Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-03 / 7. szám
SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 7. szám Ára: 4,30 Ft -------------KÖZÉLETI NAPILAP“-------------- 1990. május 3., csütörtök----------------------------------------------------------------------------------------------------------- --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—«r-T*-------------------------------------— M egalakult a többpárti parlament Megválasztották a tisztségviselőket — Törvénybe iktatták 1956 jelentőségét Göncz Árpád személyében új ideiglenes államfője van hazánknak, s az MDF—SZDSZ megállapodás értelmében ugyan ő rövidesen véglegesen is köztársasági elnöke lesz Magyarországnak. A megállapodás eredményeként viszont az SZDSZ-es államelnök mellé MDF-es — egyelőre megbízott — Ház-elnököt választott az Országgyűlés Szabad György személyében. Németh Miklós kormánya lemondott, szerdától csak ügyvezetőként van hivatalában. Az új kormányfő, miden várakozás szerint Antall József megbízására azonban a napirend szerint csak csütörtökön kerül sor. A szabadon választott, többpárti Parlament alakuló ülésének első napján hozott érdemi döntéseket ünnepi, egyben jelképesnek is tekinthető mozzanatok előzték meg, illetve kísérték: Varga Béla és Vörös Vince, majd Kéri Kálmán viharos múltunkra emlékeztető üdvözlő szavai éppúgy, mint az 1956 októberi forradalom jelentőségének törvénybe iktatása. Tegnap délelőtt 10 órakor megkezdődött az új, többpárti Országgyűlés alakuló ülése. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság — az ünnepi pillanatokban még — ideiglenes köz- társasági elnöke nyitotta meg a 43 év utáni első szabad, demokratikus választás eredményét tükröző Parlamentet. Ezt követően a képviselők közösen elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét Oszter Sándor színművész tolmácsolásában. Szűrös Mátyás ezután köszöntötte az új Országgyűlés díszvendégeit: Habsburg Ottót, az Európai Parlament Magyar- országgal foglalkozó bizottságának elnökét, s a kíséretében lévő Pedro Bofill alelnököt; a határokon kívül élő magyarság jelenlévő vezetőit, képviselőit: Varga Bélát, az 1946-os Nemzetgyűlés volt elnökét. Üdvözölte a magyarországi egyházak és hitfelekezetek megjelent vezetőit, képviselőit, továbbá a parlamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló vendégeit. Az ideiglenes köztársasági elnök a hivatalos program megkezdése előtt ellmondott megnyitó beszédében leszögezte: a szabad demokratikus választásokon a rendszerváltozás jegyében születeti új Országgyűlés ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Hazánkban politikai fordulat zajlik, új, reményteljes kor veszi kezdetét. Sokrétű társadalmi, politikai változások és folyamatok betetőzésének, új kezdetnek és egyben folytatásnak vagyunk a résztvevői, tanúi egy felgyorsult demokratikus menetben. Ami itt történik — minden akadály és nehézség ellenére — előremutató és korszerű, s ha jól tudunk élni a lehetőségekkel, ez az út elvezet a jól boldoguló, szabad, demokratikus Magyarország teljes fölépítéséhez, amelyben a nép akarata érvényesül. Szűrös Mátyás kifejtette: Manapság az állampolgárok leghőbb vágya, hogy mihamarabb véget érjen az alapvetően békés, ám feszültségekkel és emberi megpróbáltatásokkal terhes átmeneti időszak. Nagy munka vár az Országgyűlésre, amelynek egyáltalán nem lesz könnyű dolga. A választók bizalma és türelme azonban átsegítheti e testületet a kezdeti nehézségeken, s az összefogás erejével teljesítheti történelmi küldetését — mondotta, sok sikert kívánva a képviselőknek. Végezetül államfői megbízatásának lejártával köszönetét mondottt a bizalomért honfitár- Őrségváltás sainak, a népnek. GÖNCZ ÁRPÁD, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök 1922-ben Budapesten született. Jogi tanulmányait a Pázmány Péter Egyetemen végezte, 1944-ben doktorált. Az FKgP-ben kezdte politikai pályafutását, ahol a párt főtitkárának titkára volt, a Független Ifjúság budapesti szervezetét vezette, valamint felelős szerkesztője volt a Nemzedék című hetilapnak. Négy évig tanult a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ahonnan 1956 végén távolították el. 1958- ban a Bibó per másodrendű vádlottjaként ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre; 1963-ban amnesztiával szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író. Tagja az Irodalom Alapnak, 1989 végén megválasztották a Magyar írószövetség elnökének. 1983- ban József Attila-díjat kapott, valamint tulajdonosa a Wheat- land-díjnak is. Alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, az SZDSZ-nek és a Történelmi Igazságtétel Bizottságának. Jelenleg az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés alelnöke, megbízott elnöke Varga Béla: Magyarország Európához tartozik Ezután Varga Béla mondott beszédet. Bevezetőben köszönetét mondott azért, hogy 43 esztendő után ismét visszatérhetett hazájába és jelen lehet a magyar történelem új korszakának nyitányán. Majd így folytatta: — Köszönöm a Gondviselésnek, hogy megérhetttem népem sorsának jobbrafordulását. Köszönöm a meghívást. Köszönetem szól az Amerikai Egyesült Államok nagy népének, amely annak idején sok ezer magyar menekülttel befogadott, s megtisztelt azzal, hogy évekig ott képviseljem a magyar szabadság ügyét. Elismeréssel adózom a nagy orosz birodalom vezetőjének is, aki nagy államférfihez illően zárja be a kis magyar nép és ama nagy nép viszonyának legszomorúbb fejezetét. De legnagyobb köszönetem a magyar népé, amely szabad- ságszeretetét több mint négy évtized alatt őrizte oly módon, hogy anélkül a mai napig így eljutni nem tudott volna. A továbbiakban, a jövőről szólva, a magyar egység fontosságát elemezve, hangsúlyozta: Mohács után, az első világháború után, a második világháborút megelőzően és alatt a magyar egység hiánya, a lelkekben dúló polgárháború is hozzájárult nagy nemzeti tragédiánkhoz. Az egyéni kívánalmak, a politikai ambíciók, a világnézeti osztályharcok vagy faji ellenáégeskedések nem csak a nép lelki egységének ártanak vészesen. „Ne fecséreljük el ezekkel az ország nemzetközi hírnevét, amelyet 1956-ban, s az elmúlt év folyamán is elnyert!” — szólította fel a jelenlévőket, s rajtuk keresztül az ország lakosságát is, majd ígyfolytatta: ,,E történelmi pillanatban hírünk a világban talán másodrendű ügy. Nem cél, hanem következmény. Annak következménye, hogy mit tesznek a magyarok, a képviselők ebben az évekkel ezelőtt még alig elképzelhető történelmi helyzetben... (Folytatás a 2. oldalon) 1924. augusztus 4-én Aradon született. Az érettségi vizsgát azonban már Budapesten tett. 1950-ben fejezte be tanulmányait történelem-levéltár szakon az ELTE Bölcsészkarán. Az Országos Levéltárnak 1949-től volt munkatársa, 1954-től egyetemi adjunktus, 1956-től egyetemi docens, 1970-től pedig egyetemi tanár lett. A Magyar Tudományos Akadémiának 1982-től levelező tagja. A Magyar Demokrata Fórumban mint alapító tag 1987 óta fejt ki politikai tevékenységet. 1989-től az MDF Országos Elnökségének tagja. SZŰRÖS MÁTYÁS, az Országgyűlés alelnöke Püspökladányban született 1933-ban. Tanulmányait a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte. 1958-tól a Külügyminisztériumban dolgozott, majd a berlini magyar nagykövetség titkára. 1965-től az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa, majd hazánk berlini, később moszkvai nagykövete. Hazatérése után a KB Külügyi Osztályának vezetője, 1983-tól a KB titkára. 1985-től képviselő, 1989 márciusában megválasztották a Parlament elnökének. 1989. október 23- tól a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke volt. VÖRÖS VINCE, az Országgyűlés alelnöke Kisbicsérden született 1911-ben. 1935-ben lépett be a Kisgazdapártba. A Magyar Parasztszövetség alapító tagja, 1942— 44-ben alelnöke, majd 1945—48 között főtitkára volt. 1944—47 között képviselő. 1945-től három éven keresztül a Független Kisgazdapárt országos főtitkárhelyettese. 1947-ben egyik vádlottja az úgynevezett köztársaság-ellenes összeesküvésnek. Az 19^6-os forradalom idején Kovács Bélával újjászervezték a Kisgazdapártot. 1989-ben a kisgazdák országos elnökükké választották. E tisztséget 1990 április végéig töltötte be. PARLAMENTI TUDÓSÍTÓINK JELENTIK ,,A szabadság fényét ne sötétítse pártoskodás'* Varga Béla somogyiak között — Sajtótájékoztató az MDF—SZDSZ-megállapodásról A régi parlamentnek két év kellett, mire az egyhangú szavazások után megtanult érvelni és vitatkozni. Az új országgyűlés alakuló ülésére érkező most képviselők már a startnál rendelkeznek a harcosság képességével. A választási kampány során bizonyították, hogy erősségük a vita. Csak remélhetjük, hogy nekik viszont nem kell két év ahhoz, hogy megtanuljanak ésszerű kompromisszumokat kötni és pártállástól függetlenül egyet is érteni az egész nemzetet előre vivő lépésekben. Hasonló józanságra és felelős politizálásra intő gondolatokat többen is megfogalmaztak az ülésszak kezdetén. Mindenekelőtt, s legmarkánsabban, Varga Béla, a Nemzetgyűlés volt elnöke, az ülésszak díszvendége. — Az egység hangoztatása most nem lehet felületes szólam — mondta. — Hírünk a világban is függ ettől. Mohács 1848 és az első világháború után a második világháború előtt és alatt a magyar egység hiánya, a lelkekben dúló polgárháború is hozzájárult a nagy nemzettragédiákhoz. Ne fecséreljük el most is széthúzással az ország jó nemzetközi hírnevét. Mélyen kell beivódni annak a magyar tudatba, hogy hibáinkért most mi magunk vagyunk és leszünk felelősek. A bilincsek lehullásával együtt jár a magunkra, magunk által szabott emberi kötelesség. Olykor nehezebb szabadnak, mint rabnak lenni. A kibontakozó szabadság fényét ne sötétítse el a pártoskodás. (Folytatás a 3. oldalon) Alapfokú képesítést adó 40 órás számítógépkezelői tanfolyamot szervez IBM PC típusú berendezésekre, május végétől hetente 2—2 alkalommal, 8—12 óráig, illetve 14.30—18.30 óráig. A tanfolyam díja: Gyed-en lévöknek: 5000 Ft Egyéb jelentkezőknek: 6000 Ft tmm Jelentkezni 1000 Ft előleg befizetésével, a fenti címen. 'micnocEnTEn KFT. 7400 Kaposvár, Ady E. u. 7. Tel. és Telefax (82)11 (110738) 9—13. oldal