Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-25 / 26. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 25., péntek Szerdán folytatódik az Országgyűlés Tamást (MDF) és a Környezet- védelmi Minisztériumba dr. Tar­ján Lászlónét (FKGP). A kine­vezett politikai államtitkárok a miniszterelnök előtt letették a hivatali esküt. A bejelentést követően Antall József emelkedett szólásra, tá­jékoztatva a képviselőket arról, hogy a politikai államtitkárok kinevezése a kormányzat mun­kájának megerősítését céloz­za. E tisztségviselők elsősor­ban a Parlamentben képviselik tárcájukat: távollétük esetén az illetékes miniszterek székében foglalnak helyet. A miniszfferelnök szólt arról is, hogy a közigazgatási államtit­károkat a jogszabályi rendelke­zésnek megfelelően a miniszte­rek előterjesztése alapján, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Azt megelőzően az illetékes parlamenti bizottságok meg­hallgatják az államtitkár-jelölte­ket. Várhatóan a jövő hét köze­péig az alapvető fontosságú minisztériumok élén álló. mi­niszterek mellett ők is elfoglal­ják helyüket. Nagy Ferenc portréja az Országházban marad Végül — utalva a kormány­alakító plenáris ülésen történ­tekre — köszönetét mondott Vörös Vincének, és a Független Kisgazdapárt képviselőcso­portjának, akik átadták Nagy Ferenc volt miniszterelnök port­réját, amelyet — véleménye szerint—az Országházban kell megőrizni. Hangsúlyozta: Nagy Ferenc elismerésével eleget tettek annak a történelmi jog­folytonosság-keresésnek, amellyel az egykori és demokn ratikusnak megindult, majd de­rékba tört magyar parlamenta­rizmusnak tartoznak. Utalt arra, hogy Nagy Ferenc nehéz hely­zetben vállalkozott a kormány­zásra a háború után, s rendkívül pozitív szerepet töltött be az emigrációban. A politikus a nyu­gati kormányok bizalmát élvez­ve számos olyan külpolitikai akciónak volt része — a hideg­háború időszakában, majd az azt követő időben —, amire a magyar politikai élet büszke lehet. Az első napirend- megtárgya­lása előtt Áder János (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály vonatkozó paragra­fusai szerint á javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés kezdetéig kell a képvise­lőkhöz eljuttatni; sürgősségi tár­gyalást fontos államérdekből lehet kérni, s a javaslatot a kö­vetkező ülésnap napirendjére kell tűzni. Hozzátette: a jelenle­Dr. Tarján Lászlóné új államtitkár gi módszer— amely szerint az ülések és a bizottsági tárgyalá­sok miatt elrendelt szünetek váltogatják egymást — csupán a gyors munkavégzés látszatát kelti, azonban a legkevésbé hatékony. A képviselőknek nincs módjuk arra, hogy megfe­lelően előkészített, áttanulmá­nyozott anyagot vitassanak meg. Szűrös Mátyás indítványoz­ta, hogy az ügyrendi bizottság alakítsa kit álláspontját a kér­désben. ♦ Fölkészülés a helyhatósági választásokra Ügyrendi javaslatokkal tarkít­va zajlott a tanácsok megbíza­tásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sa. Ahogyan korábban a terve­zetet beterjesztő önkormány­zati, közigazgatási, belbizton­sági és rendőrségi bizottság ülésén, a plenáris tanácskozá­son is főként azt vitatták: meg­határozott naptári naphoz kös­sék-e a tanácstestületek man­dátumának lejártát, avagy ru­galmasabban, de mégis konk­rét eseményhez — a helyi ön- kormányzatok alakuló ülésé­hez — viszonyítva jelöljék ki a határidőt. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselői — a bi­zottsági előterjesztést támogat­va — amellett érveltek, hogy a tanácsok mandátumát szep­tember 23-áig hosszabbítsák meg, hiszen így megszüntethe­tő áz egyre inkább eluralkodó bizonytalanság, továbbá a meghatározott időpont fogód­zót ad a testületeknek a helyha­tósági választásokra való föl­készüléshez, s az ideiglenes köztársasági elnök már akár erre a napra kitűzheti, illetve az ettől számított három hónapon belül köteles kitűzni a helyható­sági választásokat. Az MDF-képviselők egyné- melyike csupán amiatt aggá­lyoskodott, hogy megfelelően biztosítható-e a majdani önkor­mányzatok leendő vagyonának védelme, illetve, hogy a végre­hajtó bizottságok tevékenysé­gének kötelezően nyilvánossá tétele elegendő kontrollt jelent- e az utóbbi időben egyre gyak­rabban tapasztalható visszaé­lések, a tanácsi vagyonherdáló akciók megfékezésére. (A ta­nácsok mandátumának lejárta után ugyanis a jogszabályok értelmében a végrehajtó bizott­ságok tovább működnek az önkormányzatok megalakulá­sáig. Elsősorban a Fidesz-frakció több tagja — de ehhez a véle­ményhez csatlakozott az MSZP egyik képviselője is — amellett érvelt, hogy a vb-k működését törvényes ellenőrzés alá kell helyezni, s ezt szolgálná, ha kiegészítő-módosító javasla­tuknak megfelelően a törvény már úgy szólna, hogy a ta­nácstestületek mandátumuk le­járta után is, ügyvivőként mű­ködnének az önkormányzatok hivatalba lépéséig. Meghosszabbították a tanácsok mandátumát Más véleményekben megfo­galmazódott: bár mindenkinek érdeke, hogy a helyhatósági választásokat még az idén és' minél előbb megtartsák, lehet­séges az is, hogy a naptári naphoz kötött időpont nem lesz tartható, mert ehhez szükség van például az önkormányza­tokról, az önkormányzati va­gyonról, a helyhatósági válasz­tások rendjéről és a közszolgá­latról szóló törvények megalko­tása. (A vita kezdetén Horváth Balázs belügyminiszter arról tá­jékoztatta a plénumot, hogy az önkormányzati és a helyható­sági választási törvény terveze­tét még csütörtökön reggel megküldte az érintett miniszté­riumoknak, és még a jövő hét közepén megkapja a Parlament illetékes bizottsága is.) A vitában olyan sokan jelent­keztek szólásra, hogy az el­nöklő Szűrös Mátyás javaslatá­ra a plénum 3 perben korlátozta a felszólalások idejét. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője határozottan ellenezte, hogy az Országgyűlés hozzászokjon az ilyen jellegű korlátozásokhoz, ügy ítélte meg, hogy ez a ké­sőbbiekben a parlamenti de­mokráciával ellentétes gyakor­lathoz vezethet, hiszen lesz olyan törvényjavaslat — pél­dául éppen az önkormányzato­król vagy a költségvetésről —, amelyek megtárgyalása hete­ket vesz majd igénybe. Ezt a vé­leményt még akkor is fenntar­totta, ha elismerte, hogy az olyan, az említettekhez képest jóval kisebb jelentőségű tör­vényjavaslatoknál, mint a ta­nácsi mandátumok meghoss­zabbítása, esetleg indokolt e korlátozás. Az SZDSZ parlamenti cso­portja csaknem másfél órás vita után viszont már jóval szigo­rúbb korlátozásra kérte az ülés elnökét. Nevezetesen arra, hogy rekessze be az általános vitát, mert jó ideje már nincs is vita. Ennek a kérésnek az elnök — a plénum jóváhagyásával — eleget is tett. Következett a jóval rövidebb részletes vita, amely­ben a már korábban elhangzott érvek ismétlődtek. Végül az Országgyűlés — elvetve a Fidesz kiegészítő in­dítványát, amelyet Szájer Jó­zsef nyújtott be — a bizottság beterjesztette javaslatot emelte törvényerőre. Ennek elfogadá­sához egyépkénUtr- az alkot­mány értelméber^^ kétharma­dos többségre volt szükség. Megváltoztatott tárgysorozat Az ebédszünetet követően Kónya Imre {MDF), az Ügyrendi Bizottság elnöke bejelentette, hogy bizottságuk megtárgyalta Áder János észrevételeit és ülések tárgyalási rendjéről, s a felvetésekkel kapcsolatban ki­alakította álláspontját. A ház­szabályok szerint a sürgősség­gel benyújtott indítványokat mindig a következő ülésnap na­pirendjére kell felvenni. A bizott­ság értelmezésében a követke­ző ülésnap az, amikor a parla­ment legközelebb ülésezik. Ezért azt javasolták, hogy a sür­gősségi alapon most benyújtott indítványokat csak a jövő héten tárgyalják, amikorra eredetileg is tervezték az ülésszak folyta­tását. A bizottság nevében felkérte az Országgyűlés elnöklő tisztvi­selőit, hogy csak akkor engedé­lyezzenek eltérést az elfogadott napirendtől, ha azt a parlament megszavazza. A szónokokat pedig szorítsák a tárgyalt témá­ra, akár úgy is, hogy az elkalan- dozóktól megvonják a szót. Ugyancsak a Tisztelt Ház munkarendjét soron kívül kért szót Hack Péter (SZDSZ), aki azt javasolta: állapodjanak meg abban, hogy ezután mindig kedden és csütörtökön tartanak plenáris, hétfőn és szerdán pedig bizottsági üléseket. A végleges munkarend mielőbbi kialakítását sürgeti az is, hogy a képviselők munkája jelenleg tervezethetetlen. Mint a képvi­selők megtudták, az ügyben a Házbizottság hétfői ülésén ké­szíti elő javaslatát. Az Ügyrendi Bizottság állás- foglalása alapján az eredeti el­képzelésekkel szemben a szer­dai napra már csak a képviselői kérdések föltevése maradt, ám azzal a honatyáknak várniuk kellett, mert az érintett miniszte­rek egyike sem tartózkodott az ülésteremben. Az elnöklő Sza­bad György hívására a tárcák vezetői hamarosan elfoglalták helyüket. 300 millió a Volán- vállalatoknak Kálmán Attila (MDF) egyes helyközi autóbuszjáratok megszüntetése tárgyában inté­zett kérdést a közlekedési és hírközlési miniszterhez, rámu­tatva: a Volán vállalatai gazda­ságossági okokra hivatkozva több száz helyközi járat leállítá­sát tervezik, amivel főként az aprófalvak lakóinak amúgy is kedvezőtlen helyzetét nehezítik tovább. Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter szerint az alapvető probléma az, hogy a személyszállítás, mint állami, ellátási feladat függőségi hely­zetbe került a költségvetéstől. Márpedig egyre kevesebb a költségvetési támogatás, a tari­fák viszont nem fedezik a mű­ködési költségeket. Ezért alapkérdés a sze­mélyszállítás közgazdasági feltételrendszerének újrafogal­mazása. Tájékoztatta a képviselőket: miniszteri rendelettel 300 millió forintot utalnak át a Volán­vállalatoknak, elsősorban a gazdaságilag elmaradott, apró­falvas térségek tömegközleke- désénekjavítására. A miniszter az elkövetkezendő időszakban elsődleges feladatának tekinti a közúti személyszállítás terü­letén kialakult helyzet társadal­milag indokolt, megnyugtató rendezését. Ellenőrzött ingatlankezelést Schamschula György (MDF) a belügyminiszternek tette fel kérdését a tanácsi és ingatlan- kezelő szervek ellenőrizetlen privatizálásainak megakadá­lyozása tárgyában. Az esetek jogszerűsége ugyan nem min­dig vitatható, de erkölcsössé­gük igen. Horváth Balázs belügymi­niszter elmondta, hogy nap nap után érkeznek hasonló jelzé­sek a minisztériumhoz. A tárca szándéka és célja, hogy útját szegje ezeknek a sajátos tulaj­donkeresési kísérleteknek. A miniszter elhatározta, hogy fe­lülvizsgáltat minden olyan tulaj­donosváltozást, minden olyan ügyletet, amely a majdani ön- kormányzatok tulajdonát érinti. Amennyiben a vizsgálat ered­ményeként az lenne megálla­pítható, hogy a fanácstestület jóváhagyásával talán törvé­nyesnek látszó, de mindenféle­képpen erkölcsbe ütköző akció eredményként csúsztatták ki a vagyont a majdani önkormány­zat rendelkezési jogából, meg­teszik a szükséges lépéseket. E lépésekhez kérte a parla­ment sgítségét az ide vonatko­zó törvény majdani tárgyalásá­hoz, mert hiszen a legálisan szerzett tulajdonhoz, még ha ahhoz az erkölcstelen módon is jutottak hozzá, rendkívül nehéz hozzányúlni. Tájékoztatott ar­ról is, hogy fölveszi a tanácsok vezetőivel a kapcsolatot, s fel­hívja a figyelmüket arra, hogy az ilyen akciókért nemcsak er­kölcsi, hanem akár jogi fele­lősséggel is tartoznak. Ezzel a képviselők a csütör­töki munkanapjuk napirendjé­nek végére értek. Szabad György elnök bejelentése sze­rint az ülés jövő hét szerdán fo­lytatódik. Az Országgyűlés következő ülését május 31-én, csütörtö­kön tartja. Csurka István és Kéri Kálmán, az MDF két képviselője beszélget a fo­lyosón Nem lesz a Dráván új „Bős—Nagymaros” Az új kormány első sajtótájékoztatója Javaslat a megyei lapok „államosításáról” Kuratórium nevezné ki a főszerkesztőket A tegnapi plenáris ülés után ülést tartott az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudomá­nyos, sport-, televízió- és sajtó- bizottsága. Napirendjén a me­gyei napilapok új rendszerben történő működtetése szerepelt. Erről tájékoztatta az MTI-t Ba­lázsi Tibor, az MDF frakciójá­nak tagja, a javaslat előterjesz­tője. Hangsúlyozta, hogy a változ­tatáshoz egyrészt a tulajdoni helyzet, másrészt a szakmai kérdések tisztázására lenne szükség. Az indítványnak ebből következően két része van. Az egyik azzal foglalkozik, hogy jelen pillanatban a megyei lap­kiadó vállalatokat — amelyek ma még az MSZP tulajdonában vannak — célszerű államosíta­ni, illetve azokat állami felügye­let alá kellene vonni. Ezért a ja­vaslat szerint a bizottság fölkéri az igazságügyminisztert, hogy ilyen értelmű intézkedést hoz­zon. Indítványozza: az új tör­vény hatalmazza fel a kor­mányt, hogy az állami tulajdon működtetésének lehetőségét gondolja át. Az ülésen elhang­zott: a legmegfelelőbb forma a részvénytársaság lenne. A testület csütörtöki ülésén— a Fidesz és az MDF képviselő­jének javaslatára — egy módo­sítást fogadott el; e szerint a hat parlamenti pártból megalakult kuratórium hirdessen pályáza­tot a főszerkesztői székek be­töltésére. A pályázatokat ez a hattagú kuratórium bírálja el. A sajtó képviselőitől is száz­napos türelmi időt kért kormányának Antall József miniszterelnök a kormány meg­alakulását követő első sajtótá­jékoztatón, tegnap a Parla­mentben. A miniszterelnök kérte az új­ságírók megértését, tekintettel a rendkívüli történelmi szituá­cióra s a kormánya előtt álló feladatok súlyára. Elmondta; a kormány céljai, programjának irányelvei immár ismertek. Az Országgyűlés mindent elköve­tett, hogy megmutassa a világ­nak, itt igazi parlamentarizmus van kibontakozóban. Örömteli­nek nevezte, hogy az ellenzék gyakorolta kötelességét; ízekre szedte az irányelveket a parla­mentarizmusnak megfelelő kri­tikai hangvétellel. Ezt követően a sajtó képviselői megismerhet­ték a már felesküdött pojitikai ál­lamtitkárokat. A Miniszterelnöki Hivatalba kinevezett politikai államtitká­rok közül hármat mutattak be: Entz Gézát, a nemzetiségi és kisebbségi ügyek felelősét, Matolcsy Györgyöt, aki a gaz­daságpolitikai titkárság irányí­tását végzi majd, s ő lesz a mi­niszterelnök közvetlen gazda­ságpolitikai szakértője, továbbá Pálos Miklóst (KDNP), aki az egyházpolitikai titkárságot ve­zeti majd. Antall József külön hangsú­lyozta, hogy a politikai államtit­károk kinevezésekor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a minisztériumokon belül is érvényesüljön a kormányzati koalíció egysége. így lehetőleg arra törekedtek, hogy azokban a minisztériumokban, ahol a tárca vezetője MDF-es politikus lett, ott a másik két koalíciós párt állíthatott államtitkárt, ahol pedig kisgazda, vagy keresz­ténydemokrata politikus állt a tárca élére MDF-es politikai ál­lamtitkárt neveztek ki. László Balázs, a frissen kine­vezett kormányszóvivő beje­lentette, hogy a kormány meg­kezdte a minisztériumok átvéte­lét, s meghatározta a tárcák ille­tékességét. Döntés született arról is, hogy a kormány minden héten csütörtökön délelőtt 11 órakor tart ülést. Az államtitkárok legelső fel­adatait firtató kérdésekre dr. Tarján Lászlóné elmondta, hogy Bős—Nagymaros mellett kiemelt figyelmet fordítanak a Dráván kialakítani tervezett víz­lépcsőkre, ugyanis szeretnék megelőzni, hpgy egy újabb „vízlépcső ügy” keletkezzen. Még a jövő hét folyamán dele­gáció utazik Jugoszláviába, ahol közösen vizsgálják meg az eddig kötött keretszerződése­ket. Az új külügyminiszterhez is számos kérdés érkezett. Je­szenszky Géza a minisztérium­ban végrehajtandó szervezeti változásokról szólva kiemelte, hogy indokoltnak látszik a nagy­követek lecserélése, továbbá a képviseletek személyi állomá­nyának részbeni kicserélése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom