Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-21 / 22. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 21hétfő Atöröcskei kapcsolat Göncz Árpád hazaérkezett az Egyesült Államokból Csúcsrajáratás (Folytatás az 1. oldalról) A morajból következtetve ezt a jelenlevők hitték is, nem is. E kényes ponton azonban végül is túljutott a tanács kép­viselője. Nem kis mértékben azért, mert Erdő Árpád, az SZDSZ megyei ügyvezetője elismerte, valóban jobb lett volna fórumnak nevezni ezt a gyűlést, és a késedelmes meghívásért is elnézést kért. Ami ezután következett, arra aligha számított a tanács osz­tályvezetője. Mert igaz, hogy a faluért már eddig is néhány dolgot tett SZDSZ-aktivista Kovács Józsefné szerint a gyűlés összehívásának köz­vetlen okát a szerintük kétes ingatlaneladások jelentették az összegyűlt emberek ennél sokkal messzebb mentek. Öröm és düh Kipakoltak mindent, ami bántja őket—és ilyen volt bő­ven. Legfőképpen afölött ér­zett bánatuknak adtak han­got, hogy a kaposvári tanács az elmúlt években szinte ki- semmizte őket. Az úgyszól­ván egyetlen említésre méltó kedvező gesztus — a vezeté­kes ivóvíz bevezetése—(erre az idén került sor), az öröm mellett a dühöt is kiváltotta azzal, hogy egyrészt túl so­káig sínylette meg a nitrátos és baktériumoktól hemzsegő ivóvizet a lakosság, másrészt sokat — előre láthatólag 35— 40 ezer forintot — kell fizet­niük a vezetékes vízért. Ha ezt a lépést időben meg­teszi a tanács, jóval kedve­zőbben megúszhatták volna a beruházást. Ki szólt volna ér­dekükben — mondták —, hi­szen tanácstagjuk gyakorlati­lag nem is volt. Pontosabban: volt is, meg nem is. Állítólag Sebestyén Györgyné elköltö- zési szándéka miatt lekö­szönt. A tanács azonban meggyőzte, hogy addig, míg elköltözik, lássa el megbíza­tását. Vállalta, ám nem gyako­rolta. így aztán az az egyetlen köldökzsinór is elszakadt, ami némi életet vihetett volna vá­ros és a ,,városrész” kapcso­latába. Sokak szerint tetézte az emberek bizalmatlanságát az, hogy a tanács — vb-hoz- zájárulással —, a falubeliek megkérdezése nélkül eladta a tanítólakást szinte nevetsé­ges összegért. Nem használt az ügynek, hogy a vevő a ta­nács egyik dolgozója volt. A hangulat egyre papriká- sabb lett. Dr. Tóth Mihálynak minden diplomáciai érzékére szüksége volt, hogy a szenve­délyeket mederben tartsa. Ehhez az is hozzájárult, hogy őszintén válaszolt mindenre, amire tudott, és a töröcskeiek számos problémáját közérde­kű bejelentésként kezelte elérve, hogy így a párbeszéd fonala nem szakadt meg telje­sen Töröcske és a város kö­zött. Várják a vezetőket Az ottaniakban maradt még némi remény, hogy oda­figyelnek rájuk. A kezdeti radikális ,,szakadjunk el Ka­posvártól” követelések a gyű­lés végére alábbhagytak, az indulatok szelídültek. Mindez alapja lehet egy következő fa­lugyűlésnek, ahol — ahogy a résztvevők mondták — remélhetőleg a tanácselnököt és titkárt is láthatják. Valószí­nű így is lesz. Mindenesetre Erdő Árpád az SZDSZ nevé­ben megígérte, hogy mindent megtesznek azért, hogy a tö­röcskeiek kívánsága teljesül­jön. A távolmaradás okai Ezt követően a távolmara­dásról érdeklődtünk. Dr. Bar­na Lajos, a városi tanács vb- titkára azok között volt, akinek névre szóló meghívót küldtek a töröcskei gyűlésre. — Miért nem ment el? — Az SZDSZ meghívóját csütörtökön 3 órakor — tehát későn — kaptam meg. Tartal­ma valótlan és törvénysértő volt. A falu tanácstagja pél­dául nem is tudott a gyűlésről, mert nem beszéltek vele. A ta­nácstagi beszámolónak meg­vannak a törvényes keretei. Azt úgy, ahogyan pénteken Töröcskén az SZDSZ tette, nem lehet összehívni. Ez volt távolmaradásom legfőbb oka. — Volt más is? — Napirendre tűzték a taní­tói lakás és a tűzoltószertár eladását anélkül, hogy meg­győződtek volna, mi a helyzet ezzel kapcsolatban. Hallo­más alapján cselekedtek, így pedig nem lehet egy ügyet közösség elé vinni. — Miért, mi a helyzet? — A tűzoltószertár nincs eladva. A tanítói lakást — tel­jesen törvényesen — eladtuk ugyan, ám éppen az SZDSZ tett ezzel kapcsolatban közér­dekű bejelentést. A vizsgálat folyamatban van. Emiatt—ha odamegyek is — nem tudtam volna érdemlegeset mondani. Valamennyi körülményt mér­legelve a töröcskei gyűlést nem tartottam sem törvényes­nek, sem szerencsésnek, sem elfogadhatónak, ráadá­sul idő sem volt a felkészülés­re. Ezért nem tettem eleget a meghívásnak. (Folytatás az 1. oldalról Találkozásom Bush elnökkel nagyon kellemes volt. Azt hit­tem, hogy ez formális lesz, ke­zet fogunk, megiszunk egy fe­ketét és kész. A tizenöt percre tervezett beszélgetés 45 percig tartott. Az elnök véleményemet kérte a kelet-közép-európai és a szovjet fejlődés viszonyáról. Alternatívákat vetett, illetve ve­tettünk fel. A bennünket érintő kérdésről szólva kértem: a csúcstalálkozón szorgalmaz­za, hogy határidőre fejezzék be a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. Az elnök azt válaszolta, hogy ez természe­tes, szerepel a tárgyalások na­pirendjén. Fontos írókkal, kiadók, kultu­rális intézmények, alapítványok képviselőivel is találkoztam. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy az Egyesült Államokban teljes bizalommal, fenntartás Romániában rendben és nyugalomban szavaztak az ál­lampolgárok. Délig a szavazás­ra jogosultak 35,9 százaléka adta le voksát. A körzetek előtt hosszú sorokban álltak az ál­lampolgárok és türelmesen vá­rakoztak, amíg bejutnak a sza­vazóhelyiségbe. A visszaélések elkerülésére a szavazáskor a személyi iga­zolványokba a választási bi­zottság glnöke egy pecsétet nyomott. így nem fordulhat elő, hogy valaki kétszer leadja a szavazatát, mert jelentkezés­kor először átlapozzák a sze­mélyi igazolványt s csak azok kapnak szavazólapokat, akik­nek „üres” az igazolványuk. A választásokon 88 párt vesz részt. A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség elsősorban a magyar többségű megyékben számíthattömeges támogatás­ra. A szövetség várhatóan meg­kapja a kisebbség bizalmát és harmincnál is több képviselővel lehet jelen a parlamentben. Az RMDSZ jelöltjére adta szavaza­tát Fazekas János nyugalma­zott miniszterelnök-helyettes, a romániai magyarság egyik ki­emelkedő személyisége is. Kora délutáni jelentések sze­rint is tömegesen járulnak az urnákhoz a választópolgárok. Hegyvidéki településeken, el­dugott falvakban is rendzava­rás nélkül folyik a választás. így például Máramaros megyében déli 12 óráig a hegyvidéki fal­vakban a szavazásra jogosul­tak 25,9 százaléka adta le vok­sát. Maros megyében is minden probléma nélkül megy a szava­zás. Marosvásárhelyről nyugal­mat, békés szavazást jelentet­nélkül tekintenek Magyaror­szágra. Nagyon félnek azonban az európai instabilitástól, min­dentől, ami ezt előidézheti. Lát­ják, hogy a kelet-európai folya­mat fokozatosan bontakozik ki, s a kimenetele kiszámíthatat­lan. Kérdezték az én magánvé­leményemet erről. Feltették a kérdést: vajon a magyar modellt hasznosítja-e a Szovjetunió? Én erre azt válaszoltam: vajon belefér-e eqy mamut az egér­lyukba? Szó volt a magyarországi an­tiszemita megnyilvánulásról az Edgar Bronfman úrral, a Zsidó Világkongresszus vezetőjével folytatott beszélgetésünkön. Elmondtam: voltak ilyen meg­nyilvánulások, ezek azonban nem fenyegetnek erőszakkal, küzdünk ellenük. Teljes egyet­értésre jutottunk, meghívtam Bronfman urat magyarországi látogatásra, ezt ő köszönettel elfogadta. tek. Temes megyében és Te­mesváron lelkes hangulatban szavaztak a megyebeliek, a szavazókörzetek előtti hangu­latképet az MTI különtudósítói úgy jellemzik, hogy Temesvá­ron a legtöbben a temesvári kiáltvány szellemében adták le voksaikat. Egyes jelekből olyan követ­keztetések vonhatók le, hogy a Nemzeti Liberális Párt az előre- jelzett, a közvélemény-kutatás által ismert szavazatoknál töb­bet kaphat. Ilyen trendre követ­keztet az MTI különtudósítója Nagyváradon és Bihar megyé­ben is, ahol vasárnap csaknem 400 ezer választópolg ár adta le a szavazatát. Nagyváradon öt különböző helyen 100—100 megkérdezett szavazópolgár véleményét illetve leadott sza­vazatát összesítve olyan kép kezd kirajzolódni, hogy a határ­menti nagyvárosban a Nemzeti Liberális Párt 18—20 százalék körüli eredményre számíthat. Ebben a városban a legerő­sebbnek az RMDSZ és a Nem­zeti Megmentési Front tűnik, 30—30 százalékon felüli szava­zataránnyal. Az elnökválasztási trend to­vábbra is Iliescu sikerét jósolja. Ez nemcsak nagyváradi ta­pasztalat, hanem beleillik az eddig kirajzolódott országos körképbe is. A szavazást este 23 órakor fejezték be. Az előzetes közlé­sek szerint a megyék eredmé­nyeit hétfő estig összesítik, majd az országos végered­ményt csak pénteken hirdetik ki. Természetesen ezt megelő­zően már tájékoztató részered­mények, trendek ismertté vál­nak. Egy sietős, de elégedett ame­rikai, egy jókedélyű, és ugyan­csak elégedett szovjet külügy­miniszter vonta meg egybe­hangzó derűlátással a minden várakozásnál és tervezettnél hosszabb ideig tartó újabb szovjet—amerikai külügymi­niszteri tárgyalássorozat mérle­gét. A szombati sajtóértekezletre először még délelőttre összehí­vott, majd délutánra a sajtóköz­pontba „visszarendelt” és végül csak este információkkal „meg­ajándékozott" újságírók kérdé­sek özönét zúdították az egy­más után sajtóértekezletet tartó amerikai, majd szovjet külügy­miniszterre. A várt nagy bejelentés a hadászati támadófegyverek (HTF) csökkentéséről szóló egyezmény elkészültéről elma­radt, de azért komoly ered­ményről, haladásról tudtak szá­mot adni a miniszterek. Ezúttal talán az elmúlt évek­ben kialakultnál is nagyobb te­her és szerep hárult a szakér­tőkre, akik még a szombatra vir­radó éjszakát is a részletek tisz­tázásával töltötték. Bár erről a miniszterek nem szóltak, biztos, hogy szinte az utolsó pillanatokban „állt össze” a megállapodás a leg­főbb kérdésekben, hiszen — megint csak eltérően az elmúlt években megszokottaktól — a szovjet hírügynökség nem adott részletes érdemi tájékoz­tatást a Mihail Gorbacsov és James Baker között lezajlott eszmecseréről, pedig annak időtartama is éppen a duplája lett az előirányzottnak. Persze, ezúttal senki sem kiált kártérítésért a menetrend felborulása miatt, a napirenden szereplő kérdések súlya me­gért ekkora árat. Sevardnadze volt az, aki úgy ítélte meg a dolgok menetét, hogy az év végére akár megköt- hetővé válik a HTF-szerződés. Bakerhez hasonlóan ő sem részletezte, mi az, amiben még további komoly tárgyalások szükségesek a csúcs előtt. (A szakértők már a jövő héten Washingtonban folytatják a ta­nácskozást, hogy a május 30- án kezdődő csúcsra készülje­nek.) Viszont bejelentették, hogy a két nagy kérdésben, a tengeri és a légi indítású manő­verező robotrepülőgépek ügyé­ben sikerült közösen elfogad­ható megoldást találni. Nem sikerült igazán előrelép­ni a hagyományos európai fegyveres erők és fegyverzet ügyében, bár itt is körvonalaz­hatók a mindenki számára elfo­gadható jövendő és követendő irányok. A legnagyobb eredmény a mindkét miniszter által rettene­tes fegyverfajtának minősített vegyi fegyverek tilalmáról szóló megegyezés. Washingtonban Mihail Gorbacsov szombaton közzétett elnöki rendeletben nyilvánította semmissé az észt parlamentnek azt a március 30- án hozott döntését, amely Észt­ország elvi függetlenségét dek­larálja. Az észt döntés értelmé­ben a teljes függetlenség meg­szerzéséig tartó átmeneti idő­szakban a szerdán megalakult „ideiglenes vezetőség” irányí­a két elnök aláírhatja azt a szer­ződést, amelynek értelmében mind a szovjet, mind az ameri­kai fél azonnal leállítaná e fegy­verfajta gyártását, s a meglévő készleteket nyolcvan százalék­kal csökkentenék. A megálla­podás szabályozza a készletek teljes likvidálásához vezető utat is. Központi témává lépett elő a Baltikum, elsősorban Litvánia függetlenségének kérdése. Baker látogatása alatt Moszk­vában járt Kazimiera Prunskie- ne litván kormányfő, aki nem­csak Mihail Gorbacsovval, ha­nem az amerikai miniszterrel is tárgyalt. Baker jelezte: Wa­shington támogatja a litván tö­rekvéseket, de nem óhajt bea­vatkozni Moszkva és Vilnius disputájába. Elmondta azon­ban, hogy a kétoldalú kapcsola­tokat komolyan megterhelné, ha végül nem sikerülne általá­nos elégedettségre szolgáló megoldást találni. Az egyéb „hagyományos” témák közül a regionális válsá­gok ügyében nem történt sem­mi látványos. Ugyancsak nem a látványos eredmény felmutatá­sa volt a viszonylag új transzna­cionális munkacsoport munká­jának célja sem. A kétoldalú viszonyban meg­állapodásra jutottak, hogy köl­csönösen kulturális és tájékoz­tató központokat nyitnak, diá­kok cseréjét szervezik meg. A kereskedelmi egyezmény terén történt haladás, de még áttörés nem. A fő akadályt jelentő Jack- son—Vanik-törvény (amely szerint az amerikai törvényho­zás a szovjet kivándorlási politi­kától teszi függővé a kedvez­ményes kereskedelmi elbánást hamarosan) hatályon kívül he­lyezhető lesz. Élképzelhető, hogy a szovjet parlament még a csúcs előtt elfogadja a kiván­dorlásról szóló törvényt. Bár a kedd estétől szombat estig tartó tárgyalássorozatról menetközben kiszivárgott hírek olykor komoly fennakadásokról szóltak, az eredmény meggyő­zően bizonyítja, hogy a megál­lapodások elérése mindkét fél­nek egyaránt érdeke, mindkét fél kész rugalmas megtartására a siker érdekében. Erre utalt Baker, amikor szavait azzal zár­ta, hogy Washingtonban meg­van a lehetőség arra, hogy a kölcsönös előnyöket intézmé­nyes formába öntsék. Márpedig a két legnagyobb katonai hatalom viszonyának folyamatos javulása, kettejük párbeszédének elmélyítése az egész világ, s különösen a vál­tozóban lévő Európának is lét­érdeke. A tárgyalások menete azt mutatja, hogy mind Moszk­va, mind Washington tekintettel van ezekre ez érdekekre is. taná Észtországot. Gorbacsov rendelete szerint az észt parla­ment „anélkül hozta döntését, hogy előzőleg konzulált volna a hatóságokkal, és hogy figye­lembe vette volna a köztársa­ság lakosságának érdekeit, va­lamint a köztársaságnak a többi köztársasághoz és az egész föderációhoz fűződő kapcsola­tait”. Szegedi Nándor Értesítjük Tisztelt Vásárlóinkat, hogy május 21-től június 9-ig 40%-os engedményes vásárt tartunk Érdeklődésüket előre is köszönjük! A habselyembolt dolgozói _________________________________________________________(149169) Szabadság Érdemrenddel tüntették ki szombaton a hollandiai Middle- burg városában Tőkés László nagyváradi református püspököt Békésen zárult a romániai választás Iliescu sikerre számíthat Szántó András Gorbacsov érvénytelenítette Észtország függetlenségét

Next

/
Oldalképek
Tartalom