Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-06 / 81. szám
1990. április 6., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 VÁLASZTÁS '90 A második forduló tétje a Irta: dr. Schmidt Péter egyetemi tanár EGY JÓ ÉS EGY ROSSZ HÍR Pályázat az elmaradott térségek fejlesztésére A magyar központi képviseleti szerv, az országgyűlés a politikai pluralizmus, a többpártrendszerű politikai struktúra alapján jelentős változásokon megy át. Az egy- pártrendszer megszűnésével a parlament lesz az az állami fórum, ahol a pártok, a különböző politikai mozgalmak megjelenhetnek, tehát az országgyűlés a társadalom politikai struktúrájának lesz kifejezője, a képviselt politikai pártok képviseltévé válik. Az a választási rendszer, amelynek bonyolultságát már nagyon sokan megállapították vagy bírálták, ezeknek az igényeknek kíván eleget tenni. Bonyolultsága az 1989. év végi politikai struktúra bonyolultságának volt a kifejezője. A törvény kialakulásakor a különböző politikai szervezetek és választási szakemberek úgy ítélték meg, hogy adott feltételek között a választásoknak két követelménynek kell megfelelnie. Egyrészt lehetővé kell tenni, hogy a pártok a választások során megmutatkozó befolyásuk, támogatottságuk mértékét bizonyítani tudják és a szavazatok számának megfelelően arányosan jussanak be a parlamentbe. Az arányosság azt jelenti, hogy a kapott szavazatok százalékarányában részesedjenek a képviselőhelyekből. Mindezeket a megyei pártlajstromokra történő szavazással vélte elérni. A másik az a tradícióból eredő igény volt, hogy viszonylag kis választókerületek egyéni képviselőt kapjanak. Ezt a lehetőséget az egyéni választókerületek szolgálják. A vita itt főleg abban volt és van, hogy a lajstromokon megválasztandó 210 mandátum miatt, legalábbis a múlthoz képest, túlzottan nagy egyéni választókerületek jöttek létre. A kétféle rendszer egyidejű létét a törvény úgy oldotta meg, hogy minden választópolgárnak két szavazatot adott: egyet a megyei pártlajstromokra, egyet az egyéni választókerületek jelöltjei közötti választásra. Az első forduló tényei 1. A megyei lajstromos választások március 25-én lezárultak. Miután minden megyében a választójogosultak több mint a fele megjelent, választásokat sehol sem kell megismételni. Itt már csak a pártokra esett szavazatok arányában kell szétosztani a törvényben megyénként meghatározott képviselői helyeket, mandátumokat. Hogy melyik párt hány mandátumot kap a megyei lajstromos mandátumokból, azt a szavazatok arányában minden megyében a megyei (területi) választási bizottságok már meg is állapították. Azt, hogy személy szerint ki kapta a mandátumot, azért nem állapíthatták meg, mert gyakori, hogy a pártok egy-egy jelöltét mind az egyéni, mind a megyei lajstromon is indítottak. Két mandátumot azonban senki nem szerezhetett, azért először meg kell várni az egyéni választókerületekben a választás eredményét. Az első fordulóban ugyanis csak 5 választókerületben dőlt el, hogy ki a képviselő, míg 171 választókerületben nincs végleges eredmény. Ha az egyéni választókerületben eldőlt, hogy ki a képviselő — ennek a mandátumnak van elsődlegessége a lajstromhoz képest — akkor lehet nemcsak számszerűen, de személy szerint is eldönteni, ki szerzett mandátumot a megyei lajstromokon. Ezt is a megyei választási bizottságok fogják megállapítani, de csak április 8-a után. 2. Más a helyzet az egyéni választókerületekben. A törvény az első fordulóban csak annak engedi odaítélni a képviselőséget, aki a leadott évényes szavazatok több mint a felét megkapta (abszolút többség). Vannak olyan választási rendszerek, ahol a mandátum elnyeréséhez elegendő a relatív többség. Ez azt jelenti, hogy az kapja a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az ilyen országokban nincs második forduló. A magyar törvény abszolút többséget követel, hiszen előre látszott, hogy az adott feltételek között sok jelölt fog indulni. Ha nem is tudja minden párt a megkívánt 750 ajánlási szelvényt ösz- szegyűjteni, akkor is tízen felül lesz a jelöltek száma. A számítás beigazolódott, sok olyan egyéni választókerület van, ahol a legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatoknak csak 18—20 százalékát kapta meg. Ha elég lenne a relatív többség, akkor ilyen kisebbségi támogatás mellett is képviselővé válna a jelölt. Ez a törvény az első fordulóban azért kíván abszolút többséget a mandátum megszerzéséhez. Ez azonban feltételezi a két fordulót, ami 176 egyéni választókerületből 171 -ben be is következett. A második forduló tétje Mi tehát a tétje a második fordulónak? Eldönteni, hogy a 171 egyéni választókerületben ki legyen a képviselő. De a második fordulóban csak az indulhat, aki az első fordulóban a leadott szavazatok több mint 15 százalékát megkapta. Ha három ilyen jelölt nincs, akkor a kapott szavazatok figyelembevételével az indulókat ki kell egészíteni három jelöltre. A második fordulóban tehát csak a három legtöbb szavazatot kapó jelölt indulhat, illetőleg néhány helyen négy, azért, mert négy 15 százalékon felüli jelölt van. A többi jelölt kiesik, azokat indítani még akkor sem lehet, ha a három közül valamelyik visszalép. A visszalépést ugyanis nem lehet megtagadni egyetlen jelölttől sem. A jelöltek közül a második fordulóban az kapja meg a mandátumot, a képviselői helyet, aki a legtöbb szavazathoz jut. A második fordulóban tehát elég a relatív többség, hiszen harmadik vagy sokadik fordulót aligha érdemes tartani. Megváltozik az eredményes választás szabálya is. Míg az első fordulóban a választójogosultak félének, addig a második fordulóban csak negyedének kell megjelennie az urnák előtt ahhoz, hogy a választás eredményes legyen. Vagyis a második, az április 8- ai fordulóban kizárólag az dől el, hogy ki lesz az egyéni választókerületképviselője. A leadott szavazat már nem befolyásolja a megyei pártlajstromokat, hiszen azokat már az első forduló alapján elosztották. De nem befolyásolja az országos listát sem, hiszen az országos listán szereplő képviselőhelyeket nem a második, hanem az első forduló töre- dékszavazatai alapján osztják el. Az egypórtrendszer következménye Mindezek valóban adminisztratív eszközökkel szorítják ki a parlamentből a kis pártokat. De ne feledjük, ma több mint 60 párt jegyezte be magát a bíróságokon. Ezek működését semmiféle állami adminisztratív, hatósági eszközökkel akadályozni nem szabad. Ez a szétaprózódottság következménye annak az egy- pártrendszerű struktúrának, amelyik képtelenné vált a politikai törekvések integrálására és így széttagolta a társadalmat. Ilyen nagyságrendű politikai széttagoltság a társadalom egészségtelen állapotára utal. Politikai integráció nélkül az ebből való kigyógyulás elképzelhetetlen. Ma azonban nem erről, hanem az államszervezetbe beépülő parlament összetételéről van szó. A demokrácia jelszavával ugyan lehet követelni, hogy a legkisebb politikai tömörülésnek is helyet kell adni a parlamentben, de akkor a széttagoltság a kormányalakítást, a parlament útján való kormányzást teheti kétségessé. A parlamenti választások a világon mindenütt az integráció, a politikai mozgalmak koncentrálódását hozza és ez a koncentrálódás a nagyobb politikai mozgalmaknak kedvez. Ma, adott feltételek mellett Magyar- országon azoknak kedvez, akik a múlttol való elhatárolódást, a rendszerváltást tűzik politikai programjukra. A társadalom politikai tagoltságában integrációt kell teremteni. Amíg a politikai mozgás eszközeivel azt nem lehet elérni, úgy azt a parlament vonatkozásában adminisztratív eszközökkel is elő kell segíteni. Az integrálódás erősödése, a több mint 60 párt számának csökkenése, a közös nevező kialakítása lehetővé teheti a parlament vonatkozásában is a koncentráció adminisztratív eszközeinek szűkítését, majd megszüntetését. Valószínű, hogy a választási rendszer egyszerűsítésével együtt a legközelebbi választáson már csökkenteni lehet ezeket a korlátokat is. A Somogy Megyei Tanács felhívással fordul a gazdálkodó és költségvetési szervekhez, magánszemélyekhez, hogy a megye gazdaságilag elmaradott térségei fejlesztésére pályázzanak. Ennek során — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — végleges támogatást vagy kamatmentes kölcsönt nyerhetnek el a korlátozottan (korábbi támogatások visszamondásából) rendelkezésre álló fejlesztési célalapból. Feltétel, hogy a tervbe vett fejlesztés még 1990-ben megkezdődjön. A felhívás napján folyamatban levő beruházások támogatására pályázni nem lehet. A pályázatoknak 1990. április 20- ig kell beérkezniük a megyei tanács területfejlesztési Irodájába. A pályázattal kapcsolatos mindennemű felvilágosítást ugyanitt lehet kérni. (Kaposvár, Csokonai u. 3., tanácsszékház 327-es iroda, telefon: 14-951.) A pályázatokat májusban bírálják el. A tanács ugyanakkor sajnálattal tájékoztatja az érdeklődőket, hogy a munkahelyteremtő fejlesztési szándékok további támogatására — pénz hiányában — nincsen módja. Ez ügyben tehát pályázatokat nem tud fogadni. TEJTERMELÉS SOMOGYBÁN Megyénk nagyüzemeiben elsősorban a genetikai munka javulásának tulajdonítható, hogy emelkedett az egy tehénre jutó tejtermelés, mérsékelten javult az ágazat jövedelempozíciója. A termelőszövetkezeti szektorban tehenenként 5033, az állami gazdaságokban pedig 5231 kilogramm tejet termeltek. A megyei nagyüzemi átlag 5033 kiló volt. Az állami gazdaságok közül kiemelkedik a bárdibükki 5502, a Nagyatádi Mezőgazdasági Kombinát 5381, valamint az öreglaki gazdaság 5095 kilós tehenenkénti tejtermelése. A magyar tejelő marhát tenyésztő szövetkezetekben is kedvező a változás. A vöröstarka színváltozásé állományt tenyésztők között éles „verseny” alakult ki a böhönyei termelő- szövetkezet 5479 kilogrammos egy tehénre jutó tejtermelésével, megelőzte az 5450 kilogrammot produkáló Kapostáj (Kaposvár-Toponár) szövetkezetei. Csupán 6 kilogrammal maradt el a bűvös 5000 kilogrammos teljesítménytől a la- kócsai szövetkezet. A feketetarka állományban a tradicionálisan vezető somogy- szili termelőszövetkezetnek meg kellett elégedni a 3. helyezéssel. Az elmúlt évben a szövetkezetben 5675 kilogramm tejet termeltek, oly módon, hogy befejezték a szarvasmarhate- lep rekonstrukciós bővítését, egyúttal a kötött tartásról és a helyben fejésről, kötetlen tartásra és a fejőtermi fejősre tértek át. A technológiai változás okozta „stresszhatást” jól kihasználta a homokszentgyörgyi és a hetesi szövetkezet, mivel 5810 kilogrammos, illetve 5689 kilogrammos tejtermelésükkel megelőzték a „szili” élcsapatot. A vázoltak egyértelműen bizonyítják, hogy a megyében elkezdett és következetesen folytatott kanadai és USA hol- stein-fríz fajtára épülő fajtaátalakító keresztezés a tejtermelés ökológiai feltételrendszerében meglévő anomáliák ellenére beváltották a hozzá fűzött „reményeket”. A következő évtized kiemelt feladata lesz a mennyiségi növelés mellett, a tejkoncentráció javítása — elsődlegesen a tejzsír — és fehérjetartalom együttes növelése — valamint a nagymérvű tehénkiesésből és selejtezésből eredő veszteségek csökkentése, az életteljesítmény növelése. Genetikai és ökonómiai szempontból egyaránt elfogadhatatlan, hogy a nagyüzemi tehenek mindössze 2,7—2,8 lak- tációt teljesítenek, mivel a termelésükkel nincs összhangban a takarmányozásuk és a tartásuk. A barcsi szövetkezet példája bizonyítja, hogy okszerű tenyésztő és szakszerű termésfejlesztő munka mellett nem irreális elképzelés az 5500 kilogrammos tejtermelés és a 4,4 százalékos tejzsír-koncent- ráció. Varga Gábor •új üzemrész a Kanizsa Bútorgyárban Megkezdődött a termelés a Kanizsa Bútorgyár új üzemrészében. A 972 • négyzetméteres üzemrész beindításával lehetővé váit, hogy a boltok által megrendelt szekrényelemeket közvetlenül a gyárból szállítsák. MTI-fotó — Czika László felvétele Amit a választóknak meg kell gondolniuk Mit kell tehát a választóknak meggondolnia a második fordulóban? Azt, hogy a megmaradó három jelölt, vagy a mögöttük álló három párt közül melyiket érzik közelebb állónak. Az első fordulóban 10—12, vagy ennél is több párt vagy jelölt között a sajátjára szavazhatott a választó, a második fordulóban már lehetséges, hogy az első fordulóban általa támogatott párt nem indul, mert kisebbségbe jutott. A második fordulóban tehát három, vagy lemondás esetén két jelölt közül kell választani. Nagyon sokan bírálják a magyar törvényt abból a szempontból, hogy a szavazatok túlzott koncentrálására törekszik, és így a nagy pártoknak kedvez, a kis pártok parlamenti képviselethez jutását pedig akadályozza. A vád igaz. Ezt a koncentrációt szolgálta a 750 ajánlási szelvény összegyűjtése is, ami jó néhány indulni akaró pártnak vagy jelöltnek nem sikerült. Ezt a koncentrációt támogatja az a szabály, hogy megyei listát csak az a párt indíthat, amelyik az illetékes megye egyéni választó- kerületei 1/4-ében jelöltet tudott indítani. Akadályozza a kis pártok országos listán való indulását az is, hogy csak az a párt állíthat országos listát, amelyik legalább 7 megyében megyei listát tudott indítani. A kis pártokat szorítja ki a parlamentből az a szabály, hogy a párt, amelyik országosan legalább 4 százalék szavazatot nem kapott, az nem juthat képviselethez a megyei és az országos listáról. Aránytalan képviseletet teremt, és a kis pártoknak kedvezőtlen az egyéni választókerületek léte is. Ezt az aránytalanságot és hátrányt nem korlátozza, sőt esetleg növeli az abszolút többséget követelő egyéni választó- kerületi rendszer is.
