Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-03 / 7. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 3., csütörtök MEGALAKULT A TÖBBPÁRTI PARLAMENT (Folytatás az 1. oldalról) Mélyen be kell idegződnie a magyar tudatba, hogy hibáin­kért most egyedül mi magunk vagyunk és leszünk felelősek. Az emberi szabadság nem kö­rülmény, hanem feladat. A bi­lincsek lehullásával együtt jár a magunkra, magunk által sza­bott emberi kötelesség. Nehe­zebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni.” — mondotta. Varga Béla méltató szavak­kal szólt a magyar nép tehetsé­géről, figyelmeztetve ugyanak­kor, hogy ezt elhomályosíthatja a pártoskodás. A magyar nép büszkesége embersége legyen — hangoztatta. Tartsa tisztelet­ben nemcsak a más ember vé­leményét, hanem személyisé­gét is. Tudja megbocsátani mások vétkeit, érezvén és tudván a sajátjait. Ebből fakadhat az iga­zi önismeret és a magyar önbi­zalom. A magyar nép szellemé­ben és lelkében értékes, külö­nösen most, amikor talán a leg­nehezebb feladat a magyar szellem, a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar civili­záció megmentése, védelme, támogatása és ápolása az or­szág határain kívül élő, oly sokszor meggyötört milliónyi magyar életében. Kiemelte: minden magyar fej­ben és szívben tudatosulnia kell, hogy Magyarország Euró­pához tartozik, nemcsak föld­rajzi helyzete, hanem hagyo­mányai és gondolatvilága okán — ahogyan ezt 1000 évvel ez­előtt Szent István látta. Az európaiság gondolatát folytatva kifejtette: ami az or­szág házában ma történik, nem csupán negyvenegynéhány esztendőnyi fájdalmas fejezet vége, hanem a második ma­gyar ezerév kezdete is. S e második ezerév kezdetén már tudni kell, hogy az ország­alapítók nem a „Koppányok" voltak, és a pogányság nem­csak nyilas vagy sztálinista po­gányság formájában jelentke­zik — amelyektől már megsza­badult a magyar nép —, hanem ma az országot, Európát s ma­gát a Földet egy újabb, a ter­mészetromboló technikai po­gányság réme fenyegeti. Végezetül Varga Béla utalt emigrációba kényszerülésének körülményeire, hangsúlyozva: a nemzet érdekében munkálko­dott az elmúlt évtizedekben is, s egykori parlamenti elnöki tisztét most visszaadja a magyar népszuverenitás birtokosának, a magyar parlamentnek. Vörös Vince: egységes, életképes az ország Ezután Vörös Vince, az Ideig­lenes Nemzetgyűlés és a Nem­zetgyűlés volt jegyzője mondott beszédet. Mint mondta: megha- tottan szól azon az ünnepi na­pon, amikor először ülésezik az új, többpártrendszerű Ország- gyűlés, amelyet egy nép sza­badságharcának nevezhető szavazással hozott létre. Hoz­zátette: e nap jelentőségét, magasztosságát, fontosságát számára érzékletesebbé teszi, hogy élete során immár a har­madik alkalommal részese olyan eseménynek, amelynek célja a rossz, népelnyomó rendszer megváltoztatása. Ilyen törekvés bölcsőjénél volt ott 1944. december 21—22-én Debrecenben, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása­kor. Megemlékezett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrejöttéről, amelynek feladata a javarészt még háború dúlta országban az Ideiglenes Nem­zetgyűlés létrehozásának elő­készítése volt. A továbbiakban kifejtette, hogy mint az Ideiglenes Nem­zetgyűlés volt képviselője an­nak az 1944-es szózatnak az üzenetét is magával hozta a múltból erre a mostani ünnepé­lyes Országgyűlésre. Majd így folytatta: nem kisebb ennek az Országgyűlésnek a felelőssé­ge, mint amit 1944-ben Debre­cenben vállaltak. Az Ország­gyűlésben a nép bizalmából most helyet foglaló képviselők­nek egy akarattal, összefogás­sal, mint a nemzeti akarat kifeje­zőinek, birtokosainak kezük­be kell venniük a súlyos helyzet­be sodort ország ügyeinek inté­zését. Ennek az Országgyűlés­nek kell megmutatnia a kiveze-* tő utat a jelenlegi nehéz helyzet­ből — hangsúlyozta. Végezetül a koalíciós időszakban derékba tört 1944-es Ideiglenes Nem­zetgyűlés törekvései közül a képviselők figyelmébe ajánlot­ta: mutassák meg a világnak, hogy ez az ország egységes, életképes, s minden erőnket fel­használjuk azon népek megér­tésének és bizalmának elnyeré­sére, amelyek mellénk kíván­nak állni, segíteni, támogatni szándékoznak bennünket. Kéri Kálmán: meg kell tanulni ismét magyarnak lenni A házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztá­sáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képvi­selő körjegyzőként látja el. így Szűrös Mátyás a korelnöki fel­adatok ellátására a 89 eszten­dős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Munkáját az alig 23 eszten­dős Glattfelder Béla—ő egyéb­ként a legfiatalabb parlamenti képviselő —, továbbá Szetényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás es Wachsler Tamás felváltva segí­ti; mindnyájan a Fidesz képvi­selői. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az alakuló ülésig benyúj­tott 383 megbízólevelet—man­dátum vizsgálat céljából — a korelnök és a körjegyzők ren­delkezésére bocsátottá. Ezután nagy taps kíséreté­ben lépett az elnöki pulpitusra Kéri Kálmán, továbbá Glattfel- der Béla és Wachsler Tamás. A korelnök köszöntő beszédében felidézte életpályáját, történel­mi áttekintést adva az idestova egy évszázadról, attól kezdve, hogy „I. Ferenc József apostoli királyunk uralkodásának idején felöltötte a katonai egyenruhát”. Napjaink súlyos gazdasági és politikai helyzetét érintve az idős politikus egy égető problé­mára hívta fel képviselőtársai figyelmét. Mint mondotta: olyan helyzetet kell teremteni, amely­ben a magyar anyák érdemes­nek, sőt kötelességüknek tart­ják, hogy szüljenek, hiszen a népesség fogyásának megállí­tása az egyik legfontosabb fel­adat. A felhalmozódott adósságál­lomány kapcsán rámutatott: ezeket az összegeket csak abból lehet visszafizetni, amit mi magunk megtermelünk. Eh­hez pedig meg kell tanulnunk jobban dolgozni! — mondotta. — Ám elengedhetetlen az egyetértés is; az hogy ne szen­vedjenek hátrányt az emberek vallási, faji, származási vagy osztálykülönbségek miatt. Ugyancsak szükségünk van barátokra, mind a nagy- mind a kishatalmakra, közöttük ter­mészetesen szomszédainkra — hangoztatta Kéri Kálmán. Elismeréssel szólt a magyar külpolitika legutóbbi eredmé­nyeiről, s reményét fejezte ki, hogy az ország a jövőben is ugyanezen az utón, a megbé­kélés úján halad tovább. — Meg kell tanulnunk ismét magyarnak lenni, mert az elmúlt évtizedekben sajnos az a felfo­gás uralkodott, miszerint az egy párthoz való tartozás fonto­sabb, mint a magyarsághoz tar­tozás —jelentette ki.—Alig van magyar öntudatunk, pedig büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk! Ezer éve élünk itt, sok-sok pusztítást, katasztrófát elszenvedett ez a nép, de mindenkor tudott újat teremteni. Most megbékélés kell, aminek egyik föltétele, hogy azok, akik az elmúlt évek­ben jogatalanságokat szenved­tek, erkölcsi és anyagi jóvátétel­ben részesüljenek — mutatott rá. A korelnök végezetül köszö­netét fejezte ki a kormánynak, amely emelt fővel távozhat, hi­szen tagjai büszkék lehetnek arra, amit teljesítettek — mon­dotta és jókívánságait tolmá­csolta az uj törvényhozásnak. Ezt követően az Országgyű­lés közfelkiáltással elfogadta az alakuló ülés tárgysorozatát, amelyre egyébként aparlamen- ti pártok frakcióvezetői és a füg­getlen képviselők megbízottja tett javaslatot. Az alakuló ülés napirendje 1. a.) Az Országos Választási Bizottság beszámolója a kép­viselőválasztásról. b.) A Belügyminisztérium megbízott vezetőjének be­számolója az országgyűlési képviselői választások megszervezésével és lebo­nyolításával kapcsolatos ál­lami feladatok végrehajtásá­ról. 2. Mandátumigazolás. 3. Bejelentés a pártok képvi­selőcsoportjainak megalakí­tásáról, vezetőjük, továbbá a független képviselők megbí­zottjának személyéről. 4. Az Országgyűlés tisztség­viselőinek megválasztása. 5. Az Országgyűlés megbí­zott elnökének kijelölése. 6. A Minisztertanács lemon­dásának bejelentése. 7. Az 1956 októberi forrada­lom és szabadságharc jelen­tőségének törvénybe iktatá­sáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 8. Nyilatkozattervezet az Eu­rópai Parlamenthez való csatlakozás szándékának kinyilvánításáról. 9. Bejelentés a kormányalakí­tási megbízásról. 10. Az Országgyűlés állandó és külön bizottságainak meg­alakításáról szóló ország- gyűlési határozattervezet megtárgyalása. 11. A képviselők tiszteletdíjá­nak és költségtérítésének ideiglenes szabályozásáról szóló országgyűlési határo­zattervezet megtárgyalása. Rendben lezajlottak a választások A választások országszerte rendben, a legteljesebb nyilvá­nosság mellett zajlottak le, tu­datos jogsértés, szándékos rendzavarás nem történt. Egye­bek között e fontos megállapítá­sokat rögzítette az Országos Választási Bizottságnak a kép­viselőválasztás tapasztalatai­val foglalkozó írásos beszámo­lója, amelyet a parlamenti kép­viselettel rendelkező pártok ja­vaslatára készített el az OVB. A már elfogadott tárgysorozatnak megfelelően Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke rövid szóbeli kiegészítőt mondott. Hangsúlyozta: a be­számoló nem tartalmazhatja a választások végleges eredmé­nyét, mert elkészültekor — ki­lenc nappal ezelőtt — még két jogorvoslati eljárás volt folya­matban. Az OVB feltehetőleg csak a jövő héten lesz olyan helyzet­ben, hogy a Magyar Közlöny­ben nyilvánosságra hozhatja a választások hivatalos eredmé­nyét. A választások állami felada­tainak megszervezése, techni­kai lebonyolítása, valamint a szavazat-összeszámlálás mi­kéntje biztosította a választá­sok törvényességét — ez derült ki Gál Zoltán belügyminisztériu­mi államtitkár írásos beszámo­lójából. Megtudhatták a képviselők, hogy a választások költségei az előzetes adatok szerint várha­tóan túllépik az 500 millió forin­tot; az összeg mintegy 50 millió­val haladja meg a tervezettet. • A választási tapasztalatok írásos összegzéséhez a beter­jesztő .Gál Zoltán államtitkár nem kívánt szóbeli kiegészítést fűzni, így az elnöklő Kéri Kál­mán bejelentette: négy körjegy­ző képviselőtársával együtt mandátumvizsgáló bizottság­ként megkezdik a képviselők megbízóleveleinek vizsgálatát. Esküt tettek a képviselők A hosszúra nyúlt szünet után az elnöklő Kéri Kálmán bejelen­tette, hogy a mandátumvizsgá­ló bizottság befejezte munkáját. Ezt követően az elsőnek meg­választott öt képviselő megbízottja, Andrásfalvy Ber­talan tett jelentést az Ország- gyűlésnek a korelnök és a kör­jegyzők megbízólevelének vizsgálatáról, megállapítva, hogy azok kifogástalanok. Kéri Kálmán beszámolt arról, hogy a körjegyzőkből és a korel­nökből álló mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizte a 379 kép­viselő megbízólevélét és a vá­lasztási jegyzőkönyveket. En­nek alapján megállapította, hogy azok mindegyike megfelel a törvényben előírtaknak. Sze- lényi Zsuzsa körjegyző felol­vasta a 379 képviselő nevét, majd a parlament tagjai 349 igen szavazattal igazolt képvi­selőknek ismerték el társaikat. Ezután a képviselők letették az ünnepélyes esküt, amelynek szövegét Deutsch Tamás kör­jegyző olvasta. A korelnök bejelentette: a parlamenti pártok megalakítot­ták képviselőcsoportjaikat. A Magyar Demokrata Fórum An­tall Józsefet, a Szabad Demok­raták Szövetsége Tölgyessy Pétert, a Független Kisgazda- párt Torgyán Józsefet, az MSZP Pozsgay Imrét, a Fiatal Demokraták Szövetsége Or­bán Viktort, a Keresztényde­mokrata Néppárt Füzessy Ti­bort választotta a csoport veze­tőjévé. A független képviselők megbízottja Fodor István lett. Ezután az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasz­tása következett. A képviselők 99 százaléka egyetértett azzal, hogy a pártfunkciók és a függet­len képviselők megbízottja elő­zetes megállapodásának meg­felelően a T. Háznak 3 alelnöke és 8 jegyzője legyen. Az elnöklő Kéri Kálmán emlékeztetett arra, hogy a pártcsoportok és a füg­getlen képviselők korábban megállapodtak a jelölés elvei­ben, miszerint a legnagyobb parlamenti párt, az MDF jelölné az Országgyűlés elnökét, aki egyben az ideiglenes köztársa­sági elnöki teendőket is ellátja, három alelnökére pedig az SZDSZ, a Független Kisgazda- párt és az MSZP tesz javasíatot. Utalt arra, hogy a megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy két párt a fentiektől eltérő egyez­ségre jusson egymással, ha azzal nem sérti más párt pozí­cióját. E lehetőséget kihasznál­va az MDF és az SZDSZ olyan megállapodást kötött — amint arról már tájékoztatták a sajtó képviselőit —, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően az SZDSZ állít jelöltet a házelnöki posztra, az MDF pedig az egyik alelnök személyére tehet javas­latot. A nyolc jegyzői helyre az előzetes tárgyalások eredmé­nyeként a Fidesz és a Keresz­ténydemokrata Néppárt 2-2, a többi párt pedig 1-1 személyt jelölt. Ezután a korelnök ismertette a jelöltek névsorát. Mivel a házszabályok szerint a jelölés­re csak a pártfrakciók vezetői, illetve a független képviselők megbízottja jogosult, a jelölő­listát Kéri Kálmán lezártnak te­kintette, s a titkos szavazás ide­jére szünetet rendelt el. Megválasztották a tisztségviselőket A szünet után Kéri Kálmán ismertette a szavazatszedő bi­zottság jelentését. Az Ország- gyűlés tisztségviselőire 379 szavazatot adtak le, ezek közül 370 volt érvényes. A Tisztelt Ház felállva, taps­sal köszöntötte Göncz Árpádot (SZDSZ), a parlament újonnan megválasztott elnökét, akire 339-en voksoltak. Mint ismere­tes, az alkotmány értelmében ezzel Göncz Árpád lett az ideig­lenes köztársasági elnök. Az Országgyűlés alelnökévé választották Szabad Györgyöt (MDF) 348 szavazattal, Vörös Vincét (FKgP) 358 szavazattal és Szűrös Mátyást(MSZP), 353 szavazattal. (Áz Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét Szabad György tölti be.) Az Országgyűlés jegyzője lett Balázs István (MDF) 365 igenlő szavazattal, Kóródi Má­ria (SZDSZ) 368, Bárdos Ba­lázs (FKgP) 370, Bossányi Ka­talin (MSZP) 362, Glattfelder Béla (Fidesz) 368, Trombitás Zoltán (Fidesz) 367, Balogh Gábor (KDNP) 368 és Tóth Sándor (KDNP) 370 szavazat­tal. A megválasztott tisztségvise­lőknek elsőként Kéri Kálmán korelnök gratulált, majd átadta az elnöklést Göncz Árpádnak, továbbá segítőinek, Glattfelder Béla és Balogh Gábor jegy­zőknek. Göncz Árpád: megőrzőm a bizalmat Göncz Árpád az elnöki emel­vényre lépve kijelentette: — Bizalmat visszaadni nem lehet; bizalmat csak elveszíteni lehet. Éppen ezért mindent el­követek annak érdekében, hogy az Önök bizalmát meg­őrizzem. Ezt követően — a frakcióve­zetők megállapodása értelmé­ben — Göncz Árpád javaslatot tett az Országgyűlés megbízott elnöknek személyére. Indítvá­nyozta, hogy az elnöki teendők ellátásával az Országgyűlés az MDF jelöltjét, Szabad György professzort bízza meg. A képvi­selők ezt 356 egyetértő szava­zattal elfogadták. A megbízott elnökké válasz­tott Szabad György átvette az elnöklést Göncz Árpádtól. Kö­szönetét mondva képviselőtár­sainak, reményét fejezte ki: a parlament tagjai segítik őt ab­ban, hogy jó eszköze legyen a népszuverenitás érvényesülé­sének. (Folytatás a 3. oldalon) Varga Béla üdvözli a képviselőket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom