Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-15 / 17. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 15., kedd EMBEREK, SORSOK IZRAELBEN (I.) Tegnap este ostoros szélben ültünk Dávid tornya alatt a vár fokán, s amíg a Jeruzsálem történetét megidéző fényjátékban gyönyörködtünk, pokróccal óvtuk magunkat a szokatlan hidegtől. Ma ismét hőség van, kemény fényverésben a város, a „világ központja”, s a Titus légiói által lerombolt templom maradványa, a roppant Siratófal. A fehér mészkőizzásban éles kontraszt az évezredes gyász, az elrabolt arany Me- nóra emléke, amely tragikusan sötétlik az imákban s a vallás legszigorúbb parancsait követő zsidó férfiak viseletén. Az itt kötelező „kipávai” a fejünkön állunk a kövek sugárzásában, s elfogódottan nézzük a sűrűn hajlongó fo- hászkodókat, s a fal repedéseit kitöltő összehajtogatott cédulákat, a Jáveh-hoz szóló megannyi levelet. Eljátszom a gondolattal: vajon az izraeli állampolgárok közül hányán kérnek csakis maguknak, szűkebb famíliájuknak valamit az Úrtól, és hányán egész népüknek, hazájuknak? Csak néhány napos tapasztalat birtokában ugyan, de gyanítom, hogy az utóbbiak lehetnek többen. Mondok is erről valamit a mellettem álló delegátus társnak, mire a közelünkben egy idős férfi fölkapja a fejét. —Jó napot kívánok!—szólít meg. — Kegyed magyar? — Jó napot... Igen, magyar vagyok. — Mi újság Magyarországon? — Választékosán beszél, a kiejtése tökéletes. Miután véleményemet tudtára adom, önérzetesen jegyzi meg, hogy ez egyáltalán nem csoda, hiszen ő ott született, nevelkedett, ahol a Toldi szerzője, s csak 1959-ben hagyta el Nagyszalontát s vándorolt Izraelbe. —Szamosújváron tanultam ki az asztalos szakmát—folytatja —, egy igen jó magyar mesternél. Ugye, hallotta hírét Szamosújvárnak, ahol valaha az a híres betyár, Rózsa Sándor raboskodott? — Hát persze hogy hallottam. — Kedves kis város volt, jólesik rá visszagondolni. Elmondja, hogy ma lett volna a kisunokája metélése, de a fiúcska megbetegedett, nem súlyosan szerencsére, mégis kellemetlen, lehangoló, hogy el kellett halasztani a szertartást; a veje — aki nagyon vallásos ember — rettenetesen el van keseredve. Ő kijött ide egy kicsit imádkozni, elmélkedni, noha régebben ritkán foglalkozott isteni dolgokkal, nem volt ideje bibliai kérdéseken töprengeni, világéletében sokat dolgozott, Romániában is, Izraelben is. Már évek óta nyugdíjas, de azért még mindig vállal egyet- mást, hogy támogassa a lányát, aki a veje mellett szintén nagyon vallásos lett, s rendkívül szerény az anyagiakat illetően; ő azonban — őszintén megvallva — nyugtalan amiatt, hogy ezek a fiatalok egyáltalán nem törekednek arra, hogy vigyék valamire, hogy legyen valamijük, a veje például semmi mást nem tesz, csak reggeltől estig a Tannal foglalkozik. A lány meg, ahelyett, hogy rábeszélné a férjét valamilyen hasznos tevékenységre, boldog, hogy ilyen ember az ura. — Mit tehetnék? — sóhajt az öregember, majd udvariasan megemeli a kalapját búcsúzáskor. Mi pedig felsorakozunk nagy tudású és gyors lábú idegenvezetőnk mögé (Bíró Ernő pozsonyi születésű izraeli polgár), és továbbmasírozunk. A legközelebbi cél a Szűz Mária elszenderedése nevű templom, ahol a magyarok oltára fölött Muzsinszky Nagy Endre siófoki művésznek Árpád-házi szenteket ábrázoló festménye látható. A Balaton fővárosából érkezett tíztagú küldöttség (amely azért utazott Izraelbe, hogy testvérvárosi kapcsolatba kerüljön a Földközi-tenger partján fekvő Netanyával) e történésekor már eleget tett küldetésének. Yoel Elroy ne- tanyai polgármester és Somogyi Gyula, Siófok megbízott tanácselnöke egy nappal azelőtt írta alá a díszes okiratot a tengerparti város imponálóan ékes kultúrpalotájában, ahol a hatalmas színházterem zsúfolásig megtelt ünneplőbe öltözött netanyaiakkal, akik közül a legtöbben értettek magyarul. A szép lányok minden érkezőnek piros virágot tűztek a szíve fölé, a virtuóz zenekar pedig a két nemzet Himnusza után tüzes magyar zenét játszott. Észrevettem: a „Csak egy kislány van a világon”... kezdetű nóta hallatán az idősebbek szeme megpárásodott. Az ünnepségen egy délceg, szakállas öregember ült mellettem: Drach Sámuel, Netanya díszpolgára, aki 1919-ben született Ózdon. — Birtokomban van egy írás, amelyben Esterházy gróf tudomására hozza az illetékeseknek, hogy a dédapámnak joga van Pápán tartózkodni— mondta. — Ezt a ma már muzeális értékű tartózkodási engedélyt sikerült megóvnom a kivándorlás viszontagságai közben is. Továbbadom majd az utódaimnak... Apám még Pápán született, de a munkája más vidékekre, városokba szólította; például Ózdra, a szülővárosomba. Főkönyvelő volt, magyar katonatisztként harcolt az első világháborúban, s négyesztendős koromban Erdélyben, Szászmegye- sen vállalt munkát. Magyar állampolgár maradt Romániában is. Én német gimnáziumot végeztem, majd két évig Pápán tanultam a rabbiképzőben. Az első zsidótörvény utáKubikosbrigád, vagy építőipari gépkezelővel kiegészített brigád jelentkezését várjuk Balaton-térségi munkára, Marcali—Somogysámson térségéből. Folyamatos munkát és napi szállítást biztosítunk, megbízható kereseti lehetőséggel. Jelentkezés: Déldunáhtúli Környezet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság építésvezetősége, Fonyód, Ady E. u. 55., telefon: (84)61-461. (110846) ni évben, 1939-ben jöttem ki meglehetősen kalandos úton- módon Izraelbe. A szüléimét miután porig alázták és megverték Szászmeggyesen, át- zsuppolták Besztercebányára, ahonnét föltehetőleg deportálták volna őket, ha egy pápai magyar katonatiszt fel nem ismeri apámat a vonaton. Ez az ember a pártjukat fogta, segített nekik letelepedni, apámnak elhelyezkedni, s a németek bevonulásáig békén hagyták őket. Aztán irány a haláltábor... Én idekint először tisztviselőként dolgoztam, majd tíz évig szövőmés- terként egy gyárban. Még Meggyesen tanultam ki a szakmát, egy kétéves kereskedelmi iskolában. 1951-ig Tel-Avivban dolgoztam, majd a netanyai városházán lettem főkönyvelő, s városi pénztárnok, 1978-ig. Ez évig a városi tanács tagja és a szociális osztály vezetője voltam, s fél éve választottak meg díszpolgárrá. Az összes háborút végigharcoltam. A „hatnapos”- ban én voltam a legöregebb katona: 47 esztendős. A feleségem dunaszerdahelyi lány, a fiamból kapitány lett; két lányom is van. A családban mindenki ért magyarul; a nagyobbik lányom olyan jól beszéli a nyelvet, hogy csak a kiejtéséből lehet arra következtetni, hogy Izraelben született. Éppen tegnap lettem dédnagyapa. — A kilenc díszpolgár közül — teszi hozzá egy kis szünet után — négyen magyarul beszélők vagyunk... — Őriz-e valami kellemes élményt is Magyarországról? — Egyik hajnalon fölkerekedtünk néhány pápai diáktársammal, s elutaztunk Budapestre, az olasz—magyar válogatott futballmérkőzésre. Akkor még a Sárosiék játszottak... — Kivándorlása óta járt-e Magyarországon? — Nem. De most elmegyek! Nem a küldöttséggel, hanem turistaként. Júniusban utazom. Elhatároztam, hogy Siófokra is ellátogatok. (Folytatjuk) Szapudi András Megkésett húsvéti ajándék Kapós vajkrémek Az egészségesebb táplálkozásért Új termékkel lepte meg a vásárlóit a kaposvári tejüzem. A hét végén először a megye- székhelyi üzletek hűtőpultjain, majd a fogadtatástól függően az egész megyében szeretnék megismertetni a Kapos vajkrémcsaládot. A 125 grammos, műanyag csészés kiszerelésű termékükről kérdeztük Tóth Gábor üzemigazgatót és Horváth Páíertermelési vezetőt. — A fogyasztás erőteljes visszaesése késztetett bennünket új utakra. Ismereteink felhasználásával, az üzem jelenlegi kapacitását és lehetőségeit figyelembe véve fejlesztettük ki termékcsaládunkat. Előzetes sikeréről csak annyit, hogy a Kermi kiváló minősítést adott az általunk előállított vajkrémcsaládra — mondta az üzemvezető. A heti húszmázsás termelésük természetesen csak bemutatkozás: a piaci igényeknek megfelelően fogják bővíteni. Egyelőre három változattal ismertetik meg a vásárlókat, a natúr, a magyaros és a zelleres vajkrémmel. Kizárólag természetes anyagokat használnak ízesítéshez és színezésre. A Kapos vajkrém biológiai összetevőit Horváth Péter ismertette. — A hasonló termékekhez képest kisebb a zsírtartalma, több a fehérjetartalma, azonnal kenhető, kategóriájában olcsóbb. Gyártástechnológiáját úgy találtuk ki, hogy könnyen emészthető zsírsavakat és a fehérjedús aminosavakat tartalmaz. Szakorvosi vélemények szerint rendkívül tápláló ez a termék. Csak a szellemi tőke kihasználásával — no, meg némi vállalkozási kényszerrel is ilyen egyszerű egy új termék megjelenése. Ha ez kedvező fogadtatással párosul, mindenki jól jár. Mészáros Tamás Heller László- alapítvány Heller László nevével fémjelzett oktatási alapítványt írtak alá tegnap a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Kossuth-díjas gépészmérnök magyarországi hagyatékának felét, mintegy 10 millió forintot két unokaöccse: Stewen és Charles Heller ajánlotta föl a magyar gépészmérnök-hallgatók képzésére és a kiváló eredményeket elért, főleg a hőtechnika, energetika területén tevékenykedő kutatók támogatására. A letét 2 és fél millió forint évi kamatának elosztásáról, illetve odaítéléséről kuratórium dönt a beküldött pályázatok elbírálása során. Az elhunyt Heller László leghíresebb szabadalma az ős és Forgó László gépészmérnök nevét viselő Heller—Forgó légkondenzációs berendezés. Ma az egész világon alkalmazzák a hőerőművekben. Mivel a berendezés szükségtelenné teszi nagy mennyiségű hűtővíz felhasználását, lehetővé vált, hogy a világ vízszegény térségében is építhessenek hőerőműveket. | Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy ismét érkeztek : korszerű, energiatakarékos, francia, j Thomson gyártmányú hűtőkészülékek CVL 2601 215 literes fagyasztószekrény 29140 Ft CVL 2851 265 literes fagyasztószekrény 34 890 Ft DFS 2601 kombinált hűtőszekrény, 245 literes 29 900 Ft DFS 2902 kombinált hűtőszekrény, 275 literes 33 700 Ft CF 4000 G fagyasztóláda, 375 literes 36 900 Ft A Thomson garancia a vevőnek. Mindezfek megtekinthetők és megvásárolhatók MINI MARKET boltunkban, központi telepünkön. Ezenkívül forgalmazunk rozsdamentes acéllemezeket, különféle méretben. Vállalkozunk eseti, speciális igények beszerzésére is. Forgalmazunk szelepeket, NA-15-töl NA-300-ig, nagy teljesítményű hűtőkompresszorokat 30 000 kcal-tól 500 000 kcal-ig. Várjuk ügyfeleink szíves jelentkezését. Érdeklődni: Vas-Műszaki és Hűtőgépjavító Szövetkezet 8630 BoglárleUe^ Klapka u. 11. Telefon: (84)50-912,50-602 Telefax: (84)50-602 Telex: 226870 (110801) /XVX ■ •' : ~ 4 ’ , .. ■''' "fi "v ' A TŰÉ A ^P/^Y * II p.v r^.r% JL I II v ^ • ‘^Vrv .. > "-d..-t^ D ÉDAPÁIG ;V ‘';/;" <!
