Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-23 / 94. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 23., hétfő RMDSZ-kongresszus Nagyváradon Lech Walesa és csapata fölényes győzelmével ért véget április 21 -én a Gdanskban megtartott elnökválasztás a Szolidaritás 2. kongresszu­sán. Képünkön, az elsöprő sikert követő sajtóértekezlet után az elnök ünnepi tortát tart a kezében Az SZDSZ rendkívüli küldöttértekezlete II. János Pál pápa Csehszlovákiában Nagyváradon, szombaton megkezdődött a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség első országos kongresszusa. A romániai magyarság képvisele­tében 17 megyéből 322 küldött van jelen a kétnapos tanácsko­záson, amelyen elfogadják a szövetség programnyilatkoza­tát és alapszabályát, megvá­lasztják végleges vezető testü­letét. A magyar nyelven folyó ta­nácskozáson jelen vannak kü­lönböző romániai pártok és ki­sebbségi szervezetek képvise­lői, köztük a Vatra Romanesca szövetség Bihar megyei szer­vezetének megfigyelői is, akik részére tolmácsolják a felszóla­lásokat. A szomszédos orszá­gokból szintén érkeztek küldött­ségek. A Magyar Köztársaság buka­resti nagykövetsége részéről Szüts Pál nagykövet van jelen. Nagy Béla, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke a kongresszsus előkészítő bizott­ságának vezetője nyitotta meg a tanácskozást. Az Otthon a Hazában! —■ Egységben ay'övő/jelszavakkal összehívott kongresszust Duru Dragics, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács Bihar megyei bizottságának elnöke román nyelven köszöntötte. Kifejtette: Nagyváradon románok és ma­gyarok békességben élnek, nincsenek nemzetiségi probé- mák és ilyen szempontból Nagyvárad példát mutathat az országnak. Javaslatára a kül­döttek egyperces felállással adóztak a román forradalom hőseinek. Ezt követően Domokos Géza tartotta meg az ideiglenes veze­tő testület részéről az elnöki beszámolót, amely felölelte a szövetség tevékenységét de­cemberi megalakulásától a kongresszusig. Elmondta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a romániai magyarság közkép­viseleti és érdekvédelmi szer­vezete, amely céljait, felépíté­sét és működését tekintve a demokrácia alapelvén nyug­szik. Szólt a nehézségekről, ar­ról, hogy az elmúlt hónapok ta­pasztalata jelzi: a román közvé­Antall József, az MDF elnöke lett a párt képviselőcsoportjá­nak vezetője — erről döntöttek a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselői vasár­nap, alakuló frakcióülésük má­sodik napján. Más személyi kérdésekben végül is nem hatá­rozott a testület; Kónya Imre javaslatára elálltak a végleges döntéstől. Ennek oka elsősor­ban az volt, hogy még nem feje­ződtek be a kormányalakítással kapcsolatos tárgyalások, s megvan az esély arra, hogy a frakció elnökségében szerepet vállaló képviselők egynémelyi- ke hamarosan kormánytag lesz. Ebben a helyzetben pedig újból sort kellene keríteni a kép­viselőcsoport vezetőségének megválasztására. Az MDF kép­viselőcsoportja felhatalmazta az újonnan megválasztott frak­cióelnököt, hogy jelöljön ki maga mellé egy szakértői cso­portot, amely ideiglenesen el­látja a képviselőcsoport működ­tetésével kapcsolatos szerve­zési feladatokat. A frakcióülés szünetében Antall József az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy az ő megválasztása is csak ideiglenesnek tekinthető, és csak arra az időre szól, amíg nem kerül sor a kormányalakí­tásra. Amennyiben ugyanis az MDF nevében Antall József kap jogosultságot a kormányalakí­tásra, természetszerűen le kell mondania frakcióvezetői meg­Otthon a hazában! lemény tájékozatlan a kisebb­ségi lét történelmi valóságáról, ami megnehezíti a párbeszé­det, a célok józan megítélését, és lehetőséget teremt azok szá­mára, akik a félreinformálással és a manipuláció eszközével próbálják a szövetséget lejárat­ni, tevékenységét zátonyra fut­tatni. Kitért Erdély szerepére, le­szögezve, hogy Erdély a román állam része és hovatartozása nem képezheti vita tárgyát. Szólt arról, hogy a diktatúra utáni időszakban a kisebbségi kérdés rendezése bonyolult fe­ladat, tele van súlyos ellent­mondásokkal, visszalépések­kel és kitérőkkel. Három sza­kaszra osztotta a forradalom győzelmétől eltelt időszak nem­zetiségi vonatkozásait. Az első­ben az együtt vívott forradalom szavatolni látszott minden ki­sebbségi várakozást, a máso­dik, amely március közepéig nyúlt el, már terhelve volt bizo­nyos ellentmondásokkal, első­sorban az iskolaügy terén kelet­kezett feszültségekkel. Megje­lent a Vatra Romaneasca Szö­vetség, amely az erdélyi román­ság védelmét és az ország terü­leti épségének oltalmazását hir­detve megkérdőjelezte a szö­vetség programját és céljait. A harmadik szakasz a március 15-ét követő tragikus marosvá­sárhelyi napokat foglalja magá­ban. Ezek hátterében több té­nyező húzódik meg, de világo­san ki kell mondani — fűzte hozzá —, hogy a Marosvásár­helyen történtekért elsősorban nem a város magyar és román lakosságát terheli a felelősség, hanem azokat a háttérben moz­gó politikai erőket, amelyeknek célja a konfliktusok elmélyítése. Számot kell vetnünk azzal, hogy a politikai pluralizmus még nem demokrácia, hanem annak csupán előfeltétele—mondotta Domokos Géza. Az elnöki beszámolót köve­tően Tőkés László nagyváradi református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tájékoztatta a résztvevőket a közelmúltban tett külföldi útjairól, s a továb­biakban hangsúlyozta: a jelen­legi válságból csak nemzetközi segítséggel lábalhat ki az or­szág. bízatásáról. Arra a kérdésre, hogy a kormányfői tisztség és a pártelnöki funkció vajon össze­fér-e egymással, Antall József kifejtette: a nyugat-európai demokráciákban megszokott gyakorlat, hogy a kormányzó párt elnöke egyben kormányfő. E két funkció tehát nem zárja ki egymást, ám a frakcióelnöki, il­letve a miniszterelnöki tisztség összeférhetetlen egymással, csakúgy mint a frakcióelnöksé­gi tagság és a kormányban vi­selt funkció. Antall József arról is beszélt, hogy a frakcióülés további részében a képviselő- csoporton belül kialakítandó szakmai bizottságokról tárgyal­nak. Végleges döntést ebben a kérdésben sem hoznak, mivel még nem dőlt el, hogy a parla­mentben hány állandó bizottsá­got hoznak létre. Végül az MDF székházában keletkezett szombati tűzzel kapcsolatban a pártelnök leszö­gezte: felelőtlenség lenne a ren­dőrség és a tűzoltóság vizsgá­latának lezárása előtt véle­ményt alkotni a tűzeset okáról. Azt azonban ez az eset is bizo­nyítja, hogy nem megfelelő a párt központjának elhelyezése. A korábbi ígéretek arról szóltak, hogy az MDF teljes egészében megkapja Bem téri volt MSZMP székházat, ám pillanatnyilag több társbérlő is osztozik az épületen. A Nemzeti Sportcsarnokban szombaton megkezdődött a Szabad Demokraták Szövetsé­gének kétnapos rendkívüli kül­döttértekezlete. Az SZDSZ Tanácsának tagja Hack Péter megnyitó szavai után a küldött- gyűlés résztvevői közfelkiáltás­sal úgy döntöttek, hogy levelet intéznek Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához, a Szovjetunió elnökéhez: hala­déktalanul oldja fel a litvánia el­leni blokádot. Ugyancsak üze­netet küldtek a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség nagyváradi kongresszusának, eredményes munkát kívánva a romániai magyarság jogainak megvédésére hivatott tanács­kozásnak. Bejelentették azt is, hogy Tamás Gáspár Miklós ügyvivő vezetésével SZDSZ- küldöttség utazott Nagyvárad­ra. Kis Jánost választották a Szabad Demokraták Szövetsé­gének elnökévé az SZDSZ kül­döttértekezletének második napján. A küldöttek ezzel volta­képpen megerősítették az ügy­vivői testület korábbi határoza­tát, melynek értelmében Kis János mái néhány hónapja megbízott elnökként koordinál­ta a párt vezető szervének tevé­kenységét. A tanácskozás második mun­kanapján emellett a szekcióülé­seken megfogalmazott állás­pontokról, javaslatokról tájéko­zódtak a küldöttek, illetve több ponton — elsősorban az elnöki funkció bevezetéséhez igazítva — módosították a szövetség alapszabályát. A szekcióülése­ken elhangzottakat összegez­ve a plenáris ülésen egyértel­művé vált: az SZDSZ vidéken is szeretné hatékonyabbá tenni tevékenységét és fontolgatja egy ifjúsági szervezet léterho- zását is. Ugyanakkor több régió küldötte is sürgette a tömegtá­jékoztatás függetlensége mel­letti kiállást, valamint a szak- szervezetekhez és a munkás- tanácsokhoz való viszony tisz­tázását. A küldöttek határozatot fo­gadtak el arról, hogy a szabad demokraták javasolják a Parla­mentnek: a tanácsok mandátu­mát hosszabbítsák meg a hely- hatósági választások időpont­jáig, azzal a kitétellel, hogy a helyi önkormányzatok a hátra­lévő időszakban lényegi dönté­seket már nem hozhatnak. El­vetette viszont a küldöttgyűlés azt a több szekcióban is szor­galmazott javaslatot, hogy most határozzanak az SZDSZ köz- társasági elnökjelöltjének sze­mélyéről. Daróczi Ágnes, a Phralipe független cigányszervezet szó­vivője rövid felszólalásában kie­melte: a magyarországi cigány­ság története során először vá­lasztottak meg cigány képvise­lőket — az SZDSZ listáján sze­replő Hága Antónia és Horváth Aladár személyében—a Parla­mentbe. Fontosnk tartotta, hogy a szabad demokraták és a Phralipe együttműködjenek majd a helyhatósági választá­sokon is. ' A kétnapos tanácskozás vé­gén Kis János, az SZDSZ pártelnöke hanysúlyozta: a Szabad Demokraták Szövetsé­ge túljutott történetének hősko­rán; a szövetség a rendszer el­lenzékéből a kormány ellenzé­kévé vált. Az SZDSZ az új rendszernek nem ellenzéke, hanem híve, hiszen maga is küzdött a rendszerváltásért. A szabad demokraták a kor­mányt, amelynek ellenzéke lesznek, törvényesnek fogja te­kinteni, mivel a létrejövő koalí­ció a választópolgárok szava­zatainak többségét szerezte meg. Ugyanakkor az SZDSZ is törvényes, legitim ellenzék, hi­szen a szavazópolgárok csak­nem 25 százalékos kisebbsé­gének bizalmát élvezi. (Folytatás az 1. oldalról) gába jöjjön. Mint mondotta, a vágy e parancsát a pápa megértette,az első szláv pápá­nak Prágába, Velehrádba és Pozsonyba kell látogatnia. Az, hogy a pápa megcsókolta a cseh földet, a testvériség, a béke és a megbékélés csókja volt—jelentette ki II. János Pál. Hozzáfűzte, hogy e csóknak kell segítenie a múlt sebeinek gyógyulását és eltörölni a bizal­matlanságot, amely korábban a cseheket és Róma kapcsolatait beárnyékolta. A pápa külön üdvözölte a szlovák nemzetet és a Szlová­kiában élő nemzetiségeket. A továbbiakban arról beszélt, hogy a varsói moszkvai, buda­pesti, berlini, prágai, bukaresti változások csak látszólag kez­dődtek a gazdaság összeomlá­sával, az igazi ok, hogy az Isten nélküli világ építése tragikus utópiának mutatkozott. A pápa a repülőtéri fogadta­tás után különleges golyóálló gépkocsiján hajtott a prágai vár­ba. A pápa a prágai vár Szent Vitus Székesegyházában a csehszlovák katolikus egyház vezető személyiségeivel, pap­jainak és szerzeteseinek a kép­viselőivel találkozott. A benső­séges ünnepségen részt vett Paskai László esztergomi ér­sek is. A katedrálisban mondott üd­vözlőbeszédében Frantisek Tomásek bíboros azt hangsú­lyozta, hogy a csehszlovák ka­tolikus egyház a szenvedések és nehéz próbatételek évein ment keresztül, de töretlenül ki­tartott hite és a pápa mellett, s A szovjet gazdaság helyzete katasztrofálisan rossz s javu­lásra egyelőre nincs kilátás. Erről beszélt pénteken a tör­vényhozásban John Helger- son, a CIA helyettes igazgatója. A CIA adatai szerint a szovjet gazdaság tavaly legfeljebb 1,5 százalékkal növekedett, s az ellátási helyzet tovább romlott: az 1200 alapvető fogyasztási cikkből csak 50 kapható állan­dóan, szappant, mosóport, cukrot immár országszerte jegyre adnak. A tavalyi áremel­kedés — a kötött árak ellenére — hatszázalékos volt, a legma­gasabb 1950 óta. Az ipar, az építőipar és a szállítás teljesít­ménye stagnált vagy csökkent, az energiatermelés alacso­nyabb volt-, mint az előző évben — erre 1940 óta nem volt példa. A sztrájkok, a politikai, a nemze­tiségi megmozdulások hétmillió munkanap kiesésével jártak. megszilárdította szövetségét a nemzettel, szolidaritását min­den üldözöttel. A pápa válasz­beszédében egyebek között azt hangoztatta, látogatásával a csehszlovák egyház egy kor­szaka zárul le. Mint mondotta, azért jött, hogy meghajoljon a csehszlovák katolikus hívők szenvedése előtt, hogy nyilvá­nosan elismerje és megköszön­je a csehszlovák katolikus egy­ház tanúságtételét. II. János Pál szombaton dél­után a prágai Letna felvonulási téren sok százezer hívő előtt szabadtéri misét pontifikáit. Az istentiszteleten jelen volt Vác­lav Havel, Alexander Dubcek, Marian Calfa, Petr Pithart cseh miniszterelnök, a csehszlovák állami és társadalmi élet más vezető személyiségei, illetve részt vettek a pápai látogatás alkalmával Csehszlovákiában tartózkodó külföldi katolikus egyházi méltóságok is. A pápa lentai szentbeszédében hosz- szasan méltatta a csehszlovák katolikus egyház helytállását az elnyomatás évei alatt. A pápa az istentisztelet után visszatért a prágai várba, ahol személyes audiencián találko­zott Václav Havellel és család­jával. Ezután a csehszlovák köztársasági elnök hivatalának első emeleti erkélyéről megál­dotta a tiszteletére összegyűlt tömeget, majd a várban a csehszlovákiai nem katolikus egyházak és felekezetek képvi­selőivel találkozott. Este nyolc órakor a vár új Rudolf galériájá­ban II. János Pál a csehszlová­kiai kulturális és szellemi élet képviselőit fogadta. 1990-ben a szovjet gazdaság várhatóan stagnál, vagy ha­nyatlik, fennmarad az áruhiány és erős lesz az inflációs nyo­más, hangzott a CIA értékelé­se. Az egyébként kudarcot val­lott gazdasági reformok pozitív kihatása, hogy a katonai kiadá­sok 4—5 százalékkal csökken­tek. Helgerson szerint valószínű, hogy Lengyelország, az NDK, Csehszlovákia és Magyaror­szág az év végére „jól startol” az alapvető gazdasági átalakí­tás útján. A törvényhozókat Dennis Nagy, a katonai hírszerzéssel foglalkozó DIA megbízott veze­tője arról tájékoztatta, hogy a Szovjetunió tervszerűen végre­hajtja egyoldalú haderőcsök­kentését: a harckocsik felét, a tüzérség és a harci gépek há­romnegyedét kivonta már az európai területről. KÖZLEMÉNY A megyei tanács vezetői — eleget téve az MDF meghívásának 1990. április 20-án tájékoztatták a Magyar Demokrata Fórum Megyei Képviseleti Testületének tagjait az államigazgatásban dol­gozók helyzetéről, megyénk gazdasági nehézségeiről, a növekvő munkanélküliségről, megyénknek az Alpok—Adria mozgalomban betöltött szereperői, s végül a tanácsi intézmények gazdálkodási helyzetéről. A megbeszélés résztvevői növekvő aggodalommal szóltak a vállalatok, a mezőgazdasági nagyüzemek súlyosbodó helyzeté­ről, a növekvő munkanélküliségről. A részletes tájékoztatást köve­tően az MDF képviselői — teljes összhangban az MDF elfogadott programjával — ismételten megerősítették, hogy az önkormány­zatok működtetésében a nép akaratára és a jelenleg is közigazga­tásban dolgozó tisztviselőkre kíván támaszkodni. Velük szemben egyetlen követelményt állít: magas szakismerettel párosuló er­kölcsi tisztaságot. MDF Megyei Egyeztető Tanácsa Figyelem! Kedvezményes mélyhütövásárlás 1990. április 23-tól — amíg a készlet tart — a SÜTÉV—BALATONKER, Kaposvár, Ady E. u. 10. sz. alatti üzlethelyiségében. Nyitva: 8—17 óráig. ZO 24 mélyhűtőszekrény 240 literes eladási ára: 29 900,— Ft ZS 22 mélyhűtőláda 220 literes eladási ára: 22 800,— Ft Kaposvár területén ingyenes házhozszállítás, minden vásárlónak ajándék. Várjuk kedves vásárlóinkat! SÜTÉV—BALATONKER, Kaposvár (110657) Antall József lett az MDF parlamenti frakciójának elnöke A CIA adatai szerint Idén tovább hanyatlik a szovjet gazdaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom