Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-19 / 21. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 19., szombat EMBEREK, SORSOK IZRAELBEN (V.) Nem a szüleié (van bátyja!) hanem a városé. Körülbelül tíz sátor állt itt hatvan évvel ezelőtt, köztük Yoel Elroynak, Netanya jelenlegi polgármesterének családjáé. Ő már itt született, s a 130 ezer lakosú városban ma is számon tartják, hogy Yoel Elroy az első fiú, aki Netanyá- ban látta meg a napvilágot. Mégpedig 1930. január 1 -jén. — Véletlenül történt, de kétségtelen: meghatározta az élet- utamat — mondja. — Mindenekelőtt a város i ránt érzett felelősség, amely talán rám nagyobb súllyal nehezedik, mint másokra (s nemcsak amióta polgármester vagyok). Ugyanakkor nagy erőt ad az a tudat, hogy az elsőszülött fiúban bíznak a netanyaiak. 60 éves vagyok, akár csak a szülővárosom, s ez év februárjában immár másodszor választottak meg (75 százalékos többséggel) a tanács élére. A hat évtized nem nagy idő, de ha arra gondolok, mivé lett a település a honfoglalók keze nyomán, megmelegszikaszívem. Együtt nőttem, fejlődtem a várossal. Az elemi és a középiskolát itt végeztem, majd 1946-ban Londonban kezdtem el jogi tanulmányaimat. A függetlenségi háborút végigharcoltam a tüzérség első parancsnokaként. Azután Jeruzsálemben folytattam az egyetemet, s 1954-ben végeztem. Ügyvéd vagyok. A feleségem és fiam is ügyvéd. Két lányom közül az egyik mérnök, a másik tiszti iskolába jár. Ma Netanyát Izrael Riviérájának nevezik — méltán — a nemzetközi turizmus szakemberei. A város Tel Avivtól mindössze 30 kilométerre van, s az itt üdülő vendég háromnegyed óra alatt eljuthat Jeruzsálembe és a környékére. A Tibériás- tóhoz és Názáretbe egy-egy óráig tart az utazás, Cezare pedig fél órán belül megközelíthető. Üdülőváros. A tengerpart mentén bársonyos homokság, az utcákon egymást érik a vendéglők, kávéházak, üdezöld parkokat varázsoltak a homokra, s rendszerint—még télen is — napsütéses, kellemes időben sétálhatnak, sportolhatnak a netanyaiak, illetve a turisták. Híresek a város ékszerüzletei, gyémántcsiszoló-üzemei, s Netanyában található Izrael legnagyobb sörgyára. Kereskedelmi központ is: mintegy 400 ezer ember vásárol rendszeresen az üzletekben. Harminchat szállodája van (három-négy csillagosak), s hat hotel (3000 szoba) épül föl még a közeljövőben. Yoel Elroy polgármestersége idején épített a város — 50 millió dollár befektetéssel — egy világszínvonalú szupermarketet, egy kultúrpalotát, és egy 125 gondozottat befogadni, ellátni képes korszerű öregek napközi otthonát. (Az utóbbi csupán egy a sok közül a városban.) — Jelentős kihívás és nagyszerű feladat az oroszországi bevándorlók letelepítése, beilleszkedésük megkönnyítése — mondja. — Ahhoz az elvhez, hogy aki ide akar jönni, szívesen fogadjuk, ragaszkodunk. Netanyában körülbelül százezer bevándorlóra számítunk, ezért már hozzákezdtünk a fogadás feltételeinek megvalósításához. Huszonötezer lakást GYERMEKNAPI JÁTÉKVÁSÁR a SKALA-COOP ZSELIC ÁRUHÁZ sport-játékosztályán május 21-től 26-ig! Egyes hazai és import játékokat 20 százalékkal olcsóbban árusítunk. AMÍG A KÉSZLET TART! Ezen az osztályon a camping áruk széles választékával állunk vásárlóink szíves rendelkezésére. MOST IS ERDEMES NÁLUNK VÁSÁROLNI! ft 9 SKALA-.; ■ m (110896) építünk föl, s mivel az érkezőknek munkahelyre is szükségük van, új gyárakat építünk, főként a könnyűipart fejlesztve általuk. Öt év alatt egy korábbi 40 éves tervet fogunk megvalósítani; ez igen magasztos feladat. Netanya ezután Izraelnek a harmadik legnagyobb városa lesz. A látogatás alkalmával a Sio- tour igazgatója, dr. Fodor János együttműködési szerződést írt alá a Shartours iroda tulajdonosával, Menashe Millerrel. A megállapodás értelmében a két utazási iroda vendégeket, csoportokat küld egymásnak, népszerűsítve Izrael, illetve Magyarország turusztikai lehetőségeit. A Shartours családi vállalkozás: 1959-ben alapították a céget. Kezdetben egyedül a férj, Menashe Miller foglalkozott idegenforgalmi tevékenységgel, s feleségének, Rivka aszszonynak tanítónői fizetése volt a vállalkozás anyagi alapja. Miután az erőfeszítések meghozták az eredményt, Millerné is abbahagyta a tanítást. Két felnőtt lányuk - a vejekkel együtt— szintén a cégnél dolgozik. Négy fiú és egy lány unokájuk van. Őket is úgy nevelik, hogy az idegenforgalomban keressék majd boldogulásukat. — Ahol én nem jártam, illetve „rosszul jártam”, oda nem küldök vendégeket — mondja Miller úr. — Ezért sokat utazom a világban, s ha majd egyszer nyugalomba vonulok, megírom emlékirataimat az ágyakról, amelyekben aludtam. David Oren tábornok 60 éves, zömök, kemény kötésű férfi. Legendás alakja az elmúlt évtizedek csatáinak; mindenki ismeri és tiszteli a városban. Egyszerű katonaként kezdte 48-ban, s 56-ban már tábornokként szolgált a harcmezőkön. A katonák itt 45 éves korukban nyugdíjba mennek (ő tartalékosként ma is szolgál néha), s rendszerint valami haszonnal járó foglalkozást keresnek maguknak. David Oren gondolt egyet, s részvényesek közreműködésével fölépített egy 40 ezer négyzetméter alapterületű szállodát Dél-Netanyában, majd elvállalta a vezetését is. A hadvezér, aki egykor zászlóaljakat vezényelt, irányított, kitűnő szállodásnak bizonyult. Nem sajnálta az időt és az energiát: tanult, és külföldi tapasztalatokat szerzett. Szakmai tekintélyét a helybeli szállodások azzal is elismerték, hogy egyesületük elnökévé választották. Majd hamarosan az országos szervezet alelnöke lett. Aztán eladta szállodarészét — a szálloda- iparból is nyugdíjba ment —, s most már csak várospolitikai feladatokkal foglalkozik. Ugyanis közben megválasztották Netanya alpolgármesterének. — A háborúban, sajnos, igen sok bajtársam, barátom dőlt ki mellőlem a sorból—mondja. — Ha már úgy hozta a sors, hogy ón életben maradtam, igyekeztem, igyekszem magamat hasznossá tenni — jegyzi meg szerényen. — Mozgékony.ter- mószetem van, nem szeretek sokáig egy helyben ülni s tétlenül nézelődni. Egy fiút és egy leányt nevelt föl. Nekik szelídebb pálya jutott osztályrészül, mintt apjuknak. Tanárok. Szapudi András Raktárban rekedt segítség „Többet nem adományozok 55 Még tavaly történt, a karácsony utáni napon, hogy teherautó kanyarodott a zamár- di tanács épülete elé. A munkások lerakodtak a platóról, aláíratták a fuvarlevelet, aztán útnak indultak hazafelé. Rakományuk több mint másfél millió forint értékű adomány volt (ruhaneműk és szövetanyagok): ezt a budapesti Sláger kisszövetkezet ajánlotta föl a település nehéz körülmények között élő lakosainak. — Soha többet nem fogok adományozni — hallottam a telefonvonal másik végéről, ahol a kagylót Kertész Sán- dorné, a kisszövetkezet elnöke tartotta a kezében. — Nem ajándékot küldtünk, hogy azt sógor-koma alapon szétosz- szák a lakosság egy részének, a többiek pedig megsértődjenek. Ezért nem tartom elfogadhatónak, hogy a falusiak számon kérik a tanácstól: miért nem osztották szét eddig a küldeményt. A tanács dolga eldönteni: most vagy két-három év múlva akad olyan, aki igazán rászorul e segítségre. Dudás Katalinba tanács vb- titkára arról tájékoztatott: a szóbeli megállapodás szerint a balatonendrédi és zamárdi sportegyesület, a település szociális gondokkal küszködő lakói és a helyi nevelőotthon diákjai kapták volna a küldeményt, de az adományozólevélben már csak az szerepelt, hogy a második kategóriába tartozók a címzettek. — A hivatalos papírt hozók azzal érveltek kollégáimnak: ebben az országban mindenki rászoruló... Nekem viszont a jog körülírta lehetőségek között kell cselekednem. Tudom —folytatta —, hogy a falu már februárban osztozkodni akart... írtam az adományozóknak, hogy egészítsék ki a jogosultak körét, de a mai napig nem érkezett válasz. Júniusig várunk; ha addig sem történik semmi, akkor szétosztjuk a küldeményt, szóról szóra betartva a levél rendelkezéseit. Ennek alapján kerül majd másfél millió forint értékű áru a mintegy kétszáz rászorulóhoz: divatos szabadidőruhák az endrédi nyugdíjasoknak... Kertész Sándorné egyébként elmondta azt is: több településre szállítottak adományt ugyanazzal a kísérőlevéllel, és Zamárdi kivételével már mindenütt réges rég megkapták a rászorulók. Persze megértem a vb-tit- kárt, aki júniusban is csak átvételi elismervény aláírása mellett hajlandó kiadni az árut. Mert sokan már ma is furán néznek a tanácsi dolgozókra, bár egyikük sem szabadidőruhában jár dolgozni. Mások arra figyeltek fel, hogy az adományozást 24 óra alatt kellett lebonyolítani decemberben, hogy az összeg leírható legyen az adóból... A már megszokott magyar- országi forgatókönyv alapján zajlanak az események. Egyik fél jó szándéka sem vitatható; a károsultak mégis a segítségre leginkább rászorultak... Czene Attila Csomagterv az országos küldöttgyűlésre Csökkentsék a magánkereskedők adóját Ne legyen kötelező számlaadás Interpellációt ígértek a képviselők s • »// (Folytatásaz 1. oldalról) Major Józsefné, a Kisosz megyei titkárhelyettese azt tartja fontosnak, hogy a fővárosban ösz- szeülő fórumon várható a szervezet érdekképviseleti, -védelmi munkájának tartalmi megújulása. Szó lesz a szövetségi rendszerre való áttérés tennivalóiról is. A jelenlegi tagság és a majdani vállalkozói réteg szolgáltatásaiban sokrétűbb, információiban a megváltozott igényekhez igazodó, a gyakorlatban alkalmazható szak- tanácsadói, szakértői munkát vár az érdekképviselettől. A mostani gazdasági változások ugyanis elképzelhetetlenek anélkül, hogy a magántevékenység ne váljon a magyar gazdaság alapvető és szerves részévé a különböző érdekképviseleti, -védelmi szervezetek közreműködésével. Korszerű vámtörvényt A szervezet somogyi tagjai is egyetértenek azzal, hogy a magánvállalkozások, ezen belül a magánkereskedelem érdekvédelme elsődlegesen gazdasági érdekvédelmet jelentsen a megváltozott és változó gazdasági környezetben. A Kisosz elengedhetetlennek tartja, hogy legyen meg a tulajdonviszonyok reformja, a korszerű vámtörvény (beleértve a devizarendelkezéseket), aztán a pénzügyi folyamatok teljes körű szabályozása (pénzügyi törvény, bankrendszer, hitel- viszonyok), végül pedig a társadalombiztosítási törvény. Ezek mielőbbi megalkotása nélkülözhetetlen az egyéni vállalkozók számára. A Kisosz országos elnökségének álláspontja szerint a magyar gazdaság magánvállalkozói szektora csak úgy hozható mozgásba, ha a szabályozók a hátrányos helyzetet mérséklik, illetve megszüntetik. Az új vállalkozások segítése Gyors változásokra van szükség az adózásban, beleértve az alapvető szabályok több évi állandóságát, az adó progresszív mértékének radikális csökkentését, a befektetések ösztönzését’ a saját vállalkozásba, valamint az adminisztráció egyszerűsítését biztosító adózási formák bevezetését. így a vállalkozási nyereségadó elvonásának mértékét 3 millió nyereségig 15 százalékra szükséges mérsékelni, efölött 20—30 százalékos nyereségadót lehet elfogadni. A személyi jövedelemadó elvonási mértékének megállapításánál nem mellőzhető a társadalombiztosítás, valamint a hitelek kamatainak a mértéke. Ezért a személyi jövedelemadó maximális mértékét 30— 35 százalék fölött nem tartják elfogadhatónak. Az is ösztönözné a befektetéseket, ha bevezetnék a beruházások adózás előtti elszámolhatóságát, a kezdő vállalkozásokat pedig adókedvezményben részesítenék. Föllendülne a magánkereskedelem, ha meghatározott területeken a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelem három évig mentesülne az adófizetési kötelezettség alól. A vállalkozó kapjon adókedvezményt, ha új munkahely létesítésével vesz föl alkalmazottat. A tanuló foglalkoztatása is kedvezményezett legyen. A javaslatok között szerepel az élelmiszer-kereskedelem és a vendéglátás adókedvezménye is. Július 1-jétől lép életbe a nyugtaadási kötelezettség. Ez ellen már eddig is tiltakozott a szervezet, hiszen sok embert elriaszt a kereskedéstől a kötelező számlaadás, a pénztárgép bevezetése. Az országos-küldöttgyűlésen is föllépnek majd a kiskereskedelem megkülönböztetéseként előírt nyugtaadási kötelezettség és a teljesíthetetlen vételi jegy eltörlése érdekében. A Kisosz megyei titkársága fölvette a kapcsolatot azokkal a pártokkal, amelyeknek van országgyűlési képviselőjük. Megígértek, hogy majd interpellálnak ebben az ügyben.Érthetően a hazai és külföldi hitelfölvétel lehetőségének bővítését is fontosnak tartják az érdekképviseleti szervek bevonásával. A magángazdaságok létrehozásához szükséges tőkeáramlás feltételeit javítandó, új bankok, biztosítók, befektetési társaságok alakulása segítené a magánvállalkozói beruházások felgyorsítását, így például a So- mogyot is érintő idegenforgalomban. A Kisosz szívesen vállalja a közreműködést a vegyesvállalatok, külföldi érdekeltségi társaságok létrejöttét szolgáló intézményi rendszer kialakításában a külföldi működő tőke bevonása érdekében. A magánvállakozá- sok úgy juthatnak majd üzlethelyiséghez, telephez, ha az önkormányzatok szabad kezet kapnak a helyiséggazdálkodásban. A magánkereskedők régi vágya teljesül azzal, hogy várhatóan megváltoztatják az alapszabályt, s a Kisosz helyi szervezetei jogilag is önállóak lesznek. Lajos Géza ‘ * V1 «mhB. ÜnS# jt w W drjt 9 m SS §F »1 .»■--• ■ . ' 4. \ j ■ Jrr, . ■ ■' . . . • • ' ■ ' . { V „ : ■ -*.-•* ' •• i, ' ....... > - - 4 ... it
