Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-10 / 84. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 10., kedd Borban az igazság, sörben a vigasz? A törzsvendégeket bizonyára meglepte a hír: a Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság szer­ződéses üzemeltetésre adta ki a Berek sörözőt. Azt az egysé­get, amely 1966-os üzembehe­lyezése óta rangot vívott ki magának a déli parton, s amely egyben a gazdaság vállalkozó kedvét is fémjelezte. Az elsők között jutottak hozzá a HBH- sörhöz, a készítés technológiá­jához. Négy évvel ezelőtt egy tisz­tességes sörivó nem hagyhatta ki, hogy a nyitás után röviddel meg ne jelenjen itt — konstatál­ni a tényt, hogy a bajor sörnek nincs párja. Én magam elég hi­tetlen voltam, mert többször is visszatértem, „ellenőrizni”, hogy tudják-e tartani a minősé­get. Nos, a serfőző mester nem a változások híve. Kaczens Már­ton — vegyészmérnök, élelmi­szerminősítő szakmérnök—az állandóságot képviseli. Azt mondja, hogy a sörnek önma­gához viszonyítva kell állandó karakterűnek lenni, akkor mondhatják rá, hogy ez bizony jó. Ellentétben némely vendég­gel, aki azt vallja, hogy akkor jó egy sör, ha sok van belőle... A Berek söröző új bérlői vi­szont úgy gondolkodnak: le­gyen a sok sörhöz elegendő vendég is. Nyáron valószínűleg nem is lesz gond; a német turis­ták szívesen jöttek ide mindig hazai ízeket kortyolgatni. Ez azonban mindössze 2-3 hónap, s ebből bizony nehéz lenne há­rom év alatt kifizetni a csaknem 20 millió forintos bérleti díjat. Az Arany Komló Gmk ezért min­denféle „trükkön” töri a fejét, hogy becsalogassa a vendége­ket. Nemes Sándor, a triumvirá­tus egyik tagja szerint a Berek söröző felfuttatásához helybe­liek kellenek. Olyan emberek, akik szívvel-lélekkel csinálják ezt a munkát; akik eddig a pult másik oldaláról a vendéglátás fogyatékosságait is észrevet­ték. — Törzsvendégek voltunk itt, s amikor felröppent, hogy az ál­lami gazdaság szerződéses üzemeltetésben kívánja mű­ködtetni a sörözőt, mi szinte azonnal lesben álltunk. Figyel­tük a forgalmat, hallgattuk a vendégek véleményét. Kicsit már úgy gondolkodtunk, mintha máris a miénk lett volna az étte­rem. A versenytárgyalásra úgy mentünk el, hogy tudtuk, miben kell változtatnunk. Nem lényegi dolgok ezek, de mind-mind ré­sze a korszerű vendéglátás- , nak. Szebbé, vonzóbbá tettük . az éttermet, bővítettük a válasz­tékot úgy, hogy az áraink csak a központi áremelések miatt vál­toztak. Molnár Tibor, a gmk másik tagja ül le mellénk. Arról beszél, hogy számukra óriási kihívás és egyben nagy bizonyítási lehető­ség is a Berek söröző. Ez az egység alkalmas arra, hogy felmérjük: megtanultuk-e az európai színvonalú vendég­látást. Eddig a söröző csak any- nyit jelentett nekünk, hogy egy- egy teniszparti után a vesztes HBH-sörrel vigasztalódott. Egy hónapja azonban a munkahe­lyünk az étterem. Itt nem lehet egy pillanatra sem lazítanunk, mert a bérleti díj hajt bennünket egyre jobb és színvonalasabb munkára. Ilyen összeg mellett már nagyot lehet bukni, de mi optimisták vagyunk. Az a ter­vünk, hogy rövid idő alatt a megye egyik legjobb vendéglá­tóegysége legyünk. Felváltva mondják elképzelé­seiket: az „alap” a minőségi étel- és sörkínálat, a kiszolgálás minősége. Vendégcsalogató­nak hétvégi nosztalgiadiszkót szerveztek — elsősorban a he­lyi középkorosztály igényeinek megfelelően. A kerthelyiség­ben —a korábbi időszaktól elté­rően — szintén lesz ételkiszol­gálás, s ha túl sok a vendég, a várakozók az óriáshordónál némi aperitív hörpintésével készülhetnek az ízletes lako­mára. A labdarúgó-világbajnokság eseményeit a söröző vendégei videokivetítőn kísérhetik figye­lemmel. Az izgalom pedig jót tesz a sörfogyasztásnak... Igen, a sör! Azt mondják a vezetők, hogy ilyen Somogy­bán sehol sincs: a földszinten főzik, és fent, az emeleten csak ki kell nyitni a csapot: a friss, habzó sör kellő hőfokon áramlik a csöveken a vendégek poha­rába. Lent, a serfőzdében a mér­nök úr egészséges szakmai öntudattal dicséri „portékáját". Inkognitóban persze ő is figyeli a vendégeket, a kiszolgálást. Azt mondja: számára az a leg­nagyobb öröm, hogy látja: pe­dáns, elegáns helyre adja a sört. Erre ő is, a vendéglátósok is büszkék lehetnek. Befejezésül lássuk: mire le­het inni ebből a kiváló italból. Nemes Sándor ajánlata a sörmester-tányér: 8-8 dkg ros­ton sült bélszín és sertésborda, hagymás, sült burgonya, gom- bás-sonkás-májas-zöldborsós salátával körítve. Kedves egészségükre! Süli Ferenc Fotó: Kovács Tibor «4*SIIt:J(UUINK8AN HINDIS VALAMI ÚJ Húsvéti ajándékajánlat a Lilla ajándékboltból! Férfiaknak Wilkinson borotvákat, borotvabetéteket, Denim, Brut, Hattric, Attaché, Alex kozmetikai készítményeket, Hölgyeknek Hélia D készítményeket, Import parfümöket, parfümdesodorokat, rúzsokat, Pond’s- krémeket kínálunk! Most érkezett száraz sampon! Kaposvár, Május 1. u. 1 (110540) mmmmi miájpj Nyilatkozik a MEDOSZ megyei titkára ÉRDEK ÉS ÉRV 5100 forint legyen a minimális bér! Az idén sokkal nagyobb a szerepe a kollektív szerződé­sek megkötésének, módosítá­sának, mint az előző években. Az idő sürget, hiszen június 30- ig ezt meg kell tenni ahhoz, hogy január 1-jétől visszame­nőleg érvényes legyen. Az, amit ezután a határidő után kötnek meg, csak attól a naptól hatá­lyos. A MEDOSZ megyei bizott­sága, a Szakszervezetek Me­gyei Szövetsége is napirendre tűzte ezt a témát. Dr. Galabár Emil, a MEDOSZ megyei titká­ra, a Szakszervezetek Megyei Szövetségének tagja mondta: — A testületek értékelése szerint a kollektívszerződés­kötés előtt nagy a bizonytalan­ság. A változó, megváltozott rendelkezések, a jövőben vár­ható módosulások miatt többen fölteszik a kérdést: kell-e egyál­talán kollektív szerződést kötni, vagy azt módosítani. A kialakult testületi vélemény szerint igen, mert az úgynevezett deregulá­ciós (a jogszabályokat felülvizs­gáló) program keretében szá­mos rendelkezés megszűnt, amely korábban különféle elő­írásokat tartalmazott, s annak a keretei között lehetett csak a szerződést megkötni. Most tel­jesen a kollektív szerződés sza­bályzataira lehet majd támasz­kodni. Ha ez hiányzik, akkor joghézag keletkezik. Ha a sza­bályozás csak erre az évre lesz érvényes, akkor is szükséges­sé válik. Ahol lejárt a középtávra kötött szerződés, ott a mai kö­rülmények között nem látszik célszerűnek egy hosszabb táv­ra szóló kollektív szerződés ki­alakítása, inkább a meglevő ha­tályának a meghosszabbítása. Más a helyzet, ahol középtávra szóló szerződést kell módosíta­ni. Mindkét esetre ugyanaz vo­natkozik: a kollektív szerződés módosítását célszerű előkészí­teni, s ezt a testületek elé ter­jesztve jóváhagyni. — Mit tart fontosnak a dolgo­zók határozottabb érdekvédel­me érdekében? — Szükségesnek látszik, hogy pontosabban szabályoz­zanak bizonyos területeket. Ezekre fölhívjuk az alapszerve­zetek figyelmét is. A mezőgaz­daságban ilyen az illetmény- föld, a természetbeni juttatások rögzítése. Ezt korábban rendel­kezés szabályozta. Az új hely­zetnek megfelelően kell az ét­kezési térítésdíjat elszámolni, illetve a vállalati kedvezmények nagyságát meghatározni, be­leértve azt is, hogy pénzbeni térítést is lehet adni a dolgozók­nak. Dönteni kell a munkásszál­lás esetleges kiváltásáról, ami­kor a dolgozók saját eszközök­kel helyettesítik. Á térítés felté­teleiről, módjáról a kollektív szerződésben kell rendelkezni. A szabályozástól függ a munka­ruha-juttatás pénzbeni megvál­tása. Ugyancsak újraszabályo­zást igényel a lakásépítés, vá­sárlás támogatása. — Az embereket az is foglal­koztatja, nem kell-e megválniuk a munkahelyüktől. — A fölöslegessé vált mun­kaerő felszabadításának felté­teleit szintén szabályozni kell, például azt, hogy a felmondá­sok esetén milyen védelem illeti meg az egyes dolgozókat. Mód van arra, hogy végkielégítés jel­legű juttatásban részesítsék a dolgozókat. Most megnő a fel­mondási idők jelentősége. Lét­számcsökkentés esetén a hat hónapos felmondási idő is biz­tosítható, tehát ezt így rögzíthe­tik. A létszámleépítések sajátos módja, hogy a vállalat korked­vezményes nyugdíjazást alkal­maz a rendeleti feltételeken be­lül. Érdemes tehát szabályozni, hogy a vállalat milyen esetekre biztosítja és milyen összegha­tárig vagy kereteken belül ezt a lehetőséget. — Sokan szorgalmazzák a bérek emelését. —Az országos megállapodá­sok szerint 4800 forint a mini­mális bér. Ebben az érdek- egyeztetési tanács ülésén álla­podtak meg, helyileg azonban ennél kedvezőbb feltételeket is rögzíthetnek. Mi azt javasoljuk, hogy a szakszervzetek az 5100 forintos minimális bér megálla­pítását képviseljék, úgy, ahogy korábban az akkor még létező SZOT. Az anyagi érdekeltségi rendszer pontos meghatározá­sa is szükséges. így a kollektív szerződés mellékletében levő bérszabályzatot több helyen át kell dolgozni. Fontos annak a megállapítása, hogy milyen mértékű bérfejlesztések legye­nek, még ha ma évi teljes nagy­sága bizonytalanul állapítha­tó is meg. Ilyen esetben azokat a föltételeket rögzítsék, ame­lyeknek alapján bizonyos mér­tékű további bérfejlesztés lehet az év valamely későbbi idősza­kában. — Tartalmazzák-e a szerző­dések a jövedelemaránytalansá­gok mérséklését? — Fontosnak tartjuk, hogy a kollektív szerződések érdem­ben foglalkozzanak ezzel, rög­zítve, hogy milyen premizálási, jutalmazási rendszer érvénye­sül a bérfejlesztéssel össz­hangban. Elvként mondjuk, hogy a dolgozók és a vezetők juttatási rendszere ne térjen el egymástól olyan mértékben, mint eddig. Most nem rendelke­zések határozzák meg a túlóra, az éjszakai pótlék mértékét, így ez is megállapodást igényel. Mi nem a sztrájk kényszerítő esz­közeivel akarunk mindent meg­oldani a dolgozók érdekvédel­mében, mégis a sztrájktörvény keretei közötti szabályozás adhat biztosítékot egyrészt a sztrájk jogszerűségére, más­részt a vállalat védettségére, hogyha például az anyagi kö­vetkezményeit pontosan rögzí­tik a szabályozásban. — Mi a szakszervezeti testüle­tek legfontosabb teendője? — Először is az, hogy az el­mondottak szabályozására hív­ják föl a vállalatvezetők vagy az általuk kijelölt bizottságok fi­gyelmét; tegyenek javaslatokat a változtatások módjára, mérté­kére, képviseljék mindebben a dolgozók előre kikért vélemé­nyét. Minden eddigi kollektív- szerződés-kötéstől vagy -mó­dosítástól eltérően sokkal hatá­rozottabban lépjenek föl a dol­gozók érdekeinek érvényesíté­se érdekében, még a kénysze­rítés eszközét is alkalmazzák, hogy elfogadható, biztonságos munka- és életfeltételeket te­remtsenek a dolgozóknak. — Milyen segítséget ad a Szakszervezetek Megyei Szövet­sége? — A szövetség a tapasztala­tok összegezésével együtt föl­tárta az általános tapasztalato­kat, s ennek alapján ad javasla­tokat, ötleteket az alapszerve­zeteknek, hogy milyen szabá­lyozást kezdeményezzenek. Ézenkívül erkölcsi támaszt is kíván nyújtani, hogy a szüksé­ges vitákban, ütközésekben, harcokban szélesebb társadal­mi fórum támogatását élvez­zék. Ha valahol a helyzet kiéle­ződik, a szövetség még a szoli­daritási sztrájk eszközével is segítséget kíván adni egyes közösségeknek vagy valamely szakma dolgozóinak. Lajos Géza A Nívóker Kft. az olasz Mazzonetto cég divatos ruházati termékeiből rendez vásárt Kaposváron, a Dorottya Szálló éttermében április 5-e és április 13-a között. Ajánlatunk: — női szoknyák — férfinadrágok' — farmeráruk — férfi rövidujjú ingek, pólók Ne feledje, olcsón, diva*osan - Nívóker Kft. á> NÍVÓKER KFT (110349) ^ A serfőző nem a változások híve... Olasz ruházati áruk vására

Next

/
Oldalképek
Tartalom