Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-08 / 11. szám

1990. május 8., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 Tisztújító közgyűlésre készül az Akadémia (Folytatás az 1. oldalról) dett. Igaz, hogy ez az alapállás az utóbbi két évtizedben sok te­kintetben előnyösen módosult. A változtatás igényével a ma­gyar tudomány, az egyetemek és az Akadémia különösen so­kat tett a nemzetközi tudomá­nyos kapcsolatok kiépítéséért, szélesítéséért. Akadémiánk­nak ma több mint 60 nemzetkö­zi együttműködési egyezmé­nye van, szinte az egész fejlett világgal. A fokozatos-részleges „visszaintegrálódás” és jelenlét a nemzetközi tudományosság­ban az utóbbi évtizedekben nagy akadémiai teljesítmény is volt. Ez a folyamat a legutóbbi időben felgyorsult, amit nem is annyira az újabb, Dél-Koreával és Izraellel kötött fontos egyez­mények jeleznek, hanem az, hogy az integráció mindjobban kiteljesedik. Tavaly már teljes jogú tagjai lettünk — elsőként e térségben — az eddig 14 nyu­gat-európai országot tömörítő European Exchange Program­nak. Hamarosan aláírjuk az európai fizikai kutatás központ­jával, a CERN-nel a teljes jogú taggá válás előzetes egyezmé­nyét. Tavaly — ugyancsak elsőként a közép- és kelet-eu­rópai országok közül — Strass- bourgban elvi befogadást nyer­tünk az Európai Közösség leg­főbb tudományos integrációs szervezetébe, az European Science Foundba. A most folyó technikai előkészítés után tag­ságunk ez év őszétől valósul meg. A Magyar Tudományos Akadémiának a Royal Society­val aláírt megállapodása értel­mében évente 25 fiatal ku­tatót küldhetünk angol kutató- központokba egy-egy évre. A japán Sasakawa-alapítvánnyal megkötött egyezményünk ér­telmében pedig évi 20—25 fia­tal társadalomkutató nyerhet legfeljebb három éves hazai kutatási ösztöndíjat és a külföldi konferenciákon való részvétel költségeit. A ciklust záró közgyűlésen megválasztják az Akadémia új levelező és rendes tagjait. Az Akadémia módosított alapsza­bálya szerint az Akadémia 200- as taglétszámának korhatára az eddigi 75 év helyett 70 év, következésképpen mintegy 30 új akadémiai hely üresedett meg. Ezek szerint összesen mintegy 50 új levelező.tagot vá­laszthat a közgyűlés. Ezzel a korábbi rehabilitációs folyama­tokat kívánják kiteljesíteni, azok számára, akik részben politikai beavatkozások nyomán nem kerülhettek az őket megillető akadémiai helyre. Az osztályo­kon már megszavazott javasla­tok között olyan személyek is szerepelnek, akiket a 70-es évek politikai boszorkányüldö­zései nyomán akadémiai kuta­tóintézetekből távolítottak el. Most első ízben úgynevezett külső tagokat is választanak. Eddig csak külső tiszteleti tag­ság létezett a világ legjelesebb tudósai részére. A „külső tag­ság" a külföldön élő, akár nem magyar állampolgárságú, de magát magyarnak tekintő legki­válóbb kutatókat kívánja szoro­san akadémiánkhoz kapcsolva bevonni a hazai tudományos életbe — mondta végezetül Berend T. Iván. Konrad Lorenz emlékére A Buenos Aires-i ál­latkert és park egyik látogatója Konrad Lo­renz Nobel-díjas etoló- gus új szobrát nézi május 1-jén, megpi­henve a parkban tett sétája közben. A 2,4 méter magas szobrot cementből készítette Bias Gurrieri olasz származású argentin szobrászművész. A vi­lághírű osztrák etoló- gus 1903-ban született és 1989. február 28-án halt meg. Rendkívüli halálesetek Vezet az öngyilkosság Egy beteg felakasztotta magát Az ügyészség, köztudottan, a törvényesség hivatá­sos őre, nagy gondot fordít arra, hogy törvényes volt-e az úgynevezett rendkívüli halálesetek kezelése, lezárá­sa, az ilyen esetekkel kapcsolatos eljárások, határoza­tok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak? Dr. Major Magdolna megyei főügyész-helyettes irányításá­val a Somogy Megyei Főügyészség nemrég fejezett be egy ilyen vizsgálatot. Ez kiterjedt az 1989-ben indult és határozattal befejezett ügyekre. Az ebben az időszak­ban készített 339 ügyiratból 332-t, vagyis az ügyek 95 százalékát elemezték. Megállapították, hogy Somogy­bán a rendkívüli halálesetek száma 1989-ben 1985-höz viszonyítva 27 százalékkal csökkent. A leggyakoribb ok (122) az öngyilkosság volt. Az országos adatokhoz hasonlóan itt is igen magas. Ezt követi a tisztázatlan haláleset, ~ majd az orvosi gyógykezelés alkalmával, to­vábbá a baleset során, végül pedig az egyéb okból bekövet­kezett elhalálozás. Tragikus történetek, esetek Az öngyilkosságokhoz legin­kább az alkoholizmus, a rend- szertelen élet- és családi körül­mények vezettek. Az életüknek önkezükkel véget vetők között sok az idős. Egy részük úgy érzi, hogy az elmagányosodás következtében élete értelmét veszítette, mások a súlyos fizi­kai fájdalmat okozó betegség elől menekültek a halálba. Ta­lán erre is példa Cs. M. beteg tragédiája, aki a megyei kórház­ban, a zuhanyozóban akasztot­ta fel magát. Az ügyészi vizsgálat fur­csábbnál furcsább eseteket tárt fel. Ilyen a Balatonra hétvégi vikendre utazó férfi története is. Ittasan, a nyaralójához érve nem találta a bejárati ajtó kul­csát. A tetőtér keskeny ablakán igyekezett bejutni a villába. Ám beszorult és meghalt. Fintor a tragédiában, hogy a keresett kulcs a zsebében volt. Az egyik nagyközség cse­csemőotthonában a négy hóna­pos kislány. M. R. az étkezést követő két és fél óra múlva el­hunyt. A gondozónő szerint a csecsemő korábban nem volt beteg. Ám a boncolás a kislány szerveinek durva károsodottsá- gát, heveny légzési, vérkerin­gési elégtelenség jeleit, gen­nyes alsó-felső légúti gyulla­dást, kétoldali gócos tüdőgyul­ladást, jobboldali gócos közép­fülgyulladást állapított meg. Ügyészségi óvások A múlt év februárjában a sió­foki kórház idegosztályára szál­lították B.-nét. Az orvos jelentet­te a rendőrségnek, hogy a bete­gen idegen kézre utaló sérülé­seket talált. Erről a kivizsgálást végző rendőr jelentést készí­tett. Az asszony két nap múlva meghalt. Az elrendelt hatósági boncolás szerint a halált agy­vérzés okozta, amelyet, .tompa külerőszaki behatolás” is elő­idézhetett. A boncoló orvos új­fent megállapította a korábbi sérüléseket. Több tanú (és egy ízben maga a sértett is) azt állí­totta, hogy amikor B.-né a bál­ból hazafelé tartott, megtámad­ták és meg akarták erőszakolni. Mivel ellenállt, ütlegelni kezdték és rugdosták. Az eset meghök­kentő furcsasága, hogy a vizs­gálat azzal zárult: bűncselek­ményre utaló adat nem merült fel. Az ügyészség óvápt nyújtott be e határozat ellen, mért azt megalapozatlannak tartotta. Ezt tette a négy hónapos kis­lány esetében is, és minden olyan ügyben, amikor valami­lyen okból nem találta meg­nyugtatónak a vizsgálat lezárá­sát. Az okokra is igyekezett fényt deríteni. Előfordult, hogy a boncoló orvos hatáskörét túl­lépve állást foglalt a büntetőjogi felelősség kérdésében. Többs­zör is elmaradt a hatósági bon­colás elrendelése, noha azt ha­tározottan kérték. Megesett, hogy a halált felfedező tanúkat alkalmazták a halottszemlénél hatósági tanúnak, majd ugyancsak ők tanúskodtak az ügyben az eljárás során is. Megtörtént, hogy a körzeti or­vos a hívás ellenére csak más­nap ment ki a váratlanul elhunyt 38 éves férfihez. Többször , .csupán” a felületesség okozott gondot. Az említett kórházi ön- gyilkosság vizsgálatára (ható­sági boncolásra) azért került sor a kelleténél három nappal később, mert az ügyeletes or­vos nem teljesítette köteles­ségét, nem biztosította a helys­zínt, fölöttesét, az osztályveze­tő orvost nem tájékoztatta az esetről, az öngyilkossághoz használt gézt pedig a szemétbe dobták. Társadalmi érdek Az ügyészség a vizsgálat alapján megállapított törvény- sértések és jogszabálysértés­nek nem minősülő egyéb hiá­nyosságok miatt összesen 31 esetben intézkedett: 15 óvást, 7 felszólalást és ugyanennyi jel­zést tett. Itt azonban nem állt meg. Megfontolásra, tovább­gondolásra érdemesnek tartja például azt a javaslatot, misze­rint a rendőrkapitányságok — a katasztrofális létszámhiány és a túlterhelés miatt —, a rendkí­vüli haláleseteket csak akkor vizsgálják meg, ha a helyszíni halottszemle vagy a hatósági boncolás bűncselekmény elkö­vetésének gyanújára utaló ada­tokat tár fel; egyébként (a hatás­köri és illetékességi szabályok módosításával) a tanácsi szak- igazgatási szerveket kellene megbízni e feladatok ellátásá­val. Kétségkívül a rendkívüli halá­lesetek vizsgálata a bűnügyi munka izgalmas és igen nagy körültekintést igénylő területe, hiszen ezek az esetek nem­egyszer meghökkentő'fordula- tokat hoznak. A legtöbb jó krimi­nek is az ilyen ügyek a kiinduló­pontjai. A kételkedés, a „rend­ben levőnek látszó” halál meg­kérdőjelezése, a „másik verzió” felállítása gyakran elvezet a bűnözéshez is. Elég azonban néhány óra késedelem, egy- egy adat, „szál" fel nem deríté­se, és a bűnösnek máris meg­van a menekülési lehetősége. Társadalmi érdek tehát az ilyen ügyek körültekintő elem­zése, és az ehhez szükséges személyi, tárgyi feltételek mi­előbbi megteremtése, a tanul­ságok levonása. Szegedi Nándor ESZMÉLET Zajos, ßlUedt kocsma. Cigarettafüst, a pisz­kos, homályos ablak­ban ingatag fények. A pult mögött felszolgáló nö álmos mozdulatokkal nyújtja át a megrendelt italokat Füstös éjszakák szántotta arcán be­letörődés. Mire gondol? Talán álmodik ilyenkor... Fényes lokálról, fiatalságról. Néha húz egyet a presszógép kar­ján, üyenkor erős kávéillat lengi be a helyiséget, aztán eledéi megadja magát a füst­nek, párolgó verejtékszag­nak. Teli a kocsma. Egyesek nekidőlnek a söntéspultnak, mások mereven állnak a le­kopott magas asztalok mel­lett. Szemükben csillogó el­szántság: ennyitől még nem ötödik ki.. Kopott öregember görnyed a sarokban, közvetlenül az ablak előtt. Zsíros, időrágta kalapja sörtócsában ázik. Poharába kapaszkodva dünnyög, tán dúdol magá­nak. Elakad... Csuklik. Vele szemben, nagyhangú társaság. Harsány röhögé­sük fel-felcsap az általános hangzavarból Ajtó nyílik. Feltűnőre fes­tett arcú, és hajú kortalan nö lép a helyiségbe. A pillanat törtrészére megáll, felméri az italozókat. Az iszogatok is felkapják a fejüket, de látva hogy ki jött, hamar vissza­süppednek poharaikba. A nö a söntéspulthoz tart. Odaér­ve rekedt hangon rendel Az első pohár töményt mohón ledobja, a másodiknak már érzi az izét is. Arca színesed­ni kezd, ragyog. Szembefor­dul az ivókkal Hetyke csáb- mosollyal biztatja a vállalko­zót. .. Ha mégis akadna egy... De senki Azelőtt nem kellett bizta­tás. Hiába múlnak az évek. Már a harmadik poharat szo­rongatja kezében. Arcára keserű árnyékot vet a csaló­dás. Nem mosolyog rá senki, nem int bizalmasan egyik sem. Észre sem veszik, hogy létezik. Oldalazva húzódik a sarokba, arcáról letörlődik a hetyke csábmosoly. Újra nyikordul a kocsmaaj- tó. Riadt tekintetű,-fejletlen, tízévesforma kisfiú óvakodik be, nyomában a kinti hűvös­séggel A kilincset szorongat­va tétován körülnéz. Keres valakit. Úgy látszik, megta­lálta Halkan csukja az ajtót, s egy kockás sapkás, bam­bán bámuló férfihoz oldalog. Tisztes távolságban megáll ha mégis meg akarná rúgni, hát idejében elugorhasson. Szeme teli van szorongás­sal. — Apa! — suttogja de a hangot nem hallani csak szája mozgása árulja el — Apa! — kezdi hát újra, s torkából erőlködve préseli a szavakat. —-... gyere haza... A férfi arcán egykedvű utá­lat. Nem is néz a gerekre, nem is mozdul Biztosan megint az anyja küldte. A gyerek eközben nézi az apát... a felnőttet. Fejében talán most formálódik az első, nagy elhatározás... Tatai Török Ibolya Sportverseny a nevelő- otthonoknak Május végén országos döntő Négy dél-dunántúli megye 12 nevelőotthonának „Start” diák­sportversenyét rendezték meg hét végén a fonyódligeti gyer­mektáborban. A kétnapos prog­ram atlétikában, kispályás lab­darúgásban és kézilabdában mérték össze erejüket a neve­lőotthonok növendékei. A má­jus végi országos döntő a ná- gocsi Móra Ferenc Nevelőott­hon és a kaposvári Zója Neve­lőotthon tanulói képviselik a somogyi színeket. Irodalmi vetélkedő Tabon A tabi Zichy Mihály Művelő­dési Központ az idén tavasszal is megrendezte a helyi általá­nos iskola tanulói a játékos iro­dalmi és nyelvi vetélkedőt. A diákok a tananyagból összeállí­tott kérdésekre válaszoltak. A végig izgalmas vetélkedőt — amelyen a diákok sikeres fel­készülésről, ügyes és ötletes megoldásokról adtak tanúbi­zonyságot — az 5/B és a 7/A osztály csapata nyerte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom