Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-23 / 94. szám
1990. április 23., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 3 Kereszténydemokraták a nemzetért (Folytatás az 1. oldalról) — A párt gyökerei természetesen messzire nyúlnak — mondta az előadó. Ezek részletes elemzése után így folytatta: — Az 1945. évi őszi választásokat követően a Keresztény- demokrata Néppártot a kisgazdapárt listáján bejutott öt személy képviselte a parlamentben, s hirdették a KÁLÓT négyes jelszavát: krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős népet, és önérzetesebb magyart! Az 1947-es választásokat követően, a párt 60 ország- gyűlési képviselője küzdött az 1940-es évek végéig, mindaddig, amíg Rákosi meg nem semmisítette a pártot. Következetesen harcoltak az eszméért, a megosztásra való törekvések s az üldöztetések ellenére is. — Mire jó e rövid történeti visszatekintés? — tette fel a kérdést dr. Magyar Kálmán. — Arra, hogy mindebből kiderül Deák szavainak időszerűsége és mély mondanivalója is: amit az erő és a hatalom elvett, azt az idő és a kedvező szerencse ismét visszahozza. A hosszú évtizedek után megtartott szabad választások nyilvánvaló eredménye, hogy a magyar nemzet alkalmazkodó természet, képes felülemelkedni és képes megbocsátani a keresztényi eszme megőrzésével és újraalkotásával. Ezt követően Börczi Miklós a párt előtt álló aktuális feladatokról, ezen belül az önvizsgálat szükségességéről, az önkormányzatok fontosságáról beszélt. Lántzky László, a párt újjászervezésének főbb állomásai kapcsán elmondta, hogy elég későn láttak hozzá a párt szervezéséhez. Éppen ezért alapvető feladat volt, hogy — átlépve a 4 százalékos küszöböt — bekerüljenek a parlamentbe. A múlt év szeptemberében tartott országos gyűlésük időpontjában a pártnak 623 tagja volt, ma már 7500 tagjuk van! A kis pártoknak sok mindennel meg kellett küzdeni. Nem kaptak megfelelő lehetőséget a sajtóban, a rádióban és a televízióban. — Ha végiggondolom azt az egy évet, amely alatt újjászerveztük a pártot — mondta Lántzky László — mindig elszorul a torkom. Kormányzópárt lettünk! Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy volt e honban 336 ezer ember, aki tiszta erkölcsét megőrizte az elmúlt 40 év alatt, illetve akik gyermekeiket erre nevelték. Ok szavaztak ránk! — A munka neheze ezután kezdődik. A diktatúra és az önkény teljes lebontása csak az önkormányzati választásokat követően valósul meg. — A kereszténydemokrácia sarkalatos alapelvekre épül. Ezek megmutatják, hogy a tíz- parancsolat — amely szerint élünk—, hogyan tehető át politikai síkra, hogyan valósítható meg a társadalmi, politikai életben. A legfontosabb a perszonali- tás elve, a személyi szabadság és a személyiség kiteljesedésének feladata. Nagy különbség van a teljes szabadság liberális elve és a szabad akarattal, önként korlátozott szabadság között. Amikor magam korlátozom szabadságomat, ez a korlát ott van, ahol elkezdődik a másik ember szabadsága — mondta az előadó. Lántzky László ezt követően az igazságosság, a szolidaritás, a megértés és a kisegítés elvének fontosságáról beszélt. A hozzászólásokat és a kérdéseket követően megalakult a párt 5 tagú ideiglenes vezetősége. Szombaton délelőtt a Kereszténydemokrata Néppárt Somogy megye városaiban és falvaiban megalakult szervezeteinek küldöttei és vezetői megválasztották a párt megyei vezetőségét. Elnök: dr. Magyar Kálmán, ügyvezető titkár: Börczi Miklós, titkárok: Garbera István és Szabó Lajos. Megyei ügyész: dr. Csákabonyi Rómeó. Gazdasági vezetők: Ko- rompai Vilmos és Szabó Zoltán. A fegyelmi bizottság elnöke dr. Posza Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke dr. Gallai István. Az országos nagy választmány tagjai: dr. Magyar Kálmán, Börczi Miklós, aki a párt országos intézőbizottságának is tagja, dr. Lábodi Miklós, Szabó Lajos, és Korotnai János. Póttagok: dr. Csákabonyi Rómeó, dr. Posza Ferenc, Garbera István és Ammer György. A megyei értekezleten határoztak arról is, hogy különböző egyesületeket, klubokat hoznak létre, melyek segítik a párt munkáját. Megválasztották a Kereszténydemokrata Néppárt megyei intézőbizottságát és szakbizottságait is. Lengyel János A FÖLD NAPJÁN Hittétel a Dráváért Tegnap a Föld Napját ünnepeltük. A tudósító természetesen meglepődött, mert hasonló rendezvényre még nem hívták. Április 22-én mást ünnepeltünk eddig. A Somogy Természetvédő Egyesület, a zöldek somogyi aktivistái és a Fidesz képviselői egy nem mindannapi túrára hívtak bennünket. A megyei tanács székháza elől indult a konvoj, amely a föld védelméért emelt szót, s eltökélt szándékkal tiltakozott a drávai vízlépcső megépítése ellen. A környezetvédők először Kadarkútra tartottak, majd La- don és Barcson keresztül Csurgóra mentek. Itt találkoztak a nagyatádi zöldekkel és a helybéli környezetvédőkkel, hogy Légrádhegyen, a templom előtt hitet tegyenek a Dráva megmentéséért. Szita Károly, a megyei környezetvédelmi titkár a templom előtt hosszan sorolta érveit. A demonstráció szervezőitől kaptunk egy plakátot. Ezen olvasható : „Ha kivágtad az utolsó fát, ha megmérgezted az utolsó folyót, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető”. Erről beszélt Szita Károly, a megyei tanács környezetvédelmi titkára is. — Titkár úr, a drávai vízlépcső terve egyre inkább sarkalatos pont. Önök most kocsikkal jöttek ide, hogy tiltakozásuknak hangot adhassanak. Ugye nem sértem meg, ha azt állítom, hogy mi újságírók, tévések többen jöttünk el érre a demonstrációra, mint az önök aktivistái. Miért a Drávánál találkoztunk? — Európában ez az egyetlen olyan folyó, amely megmaradt természetes állapotában. Vannak olyan részei, amelyen az élővilág egyedülálló. — Beszédében hallottam: szeretnék elérni, hogy az Euró- pa-örökség része lehessen ez a vidék. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lesz vízlépcső. — Meg kell óvnunk a Drávát — bármi áron. Elkészült egy tanulmányterv, hatvanmillió forintért. Kevesen tudják, hogy ebben mi van. El kell felejtenünk a gigantomán elképzeléseket, kormányzati intézkedéseket. A világ vadvédelmi alapja támogatja azokat a kutatásokat, amelyekkel bizonyítani tudjuk- tudják, hogy milyen értékek vannak itt. — Ha jól tudom, akkor a szomszédok kijelentették, amennyiben a magyar fél eláll a vízlépcső megépítésétől, akkor ők akár a Dráva elvezetése árán is folytatják a vízlépcsőprogramjukat. — Felvettük a kapcsolatot a jugoszláv zöldekkel, s a következő demonstrációnkat szeretnénk már velük együtt csinálni. —Mi igaz abból a szóbeszédből, miszerint az osztrák zöldek pénzelték a mostani tüntetést? — Semmi. A plakátjainkat magunk nyomtattuk, s mindenki a saját költségén vette a benzint a kocsijába. Az más dolog, hogy valóban kapcsolatban vagyunk Európa-szerte a zöldekkel. Mi egyetlen dolgot szeretnénk V ' elérni — s ebben következetesek vagyunk —, hogy ne legyen vízlépcső! Nekünk ne mondhassák azt, hogy már beleültünk ennyi és ennyi milliárdot, már nem lehet változtatni. Időben szólunk, s még időben fogunk szólni. Újra! Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László Nem tudtunk partnerek lenni Magyar—amerikai gazdasági tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) A VI. emeleti teremben javában tárgyaltak az amerikai és a magyar üzletemberek. Többü- ket is megkérdezve azonban kiderült: eredményre nem jutottak. Az eseményt megelőző felkészülési időszakban ugyanis a felek nem kaptak megfelelő információkat — így mindenki csak eladni akart. Honfitársaim rossszkedvűen, az Atlantióceán túlsó partjáról érkezettek kifejezetten csalódottan, de udvariasan válaszolgattak. Semmi konkrétumot nem mondtak. így a sok tolmács egyikéhez, Kovács Zoltánhoz fordultam: ő minden tulajdonítja az egyébként kiváló ötlet megvalósításának kudarcát? A fiatalember elmondta: főleg Arkansas és Kalifornia államból érkezett üzletembereknek fordított. — Fantasztikusan nagy volt az érdeklődés az egész nap folyamán — mesélte. — De rendkívül tájékozott és határozott elképzelésekkel érkező vendégekkel szemben a magyarok teljesen felkészületlennek bizonyultak. ,,Ez is érdekel, az is érdekel egy kicsit” hozzáállással nem lehet komolyan tárgyalni. Többszázan keresték a „nagy lehetőséget", mégis mindössze két, komolynak ígérkező, de egyelőre elvi (I) mgál- lapodást sikerült „összetákolni”.— Nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy ki képviselhet ilyen magas szintű találkozón egy hazai viszonylatban mamutvállalatnak minősíthető céget. — folytatta. — A vezetők nem beszélnek idegen nyelveket, slegtöbbjüksajáttolmácsot sem hozott magával. Pedig itt nem két traktorról, vagy egy mázsa cukorról van szó. S én (mint kívülálló) nem segíthetek egyik félnek sem — szóról-szó- ra azt kell fordítanom, amit mondanak. Bevallón: több esetben nagyon szégyelltem magam a magyar fél kulturálatlan- sága miatt... A szervezők, az amerikai nagykövetség kereskedelmi irodájának munkatársai megnyugtattak: lesz folytatása a dolognak. Címeket, katalógusokat cserélnek majd ki egymás között első lépcsőként a partnereket keresők. (Szóval a „kályhától” kell elindulni.) A Magyar—Amerikai Baráti Társaság siófoki szervezete egyébként már korábban felismerte: hiányos a vállalkozói kultúránk, nincs elegendő gazda- ságismeretünkésnem ismerjük az „ide vágó” törvényeket, rendeleteket. Az alapvető hiányosságok megszüntetése érdekében most tanfolyamot indítanak... A Kereskedelmi Kamara épületét csupán egy négysávos út és két pár villamossín választja el az Országháztól. No meg néhány méter zöld pázsit, melyen sátrat vertek fel a gazdaságunk egyre mélyebb szakadékba kerülése miatt tiltakozók. Jelmondat is került a vászon oldalára: Kerekasztal helyett terített asztalt! Hát ez az! Czene Attila Nagyközösségi antennarendszer Kaposmérö csatornája Vétel helyből és a nagyvilágból Nem mindennapi kezdeményezés eredményének örülhetnek Kaposmérö lakosai. Önerőből sikerült megvalósítaniuk azt a nagyközösségi antenna- rendszert, amelynek segítségével kilenc televíziós állomás adásai közül válogathatnak. Köztudomású, hogy a falu sok tekintetben hátrányosabb helyzetű a városnál, de vállalkozó szellemű emberek ott is akadnak, mint például Berecz Pál, aki a nagyközösségi antenna- rendszer gondolatával megba-' bonázta Kaposmérőt. — 1988-ban fogalmazódott meg bennem először az ötlet. Ekkor indult el a szervezés is. Tíz, tizenöt ember járta a falut, hogy felmérjék az igényeket. A tanács támogatta a tervet, így négy helyszínen falugyűlést hívtunk össze, ahol a lakosok tájékozódhattak elképzeléseinkről. Ezt követően 1989. januárjában egy közgyűlést hívtunk össze, ahol kimondtuk a KÁBEL egyesület megalakulását, és megválasztottuk az elnökséget. Az egyesület 290 fővel alakult meg, jelenleg 400 fölött van a tagok száma. Indulásként 3 millió forint gyűlt össze. Megalakulásunkat követően a Sombert bíztuk meg a versenytárgyalás meghirdetésére. A beérkezett négy pályázat közül a legszínvonalasabb munkát az Elektroszinkron nevű elektronikai vállalkozás kínálta. Bizderi József és Ehmert János, a Szinkron két munkatársa a megegyezést követő időkről a következőket mondta: — Miután megkerestek bennünket, nekiláttunk a munkának. Olyan rendszer kiépítésére vállalkoztunk, amelyre eddig faluban még nem volt példa. Bizonyos monopolhelyzetben lévő állami vállalatok akadályoztatása miatt egy hónapot csúszott a kivitelezés, de a megadott időpontig szerencsére így is teljesíteni tudtuk ígéretünket. A tanácson állítottuk fel a törzshálózatot, s december 31-ig valamennyi érintett lakásban vehető volt a hat földi program, a három műholdas adás, s még egy helyi csatornát is kialakítottunk, melyen már egy választási propagandaműsort sugároztak is. — Azért akartunk egy saját csatornát kialakítani — mondta Berecz Pál —, hogy a falu eseményeit, a közérdekű információkat és minden egyéb fontos eseményt valamennyi lakásba eljuttassuk. Az első hivatalos adás május 3-án lesz, majd ezt követően minden csütörtökön 18—20 óráig működik a helyi csatorna. Lehetőség van arra, hogy a későbbiekben iskolatévét csináljunk, s archiválni tudjuk a falu életének fontosabb mozzanatait. Mivel jó visszhangokat kapunk, elhatároztuk, hogy továbbfejlesztjük a rendszert, s a lakosság igényeinek figyelembevételével további csatornákkal — mint például az Eurosport — bővítjük. Erre anyagi és erkölcsi fedezetünk egyaránt van. (Bánfai)
