Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-19 / 21. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 19., szombat EMBEREK, SORSOK IZRAELBEN (V.) Nem a szüleié (van bátyja!) hanem a városé. Körülbelül tíz sátor állt itt hatvan évvel ezelőtt, köztük Yoel Elroynak, Netanya jelenlegi polgármesterének családjáé. Ő már itt született, s a 130 ezer lakosú városban ma is számon tartják, hogy Yoel Elroy az első fiú, aki Netanyá- ban látta meg a napvilágot. Mégpedig 1930. január 1 -jén. — Véletlenül történt, de két­ségtelen: meghatározta az élet- utamat — mondja. — Minde­nekelőtt a város i ránt érzett fele­lősség, amely talán rám na­gyobb súllyal nehezedik, mint másokra (s nemcsak amióta polgármester vagyok). Ugyan­akkor nagy erőt ad az a tudat, hogy az elsőszülött fiúban bíz­nak a netanyaiak. 60 éves va­gyok, akár csak a szülőváro­som, s ez év februárjában im­már másodszor választottak meg (75 százalékos többség­gel) a tanács élére. A hat évti­zed nem nagy idő, de ha arra gondolok, mivé lett a település a honfoglalók keze nyomán, megmelegszikaszívem. Együtt nőttem, fejlődtem a várossal. Az elemi és a középiskolát itt végeztem, majd 1946-ban Lon­donban kezdtem el jogi tanul­mányaimat. A függetlenségi háborút végigharcoltam a tü­zérség első parancsnokaként. Azután Jeruzsálemben folytat­tam az egyetemet, s 1954-ben végeztem. Ügyvéd vagyok. A feleségem és fiam is ügyvéd. Két lányom közül az egyik mér­nök, a másik tiszti iskolába jár. Ma Netanyát Izrael Riviérájá­nak nevezik — méltán — a nemzetközi turizmus szakem­berei. A város Tel Avivtól mind­össze 30 kilométerre van, s az itt üdülő vendég háromnegyed óra alatt eljuthat Jeruzsálembe és a környékére. A Tibériás- tóhoz és Názáretbe egy-egy óráig tart az utazás, Cezare pedig fél órán belül megközelít­hető. Üdülőváros. A tengerpart mentén bársonyos homokság, az utcákon egymást érik a ven­déglők, kávéházak, üdezöld parkokat varázsoltak a homok­ra, s rendszerint—még télen is — napsütéses, kellemes idő­ben sétálhatnak, sportolhatnak a netanyaiak, illetve a turisták. Híresek a város ékszerüzletei, gyémántcsiszoló-üzemei, s Netanyában található Izrael legnagyobb sörgyára. Keres­kedelmi központ is: mintegy 400 ezer ember vásárol rend­szeresen az üzletekben. Har­minchat szállodája van (há­rom-négy csillagosak), s hat hotel (3000 szoba) épül föl még a közeljövőben. Yoel Elroy pol­gármestersége idején épített a város — 50 millió dollár befek­tetéssel — egy világszínvonalú szupermarketet, egy kultúrpa­lotát, és egy 125 gondozottat befogadni, ellátni képes kor­szerű öregek napközi otthonát. (Az utóbbi csupán egy a sok közül a városban.) — Jelentős kihívás és nagy­szerű feladat az oroszországi bevándorlók letelepítése, be­illeszkedésük megkönnyítése — mondja. — Ahhoz az elvhez, hogy aki ide akar jönni, szíve­sen fogadjuk, ragaszkodunk. Netanyában körülbelül száz­ezer bevándorlóra számítunk, ezért már hozzákezdtünk a fo­gadás feltételeinek megvalósí­tásához. Huszonötezer lakást GYERMEKNAPI JÁTÉKVÁSÁR a SKALA-COOP ZSELIC ÁRUHÁZ sport-játékosztályán május 21-től 26-ig! Egyes hazai és import játékokat 20 százalékkal olcsóbban árusítunk. AMÍG A KÉSZLET TART! Ezen az osztályon a camping áruk széles választékával állunk vásárlóink szíves rendelkezésére. MOST IS ERDEMES NÁLUNK VÁSÁROLNI! ft 9 SKALA-.; ■ m (110896) építünk föl, s mivel az érkezők­nek munkahelyre is szükségük van, új gyárakat építünk, főként a könnyűipart fejlesztve általuk. Öt év alatt egy korábbi 40 éves tervet fogunk megvalósítani; ez igen magasztos feladat. Neta­nya ezután Izraelnek a harma­dik legnagyobb városa lesz. A látogatás alkalmával a Sio- tour igazgatója, dr. Fodor János együttműködési szerződést írt alá a Shartours iroda tulajdonosával, Menashe Miller­rel. A megállapodás értelmében a két utazási iroda vendégeket, csoportokat küld egymásnak, népszerűsítve Izrael, illetve Magyarország turusztikai lehe­tőségeit. A Shartours családi vállalkozás: 1959-ben alapítot­ták a céget. Kezdetben egyedül a férj, Menashe Miller foglalko­zott idegenforgalmi tevékeny­séggel, s feleségének, Rivka aszszonynak tanítónői fizetése volt a vállalkozás anyagi alapja. Miután az erőfeszítések meg­hozták az eredményt, Millerné is abbahagyta a tanítást. Két fel­nőtt lányuk - a vejekkel együtt— szintén a cégnél dolgozik. Négy fiú és egy lány unokájuk van. Őket is úgy nevelik, hogy az ide­genforgalomban keressék majd boldogulásukat. — Ahol én nem jártam, illetve „rosszul jártam”, oda nem kül­dök vendégeket — mondja Mil­ler úr. — Ezért sokat utazom a világban, s ha majd egyszer nyugalomba vonulok, megírom emlékirataimat az ágyakról, amelyekben aludtam. David Oren tábornok 60 éves, zömök, kemény kötésű férfi. Legendás alakja az elmúlt évtizedek csatáinak; mindenki ismeri és tiszteli a városban. Egyszerű katonaként kezdte 48-ban, s 56-ban már tábornok­ként szolgált a harcmezőkön. A katonák itt 45 éves korukban nyugdíjba mennek (ő tartalé­kosként ma is szolgál néha), s rendszerint valami haszonnal járó foglalkozást keresnek ma­guknak. David Oren gondolt egyet, s részvényesek közre­működésével fölépített egy 40 ezer négyzetméter alapterületű szállodát Dél-Netanyában, majd elvállalta a vezetését is. A hadvezér, aki egykor zászlóal­jakat vezényelt, irányított, kitű­nő szállodásnak bizonyult. Nem sajnálta az időt és az energiát: tanult, és külföldi tapasztalato­kat szerzett. Szakmai tekinté­lyét a helybeli szállodások azzal is elismerték, hogy egyesületük elnökévé választották. Majd hamarosan az országos szer­vezet alelnöke lett. Aztán eladta szállodarészét — a szálloda- iparból is nyugdíjba ment —, s most már csak várospolitikai feladatokkal foglalkozik. Ugyanis közben megválasztot­ták Netanya alpolgármesteré­nek. — A háborúban, sajnos, igen sok bajtársam, barátom dőlt ki mellőlem a sorból—mondja. — Ha már úgy hozta a sors, hogy ón életben maradtam, igyekez­tem, igyekszem magamat hasznossá tenni — jegyzi meg szerényen. — Mozgékony.ter- mószetem van, nem szeretek sokáig egy helyben ülni s tétle­nül nézelődni. Egy fiút és egy leányt nevelt föl. Nekik szelídebb pálya jutott osztályrészül, mintt apjuknak. Tanárok. Szapudi András Raktárban rekedt segítség „Többet nem adományozok 55 Még tavaly történt, a kará­csony utáni napon, hogy te­herautó kanyarodott a zamár- di tanács épülete elé. A mun­kások lerakodtak a platóról, aláíratták a fuvarlevelet, az­tán útnak indultak hazafelé. Rakományuk több mint más­fél millió forint értékű ado­mány volt (ruhaneműk és szö­vetanyagok): ezt a budapesti Sláger kisszövetkezet aján­lotta föl a település nehéz kö­rülmények között élő lakosai­nak. — Soha többet nem fogok adományozni — hallottam a telefonvonal másik végéről, ahol a kagylót Kertész Sán- dorné, a kisszövetkezet elnö­ke tartotta a kezében. — Nem ajándékot küldtünk, hogy azt sógor-koma alapon szétosz- szák a lakosság egy részé­nek, a többiek pedig megsér­tődjenek. Ezért nem tartom el­fogadhatónak, hogy a falusiak számon kérik a tanácstól: miért nem osztották szét ed­dig a küldeményt. A tanács dolga eldönteni: most vagy két-három év múlva akad olyan, aki igazán rászorul e segítségre. Dudás Katalinba tanács vb- titkára arról tájékoztatott: a szóbeli megállapodás szerint a balatonendrédi és zamárdi sportegyesület, a település szociális gondokkal küszködő lakói és a helyi nevelőotthon diákjai kapták volna a külde­ményt, de az adományozóle­vélben már csak az szerepelt, hogy a második kategóriába tartozók a címzettek. — A hivatalos papírt hozók azzal érveltek kollégáimnak: ebben az országban mindenki rászoruló... Nekem viszont a jog körülírta lehetőségek kö­zött kell cselekednem. Tudom —folytatta —, hogy a falu már februárban osztozkodni akart... írtam az adományo­zóknak, hogy egészítsék ki a jogosultak körét, de a mai napig nem érkezett válasz. Júniusig várunk; ha addig sem történik semmi, akkor szétosztjuk a küldeményt, szóról szóra betartva a levél rendelkezéseit. Ennek alap­ján kerül majd másfél millió forint értékű áru a mintegy kétszáz rászorulóhoz: divatos szabadidőruhák az endrédi nyugdíjasoknak... Kertész Sándorné egyéb­ként elmondta azt is: több te­lepülésre szállítottak ado­mányt ugyanazzal a kísérőle­véllel, és Zamárdi kivételével már mindenütt réges rég meg­kapták a rászorulók. Persze megértem a vb-tit- kárt, aki júniusban is csak át­vételi elismervény aláírása mellett hajlandó kiadni az árut. Mert sokan már ma is furán néznek a tanácsi dolgo­zókra, bár egyikük sem sza­badidőruhában jár dolgozni. Mások arra figyeltek fel, hogy az adományozást 24 óra alatt kellett lebonyolítani decem­berben, hogy az összeg leír­ható legyen az adóból... A már megszokott magyar- országi forgatókönyv alapján zajlanak az események. Egyik fél jó szándéka sem vi­tatható; a károsultak mégis a segítségre leginkább rászo­rultak... Czene Attila Csomagterv az országos küldöttgyűlésre Csökkentsék a magánkereskedők adóját Ne legyen kötelező számlaadás Interpellációt ígértek a képviselők s • »// (Folytatásaz 1. oldalról) Major Józsefné, a Kisosz me­gyei titkárhelyettese azt tartja fon­tosnak, hogy a fővárosban ösz- szeülő fórumon várható a szerve­zet érdekképviseleti, -védelmi munkájának tartalmi megújulása. Szó lesz a szövetségi rendszerre való áttérés tennivalóiról is. A je­lenlegi tagság és a majdani vállal­kozói réteg szolgáltatásaiban sokrétűbb, információiban a meg­változott igényekhez igazodó, a gyakorlatban alkalmazható szak- tanácsadói, szakértői munkát vár az érdekképviselettől. A mostani gazdasági változások ugyanis el­képzelhetetlenek anélkül, hogy a magántevékenység ne váljon a magyar gazdaság alapvető és szerves részévé a különböző ér­dekképviseleti, -védelmi szerve­zetek közreműködésével. Korszerű vámtörvényt A szervezet somogyi tagjai is egyetértenek azzal, hogy a ma­gánvállalkozások, ezen belül a magánkereskedelem érdekvé­delme elsődlegesen gazdasági érdekvédelmet jelentsen a meg­változott és változó gazdasági környezetben. A Kisosz elenged­hetetlennek tartja, hogy legyen meg a tulajdonviszonyok reform­ja, a korszerű vámtörvény (be­leértve a devizarendelkezése­ket), aztán a pénzügyi folyamatok teljes körű szabályozása (pénz­ügyi törvény, bankrendszer, hitel- viszonyok), végül pedig a társa­dalombiztosítási törvény. Ezek mielőbbi megalkotása nélkülöz­hetetlen az egyéni vállalkozók számára. A Kisosz országos elnökségé­nek álláspontja szerint a magyar gazdaság magánvállalkozói szektora csak úgy hozható moz­gásba, ha a szabályozók a hátrá­nyos helyzetet mérséklik, illetve megszüntetik. Az új vállalkozások segítése Gyors változásokra van szük­ség az adózásban, beleértve az alapvető szabályok több évi állan­dóságát, az adó progresszív mér­tékének radikális csökkentését, a befektetések ösztönzését’ a saját vállalkozásba, valamint az admi­nisztráció egyszerűsítését bizto­sító adózási formák bevezetését. így a vállalkozási nyereségadó elvonásának mértékét 3 millió nyereségig 15 százalékra szük­séges mérsékelni, efölött 20—30 százalékos nyereségadót lehet elfogadni. A személyi jövede­lemadó elvonási mértékének megállapításánál nem mellőzhe­tő a társadalombiztosítás, vala­mint a hitelek kamatainak a mér­téke. Ezért a személyi jövede­lemadó maximális mértékét 30— 35 százalék fölött nem tartják el­fogadhatónak. Az is ösztönözné a befektetéseket, ha bevezetnék a beruházások adózás előtti elszá­molhatóságát, a kezdő vállalko­zásokat pedig adókedvezmény­ben részesítenék. Föllendülne a magánkereskedelem, ha megha­tározott területeken a vállalkozói tevékenységéből származó jöve­delem három évig mentesülne az adófizetési kötelezettség alól. A vállalkozó kapjon adókedvez­ményt, ha új munkahely létesíté­sével vesz föl alkalmazottat. A tanuló foglalkoztatása is kedvez­ményezett legyen. A javaslatok között szerepel az élelmiszer-ke­reskedelem és a vendéglátás adókedvezménye is. Július 1-jétől lép életbe a nyug­taadási kötelezettség. Ez ellen már eddig is tiltakozott a szerve­zet, hiszen sok embert elriaszt a kereskedéstől a kötelező szám­laadás, a pénztárgép bevezeté­se. Az országos-küldöttgyűlésen is föllépnek majd a kiskereskede­lem megkülönböztetéseként előírt nyugtaadási kötelezettség és a teljesíthetetlen vételi jegy el­törlése érdekében. A Kisosz me­gyei titkársága fölvette a kapcso­latot azokkal a pártokkal, ame­lyeknek van országgyűlési képvi­selőjük. Megígértek, hogy majd interpellálnak ebben az ügyben.Érthetően a hazai és kül­földi hitelfölvétel lehetőségének bővítését is fontosnak tartják az érdekképviseleti szervek bevo­násával. A magángazdaságok létrehozásához szükséges tő­keáramlás feltételeit javítandó, új bankok, biztosítók, befektetési társaságok alakulása segítené a magánvállalkozói beruházások felgyorsítását, így például a So- mogyot is érintő idegenforgalom­ban. A Kisosz szívesen vállalja a közreműködést a vegyesvállala­tok, külföldi érdekeltségi társa­ságok létrejöttét szolgáló intéz­ményi rendszer kialakításában a külföldi működő tőke bevonása érdekében. A magánvállakozá- sok úgy juthatnak majd üzlethelyi­séghez, telephez, ha az önkor­mányzatok szabad kezet kapnak a helyiséggazdálkodásban. A magánkereskedők régi vá­gya teljesül azzal, hogy várha­tóan megváltoztatják az alapsza­bályt, s a Kisosz helyi szervezetei jogilag is önállóak lesznek. Lajos Géza ‘ * V1 «mhB. ÜnS# jt w W drjt 9 m SS §F »1 .»■--• ■ . ' 4. \ j ­■ Jrr, . ■ ■' . . . • • ' ■ ' . { V „ : ■ -*.-•* ' •• i, ' ....... > - - 4 ... it

Next

/
Oldalképek
Tartalom