Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-25 / 26. szám

Mellékletünk: % 16 oldalas műsorújság I. évfolyam, 26. szám Ára: 4.30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP Meghosszabbította az Országgyűlés a tanácsok megbízatását Időt kértek a képviselők a fölkészülésre — Pénzsegély a tömegközlekedésnek — Nem engedik elherdálni a tanácsi vagyont Váratlan fordulat történt az Országgyűlésen tegnap. Az eredetileg elfogadott tárgysorozatot megváltoztatták, s a ter­vezett hat óra helyett már 15 óra után néhány perccel befejező­dött a tanácskozás. Érdemes volt tehát nyilvánosan szóvá tenni, hogy a sok sürgősségi javaslat miatt nincs idejük a kép­viselőknek a vitára. A T. Ház meghosszabbította a tanácsok mandátumát szeptember 23-ig. A vitában leszögezték, hogy a helyhatósági választások nélkül nincs teljes rendszerváltozás. Nagyon fontos, hogy ne engedjék a tanácsi vagyon elkótyavetyélését, s minden ilyen ügyben határozottan lépjenek föl mindenhol. A vb-, a tanácsülések csak nyilvánosak lehetnek, s erre meg kell hívni a pártok képviselőit is. Letette az esküt a tizenhárom minisztérium politikai ál­lamtitkára. Somogyi is van közöttük: dr. Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára lett. Az Országgyűlés szerdán folytatja munkáját. Szűrös Mátyás, az Ország­gyűlés alelnöke fél 10 után né­hány perccel nyitotta meg az Országgyűlés tegnapi ülését. Megállapították, hogy a kez­déskor 289 képviselő foglalta el helyét a padsorokban; az ülés­terem patkójának bársonyszé­keiben ülő új miniszterek is be­kapcsolódtak a törvényalkotó munkába. Napirenden kívül kért szót Király Béla független képviselő: ismertette a Raoul Wallenberg Egyesület felhívását. A szerve­zet arra szólítja fel a pártokat, társadalmi szervezeteket és az ország lakosságát, hogy ves­senek véget a nemzeti, etnikai kisebbségek elleni uszításnak, nyilvánítsák ki: a jövő Magyar- országa a humanizmus és a demokrácia Európájához tarto­zik. Ennek jegyében az egyesü­let május 28-án 17 órától szim­bolikus díszőrséget szervez a meggyalázott Wallenberg-em­lékmű előtt. Ezt követően hosszadalmas ügyrendi procedúra követke­zett. Ennek eredményeként a Tisztelt Ház önálló képviselői indítványok napirendre tűzésé­ről döntött, majd az időközben jelenlétükben gyarapodott kép­viselők 285 igen, 8 ellenszava­zat és 20 tartózkodás mellett elfogadták az Országgyűlés tárgysorozatát. Eszerint az Országgyűlés csütörtöki mun­kanapjának napirendje: — a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat; — a földről szóló 1987. évi I. törvény módo­sításáról szóló törvényjavaslat; — a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és a földről szóló 1987. évi I. törvény egyes ren­delkezései végrehajtásának felfüggesztéséről szóló tör­vényjavaslat; — a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok el­idegenítési tilalmáról szóló tör­vényjavaslat; — a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosí­tásáról szóló törvényjavaslat; — a 81/1990. (IV. 27.) minisz­tertanácsi rendelet alapján ha­tályon kívül helyezésre vonat­kozó indítvány. Végül: képvise­lői kérdéseket is napirendre tűztek. A kormány kérésére elren­delt rövid szünetet követően a jegyző bejelentést olvasott tel, amely arról tájékoztatta a kép­viselőket, hogy a Magyar Köz­társaság ideiglenes elnöke po­litikai államtitkárok kinevezé­séről döntött. Eszerint a minisz­terelnök javaslatára a köztársa­ság ideiglenes elnöke politikai államtitkárrá nevezte ki a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumába Bogár Lászlót (MDF); a Pénzügymi­nisztériumba Botos Katalint (MDF); a- Miniszterelnöki Hivatalba Entz Gézát (MDF), Matolcsy Györgyöt (MDF), és Pálos Miklóst (KDNP); az Igaz­ságügyi Minisztériumba lsépy Tamást (KDNP); a Külügymi­nisztériumba Katona Tamást (MDF); a .Népjóléti Mi­nisztériumba Kelemen And­rást (MDF); a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumba Raj­kai Zsoltot (FKGP); a Földmű­velésügyi Minisztériumba Sá- rossy Lászlót (MDF), a Mun­kaügyi Minisztériumba Szabó (Folytatás a 2. oldalon) 1990. május 25., péntek BNV '90 Nem a derű vására Tehát megnyitották immár a 91. nemzetközi vásárt Buda­pesten a ma még Dobi István úton. A pavilonok a kiállítási szabad területek ha nem is zsú­foltak, ám mégis megteltek. Az első nap tapasztalatai alapján azonban—legalábbis egyenlő­re úgy tetszik — mégis hiányzik valami. A vásárváros külleme inkább "előnyére változott. A hófehérbe öltözött Videoton SEL-es lá­nyok fiatalok és szépek, kedve­sen osztogatják az ugyancsak üde rózsaszálakat. Az égbolton egymást kergető esőfelhők kö­zött időnként megjelent a széllel játszó Videotonos transzpa­renst vontató sárkányrepülő. Kétségkívül eredeti az ötlet, hi­szen a jellegzetes motorberre­gésre többen is felkapták a fejü­ket — már akik egyáltalán ott voltak. Lehet, hogy túlzottak a vára­kozásaink a vásári hangulat iránt. De a tapasztalatok újra és újra azt juttatják eszünkbe: va­lami van, de nem az igazi. A kiállítómagyar cégek isme­rősek, az elmúlt években is rendre itt voltak. Szembetű­nően megszaporodtak a kft-k és a vegyes vállalatok. A porté­kát ajánló hölgyek és urak a standokon a legújabb divat sze­rint is csinosak. De mintha hiá­nyozna a megszokott derű, a mosoly az arcokról. Vajon mi munkálhat a kiállí­tók fejében? Talán nem nehéz kitalálni, s feltehetően köze van ennek a kiállítói közérzülethez is. (Folytatás a 3. oldalon) MUNKAHELYET KERESNEK A JÓ IGAZGATÁSI SZAKEMBEREK Tanácstalanság a tanácsokon Uj szövetkezeti törvényre van szükség A rendszerváltozás folyamat, s feltehetően majd az önkor­mányzati választásokkal zárul le az egypártrendszerből a többpártrendszerbe való átmenet. A kormánypártok hivatalos véleménye szerint ettől a változástól nem kell félni a szakem­bereknek: rájuk szükség van. A helyi pártok némelyike viszont a teljes váltást szem előtt tartva tárgyal. Kié a mértékadó véle­mény és ilyen helyzetben; hogyan érzik magukat az államigaz­gatási szakemberek? Erről beszélgettünk Kónya Ferenccel, a megyei tanács önkormányzati és szervezési irodavezetőjé­Mezőgazdasági termelők küldöttközgyűlése vel. — A bizonytalanságnál nincs rosszabb érzés — mondta Kó­nya Ferenc. — Jobb ennél még a biztos rossz is. Véleményem szerint a bizonytalanság abból fakad, hogy másként beszélnek a kormányzó politikai erők — tehát a pártok központjai — másként a helyiek. Még a na­pokban is többször előfordult, hogy létszámcsökkentéssel és elzavarással „vígasztalnak” bennünket a helyiek. A kormányzó politikai erők mást mondanak: a hatalom ugyanis egy kicsit más belülről, mint kívülről. Ismereteim szerint a világon mindenütt egy politikai párt első és legfontosabb teen­dője, ha a kormányzás közelé­be jut, hogy megnyerje magá­nak a közigazgatást, mert tisz­tában van azzal, hogy közigaz­gatás nélkül nem kormányoz­hat. — Ez valóban így van a már működő polgári demokráciák­ban, de a mi átmenetünkhöz hasonló a történelemben még nem fordult elő. Magyarázhatja ez a pártok magatartását? Szakemberek vagy sztálinisták — A közigazgatás olyan volt, mint maga a társadalom: sem jobb, sem pedig rosszabb. Azt állítani azonban, hogy ezen a területen csak sztálinista vagy legalábbis a sztálinizmus által megfertőzött emberek dolgoz­nak — már elnézést — egysze­rűen botorság. Az ötvenes évek óta eltelt már négy évtized. Azok az emberek pedig, akik a közigazgatásban dolgoznak, nagyrészt az utóbbi 5—10 év­ben kerültek erre a munkaterü­letre. (Folytatás a 3. oldalon) Küldöttközgyűlést tartott teg­nap a Somogy Megyei Mező- gazdasági Termelők Érdekvé­delmi Szövetsége Kaposváron, a volt oktatási igazgatóság nagytermében. Először a szö­vetség választmányainak veze­tői adtak számot eddigi munká­jukról. Barkóczi József, a szö­vetkezetpolitikai választmány vezetője a vagyonnevesítés körül kialakult vitákat és a föld­eladások helyzetét jellemezve azt mondta, hogy a tagsági többség akaratát kell minden esetben érvényesíteni. A ser­téstenyésztő választmány vezetője, Feil József, örömmel számolt be arról, hogy a húsipar monopóliuma megtört. Most a termelői érdekeltségű feldolgo­zó és kereskedelmi rendszer mielőbbi kialakításán fáradoz­nak. Dr. Pallér Endre megyei el­nök azt hangsúlyozta, hogy 1989 évben a szövetkezetek vagyonarányos nyeresége csak 5 százalék volt. Az iparban ugyanez a mérőszám 9 száza­lék, az élelmiszeriparban 12 százalék, a bankoknál pedig 55 százalék. Ez a számsor- hű tü­körképe gazdaságunknak, eb­ből eldönthető, mitől drága az élelmiszer. Külön szólt a földkérdésről. Szerinte közkézen forog több­féle törvénytervezet is, de a megismerésre a FKGP prog­ramtervezetét osztották ki. Nem a hangulatteremtés, hanem az egymás jobb megismerése ér­dekében. A vitaösszefoglaló­ban elhangzott az is, hogy meg kell tisztítani a törvényterveze­tet a diszkriminatív elemektől. A társadalmasított, alulról építke­ző érdekképviseletet ugyanis mindegyik politikai szervezet el­fogadja. — Bízunk abban, hogy az ér­telem diadalmaskodik az érze­lem felett, mert az ágazat bille­nőse magával ránthatja az egész népgazdaságot — mondta dr. Pallér Endre. Kije­lentette: új szövetkezeti törvény kell, atulajdonosi kérdések más típusú megjelenítésével. Az agrárkamarával való együttmű­ködésről azt mondta: szeren­csére egyre szorosabb a kap­csolatunk. Király Béla független képviselő

Next

/
Oldalképek
Tartalom