Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-29 / 5. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. április 29., vasárnap NÉVADÓ A TÁNCSICS LAKTANYÁBAN Gyökeres változások részese a Magyar Honvédség — egyebek között erről is szólt ünnepi beszédében a kaposvári hadtest parancsnokának általános helyettese, Telegdi Béla ezredes azon a névadón, amelyet tegnap délelőtt tartottak a megyeszékhely Táncsics Mihály Laktanyájában. Az elmúlt két évben bekövetkezett társadalmi-politikai változások hatására a hadsereg is arra kényszerült, hogy felülbírálja státuszát. Nem csak a név változott — Magyar Néphadseregről Magyar Honvédségre — hanem a koncepció is. Védelmi hadsereget alakítanak ki a szükséges és elégségesed alapján. Változott a katonák helyzete is. S ami a legfontosabb; nyitottabbak a kapuik, megszűnt a felesleges titkolódzás. Példa erre a tegnapi ünnepség is. Névadót tartottak. A Magyar Honvédség parancsnokának, Lőrincz Kálmán altábornagynak a parancsa szerint az eddigi rejtélyeskedő számok helyett nevet választhatnak a katonai egységek. így tegnaptól a számok helyett a kaposvári Táncsics Mihály Laktanya négy egységének van neve. Ezeket így hívjuk ezentúl: Zselic rendészeti kommendáns zászlóalj, Kapos javító zászlóalj, Jedlik Ányos rádiótechnikai század, Dr. Balassa János egészségügyi zászlóalj. Tóth István őrnagy, a laktanya parancsnoka elmondta, hogy miért választottak így az egységek. A kommendánsok és a javítók megalakulásuktól kezdve itt teljesítenek szolgálatot, kötődnek a városhoz és a környékhez. Jedlik Ányos nevének választásához aligha kell kommentár. Dr. Balassa Jánosról annyit kell tudni, hogy neves sebészprofesszor volt. A katonai külsőséggel megtartott névadót követően sem ért véget az ünneplés. Délután sportversenyeket tartottak, ahol az újonnan meghirdetett Zselic-, illetve Kapós-kupáért folyt a küzdelem. N.J. Fotó: Kovács Tibor Csoportkép vállalati háttérrel Búcsú a Balaton Fűszérttől Tenap délelőtt a Balaton Fűszért kaposvári székházának kapuja előtt csoportkép készült arról a 15 vállalati dolgozóról, akitől nyugdíjbavonulás alkalmából búcsúztak el. Dévényi Zoltán vezérigazgató nem bízta a véletlenre a felállást, mint jó családfő maga is rendezte a sorokat, hogy mindenki jól lássék, felismerhető legyen majd a vállalati múzeumban, ahová minden fontos eseményről készült képből kerül egy-egy példány. Márpedig azok elbúcsúztatása, akik a vállalatot — és két megye kereskedelmét — hűséggel szolgálták, itt a legjelentősebb események közé számít. Bizonyítóak a fényképezés előtti ünnepélyes — mégsem protokolláris —, ezért nagyon is emberi pillanatok. A vezérigazgató a banánnal, naranccsal, italokkal terített asztaltól egyenként szólította a nyugdíjbavo- nulókat, hogy szép ajándék át- nyújtása közben még egyszer megköszönje neki, mindazt, amit a vállalatért tettek. Közben mindenkiről elmondott néhány személyes — csak rá jellemző — gondolatot: — Szólítom Takács Pistit, aki már 1955-ben túrázó volt nálunk... Darvas Károly osztály- vezetőt, aki 40 évig állt helyt, Faragó Ferencné gondnokot, a vállalati „anyukát”, a mindenest..., Polai Imrénét, aki 30 évvel ezelőtt egy kis bordó kosztümben jelentkezett azzal, hogy fél évig maradna nálunk: Hogy 1250 dolgozóról hogyan tudhat ennyi mindent a vezérigazgtó, az rejtély. Azaz, hogy tulajdonképpen talán nem is az: Faragóné szerint ugyanis, a vállalatnál magasra helyezték az emberek megbecsülését. Kábái Józsefné ehhez hozzáfűzte: — Olyan légkör alakult ki a Fűszértnél, hogy a nem tisztességes emberek maguktól elmentek. Azt az udvarias, egymást becsülő szellemet, precizitást és fegyelmet, ami a vállalatnál ránk ragadt, elvittük otthonunkba és környezetünkbe is... Balogh Imréné gépíró szerint kár volt megöregedni; ennél a cégnél nem az „alig várom a nyugdíjat", hanem „a miért kell már elmenni” nézet alakult ki. A keilt nem is a vezetés, hanem az idő, a biológiai óra mondatja ki, hiszen a vállalatnál egyetlen nyugdíjasnak se mutatnak utat, ha eljött az idő, maguk mondanak fel, amikor jónak látják. A kapun kívüli fényképezés után a nyugdíjasok a vezetőkkel együtt visszamentek a terített asztalhoz beszélgetni. A búcsúztató e mozzanata jelképnek is felfogható, hiszen itt az idősebb korosztály, azzal hogy nyugdíjba megy,nem reked „kapun kívül”. Ez a réteg — ma már 650-en vannak —, rendszeres gondoskodásban részesül. Karácsony előtt mindenki 2500 forint értékű ajándékocso- magot, a nők—nőnap alkalmából — 1500 forint értékű ajándékot kapnak. A segélyek egész skálája áll rendelkezésre. A vezérigazgató fiókjában mindig kéznél van az a kimutatás, amelyben a nyugdíjasok egészségi állapotát is nyilvántartják. — Nagyon nehéz helyzetben vannak a nyugdíjasok. Olcsó vállveregetéssel nem lehet elintézni sorsukat. Megérdemlik a segítséget, és azt, hogy tartozzanak valahová. — Mondta a vezérigazgató a búcsúztatón, arra biztatva egykori kolléganőit, kollégáit, hogy „csak a szépre emlékezzenek”. Alighanem ezt tette Simánszki Miklós- né is, aki a vezérigazgató szerint szép szőke kislányként lépett be egykoron a vállalathoz —, s most egy könnycsepp elindult a szeme sarkából... Szegedi Nándor Munkavállalás az NSZK-ban Sok hazai cég kívánja kiküldeni dolgozóit különféle szerelési, építési munkákra az NSZK-ba. Erre a korábbi időszaknál jóval nagyobb lehetőség nyílik az idén, az NSZK 2500-ról 3500-ra növelte a vállalatok közötti szerződéssel, évente kiküldhetők számát. Ezen felül 1992 végéig az építőiparban évente további 1200 magyar dolgozót is fogadnak. Az egyéni munkavállalók keretszámát 500-ban határozták meg e területen—tájékoztatták az ABMH-ban, illetve a Kereskedelmi Minisztériumban az MTI munkatársát. A lehetőség igazságos elosztása érdekében a Magyar Gazdasági Kamara szakmai szervezete, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége — az érdekelt vállalatok bevonásával kidolgozott feltételrendszer alapján — véleményezi a magyar és NSZK cégek közötti szerződéseket, illetve nyilvántartja a keret kitöltöttségét. A feltételrendszer főként a referenciákra, a nettó devizahozamra s bizonyos garanciákra vonatkozik. Lesz-e rendőrőrs? ________________________________ A Magyar Gazdasági Kamara közgyűlése Tabon a rendőrség kapta meg a „Fehér Házat" Tabon hónapok óta üres a Kossuth Lajos út 35. szám alatti épület — a volt MSZMP- majd MSZP-székház — emeleti szintje. A „Fehér Ház” faláról lekerült a Magyar Szocialista Munkáspárt és utódpártja, illetve a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, majd a Demisz elhelyezését mutató tábla. Az utca embere a felirat alapján már csak a rendőrség körzeti megbízotti csoportját találja a szokásos helyen, a földszinten. Szummer György, a tanács végrehajtó bizottságának titkára elmondta, hogy. nem az MSZMP tulajdonában volt a Kossuth Lajos úti épület, azt csak bérelték. Az általuk használt épületrész jelentős részét 1990. január közepén vissza is adták. A Somogy megyei rendőrfőkapitányság igényt jelentett be a felszabadult helyiségekre. A tárgyalások során megállapodtak, hogy anyagilag is hozzájárulnak az épületrész központi fűtésű felújításához, melyet a tanács készített el. A párt- bizottság által leadott ingatlan- részt április 15-i hatállyal utalták ki a rendőrségnek. Várhatóan a nyár elején költöznek, a kivitelezést követően. — Miért a megyei rendőr-főkapitányság részére utalták ki? — kérdeztük a vb titkárát. — A megyei rendőr-főkapitányság vezetőivel folytatott tárgyalások során tájékoztattak bennünket arról, hogy szóba jöhet városunkban egy rendőrőrs létesítése. Ez azonban attól függ, hogy az önkormányzatokról szóló törvény miként rendelkezik majd a helyi rendőrségekről. A törvénykoncepció során felvetődött annak lehetősége is, hogy helyi rendőrségeket hoznak létre az önkormányzatok irányítása alatt, amelyek ellátják a településeken a közrend, a közbiztonság védelmével kapcsolatos feladatokat- Szakmai irányításuk azonban továbbra is a városi rendőrkapitányságok feladata lesz. Ha rendőrőrs lesz Tabon, akkor az létszámbővítéssel is jár, amely feltétlenül nagyobb iroda és kiszolgáló helyiségeket igényel. Ebben bízva utaltuk ki a megüresedett épületrészt a rendőrség részére — mondta Szum- mer György. 1 (Krutek) Kiút az atfogo reform A Magyar Gazdasági Kamara tegnap rendezte meg előrehozott közgyűlését a Budapesti Kongresszusi Központban. A közgyűlésen megvitatták a Gazdasági Kamara űj alapszabályát, megtárgyalták azt a gazdasági programjavaslatot, amelyet a megalakuló új kormány elé akarnak terjeszteni. A tanácskozás egyik feladata volt annak meghatározása, hogy a Magyar Gazdasági Kamara a gazdasági érdekképviselet terén milyen szerepet vállaljon. Kellemetlen közjátékkal kezdődött a közgyűlés; a mintegy 2000 tagvállalatból ugyanis csupán 900-nak a képviselője jelent meg, és ezzel határozat- képtelen volt a közgyűlés. A Kamara vezetése ezért feloszlatta, majd fél óra múltán újra összehívta a közgyűlést, ami- koris — az alapszabályzat szerint — már a részvételi aránytól függetlenül határozatképessé vált a rendezvény. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a leköszönő kormány nevében köszöntötte a tanácskozást. Mint elmondotta: a most távozó kormány elmúlt időszakban hozott intézkedései, az ebben az időszakban elfogadott törvények nyomán az állam szerepe visszaszorulóban van, s a piacgazdaság kezd kiépülni. A magyar gazdaság rugalmasságát mutatja az is, hogy az elmúlt két évben—a nehéz külső és belső körülmények ellenére — a külkereskedelem jelentős dolláraktívumot ért el. Á miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: az új kormánynak is alapvető érdeke lesz, hogy a vállalatvezetőkkel megtalálja a megfelelő hangot, s velük konstruktív partneri viszonyt alakítson ki. A búcsúzó kormány erre már kísérletet tett, az Országos Érdekegyeztető Tanács működtetésével. Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke az elmúlt időszakot értékelő beszédében kiemelte: a kamara előtt mindig is világos volt, hogy az egyre nehezebbé váló helyzetből a kiutat az átfogó politikai-gazdasági reform jelenti. Az MGK az elsők között javasolta az átfogó adóreform végrehajtását; bevezetésekor azonban nem következett be ár- és bérreform, nem valósult meg az átgondolt árfolyampolitika, ezért — végül is — a gazdaság érdekeivel ellentétes jövedelemátcsoportosításhoz vezetett az adóreform torz végrehajtása. A bankreform megvalósítását — amelyet a kamara szintén ösztönzött — nem előzte meg átfogó hitelrendezés — mint ahogy azt az MGK javasolta —, és az erőteljes pénzszűkítő politika következtében napjainkra a magyar gazdaság történetében páratlan mértékű likviditási válság alakult ki. Az 1990-re kialakult helyzet a szocialista piac összeomlása, az értékesítési lehetőségek beszűkülése a termelőszférának óriási piacvesztést okoz. A kialakult körülmények miatt is gyökeresen meg kell változtatni a kamara munkamódszereit; a változtatásokat az alapoktól kell kezdeni, s újra át kell gondolni a kamarai érdekképviselet szerepét. Gábor András kiemelte, hogy a kamara a jövőben pártoktól független, semmiféle politikai irányvonalat föl nem vállaló, kizárólag a gazdaság érdekét védő szervezet kíván lenni. A gazdaság és vállalkozáspárti kamara nyitott lesz a párbeszédre, ám egyetlen párt mellett sem kötelezi el magát. A hatékonyan működő kamarának — hangsúlyozta — a szakmai és regionális érdekszövetségek föderációjaként kell működnie, a föderáció szintjén pedig csak az egész nemzetgazdaságot átfogó gazdálkodói érdekeket képviselheti. A tanácskozáson részt vett a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara képviseletében Carol Xuereff főigazgató, aki a keletnyugati gazdasági kapcsolatokért felelős. A közgyűlés elfogadta az elnökség által megvitatott és a kamarai tagok véleményével kiegészített gazdaságpolitikai programjavaslatot. Határozatban foglalt állást az 1990. évi XXII törvény 63. paragrafusáról, amely a fizetéseit megszüntető gazdálkodók esetében május 1 -jei hatállyal kötelezővé teszi az önfelszámolás kezdeményezését. Az MGK szükségesnek tartja paragrafus azonnali felfüggesztését, és felkéri az új Országgyűlést, hogy ezzel soron kívül foglalkozzék. A fizetéseiket megszüntető gazdálkodó szervezetek kötelező önfelszámolása a sorban állások és a vállalatközi tartozások jelenlegi mértéke mellett több száz gazdálkodót érint, végrehajtása az egész magyar gazdaságot szétzilálhatja. Ezért úgy ítéli meg, hogy a szabályozást felül kell vizsgálni, a sor- banállási láncba került, egyébként jól gazdálkodó (gyakorlatilag hitelező cégeket) megfelelő védelemben kell részesíteni.)
