Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-08 / 11. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 8., kedd Időszerűtlen még az új alapszabály SOMOGYI HORGÁSZOK MEGYEI KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSE NŐK REFORM-ISKOLÁJA / / / / OHOM ES KATANGKAVE Két határozatot fogadott el, s két ajánlást, Somogy horgászegyesületeinek küldöttközgyűlése a hét végén. A felszólalók megyénk közel tizenhatezer horgászát — negyvenöt egyesület tagságát — képviselve tárták a fórum elé a gondokat, és higgadtan mérlegelve vitatták meg tennivalóikat. Külön határozat igényli az országos szövetségtől a Balaton horgászkezelésbe vételének további szorgalmazását. A Balaton sorsa, az egyesületek tevékenysége, a horgászmozgalom szervezeti telepítése, a Mohosz új alapszabálytervezete és a megyei intézőbizottság munkája volt a központi téma a negyvenöt somogyi égésűiét küldöttének kaposvári tanácskozásán. A vitához jó alapot adott a Mohosz megyei intézőbizottságának munkáját összegező írásos beszámoló; ezt Száler Endre, az IB titkára egészítette ki a közgyűlések tapasztalataival. A horgászok száma megyénkben —cáfolta a borús jóslatokat— tovább növekszik (tavaly 15 968 volt), s négy új egyesület alakult. Á horgászke- zelésü vizek területe azonban számottevően nem gyarapodott. A „túlnépesedett egyesületek gondjai szerteágazóak" az intézőbizottság rendszeres kapcsolattartása segíti munkájukat. A halfogás — az üzemterv szerinti gazdálkodás egyik fontos mutatója—az egyesületi vizeken számottevően nőtt az utóbbi években. (1989-ben 96 635 kg volt.) Ugyanez mondható el az IB kezelésében lévő Desedáról is: itt a tavalyi összes fogás 66 258 kg, s ez 2265 kg- mal több az 1988 évinél. A somogyi egyesületiek 1989-ben mintegy ötmillió forintot fordítottak halasításra; az intézőbizottság kezelésében lévő vizekbe 2 millió 172 ezer forint értékű hal került. A naplók összesítése szerint a somogyi horgászok fogásai átlaga 23,2 kg. (Az országos átlag 19,02 kiló.) Megjegyzendő: a somogyi egyesületeknek 40 százalékában a fogás jóval magasabb a megyei átlagnál; a legtöbb balatoni HE fogási átlaga azonban lényegesen kisebb. A balatoni halasítás — amelyben súlyos milliókat képvisel a területi jegyek ára, a Mohosz-támogatás, a „horgászpénz” — azonban erősen nyugtalanító. A Balatoni Halgazdaság (a halászati jog birtokosa a tavon) a múlt évben tíz vagonnal (100 000 kg) kevesebb halat helyezett ki, s ezt — a tervek szerint — márciusban kellett volna pótolnia; a somogyi részen telepítendő öt vagonnyi pontynak azonban csak kis hányada került a vízbe. A felszólalók, elsősorban a balatoni egyesületek küldöttei—többek között Háry László (DRV, Siófok), Harai Károly (Balatonlelle), Horváth Lajos (Marcali), Somos Ferenc (Siófoki HE) — hosszan sorolták a tóparti gondokat és a horgászokat sújtó visszásságokat. A halászati üzemterv ugyanis a BHG-re is kötelező (volna!). Várnagy József (Siófok) hivatkozva a 80-as évek balatoni kutatásaira, amelyet a Mohosz hárommillió forinttal támogatott, a telepítés és visszafogás ellentmondásaira hívta föl a figyelmet. Egyöntetű a vélemény: „a balatoni rablógazdálkodás már kritikán aluli”. A vitában szót kérők ismét hangsúlyozták: az elkerített, lezárt partszakaszok ellenőrizhetetlenek, ezért az orvhalászok búvóhelyei. Gondok vannak a Nyugati-övcsatornán; a horgászhelyek megközelítése, a csónakhasználat, a fegyelmi helyzet... Élesen kritizáltak a küldöttek az országos szövetség elhamarkodott intézkedéseit, a területi jegyelosztás visszásságait. A vita összegezésében Kosa Ferenc, az intézőbizottság elnöke javaslatot téve, a nagyobb figyelmet és gondosságot hangsúlyozta; a Balatonnal való törődés — tekintettel az idegenforgalomra — nem partikuláris, hanem nemzeti, sőt európai ügy. A küldöttközgyűlés és a Mohosz alapszabály-tervezetét végülis időszerűtlennek ítélte. Az esedékes új halászati (horgászati) törvény figyelem- bevételével készülhet majd csak új alapszabály. Ha Feri bácsi, a portás benyit az alkalmi konyhába és megkérdezi: No kislányok, mit főztek ma? — akkor biztos a siker. Feri bácsit érzékeny orra akkor csalogatja a kaposvári Kilián művelődési központ kuktaképzőjébe, ha az ínycsiklandó ételek illata már a huzatos portáspultig „lopakodik". — Mindig megdicsértem őket a kóstoló után azért, hogy legközelebb még finomabbat készítsenek — mondja huncutkás mosollyal és kedvesen integet a vizsgáról távozó fehércselédek után. A reformkonyha-tanfolyam tíz résztvevője szombaton délután sütötte-főzte a február közepétől megtanult különlegességeket a kalória- és fehérjeszegény, de vitamindús ételeket. Az alkalmi konyhában — ahol két villanytűzhely, mosogató és edény várta a hétvégeken négy órán át együtt tüsténkedőket — mindenki tudta a dolgát. Sz. Keczeli Ágnes, a tanfolyam vezetője néha adott csak egykét jótanácsot a cserfes fehércselédeknek. — A tanfolyamot az igények alapján szerveztük meg a házban, Máté Anita segítségével— mondja. Amit a kezdetkor befizettünk, azt el is fogyasztottuk. A tematikát én állítottam össze, egy korábbi életreform-tábor- ban szerzett tapasztalataim alapján. Az évekig tartó szorongató betegségtudatom leküzdésének egyik hatásos módját is megleltem a reformtáplálkozásban. L. Szabó Tünde megyei főépítész naplójában minden receptet, tapasztalatot rögzített. A különböző, hasznos gyógynövényeket, mint a vérehulló fecs- kefü,-a medvehagyma, vagy a cickafark, diáklányos precizitással bele is préselte a recep- tes könyvbe. Pillanatok alatt világosít föl a reformkonyha előnyéről. Azt is megtudom, hogy az Öhöm olyan pásztorétel, melyet nem szabad kevergetni, csak rázni. Azt, hogy a lédús gyümölcsökből úgynevezett lényerő edényben préselhetjük ki a vitamindús italokat, s a húsételeket teljesen száműzték. A sztár: a szója. A piskóta egyik fontos alapanyaga pedig a kukoricadara lett. — A savképző és a lúgos ételek megfelelő arányát mindig be kell tartani — magyarázza —, miközben illatos katángkávéval * kínál. — Tejszínt? — kérdezi. — Tejszínt?!!! No, de hát a reform... mi lesz akkor a reformmal? — hebegek, mert éppen az „áttérés” gondolatát melengetem. — Ha egy hónapig ilyen ételeket fogyaszt valaki, akkor egyszer minden lelkiismeretfurda- lás nélkül megengedheti azt a kis tejszínt — hallom a tanfolyam vezetőjét. Reszelt alma, reszelt sárgarépa, dejó, zabpehely, méz, citromlé, mazsola. Mindezt összegyúrjuk, majd kókuszreszelékbe forgatjuk — magyarázza a legfiatalabb résztvevő, a 16 éves Kulcsár Tünde. A barcsi diáklány már otthon is bevezette — több-kevesebb sikerrel — a reformétrendet. Simon Dénesné a Ka- postervtől, Zag Józsefné pedig a Balaton Füszérttől járt el szombatonként a foglalkozásokra. Simonná öt gyermekével és férjével szeretné elfogadtatni az új ízeket, hétvégi házuk kertjében pedig már a biokertészetről szerzett tapasztalatait is kamatoztatja. Az asztalon mindenféle jó: túró- és gyümölcstorta, mandulával díszített, almás szója- kagyló. — Mit sütöttek ma, kislányok? — kukkant be Feri bácsi a búcsúfalatozóra. Őt már sikerült „megfőzni”. — S ha a lányok—asszonyok igyekeztét otthon is támogatja a külcsín, meg egy kedves mosoly, akkor talán még a férjek is reformkonyhapártiakká válhatnak. Várnai Ágnes Kurucz Ferenc A társadalmi szervezetek nyilvántartása Talány 18,50-ért Találtam konzervdobozba zárt, cukor nélkül sterilizált, sűrített tejet. Magyarországon, magyar abc-ben, magyar pulton. Örültem neki. Régi „betegségem", hogy a kávét tejjel (tejszínnel, tejkrémmel) iszom, — de cukor nélkül. Ez a 320 grammos a Délker forgalmazásában megjelenő sűrítmény hűtőszekrényben akár egy évig is eláll — vagyis kifejezetten számomra találták ki. Forgatom a dobozt: ahol a címkén virágok között a tehénke szerepel, ott találtam egy emblémát, amely tudatja velem, hogy ezt a terméket a Kompexim AG Zürich-Svájc készítette. Máris két dobozzal a kosárba teszek, mert ami tehénnel, tejjel kapcsolatos és svájci, az nekem egyből garancia! Vesztemre tovább olvasom amit a dobozon olvasni lehet, — és a másik oldalon mit látok? „Szovjet sűrített tej”, alatta: Tiszta tömeg 320 g. Fogyasztói ár... Ft. OETI eng. szám 2169/1989. Most akkor mi van a dobozban ? Szovjet tej, vagy svájci tej? Vagy maga a doboz ludas a keveredésben? A dobozt készítették a Szovjetunióban vagy a tejet, vagy a magyar szövegű címkét nyomtatták pontatlanul? Egyáltalán: milyen sűrített tejet töltök én a kávémba ?! 18,50-ért nem rossz talány. (A helyes megfejtők között tíz adag Kompexim AG Zürich- Svájc Szovjet sűrített tejeskávét sorsolok ki! (Vörös) Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. sz. törvényalapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel, nem rendelkezőszervezetei — tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint—társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. A társadalmi szervezet megalakulását követően köteles kérni a bírósági nyilvántartásba vételét. — A szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság veszi nyilvántartásba, mégpedig nem peres eljárás során, soron kívül hozott határozatával. Atörvény kötelezővé tette azt is, hogy ha a társadalmi szervezet neve, székhelye megváltozik, vagy a társadalmi szervezet képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bírósághoz be kell jelenteni. A pártok működéséről és gazdálkodásáról az 1989. évi XXXIII. sz. törvény rendelkezik. — A pártok nyilvántartását ugyancsak a bíróság végzi. A pártként való működés előfeltételeként a vagyonmérlegnek a bírósághoz történő benyújtását is előírja a 16. §-ában. Erre azért van szükség, hogy ismertté váljon az a vagyoni állapot, amellyel a pártok megkezdhetik működésüket. Pártként csak az a társadalmi szervezet működhet, amely a bejegyzés iránti kérelméhez a vagyonmérleget is csatolja. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról rendelkező 1990. évi IV. törvény ugyancsak nyilvántartási kötelezettséget ír elő. A törvény 9. §-a szerint az egyházat a székhelye szerint illetékes bíróság veszi nyilvántartásba. Hasonlóképp az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete (pl. szerzetesi szervezet) nyilvántartásba vétele szükséges ahhoz, hogy jogi személlyé váljék. Ugyanígy, ha az egyházak szövetséget hoznak létre, azt is a bíróság veszi nyilvántartásba. Nyilvántartásba vétellel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz a módosított Polgári Törvénykönyvünk is. A 74/A. § szerint magánszemély és jogi személy tartós célra alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Az okirat érvényességéhez, annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság veszi nyilvántartásba, ugyancsak nemperes eljárás során és so- ronkívül hozott határozatával. A Somogy Megyi Bíróságnál az utóbbi időben az volt tapasztalható, hogy a megyében létrejött és a fentiekben felsorolt nyilvántartásba vételt igénylő társadalmi szervezetek (egyesületek, stb.) a megyei bíróságot mint cégbíróságot keresik fel nyilvántartásba vétel iránti kérelmeikkel. Ugyancsak a megyei bíróságot, mint cégbíróságot keresik meg az érdeklődők személyesen és telefonon is. írásbeli kérelmeikben határozataikban a nyilvántartásba vételt foganatosító bíróságot rendszeresen cégbíróságként jelölik. A bírósági cégnyilvántartásról és a cég törvényességi felügyeletéről rendelkező 1989. évi 23. sz. rendelet szerint a cégnyilvántartásban olyan cég szerepelhet, amelynek bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. sz. törvény felsorolja azokat a gazdasági társaságokat, amelyek alapítása után kötelesek a megyei bíróságnál mint cégbíróságnál a törvény 23. § (1) bekezdése szerint bejegyzésüket és közzétételüket kérni. A .13/1989. számú igazságügy-miniszteri rendelet a cégbejegyzésről és a cégjegyzékről lehetővé teszi az egyéni cégek cégnyilvántartását is kérelmükre. Ugyanakkor a 3/1989. sz. kereskedelmi miniszteri rendelet kötelezően előírja, hogy a külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét információs vagy szervizirodáját cégbejegyzésre az illetékes megyei bírósághoz mint cégbírósághoz be kell jelenteni. A fentiekből pedig az következik, hogy a társadalmi szervezetek, pártok, egyházak, alapítványok nyilvántartásba vétel iránti kérelmeikkel a székhelyük szerint illetékes megyei bíróságot kell, hogy megkeressék nem pedig a megyei bíróságot mint cégbíróságot. Megyénkben a társadalmi szervezetek nyilvántartását a megyei bíróság külön irodájához előterjesztett kérelemmel kell kérni. A kérelmekhez az egyes jogszabályokban felsorolt mellékletet csatolni kell. A nyilvántartásba vétel ezen rendjét, a megyei bíróság nemperes eljárását egyébként az igazságügyi miniszter 6/1989. sz. rendelete részletesen szabályozza. Dr. Torma Ákos P KONFEKCIÓÁRUT IS vásárolhat 5000 Ft értékhatár felett — RÉSZLETRE! A CSIBI gyermekruházati kisáruház tavaszi-nyári kínálatából: — nyári bébi-, lányka- és bakfisruhák — szabadidőruhák kicsiknek és nagyoknak áliltfllL 1ST« NKBAN I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I j
