Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-29 / 5. szám

1990. április 29., vasárnap SOMOGYI HÍRLAP 3 Vízellátás, túl az ezredfordulón Vita a Dráva—Kaposvár regionális rendszerről A szakemberek, a tanácsi vezetők tegnap először talál­koztak a Dráva—Kaposvár re­gionális rendszer kiépítésének koncepciójával. Az élénk szak­mai vita mellett egyetértettek abban, melyet Holl Lajos, a hid­rológiai társaság megyei szer­vezetének elnöke úgy fogalma­zott: elodázhatatlan, sürgető igény az, hogy a megyeszék­hely és Dél-Somogy vízellátá­sára tartósan megfelelő megol­dás szülessen. Dr. Hermann Sándorné, a tanulmányterv egyik készítője, előadásában a jelenlegi hely­zetből kiindulva az ezredforduló utáni, a 2010 körüli évekre be­csülhető igényt vázolta. A na­ponta több mint 326 ezer köb­méteres vízigénynek a meglevő vízbázis alig több mint a felét biztosítja. Az egyik legnagyobb gond a megyeszékhely vízellá­tása, de jelentős fejlesztést igé­nyel Barcs, Zákány, Gyéké­nyes, Csurgó, Tab, Marcali, Nagyatád, valamint a Balaton­part és a környéke. Mivel a nyu­gat-balatoni regionális vízmű­höz kapcsolódó, Fonyód—Ka­posvár távvezetéken várhatóan nem bővíthető a vízellátás, Ka­posvár gondját távlatilag, regio­nális főművek építésével a drá- vai vízbázisra alapozva kell megoldani. Annál is inkább, mert így a távvezeték mellett levő települések ellátása is biz­tosítható. A térképen is bemutatott módon, a tanulmányterv több változatot dolgozott ki a vízellá­tási rendszer kiépítésére. Az egyik a Gyékényes—Kaposvár regionális rendszer, a másik a Vízvár—Kaposvár, a harmadik a Barcs—Kaposvár regionális rendszer. Mindegyik rendsze­ren belül kettő, de van ahol há­rom változatot is kimunkáltak a terv szerzői. Gazdaságossági számításokat is végeztek. Volt tehát miről vitatkozni a szakembereknek. Többségük — számos szakmai szempontot figyelembe véve—amellett fog­lalt állást, hogy Kaposvár távlati vízellátása érdekében a Víz­vár—Bélavár és a megyeszék­helyet összekötő víztovábbító rendszert lenne célszerű meg­építeni, míg a Csurgó környéki települések ellátási gondját a gyékényesi vízbázisra épülő, kistérségi regionális rendszer keretében kellene megoldani. Természetesen az egész beru­Referencia kábeltelevíziós rendszer Intercable Tv néven Távköz­lési, Információszolgáltatási és Elektronikai Korlátolt Felelőssé­gű Társaság alakult Komárom­ban. Az ötmillió forintnyi törzstő­kével induló kft.-t a helyi városi tanács, a Flungaromix Agrárfej­lesztő-Fővállalkozó Kft., az In­terbüro Import-Export Magyar- Belga Kereskedelmi Kft., a Bu­dapesti Vegyes Műanyagipari Szolgáltató Kisszövetkezet, va­lamint a Belga Flydrockx S. A. cég alapította, 20, 20,10,17 és 33 százalékos részesedéssel. A társaság tevékenységének első lépéseként kiépíti a város és környékének kábeltelevíziós hálózatát, a belga partner tech­nológiájával és technikájával. A rendszer 25 km-es körzetben legalább 28 tv-program kiváló minőségű vételét teszi lehető­vé, emellett alkalmas lesz egyéb kommunikációs rend­szerek egyidejű üzemeltetésé­re, például számítógépes ösz- szeköttetésekre. A rendszerbe kapcsolt komá­romi és környéki — esetleg még a csehszlovákiai észak-komá­romi — lakásokban a tervek szerint már az év végén lehet fogni a műholdas adásokat. A komáromi munkálatok befeje­zése után a brüsszeli cég más magyarországi városokban is vállalkozik ugyanilyen kábelte­levíziós rendszer kiépítésére. körzetesítések mellett indítot­tak korábban a megyei vezetők — most végre helyben dönthet­nek el minden lényegi kérdést. S ha már így alakult, kötelessé­güknek tartják az öregek és rá­szorultak gondozását. 18-an részesülnek rendszeres szo­ciális segélyben, a tavaly kiosz­tott pedig meghaladta a 225 ezer forintot. Az idősek klubjá­nak jelenleg 28 tagja van — a tanácsi dolgozókkal együtt ők szervezték meg a közelmúltban az öregek napját. Szemben a kocsmában bé­kés déli hangulat. Kis-Dörnyei Lajos villám­gyors mozdulatokkal szolgálja ki a vendégeket, s közben a helyi gondokról beszél. Arról, hogy Táskán dolgos nép lakik, s ma is mindent megtesz, hogy fejlődjön a község. Tavaly fel­újították az elöljáróság épületét, az idén utakat, utcákat építe­nek. A tanács partner a helyi elképzelések megvalósításá­ban, csak a víz hiányzik... A vezetékes, amely még nincs! A termál léte pedig a hasznosítás témáját veti föl. A politika, majd a választások után a foci a téma. A táskái csapat az 5. he­lyen áll a bajnokságban. A kocs- máros és a fia 5—6 évig együtt focizott a helyi csapatban. Az apa lassan kiöregedett, de a tanár úr még ma is hazajár Mar­caliból erősíteni a táskái tizen­egyet. Mint régi ismerősöktől, bú­csúzunk tőlük... Talán itt lesz már a lehetőség, hogy Berzsenyi földjén is meg­kezdődjön a felzárkózás. Süli Ferenc Fotó: Jakab Judit házáshoz elengedhetetlen, hogy mielőbb elvégezzék a te­rület részletes feltárási-kutatási munkáit. A jelen levő szakem­berek többen is hangsúlyozták, hogy ennek a kutatásnak a költ­sége nem hárítható sem a me­gyére, sem az önkormányza­tokra, jóllehet, a KVM képvise­lője elsősorban a „saját” pénz fontosságát hangsúlyozta. Nem véletlenül mondta Orosz Ottó, a hidrológiai társaság te­rületi szervezetének titkára: amennyire öröm, hogy kialaku­lóban van egy távlatilag is ígére­tes program, annyira szomorú az, hogy az elmúlt húsz évben nem került sor arra, hogy rész­letes kutatás—feltárás készül­jön a drávai vízbázisról, jóllehet az utóbbi hat évben ezt különö­sen szorgalmazta a megye a fő­hatóságoknál. Ezt a tényt Mol­nár István, a megyei tanács iro­davezetője is megerősítette. A tegnapi szakmai vitát bizo­nyára több is követi majd, hogy valóban a legjobb megoldás szülessen a megye vízellátási gondjaira. Ezzel párhuzamo­san megkezdődnek az érintett településeken a társadalmi vi­ták, hogy a szakmai megfonto­lások mellett, a döntésnek való­di részese lehessen a lakosság. V. M. nesen jut a napi egyszeri meleg ételhez. — Szép, dicséretes dolog ez —mondhatja magában az olva­só, s közben letörten arra gondol,hogy a 75 fő nagyobb része annyira szegény már, hogy ez a juttatás számára va­lóban az életet jelenti. Ha most feltámadna Berzsenyi, vajon elhinné-e, hogy másfél évszá­zaddal halála után kegyelemke­nyérre kényszerült a somogy- sági paraszt?! Mégis! Itt élni kell, dolgozni kell, és bízni. Bíznak a tanácsi vezetők is. Bíznak abban, hogy oly sok si­keres csata után—amelyeket a — Emlékezetes este volt — meséli a titkár—; távolabbi terü­letekről a tanácsi kocsi hozta be a nyugdíjasokat. A vacsora után a buzsáki népi együttes és a holládi asszonykórus adott műsort,a költségek előteremté­sében segítségünkre volt a pusztakovácsi téesz is. Kellenek ezek az esték, hi­szen lehet, hogy esztendőnként már csak egyszer lesz kedvük az öregeknek nótára fakadni. A táskái faluközpontban Ha­lász Józsefné megcáfolni lát­szik a gondolataimat. — Nekem aránylag jól megy — mondja —, kapok 5300 forint nyugdíjat, az étkezésért pedig mindössze 90 forintot fizetek kéthavonta. 78 éves vagyok, de még dolgozgatok a kertben, tyúkokat tartok. Három gyerme­kem, öt unokám, 2 dédunokám van, s ha eljönnek hozzám, néhány százast még mindig tudok a zsebükbe csúsztatni. Berzsenyi földjén A magyar irodalomban Nikla szent hellyé magasztosult, a Berzsenyi-kúria zarándokok célpontja lett. Ezúttal arra vol­tunk kíváncsiak; hogyan élnek ma az emberek Berzsenyi föld­jén. . Csömend, Táska, Hódoshát és Nikla. Négy különböző nagy­ságú település, szinte azonos gondokkal. Egy a tanács, de három téesz gazdálkodik a köz- igazgatási területen. A falvak határain a buzsáki, a pusztako­vácsi, a marcali szövetkezet osztozik, így még az is kizárt, hogy legalább a helyi gazdaság besegítsen a helyi problémák megoldásába. Vannak ugyan közös akciók, ám ezek inkább csak gesztusjellegűek. Végvári Ottóné tanácselnök és Csima János vb-titkár nem lehetett könnyű helyzetben, amikor arra a testületi ülésre kellett felkészülnie, amelyen az 1990. évi költségvetést tárgyal­ták. Igaz, hogy korábban kibőví­tett elöljárósági üléseken meg­beszélték a településekre for­dítható összegek nagyságát, ám a kérdés inkább így vetőd­hetett fel: mi az, ami elmaradt? Nos, először is a tartalékala­pot csökkentették egymillió fo­rintra, s az ebből elvont 500 ezer forintot útépítésre használ­ják fel. Bővítik, átalakítják az orvosi szolgálati lakást és ren­delőt, melyet 16 éve nem tata­roztak. A munka sürgős, hiszen Niklának nincs orvosa, csak pályázó van még a megürese­dett állásra. Most Marcaliból jár ki a helyettesítő orvos, s ez annyit jelent, hogy minden más­nap van csak rendelés; már sem Táskán, sem Csömenden nem tudja fogadni a betegeket. Az egészségügyi és szociális tételek jelentős összegeket visznek el a tanács költségveté­séből. 800 ezer forintba kerül az ápolónői szolgálati lakás felújí­tása, a szociális étkeztetésben részesülők 80 százaléka ingye­Döntéselőkészítő tanulmánytervet vitattak meg tegnap délelőtt az MTESZ-székházban a szakemberek, tanácsi vezetők a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete kezdeményezésére. Kaposvár távlati vízellátásáról, a Drá­va—Kaposvár regionális rendszerről a megyei tanács megbízásából a Víziterv készített tanulmánytervet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom