Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-21 / 93. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 21., szombat Ebek észsebek Kutyakozmetika INKÁBB A KIS KUTYÁK AGRESSZÍVAK Kutyakozmetikai szalon nyílt Siófokon, megyénkben (tudomásunk szerint) az első. Fürdetéstől a „fodrászatig”, fertőtlenítéstől a fültisztításig, körömnyírásig vehetők itt szolgáltatások. S van kliens bőven. Vannak, akiknek egyre szegényedő hazánkban erre is telik,.. Borbély Anikó és Schaller Éva, a két viselkednek agresszívan. S mutatja a kezét, amelyen még látszik egy harapás nyoma. — A kutya csak azt támadja meg, aki fél tőle—kapcsolódott a beszélgetésbe Anikó. — Mert különleges „szag” jelenik meg az ijedős ember izzadságában, s erre az érzékeny orrú állat azonnal felfigyel. A szalon megvállalkozó lelkes állatbarátként fáradozik az értékes ebek csinosításán. — Megtörtént már velünk, hogy egy kutyus megismert bennünket vásárlás közben, és odarohant hozzánk — mesélte Éva. — Egyébként kezdetben azt hittük: főképp szobakutyákkal lesz dolgunk, de például tegnap is egy 90 kiló körüli új-fund- landi volt a vendégünk. Megjegyzem: inkább a kis kutyák nyitásának ötlete egyébként tőlem származik. Mindig vonzódtam az állatokhoz: a kaposvári mezőgazdasági szakközépiskolában végeztem tanulmányaimat. Aztán mindketten iskolában tanultuk meg: mi ennek a rendes módja... Mesélték: nagyrészt visszatérnek vendégeik. Az egyik tulajdonos elujságolta nekik, hogy „tisztába tett” ebe egész este peckesen járkál föl-alá a A BROKER Ki jelentkezhet alkuszi vizsgára? A hazai bankok értékpapírirodái mellett jelenleg, három brókercég áll az ügyfelek rendelkezésére, 30—35 alkalmazottal. Ők az alkuszok. De hogyan lett valaki alkusz — broker — egy olyan országban, ahol évtizedekig még a szótárból is száműzték a tőzsde, a váltó, a részvény kifejezést? A közgazdasági egyetem hivatalosan nem sietett az érdeklődő hallgatók segítségére. Csak néhány elszánt és az ideológiai kötöttségeket mit sem törődő oktató vállalt szakkollégiumi kurzusokat. Az alternatív tárgynak tekintett diszciplína oktatás során nyerhetett betekintést pár diák a börze világába. Külföldi szak- irodalmat olvastak (magyar nem volt), s legföljebb az ide látogató angol, amerikai, német professzorokat faggatták. A diploma megszerzése után egy részüket felszívta a születőben levő bankrendszer, mások külkereskedők, elemző közgazdászok, tanárok lettek. Amikor aztán a 80-as évek végén körvonalazódni kezdett a magyar tőzsde s megjelentek a brókercégek, a leglelkesebb ifjak — volt tanáraik, főnökeik ajánlólevelével a zsebükben — munkára jelentkeztek. MindenKaposváron üzemelő önkiszolgáló raktárunk irányítására vezetőt keresünk. Feltétel: érettségi, szakmai végzettség, kereskedelmi gyakorlat. A pályázatot részletes önéletrajzzal a Módi Kereskedelmi Vállalat Személyzeti osztályára (Budapest, Alpári Gy. u. 8. (1051) kérjük küldeni. (132059) hol szívesen fogadták e többségükben huszonéves lányokat és fiúkat. A jelenlegi szabályozás a tőzsdén is dolgozni kívánó kereskedővel szemben három követelményt támaszt: büntetlen előélet, legalább kétéves forgalmazási szakmai gyakorlat, továbbá sikeres vizsga az Állami Értékpapír-felügyelet által előírt tőzsdei tananyagból. A szakvizsgára minden olyan magyar állampolgár jelentkezhet, aki „makulátlan” múlttal rendelkezik és 20. életévét betöltötte; az új törvény nem követeli meg a szakirányú felsőfokú végzettség igazolását. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll majd. írásban kell számot adni az értékpapírtörvényről: a társasági és az átalakulási törvényről: a tőzsde alapszabályzatáról és különböző szabályairól; végül a tőzsdén forgó papírok jegyzékén (tőzsdei papírok listája) szereplő értékpapírokról. A szigorú szóbeli vizsgán a tőzsde számítógépes kereskedelmi és információs rendszerének működtetése a feladat. B.K. r — — — — * I A MÁV Pécsi Igazgatósága I I közli, hogy a fonyód—balaton- I _ mária-fürdői vasútvonal villa- . I mos felsövezetékén 1500 V I ■ feszültséggel a hírközlő kábé- I * leken ellenőrző mérést végez 1 | 1990. április 24-én (kedden) 8- | I tól 18 óráig. A fenti időpontban ■ ezen a vonalszakaszon a villa- * | mos felsővezeték 2 (kettő) mé- | I térén belüli megközelítése élet- ■ veszélyes, ezért tilos! (110638) | szobában, és mutogatta magát a családnak; várta a dicséreteket. — Rengeteg az elhanyagolt kutya — folytatta Anikó. — Ezért (is) óriási pozitív átváltozásokat tudunk produkálni. Cicákkal is foglalkozunk, az én kedvenceim mégis az apró spánielek és uszkárok. — De a rendőrségről például ide hordják gondozni az óriás-schnauzert. S gyakran vendégünk a komondor vagy a. bernáthegyi is. A következő 'előre bejelentett kliensünk pedig egy dober- mann lesz — pillantott bele az előjegyzésbe —, alig nőtt nagyobbra, mint egy jóforma borjúEz vetett véget a riportnak. Még emlékeztem egy korábbi mondatra: a kutyáknak jó szaglásuk van... Czene Attila Fotó: Gáspár Andrea Feltört pincék, hétvégi házak ELFOGTÁK A SZŐLŐHEGYEK KÜLÖNÖS VÁNDORÁT Azok, akik Kaposvár, Kapós- mérő, Kaposfő és Kaposújlak környékén építettek pincét, hétvégi házat, a múlt év novembere óta nagy valószínűséggel számíthattak rá, hogy kedvenc pihenőhelyüket feltörik és kifosztják. Még annak is ki voltak téve, hogy esetleg édes álmából riasztják föl a betörőt, a 39 éves Cekmeiszter György kaposvári lakost. Ő ugyanis nemcsak behatolt a présházakba, pincékbe, hanem —jobb híján — szállásnak is igénybe vette. Ezért is talált rá nehezen a rendőrség, amely azóta kereste, hogy Cekmeisz- tert az élettársa följelentette aranygyűrűjének eltulajdonítása miatt. Igaz, a présháztulajdonosok egyre szaporodó feljelentései alapján, az elkövetés módszereiből egyre inkább sejtették, hogy Cekmeisztert hol kell keresni, vagyis hogy ő lehet a présházak fosztogatója. A betörésnek ezek a módszerei nagyon is hasonlítottak a Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti Kaposvár lakosságát és közületeit, hogy április 24-én 9-töl 13 óráig a Marx K. u. páratlan oldalán, valamint a Laktanya utcában és a vásárcsarnok területén áramszünet lesz. (110618) Cekmeiszter nevével korábban összefüggésbe hozható bűn- cselekményekkel. Főként hét- végiház-feltörések miatt ugyanis eddig már 8 évet töltött börtönben. Legutóbbi szabadulása után sem sokáig tudott ellenállni a szőlőhegyek romantikájának. E különös szenvedélyének Bárczy Tibor főhadnagy — az ügy vizsgálója — szerint mintegy negyven pince, hétvégi ház látta kárát. Nagy a valószínűsége azonban annak, hogy ez a szám nem végleges. Cekmeiszter mindenesetre -nemigen akar emlékezni a tetthelyekre; csak keveset ismer el bűncselekményeiből. Igaz, emlékezetes, nagy erőfeszítésekbe sehol sem vállalkozott. Egy vasrács már elég volt ahhoz, hogy érintetlenül hagyja a kiszemelt. épületet. Elsősorban azokat a helyeket kedvelte, ahol egy-egy ablak betörésével egy-két napra birtokba vehette mások birtokát. Minden bizonynyal az ezután következő helyszíni szemlék majd felfrissítik emlékezőtehetségét. Mivel az eddigi büntetések a jelek szerint nem változtatták meg Cekmeisztert, nagy a valószínűsége annak, hogy egy életformáról van szó — olyan kedvtelésről, amellyel nem óhajt szakítani. Különös hobbija persze — bármilyen romantikus is — a bizonyítékok súlya alatt aligha fogja meghatni a bíróságot. (Szegedi) Visszhang A Dráva védelmében Lipták Béla egyetemi tanárnak, a Környezetvédelmező Alap elnökének, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége elnökének nevét mint a bős—nagymarosi vízlépcső építésének felülvizsgálatát követelő szakemberét ismerte meg a hazai közvélemény. A nemzetközi hírű professzor a Dráva hasznosításával kapcsolatos cikkünkhöz fűzött megjegyzéseket. A Maróthy László által 1988. február 27-én aláírt s Medgyessy Péter által 1990. január 18-án és Kemenes Ernő (OT-elnök) által 1990. február 9-én továbbtárgyalt jugoszláv—magyar terv négy vízlépcsőt érint: 1, Gyékényes—Gyurgyevác, 2, Barcs, 3, Drá- vaszabolcs, 4, Eszék. A gyékényesi—gyurgyeváci lépcső magyar-oldali költségét 1987-ben 1,91 milliárd forintban állapították meg. Ebben nincs benne a szennyvíztisztítás, a települesvéde- lem, a környezetvédelem, s a ma már 20 százalékos infláció sem. így az első lépcső legalább ötmilliárd forinttal terheli a magyar költségvetést—annak ellenére, hogy az áramnak csak 12,5 százalékát kapjuk. A második lépcső Barcsnál 20 milliárd forint körüli magyar befektetést igényelne. Ezekben az árakban a fenntartási költség még nincs is benne, pedig a szivattyútelepek üzemeltetése, illetve a több millió tonna mérges iszap kikotrása és elraktározása is sokba kerül. Az ilyen „alföldi” erőművek építését azért hagyták abba világszerte, mert ezek (beépített egységre számított) egységköltsége magasabb minden más energiaforrásénál. A bős—nagymarosi termelés 1.800 GWH lett volna, ami hazánk áramszükségletének 2—3 százaléka. A gyurgyeváci— gyékényesi termeles 103 GWH, s ez az oszágos fogyasztás alig 0,2 százalékát tenné ki. Mivel a termelésre Magyarország ötször annyi energiát fordít, mint Nyugat-Európa (mi 49,5 megajoule-t, ők 9,7-et), ezért nem új erőmüvekre, hanem a magántulajdon biztosította törődésre, takarékosságra van szükség. A terv szerint Gyurgyevác—Gyékényes vonalán egy sokemelet magas gát épülne, amely feltornyositaná a vizet mintegy 2 000 hektárnyi területen, elöntve a Dráva és a Mura környékét, fel egészen Murakeresztúrig. A mesterséges tó alatti Dráva-sza- kasz kiszáradna (a talajvízesés 5 méter), mert a mesterséges tó vizét egy betonnal szigetelt, 16,3 kilométeres üzemcsatorna vezetne a turbinákhoz, ahol a víz alázuhanna a tíz emeletnyi magasból. A vízlépcsőt úgy működtetnék, mint az angol WC-t, tehát a nap 18 órajában csak töltenék a sok millió köbméteres tartályt, miközben a Dráva vizének csak kis hányadát engednék átcsorogni, aztán amikor sok áramot akarnak termelni (csúcsáram), hat óra alatt leengednék a felgyújt víztömeget. így a Dráva természetes folyásának többszörös víztömege rohanna le a medren, s ez felkavarná az iszapot, veszélyeztetné a gátakat, és hirtelen megemelné a talajvízszintjét. A terv megvalósulásának következményeként a Dráva és Mura környéke Gyékényes és Murakeresztúr között elmocsara- sodna, míg Berzence, Somogyudvarhely, Bélavár térségében kiszáradna, öntözésre szorulna. A síkvidéken épített erőmű olyan ötlet, mint volt a magyar citrom meg a gyapottermelés. Ilyen erőművet ma már a harmadik világban sem építenek, s ezeket csak az ilyen tervezésből élő vízügyi vállalkozók támogatják. Ausztriában fel sem vetődhetne ez a terv, mert ott tilos III. osztályú vizet duzzasztani, márpedig a Dráva ilyen mind egészség- ügyi szempontból(Coliform baktérium), mind ásványolaj-szeny- nyeződés szempontjából. A terv szerint sok száz hektárnyi, védett ártéri terület kerülne víz alá, és sok ezer hektáron mennének tönkre a ligeterdők, nemesnyárasok. A terv miatt az ország leggazdagabb halállománya veszne el, mert a betonozott üzemcsatorna kivágná a folyó oxigént termelő tüdejét (az apró mellék- és holtágakat), míg az angolvécés működtetés a parti halikrákat ölné meg. így tönkremenne a Duna halbölcsője is és kipusztulnának az olyan — csak itt élő — fajok, mint a fátyolos medúza és a fekete sügér. Kárpáti István (Magyar Tudomány 1989, 9. szám) szerint négy- milliárd forint az eszmei értéke az itt halálra ítélt élőlény-együttesnek. Eddig senki nem készített földtani, hidrobiológiái vagy ökológiai hatástanulmányt a térséget érő károkról! Egy ilyen összegből, mint a vízlépcső ára, iskolákat lehetne építeni a haldokló somogyi falvakban, modernizálni lehetne a kolhozosítás rombolásából felszabaduló magángazdaságokat, megépíthetnék a szükséges szennyvíztisztítókat s a parti szűrésű kútrendszerre alapozott vezetékes ivóvízhálózatot, és a természeti értékekkel harmóniában levő, szakértők által irányított turizmust alakíthatnánk ki. Egyszóval: ennek a sztálini gigantomániás agyrémnek az árából szebbé, jobbá tehetnénk az életet Somogybán. Mivel a Dráva és a Loire maradt már csak egész Európában, mint ősfolyású, szabályozatlan folyó, mivel itt van az egész világon a legnemesebb agancsos vadállomány, mivel itt még járja násztáncát az a 2,5 méteres szárnytávolságú rétisas, amelyet csak meglátni ezer kilométereket utaznak a turisták, mivel a határzóna jóvoltából itt még van nagykócsaa, s újra költ népünk szent madara, a kerecsensólyom (ismertebb nevén a turul madár), szóval ezen okokból kérek minden választót, hogy követelje képviselőitől és a kormánytól mind a drávai, mind a dunai vízlépcsőkre vonatkozó szerződések azonnali felmondását. Egyben követelje azt is, hogy a kormány kérelmezze a Világbanknál a rendelkezésre álló helyreállítási költséget, s támogassa a Szófiában tartott helsinki utókonferencia javaslatát, mely szerint a Dráván az érintett négy ország s a Dunán az érintett három ország részvételével nemzetközileg védett természetvédelmi parkok jöjjenek létre; olyan parkok, amelyek nemcsak az ott található természeti kincseinknek adnának védelmet, hanem egyben csíráját jelenthetnék a Duna-medencei együttműködésnek. Önön is all vagy bukik, kedves olvasóm, hogy milyen lesz mind a magyar hazánk, mind a Dráva jövője! Lipták Béla
