választásokig ne hozzon a csurgói tanács a vb, illetve a tanácselnök olyan döntést, amely hosszabb távon érinti a várost anyagi, településpolitikai, vagy más szempontból: a testület és az apparátus csak ügyviteli feladatok ellátására szorítkozzon. Gál Endre tanácselnök: cselekvő együttműködésre van szükség Gál Endre Csurgó tanácselnöke ezt mondja a hárompárti állásfoglalásról: akarunk önállóan tevékenykedni. Az elkövetkező időszakban meg kell teremtenünk egy új üzem alapjait. Az itteni kavicskészlet több évtizedre biztosítja a munkát, a megélhetést, de a talponmaradáshoz gyors ütemben fejleszteni kell. A közösség kívánsága Az egész üzemi kollektíva támogatja törekvéseinket. Tehát, az önálló gazdálkodást nem az üzemvezető találta ki. Az Önállósulási törekvéseinket megfogalmazó okiratot a dolgozók döntő többsége aláírta, s ezt megküldtük a vállalati tanácselnökének. Első tapasztalataink szerint vállalatunk központjában e törekvés nem talált osztatlan örömre. Kisiván István, az üzem szakszervezeti titkára elmondta, hogy már négy—öt évvel ezelőtt felvetődött az önálló tevékenység gondolata, de azt rendre megtorpedózták. Kiszámoltam — mondta —, hogy 1984-től több mint 200 millió forint megtermelt nyereséget vittek el innen, a nagykalap elve szerint osztották azt fel, finanszírozva ezzel a veszteséges üzemeket. A bérek minden erőfeszítésünk ellenére alacsonyak maradtak. S nem volt számottevő beruházás, a géppark leromlott. — Azt gondolom, hogy ez nem más, mint az SZDSZ helyi képviselői (vagy képviselője?) által kezdeményezett kortesfogás. Ismereteim szerint mindegyik aláíró szervezetének országos programjában a korrekt együttműködésre való törekvés és nem a konfrontáció szerepel. Azt gondolom, hogy a hangzatos, főleg az alaptalan követelések ideje lejárt. Összefogásra van szükség a városért. De a városért! Nem olyan látszatot kell kelteni, amely azt sugallja, hogy begyepesedett, az élettől lemaradt, illegitim a tanács, a vb és a tanácsi vezetés (esetleg választóik) és az Istennek sem mozdulnának el a sztálini kövülettől...! Az aláíró pártok képviselőit azért hívjuk meg — a szervezetek Csurgón történt megalakulása óta minden alkalommal — a testület üléseire, hogy felkészült véleményükkel befolyásolják a döntéseket. Erre eddig A nagyvállalat vezetői tér mészetesen nem örülnek a ki válási szándéknak. Hiszen ha < nagyvállalat kötelékéből kiválil egy nyereséges üzem, az ve szélyezteti az egész vállala működését. Mi többször meg kaptuk ugyan a kiváló üzen címet, de ez csak erkölcsi el ismerést jelentett, s ennek fejé ben sem kívánjuk a továbbiak ban eltartani a vállalat veszte ségesen termelő üzemeit. Itt dolgozunk Gyékényesen gyermekeink itt járnak óvodá ba, iskolába, ám a tanácsa nem tudjuk anyagilag támogat ni. Ezt szinte szégyelljük. Vitathatatlan érvek Azt szeretnénk, hogy a meg termelt nyereség itt maradjon mi döntsünk annak felhasználó sáról, a nyereségadó pedig a itteni önkormányzatot gazda gítsa. Az önállóság felé vezető l buktatókkal van tehát kikövez ve. Mindezek ellenére az üzer kollektívája — mint az a beszé getésekből is kiderült — szint egyemberként kívánja a korát bi, gúzsba kötött álllapotot meg haladni. Érveik elvitathatatla nők. Ám mégsem lesz könnyű szakítás. De őszintén bízna benne, hogy sikerül. igényt tartottunk és így lesz ezi tán is. A befolyásolás azonba az érvek felsorakoztatását jf lenti, s nem diktálást. Abb< ugyanis elég volt! A háttéi információk a tájéke zódást és a vélemény megalí pozását szolgálják. Mindenrí tájékoztatást adunk, ami a véle ményalkotáshoz szüksége: csak kérni kell az információ mint ahogy az MDF helyi sze vezete ezt hosszú ideje tes: már. És megkapja nemcsa azért, mert ez így természete: hanem azért is, mert ez a köze érdekünk. Arra azonban íg sem lehet számítani, hogy mir denben egyetértünk majd. demokrácia a másik vélemi nyének tiszteletben tartását jelenti. Csurgónak nem villoi gásokra, hanem jószándéki cselekvő együttműködésre va szüksége, ez szolgálja a várc érdekeit. A csurgóiak többségi ben megvan ez a szándék é akarat! Kapcsolatépítők Csíkszeredáról Lengyel Jáno A VÁLASZTÁSOKIG LEGYEN CSAK ÜGYVEZETŐ A TANÁCSI?)
