Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-12 / 86. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 12., csütörtök HURD SAJTOERTEKEZLETE Közeledés és tapogatózás Mihail Gorbacsov szovjet elnök, április 10-én fogadta a Szovjetunióban tartózkodó Douglas Hurd brit külügyminisztert. Úton a többcélú magyar diplomácia felé Interjú Hardi Péterrel, a Magyar Külügyi Intézet igazgatójával Jaruzelski Ukrajnában Ukrajnában kezdte meg szerdán hivatalos szovjetunióbeli látogatását a lengyel államfő. Wojciech Jaruzelskit Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke hívta meg. A lengyel államfőt Lvov repülőterén a köztársaság vezetői köszöntötték. Lvov után Kijev volt a következő állomás, majd innen csütörtökön érkezik Jaruzelski Moszkvába. Beiktatták az új görög kormányt Hrisztosz Szárcetakisz görög köztársasági elnök előtt szerdán délben letette a hivatali esküt a 71 éves Konsztantin Mi- cotakisz miniszterelnök, a vasárnapi választásokon győztes konzervatív Új Demokrácia vezetője és 39 tagú kabinetje. A kizárólag konzervatív politikusokból álló kormánynak két miniszterelnök-helyettese, 18 minisztere és tíz államminisztere van. Miniszterelnök-helyettes lett Cannisz Cannetakisz egykori miniszterelnök és Ata- nassziosz Kanellopulosz. A külügyminiszteri tárcát a 38 éves Antonisz Szám arasz kapta, aki egy előző kormányban már betöltötte ezt a tisztséget. Helyfoglalás az ADRIA kávéház üzletvezetőjénél. Közeledés a regionális kérdéskörökben, további tapogatózás a leszerelési és az európai ügyekben Moszkva és London között — ez szűrhető le Douglas Hurd szerdán Moszkvában megtartott sajtóértekezletéből. A brit külügyminiszter hasznosnak és őszintének nevezte Eduard Sevardnadzé(110506/a) 4 vei kedden és szerdán folytatott tárgyalásait, Mihail Gorbacsov- val lezajlott eszmecseréjét, s megjegyezte: a brit-szovjet kapcsolatok felfelé ívelő szakaszban vannak. Hurd szerint a nyugati országok jogi megfontolásból sem fogadhatják el a balti államok 1940-es bekebelezését, de tudatában vannak annak, hogy a válság túlságosan is kockára George Bush, amerikai elnök és Brian Mulroney kanadai kormányfő kedden egybehangzóan méltatta Mihail Gorbacsov szovjet elnök politikájának jelentőségét és a párbeszéd fenntartása mellett szállt síkra — függetlenül a litvániai fejleményektől. A két amerikai államférfi néhány órás találkozóra jött össze Torontóban. Közös sajtóértekezletükön Bush kijelentette: amennyiben nem oldódna meg békésen a helyzet Litvániában, aligha lenne lehetséges a további gyors haladás az amerikai—szovjet kapcsolatokban. Jóllehet külpolitikát nem lehet egy személyre alapozni, GorRiadókészültségbe helyezték szerdán a pakisztáni hadsereget, mert a katonai vezetés szerint az országot „súlyos veszély” fenyegeti India részéről. A pakisztáni hadsereg veA hét elején huligánok egy csoportja betört az Örmény Legfelsőbb Tanács Elnökségének épületébe, megverte az elnököt, s az épületben garázdálkodva jelentős károkat okozott — írta szerdai számában a Komszomolszkaja Pravda. A lap nem tér ki arra, hogy Vosz- kanjan milyen sérüléseket szenvedett. Az örmény belügyminisztérium közleményére hivatkozó tudósítás szerint a jereváni legfelsőbb tanács épülete előtt hétfőn rendezett nagygyűlés ideteszi a kelet—nyugati kapcsolatokban elért eredményeket. — Csakis tárgyalásokkal, párbeszéddel lehet ezt a kérdést megoldani. Gorbacsov biztosított arról, hogy Moszkva nem a korábbi évtizedek gyakorlatának megfelelően foglalkozik e problémával, a gazdasági szállításokat sem állítják le — mondotta a brit külügyminiszter. bacsov figyelemre méltó nyíltságról, a reformok melletti elkötelezettségről tett már tanúságot. Bízzunk benne és beszéljünk nyíltan vele — mondotta az elnök. Igen fontos, hogy fennmaradjon a párbeszéd Gorba- csovval — tette hozzá Mulroney. Az amerikai elnök és Mulroney a két ország kapcsolatai mellett a kelet—európai helyzetről is tárgyalt. Bush a közeljövőben a két további NATO- partnerrel is tárgyal a csúcstalálkozó előkészítéséről: pénteken Margaret Thatcher brit kormányfővel Bermuda szigetén, a jövő héten pedig Francois Mitterrand francia államfővel Floridában. zérkari főnöke, Mirza Asztam bég altábornagy a hadtestparancsnokok Ravalpindiben tartott kétnapos tanácskozásának végeztével jelentette be az intézkedést. jén elszabadultak a szenvedélyek, s ezt kihasználva törhetett be az elnökség épületébe a huligánok egy csoportja. Az örmény KP KB irodája kedden rendkívüli ülésén ítélte el a rendbontó akciót. Az eset kapcsán leváltották az örmény belügyminisztert. A Komszomolszkaja Pravda írásában szorgalmazza egy olyan törvénymegalkotását, amely fokozott védelmet biztosít a szovjet államfőnek, illetőleg a köztársasági legfelsőbb állami vezetőknek a támadások és a rágalmazások ellen is. Eddig kevéssé közismert fogalmak jelentek meg a magyar diplomácia palettáján: Alpok—Adria, Duna menti együttműködés, magyar—lengyel—csehszlovák integráció stb. Hol tart, milyen irányba halad a magyar külpolitika, mik az alapvető prioritások? Az MTI-Panoráma munkatársa Hardi Pétert, a magyar külpolitika egyik hátországának számító Magyar Külügyi Intézet igazgatóját kérdezte ezekről. — Mikortól figyelhető meg a magyar diplomáciában a törekvés a túlzott német orientáció ellensúlyozására? — A hetvenes évek végén a magyar pártvezetés elhatározta, hogy feleleveníti a reformkurzust, s ennek a döntésnek megvoltak a maga külpolitikai vetületei is. Természetesen, nehéz volt az indulás, mert Afganisztán, majd a lengyel szükségállapot beárnyékolta ezt a törekvést. A gazdasági útkeresésben akkor automatikusan a német vonal adódott. És ez megfigyelhető volt a gazdasági mutatókban, milyen gyorsan emelkedett az NSZK a második legfontosabb gazdasági partnerünkké a Szovjetunió után, hogyan előzte meg a többi KGST-országot. A háttérben az áll, hogy csak az NSZK-nak volt kidolgozott keleti politikája az összes nyugati ország közül, beleértve az Egyesült Államokat is. Természetesen igen nagy szerepet játszott ebben az összes többi, így a földrajzi, a történelmi tényező is. Ezt a gazdaságpolitikai folyamatot erősítette fel 1984-től egy politikai folyamat, amikor a Nyugattal való kapcsolatok nagyon fontosak voltak a magyar külpolitika számára. Annyira, hogy a szovjet lehűlési vonal ellenére is hajlandó volt az erőteljes politikai kapcsolattartásra. Bizonyos jelek arra utaltak, hogy más nyugati országokkal is fejleszteni akarják a kapcsolatokat, de egyszerűen azokban nem volt meg a kellő politikai felkészültség — éppen azért, mert csak az NSZK-nak volt meg ajmaga Ostpolitik-ja. Nem elhanyagolható azonban, hogy az évtized második harmadától kezdve csökkent a Szovjetunió politikai meghatározó szerepe, belső gondjai miatt egyre kevesebbet tudott Kelet-Európá- val foglalkozni, a gorbacsovi kurzus nyomán pedig a gazdaság belső lehetetlen állapota is oly mértékű válságot teremtett, hogy ez a külgazdasági kapcsolatokban is jelentkezett. A gyorsuló német egyesülés ismételten felvetette: mi történik akkor, ha a döntő befolyással bíró Szovjetunió Európa perifériájára szorul és nem Európát meghatározó, csak az európai politikát befolyásoló egyik tényezővé válik? így vetődtek fel azok a kérdések, hogy milyen típusú hatalmi vákuum keletkezik Kelet-Közép- Európában, mennyire erős ez,és mi tudja betölteni ezt a vákuumot; van-e a térségnek önszerveződő ereje, illetve ha ez nincs meg, akkor mi nyomul az üres térbe. — Mennyire felkészültek ezek az államok — Magyarország, Ausztria, Olaszország, Lengyel- ország, Jugoszlávia és Csehszlovákia — a különböző regionális együttműködésekre? Nem csupán arról van szó, hogy a politikai elszántság túlhaladja a gazdasági-társadalmi realitásokat? — A kelet-közép-európai államok szeretnének modernizálódni, felzárkózni a Nyugathoz, megvalósítani a piac szabályozta gazdaságot és a többpárti parlamenti demokráciát. A folyamatoknak elvben hasonlóknak kell lenniük ezekben az országokban, hiszen az elmaradottságuk okai is hasonlóak voltak. Ezek az azonosságok látszólag megteremthetnék a lehetőséget az önszerveződésre. Az elmúlt négy évtized nyomása alól azonban ki-ki saját maga szeretne kikerülni, előreva- lóbbnak ítélve a nemzeti kiemelkedést, mint az összefogást. A történelmi, gazdasági és biztonságpolitikai elemzések alapján azonban úgy tűnik: ennek a térségnek nincs meg az említett önszerveződő képessége. Annak ellenére, hogy vannak közös érdekek, mégis az egymással szembeni önmeghatározás, a rivalizálás a jellemző, s ezért kerülhetett ennyire előtérbe a nemzetiségi, a kisebbségi kérdés is. — Magyarország, ugye,éppen ezért vetette fel: csak akkor vesz részt a minapi pozsonyi magyar—lengyel—csehszlovák csúcson, ha ezt a kérdést is meg- tágyalják? — A csehszlovák vezetés nem gondolt arra, hogy ilyen gyorsan változnak a körülmények a felhívás közzététele óta. Gondolok itt elsősorban a cseh és szlovák ellentétek váratlan felszínre kerülésére. De vegyük Jugoszláviát,ahol az egység ma már lassan csak fiktív dolog és aligha lehet arra számítani, hogy Jugoszlávia, mint állam, tartósan vesz részt bármiféle regionális együttműködésben. Még az Alpok—Adriát is ad-hoc ötlet nyomán emelték államközi szintre. Ez a csoportosulás regionális ellenpontként szerveződhetett volna meg, mondjuk egy német do- minanciájú csoporttal szemben, természetesen pozitív értelemben. Az önálló szlovén és horvát állam azonban azonnal más megvilágításba helyezi ezt a törekvést. A Nyugat-Európának nyilvánvalóan elfogadhatatlan, hogy ez a térség úgy integrálódjon, hogy az egyben instabilitást és folyamatos feszültségforrást jelentsen. — Jó, hogy említette a Nyugatot. Eddig a kelet-közép- európai országok szempontjait vizsgáltuk elsősorban, kivált a magyar diplomácia szemszögéből. Menjünk most a túloldalra. A napokban nyilatkozott Gianni de Michelis olasz külügyminiszter és ismertette az európai átalakulás „olasz” menetrendjét. Általában is megfigyelhető az olasz diplomácia előretörése és a magyar „fogadókészség” is jelentősen erősödött Itáliával kapcsolatban. — Én nem hiszem, hogy baj lenne, ha az eddigi erőteljes német gazdasági befolyás továbbra is érvényesülne Magyarországon, bár tudom, hogy sokan ellenzik ezt, főleg történelmi tapasztalataik alapján. Sokkal inkább arról van szó, hogy nem jó soha egyetlen szálon függni, ezt mutatta az elmúlt száz év is. Éppen ezért több szálat kell keresnie a magyar külpolitikának. Olaszország idejekorán felismerte a varható német szívóhatást, még a német egyesülés felgyorsulása előtt. Az olasz gazdaság expanzionizmu- sa és az ügyes külpolitikai koncepció vezetett ide. Nekünk ki kell használni ezt, és lényegesen jobban kell erre támaszkodni, mint korábban. Magyarországon most már megvannak erre a megfelelő törvényes gazdasági szabályozók és feltételek. — A több szál egyike azért mégiscsak legnagyobb szomszédunk, a Szovjetunió. Potenciálisan minden jelentős magyar politikai tényezőnek számolni kell ezzel. — Ez kétségtelen. Ahol vita lehet, az nem is a gazdaság, hanem a biztonságpolitika. Lehetséges-e olyan biztonságpolitikát folytatni, amely nem sérti a Szovjetunió érdekeit, de ugyanakkor elvágja azokat a közvetlen függőségi szálakat, amelyek eddig meghatározták a magyar—szovjet viszonyt. A gazdaságpolitikát függetleníteni kell ettől. Erre utal, hogy az elmúlt évben szélesedett az egyes tagköztársaságokkal való együttműködés lehetősége. A legfrissebb példa erre az Orosz Föderáció vagy Ukrajna, amely a magyar kisebbség szempontjából sem elhanyagolható partner. Ezek önálló jelentkezése lényegesen növelheti a játékterünket. A sok szálon való függőséghez hozzátartozik a távol-keleti térség is. Semmiféle kultúridegen elemtől nem kell félni, amikor hangsúlyozzuk, hogy fel kell használni ezeknek az országoknak a gazdasági potenciálját. Erősíteni kell a japán, a dél-koreai és a többi délkelet-ázsiai állam szerepvállalását, pontosan a több tényezőtől való függés érdekében. Mester Nándor Progr amj avaslat az új magyar kormány számára A magyar és külföldi szakemberekből álló Kék Szalag Bizottság kidolgozta a központi tervgazdálkodásból á piacgazdaságba való átmenet programját: • Vállalkozásélénkítés és tulajdonreform • A piac intézményrendszerének kiépítése • A gazdasági egyensúly megteremtése • Magyarország beilleszkedése a világgazdaságba • Szociálpolitika • Az első száz nap teendői A program teljes szövegét közli a FIGYELŐ április 12-i száma. Az amerikai védelmi minisztérium által április 3-án közreadott kép az eddig titkosnak számító „Lopakodó" nevű, F—117A típusú sugárhajtású vadászgépről, amelynek külső bevonata elnyeli a rádiólokátorok sugarait, s így földeríthetetlen marad. A kéthajtómüves, egy pilóta vezette harci gépet a Lockheed cég gyártja 106 millió dollárért. (Telefoto — MTI Külföldi Képszerkesztőség) A Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, Barcs, Bajcsy-Zsilinszky u. 57. sz. alatti ADRIA KÁVÉHÁZÁBAN április 20-án 12.30 órai kezdettel a KI NYER MA? népszerű műsor kerül megrendezésre a Magyar Rádió Kossuth adóján közvetlen sugárzásban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! ESZAK-AMERIKAI CSÚCS TORONTÓBAN Fontos a párbeszéd Gorbacsovval Riadókészültség Pakisztánban Megverték az örmény elnököt
