Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-12 / 86. szám
1990. április 12., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 3 KÜLÖN UTAKON, EGY IRÁNYBA? r Kiskoalíció — nagy várakozások REMÉNY 500 FORINTÉRT Az országgyűlési választások második fordulójában eldőlt a mandátumokért folyó harc, és a szabad választások után talpra állt a képviseleti demokrácia. A Magyar Demokrata Fórum meggyőző fölénnyel megnyerte . a választást, s a maga 164 mandátumával az ország legerősebb pártja lett. Ám mégsem eléggé erős, hogy egymaga alakítson kormányt. így, amit korábban csak feltételeztünk, mára bizonyossá vált: a Magyar Köztársaság szabad választások utáni első kormánya koalíciós kormány lesz. A közvéleménykutatók már hónapokkal ezelőtt prognosztizálták a kialakult helyzetet, s a döntés napjához közeledvén, csak tovább erősödött a koalíciós várakozás. Amíg az első forduló előtt a legvadabb találgatásoknak is tere nyílt, március 25-e után körvonalazódott, hogy a két meghatározó politikai erő a Magyar Demokrata Fórum, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége lesz. A lakosság többsége kezdetben kizárólag „nagykoalícióban” gondolkodott, hiszen történelmi emlékezetünkből felidézhette annak tényét, hogy az ellenzéki kerekasztal alapító szervezetei közös zászló alatt indultak harcba az állampárt lebontásáért. A radikálisok és a centrumhoz közelállók a jelesebb politikai évfordulókon, március 15-én vagy október 23-án saját zászlók alatt vonultak föl, de a különböző transzparensek ellenére jól megfért egymással a két párt népes tábora. Ä jobbközép és a szociállibe- rális irányzat között kezdeti különbségek azonban egyre kita- pinthatóbbá váltak. Mar a háromoldalú tárgyalások finisében jelentkezett ez, az aláírók és az alá nem írók táborába csalva az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőit. A népszavazás felé tett lépések is inkább a távolodás, mint a közeledés jelképeivé váltak. A köztársasági elnök közvetlen választása kérdésében ugyan végül kialakult a köz- megegyezés, de a nemzeti média kirekesztő birtoklása ürügyén kipattant, mindmáig hullámzó vita mélyebb sebeket ütött a politikai riválisokon. A március 15-ei közvetítések elmaradása pedig már a közvélemény számára is világosan jelezte a nagykoalíció mérsékelt esélyeit. Bár külföldi megfigyelők azt próbálták sugallni, hogy Magyarország számára a rríai helyzetben nincs üdvözítőbb politikai recept a nagykoalíciónál, elvárásukra a választópolgárok nem tették rá a jóváhagyó pecsétet. „És mégis mozog a föld!” A koalíciós várakozások magyar evolúcióját nyomon követve érdemes egy kicsit tallózni a két „választási forduló között megfogalmazott nyilatkozatokban is. Annál inkább, hiszen ekkor minden közvélemény-kutatási előrejelzésnél szélesebb minta állt a lakosság rendelkezésére. Ez pedig nem volt más, mint az első választási fordulóban leadott több mint 5 millió szavazat. Március 25-én a szavazóurnákból még nem rajzolódott ki teljes pontossággal a népakarat, de mintegy indexként jelezte, a két héttel későbbi gátszakadást. A vasárnapi választási forduló előtt koalíciópártinak mutatkozott a Fidesz, persze a nagy- koal íció mellett tette le a voksat. Veszélyes periódus elé néz az ország — hangsúlyozták —, s végzetes hiba lenne, ha ilyen körülmények között a pártok bevinnék a maguk éles ellentéteit a parlamentbe. A kereszténydemokraták már a nemzeti centrum felé igyekeztek, kormányszínekben képzelve el a jövőt. A kisgazdák programjukból elsősorban a „mégis mozog a föld” XX. századi teóriáját emelték kormányzati szintre mint vitathatatlan témagazdák. Az SZDSZ nyitottnak látszott a nagykoalícióra és saját választási szövetségét minősítve utalt arra: minden párt szavazóinak már a kampány kezdetén illett volna tudnia, hogy pártja mit kíván kezdeni a bizalommal. De hát tudjuk, a politika nem mindig a tiszta erkölcs, hanem a racionális gondolkodás az érdekek, a párttaktikák világa. Politikai apartheid? Az MSZP-nek az a háládatlan szerep jutott a második forduló előtt és után, hogy jobbára kéretlenül és kültagként kellett kifejtenie a véleményét egy lehetséges koalícióról. Politikai ellenlábasai ugyanis hallgatólagos megállapodást kötöttek, hogy az MSZP-vel és annak — úgymond — utódszervezeteivel nem lépnek koalícióra. Pozsgay Imre a politikai apartheid újkori megnyilvánulásait rövidlátásnak, stratégiai tévedésnek minősítette. Kifejtette, hogy az úgynevezett erős pártok is csupán a szavazatok egynegyedét szerezték meg az első fordulóban, így az MSZP-t nem sikerült politikai karanténba helyezni. A második fordulóban kialakult végeredmény szerint viszont az MSZP nem szerezte meg a mandátumok 10 százalékát sem. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az első fordulóban a választópolgárok egyharmada, mintegy 2,5 millió választópolgár nem nyilvánított véleményt, a múlt vasárnap pedig a választók közel fele, csaknem'4 millió választópolgár maradt távol az urnáktól. Nem minden politikai kockázat nélkül való, ha most bármely párt ezt a 4 millió nem szavazó állampolgárt könnyedén a saját potenciális támogatói közé sorolta. A szavazás eredménye és az azóta elhangzott nyilatkozatok tükrében a közvélemény már elkönyvelte a kiskoalíció tényét. Az MDF elnöke, Antall József, nyilatkozatában bizakodásának adott hangot, hogy a Független Kisgazdapárt és a Keresztény Demokrata Néppárt az MDF koalíciós partnere lesz. De arra is utalt, hogy a kérdés eldöntése a szuverén pártok belügye, azok vezető testületéi jogosultak dönteni. Ami minden bizonnyal hamar megtörténik, s ez örvendetes, hiszen az idő sürget. Közjogi értelemben a választással lezárult a politikai átmenet. Egy hónapon belül össze kell hívni az új parlamentet, megválasztják az Ország- gyűlés új tisztikarát, mindenekelőtt az Országgyűlés elnökét, s az átveszi az ideiglenes köztársasági elnöktől a stafétabotot. Első teendője az lesz, hogy a legerősebb párt vezetőjét felkéri a kormányalakításra. Meg kezdték a vetés előtti vegyszerezést a kaposfüredi termelőszövetkezetben. Az Olitreffel vegyszere- zett 154 hektárnyi területre nemsokára napraforgót vetnek. Fotó: Gyertyás László A nagykoalíció elleni érvek Az új kormányt az Ország- gyűlés fogja megválasztani. Mindehhez alapos előkészítő tárgyalásokra lesz szükség. Némi fényt vetíthet a kormányzat elképzeléseire az a tv-nyi- latkozat, amiben az MDF elnöke összefoglalta a nagykoalíció elleni érveit is: „Mi eddig sem tartottuk volna helyesnek a nagykoalíciót, tehát nem a választási eredmény befolyásol bennünket. Nekünk az volta véleményünk, hogy a magyar demokráciának és egy parlamentáris rendszernek arra van szüksége, hogy kialakuljon Magyarországon a két pólus a politika területén. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum tűnt mindenképpen annak a két politikai pártnak, amelyek itt a két fő erőt jelentik. Úgy gondolom, hogy nem hasznai a parlamentáris demokráciának, ha ez a két párt egyszerre áldozza föl magát, akár egy nehézség esetén, akár egy olyan politika végrehajtása területén, ami előttünk állhat." Az MDF elnöke szerint nem alakult ki a választásokon politikai patthelyzet, ami a nagykoalíciót szükségessé tenné, ugyanakkor olyan súlyos válságról sem beszélhetünk, ami egyfajta nemzeti egységkormány megteremtését indokolná. A választási eredmények közzétételét követő első megbeszéléseket értékelve a kisgazdák szerint szabad az út a kiskoalíció előtt, mert a másik két párt lényegében elfogadta a kisgazdák földprogramját. Az új földtörvény tehát bizonyára már erre épül, miként a mezőgazda- sági tárcának is a Kisgazdapárt az első számú várományosa. Áthidalhatatlan konfliktusok nincsenek, így csak napok kérdése, hogy a koalíciós partnerek egyeztessék programjukat, szervezeti és személyi elképzeléseiket. A parasztság erkölcsi rehabilitációját az MDF is szorgalmazza. Az ellenzék alkotmányos fegyvere Az SZDSZ reakcióiból kitűnt, hogy változatlanul a konstruktív ellenzékiség mellett teszi le a voksát. Ám kérdés: maradnak- e egyáltalán eszközei az ellenzéki padsorokba szorult pártoknak? Az MDF majdnem 60 százalékos parlamenti többségre támaszkodhat koalíciós partnereivel. Rendes körülmények között ez megbízható védőernyőt jelent a kormányzati politika számára. A magyar törvényhozási rend egyik sajátossága azonban, hogy az alapvető jogokat érintő kérdésekben csak alkotmányjellegű törvényekkel lehet dönteni. Ehhez viázont minősített, kétharmados többség szükséges. így az ellenzék kezében hatalmas alkotmányos fegyver marad, amivel ha jól él, biztosíthatja a kisebbségben maradt pártok érdekeit. Egy alkotmánymódosítás persze változtathat ezen a helyzeten , csakhogy az alkotmánymódosításhoz is kétharmados többségre lesz szükség... A parlamenti mandátumok megoszlása előrevetíti azt a sajátos, politikailag pikáns helyzetet, hogy a kiskoalíció pártjainak egy alkotmányerejű törvénymódosításához az SZDSZ, a Fidesz vagy „uram bocsá” — alternatív megoldásként —az MSZP támogatását is meg kellene nyernie. Az MDF- nek viszont épp ezért érdekében állhat, hogy megossza a parlamenti ellenzéket. Ha hinni lehet az eddigi nyilatkozatoknak, a tervezett koalíció a nyugati értékeket követve sem fogja másolni a nyugati demokráciák közjogi megoldásait, s vélhetően saját, magyar utat kíván járni. A politikai paletta várhatóan tovább tisztul, hiszen a pártszerkezet ma még meglehetősen képlékeny állapotban van. A középjobbon belül is találhatunk baloldali tendenciát, s egyes szakértők úgy tartják, hogy az SZDSZ oldalán erősödni fognak a szociáldemokrata vonások. Ám a politikai arculat változásaival párhuzamosan a gazdasági kérdések pgyre inkább előtérbe kerülnek, így a koalíciós pártok gazdasági csomagterveről is bizonyára egyre többet hallunk. Á várható kormányprogram föltehetőleg ötvözni igyekszik a különböző elképzeléseket, s azokból a legjobbakat próbálja megvalósítani. Tárcaigények Ami a tárcák elosztását illeti, hiba volna felelőtlen találgatásokba bocsátkozni. A kisgazdák a mezőgazdasági tárcára, úgy gondoljuk, szinte elővételi jogot váltottak. A keresztény- demokraták minapi tájékoztatóján pedig kiderült, hogy a szociális, kulturális tárca mellett esetleg az igazságügyit is szeretnék megkapni. Aligha képzelhető el, hogy a legerősebb kormányzópárt kiengedné kezéből a Belügyminisztériumot, miközben már folynak a helyhatósági választások előkészületei. A rendszerváltozás ugyanis csak akkor válhat teljessé, ha a helyi hatalom is megmérettetik. Ami viszont a gazdasági tárcák, posztok felosztását illeti, akármelyik párt birtokolja is majd ezeket, az irányítás minden kockázatát most az MDF-nek kell elsősorban viselnie. A gazdasági kudarc visszahull rá, a siker őt erősítheti. S nyilvánvaló : az ország lakossága—amelyet az urnák előtt látszólag megosztott a szavazás — a gazdasági válságból való mielőbbi kilábalást illetően egyaránt érdekelt. Bodnár Lajos A rendőr leintette a személyautót. A kis Polski lassított, majd köhögve megállt az útpadkán. Az egyenruhás odasétált melléje (közben nem lóbálta a gumibotját), majd udvariasan elmagyarázta a vezetőnek, hogy tilos helyen előzött s ezért 500 forint bírságot kell fizetnie. Tekintete közben végigpásztázta a műszerfalat, és szeme megakadt egy kisgyermek (egy fiúcska) fényképén. —A maguké? — kérdezte á fiatal házaspártól, majd az igenlő választ hallva így folytatta: ha megígérik, hogy az 500 forintot a gyerekre költik, akkor elengedem a büntetést. Aztán elegánsan szalutált, és útjára engedte a csodálkozó úrvezetőt. Nem rendőri propagandafilmben láttam az esetet— velem történt meg a minap. S arra gondoltam: mennyire más lehetne ez a világ, ha csak egy kicsit jobban figyelnénk egymásra. A boltban például mosolyogva vágna le három szelet, lassan megfizethetetlen árú parizert az eladó, vagy kedvesen közölnék velünk itt is, ott is: ez sincs, az sincs, csak csúszópénzért. Esetleg minden kisnyugdíjas a miniszterelnök által saját kezűleg aláírt bocsánatkérő levelet kaphatna a nyugdíj mellé. No, de nem erről akartam írni. Sokkal inkább arról: a rossz, már agyonszidott gazdasági és politikai körülmények között (amikor azért mindenkinek megvolt a saját kis „bulija") valahogy elfelejtettünk embernek lenni. HozzáromlotA január 1-jétől érvényes, a tavalyinál magasabb árnál is többet akarnak kapni a termelők az étkezési búzáért -- így foglalt állást a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) gabonatermelőket tömörítő választmánya. A testület kevesli az első osztályú étkezési búza tonnánkénti 5700, illetve a másodosztályú 5100 forintos árát. A termelők szövetségében az első osztályú étkezesi búzáért tonnánként legalább 1200 forinttal, a másodosztályúért 1300, forinttal többet követelnek. Úgy vélik ugyanis, hogy a termelői támogatások megvonását, továbbá a műtrágyák árának 75 százalékos, a növényvédő szerek, a szállítási és az energiaköltségek mintegy 30 százalékos növekedésit nem ellensúlyozza, hogy magasabb lett az erre az évre meghirdetett hatósági felvásárlási ar. tunk, hozzáigénytelenedtünk a régi rendszerhez, az akkori szabályokhoz. Ki jobban, ki kevésbé. Ma egész társadalmunkat áthatja a változás—az emberek demokráciára szavaztak. Az új rendtől valószínűleg nemcsak azt várják, hogy majd elmondhatják panaszaikat valamely nyilvános fórumon. Talán nem is arról akarnak hallani leginkább, hogy az új miniszterelnököt fogadta az egyik jómódú nyugati ország vezetője, s haj, de nagyon örültek egymásnak. Voksukat föltehetőleg arra adták: számukra is elérhető áron mérjék a parizert, hogy ők is meg(v)ehessék. Olyan szabályokat akarnak, amelyek számukra is lehetővé teszik a manapság oly sokszor fölemlegetett ,,európai- ság"-ot—az életmódban is. En is a demokráciára, az új szabályokra szavaztam. Ki tudja, mikor lesz ebből valami? A megvalósításhoz persze sok idő szükséges, de annak már a közeli napokban el kell dőlnie: betartják-e ígéreteiket a pártok, amelyeknek köszönhetően bejutottak a parlamentbe. Az első reménysugár? számomra az a rendőr jelentette — ott, Aliga határában (autója rendszáma RA 97—21 volt). Aki felülemelkedett a szabályokon (másnak kárt nem okoztunk), hogy egymás szemében emberek maradjunk. Ezért az érzésért pedig minden héten szívesen fizetnék 500 forintot. . Czene Attila A gabonatermelőket képviselő testület programjába fölvette a gabonafélék exportjával kapcsolatos kvótarendszer kidolgozását is. Eszerint egyetértenek a gabonát exportáló vállalatok monopolhelyzetének megtörésével és azzal, hogy a szakminisztérium szorgalmazza a termelők számára is a közvetlen exportjog kiszélesítését. Véleményük szerint minden termelő kapjon saját jogú exportot, azon viszont még vita van a választmányban is, hogy ez a jog átruházható legyen-e. A többség amellett állt ki, hogy ebben a piacgazdaság szabályozó hatásának ismeretében kell véglegesen állást foglalni. A17 vidéki területi szövetség küldötteiből létrejött választmány vezetőjévé Várdaróci Józsefnét, a kovácshidai Egyetértés Tsz főmezőgazdászat választották meg. Több millió forint hátrányos helyzetűeknek A Munkaügyi Tanács tagjai — többek között az ifjúság, a megváltozott munkaképességűek, a cigányság, az elmaradott térségek önkormányzatainak képviselői — azt javasolják az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének, hogy a Foglalkoztatási Alap erre a célra fenntartott 50 millió forintos keretéből több, a hátrányos helyzetűeket szolgáló alapítvány kapjon támogatást. így a Hill Junior alaphoz — amely a fiatal felsőfokú végzettségűek pályakezdését hivatott segíteni — 1 millió, az alkohol- betegek rehabilitációs alapjához 2 millió, a falusi turizmus munkahelyteremtéséhez 3 millió forinttal járulhatna hozzá az alap, a javaslat szerint. Többet kérnek a búzáért a termelők
